Első fokon pert nyert a K-Monitor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen. Az MNV nem akarta nyilvánosságra hozni annak a 2010-es vizsgálatnak a zárójelentését, amelyet egy korábbi Mercedes-buszbeszerzés ügyében folytattak le. A K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével pert indított a dokumentumért.

A 2010-ben kirobbant, korrupt buszbeszerzesekről szóló Daimler-ügyben Magyarország is érintett volt. Az amerikai igazságügy-minisztérium 300 ezer euró kenőpénzről tudott a Volánbusz 2005-ös Mercedes-buszbeszerzéseinél. Az akkori közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2010-ben vizsgálta, de az aggályos közbeszerzési szabályokon kívül nem talált semmit.

Az MNV 2010-ben a nemzetközi botrányban Magyarországot érintő információk alapján a Volánbusz tulajdonosaként vizsgálta a 2005-ös Mercedes-tendert . A feltételezéseket, miszerint a Daimler nálunk is kormánytisztviselőket vesztegetett volna meg, nem támasztották alá az eredmények, mivel jogszabálysértést nem állapítottak meg a vizsgálatban, pusztán hiányosságokat tártak fel a szerződéskötés és a teljesítés kapcsán, valamint intézkedéseket javasoltak. Mindezt azonban csak az MNV sajtóközleményéből tudjuk, a vizsgálatot lezáró jelentés sosem került nyilvánosságra.

A vizsgálat teljes zárójelentését sosem hozták nyilvánosságra, ezért a K-Monitor azt közérdekűadat-igényléssel kérte ki. Az MNV az adatok kiadását megtagadta, ezért a K-Monitor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviseletével szeptemberben közérdekű adat kiadása iránt pert indított, amit első fokon már meg is nyert.

A K-Monitor közérdekű adatigénylését az MNV azzal az indokkal utasította el, hogy a zárójelentés döntéselőkészítő iratnak minősül. Ez meglehetősen furcsa egy olyan ügyben, ahol egy lezárult vizsgálat zárójelentése a per tárgya. Ráadásul az adatkezelő maga adott ki sajtóközleményt arról, hogy milyen intézkedéseket tett – tehát milyen döntéseket hozott – a jelentés alapján.

Az MNV a tárgyaláson azzal az érveléssel próbálkozott, hogy a lezárult tender vizsgálatáról szóló zárójelentés alapján elméletileg még a jövőben is hozhat döntéseket és foganatosíthat intézkedéseket, bár elismerte, hogy jelenleg semmilyen döntéshozatali eljárás nem folyik a jelentés értékelése körében. Szerencsére a bíróság – az Alkotmánybíróság gyakorlatával összhangban – elutasította ezt az érvelést, mivel az a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog kiüresedéséhez vezetne.

A Daimler-ügyben tavaly októberben folytatódott a nyomozás Görögországban. Német és görög pénzügyi ellenőrök jelentek meg a városi közlekedési társaságnál 2007-es és 2008-as buszvásárlások dokumentumait kérve. A Press Project nevű görög oknyomozó híroldal szerint a görög állami intézmények luxusautókat, katonai járműveket, teherautókat, buszokat, célgépeket, tűzoltókocsikat és mentőautókat is vásároltak közbeszerzések keretében a Daimlertől.

Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének (SEC) 2010-es anyaga szerint a Daimler 1998-tól kezdve nyert el közbeszerzéseket korrupció révén, összesen 56 millió dollárt fizettek ki kormányzati tisztviselőknek huszonkét országban, köztük Boszniában, Horvátországban, Kínában, Lettországban, Nigériában, Oroszországban, Vietnamban és Magyarországon is. A SEC szerint a Daimler legalább 90 millió dollár hasznot könyvelhetett el az illegálisan szerzett megbízások révén.

A német cégnél külön bankszámlákat tartottak fenn kenőpénzek utalására, de gyakori volt a készpénzes vesztegetés, az ajándékozás és az extra vagy túlárazott szolgáltatások árából való „visszacsorgatás” is. Az amerikai vizsgálat azt találta, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozott, ahol fals közvetítők és tanácsadók segítségével, amerikai számlákon keresztül kapták meg a kenőpénzt állami tisztviselők. Ezért voltunk különösen kíváncsiak a vizsgálat teljes zárójelentésére.

Az információszabadságot szabályozó törvény szerint a döntés meghozatalát követő 10 éven belül csak akkor lehet megtagadni az adat kiadását, ha az MNV törvényes működési rendjét, külső befolyástól mentes ellátását, álláspontjának kifejtését veszélyeztetné. Mivel ezt sem tudja alátámasztani az MNV, ezért a bíró úgy döntött, hogy ki kell adni a zárójelentést, amire a vagyonkezelőnek 15 napja van. Az ügy jogi megítélése kristálytiszta és az MNV esetleges fellebbezése csak a jelentés kiadását elodázó lépés lenne. Az ügy fejleményeit folyamatosan közzétesszük a jövőben.

Dokumentumok:

A Daimler-ügy a K-Monitoron.

Ellenkérelem

Az MNV jelentése

Fotó: SgTransport, CC-BY 2.0