Részben a járvány, részben a részvételiség előtérbe kerülése miatt a digitális konzultáció csatornák gyors terjedésének lehettünk szemtanúi az elmúlt hónapokban. A nagyvárosokban temérdek online kérdőív készült, melyben a lakosok véleményét szondázzák a legkülönbözőbb köztérfejlesztési koncepciókkal és forgalomcsillapítási tervekkel kapcsolatban. Ezek az online kérdőívek segítenek strukturált információt szerezni akár több ezer érintett lakostól. Emiatt - bár sokkal kevésbé mélyrehatóak, mint mondjuk egy közösségi gyűlés vagy más, tanácskozást is magában foglaló részételi eljárás - nehezen megkerülhetőek. Mégis, a kérdőívekre úgy kell tekinteni, mint egy nagyobb részvételi folyamat egy eszköze. Mik azok a sarokpontok, amik hitelessé és hatásossá tudják tenni az alapvetően e-részvételi platformokat, hogy a konzultáció szóról ne a "nemzeti konzultáció" jusson az emberek eszébe?
Demokratikus folytonosság vagy színjáték?
Az online konzultáció ma minden korábbinál fontosabb szerepet tölt be a települések életében. Most, hogy a kapcsolattartás megnehezült, de gyorsan kell döntéseket hozni miközben a testületek nem üléseznek, a digitális eszközök elengedhetetlenek annak valós idejű feltárásában, mit szeretnének az emberek. Ellenkező irányba is igaz: a kormányzati elvonások miatt az önkormányzatoknak elemi érdeke, hogy aktívan mutassák magukat, nyíltan hozzanak döntéseket, hogy a kényszerű elvonásokat ne az ő nyakukba varrják a választóik. A mostani online kérdőív-dömping ráadásul azt jelenti, hogy sok emberhez először ér el a város kapcsolatteremtés igényével, olyanokhoz, akiket a helyi újság, a rendezvények nem igazán értek el. Mindez csak még jobban felértékeli a kapcsolatfelvételek jelentőségét, hiszen a rossz tapasztalat elfordulást szülhet a részvételtől.
Az e-részvételi mechanizmusok mögött az infokommunikációs kütyük használatának coolság-faktornán túl ideális esetben az állampolgárok, a közigazgatási apparátus és a politikusok háromszögét kell elképzelnünk. Ha bármelyik érintett fél hiányzik, az e-részvételi kezdeményezés sikere, hatásossága megkérdőjeleződik. Az e-részvételiséggel kapcsolatos kutatások cáfolják a civil szerepvállalással és a politikai részvétel újjáélesztésével kapcsolatos túlzottan optimista kezdeti elvárásokat. Ha a polgárok bizalmatlanok a konzultálni akaró állami szervvel, akkor egy bármilyen jól felépített online konzultáció is fals eredményt fog hozni. Bármilyen, hitelességre törekvő bevonásnak a kiindulópontja a hivatalos szervet jellemző átláthatóság. Ennek fontos része a döntéshozatali folyamat átláthatósága, amelyben a konzultáció résztvevője el kell tudnia helyezze magát. Az önkormányzatnak elérhetővé kell tennie mindazokat az adatokat, információkat és szabályokat, amelyek feltételei annak, hogy az állampolgárok érdemben hozzá tudjanak szólni a döntésekhez. Ha túl nagy a kontraszt a konzultációs folyamat nyitottsága és a hétköznapi működés zártsága között, a polgár nem fogja elhinni, hogy a véleménye valóban be fog épülni az önkormányzat döntéseibe.