A környéken működő szervezetként kezdettől nyomon követjük a Városligetben zajló építkezéseket. Sajtóadatbázisunkban külön aktában gyűjtjük a ligetes cikkeket, most pedig arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzések alapján összegezzük, mennyi pénzt költöttek már biztosan el a Liget projektre. A Néprajzi Múzeum átadásával egy szakasz lezárul majd a közpark múzeumi negyeddé alakításának történetében: a folyamatban lévő fejlesztések elkészülnek, a lezárások nagy része megszűnik. Van azonban még három nagyobb terve a projektgazdának (Városligeti Színház, Galéria, Innováció Háza), ami Orbán Viktornak a Magyar Zene Háza átadóján elmondott beszéde alapján egy újabb választási győzelem után meg akarnak építeni - persze ha lesz rá pénz a költségvetésben. 

A jelenlegi állapotokat elnézve nem valószínű, hogy a választásokig megnyílik a Néprajzi Múzeum és vele a Ligetet a várostól elzáró hosszúkás, lezárt terület. Március végén így a Liget még mindig inkább építési területet idéz, több helyen zajlanak munkálatok, és számos terület el van még zárva a közforgalom elől. Ezek közül a Néprajzi környékét hamarosan átadhatják, a választások eredményétől függően a Nemzeti Galéria a volt Pecsa helyé, az Innováció Háza a volt Közlekedési Múzeum helyén, és a Városligeti Színház a Liget Ajtósi felőli sarkában pedig elkezdhet épülni.

Bár az Állatkert kivitelezte és a Főváros vállát nyomja, de hasonlóan bizonytalan státuszú még a Biodóm is, amit pénz hiányában félbehagytak, torzóként áll. Ha ezek elkészülnek, a Ligetben igazi, nem fogyasztásra használt, vagy épület részét képező, kontrollált térként hanem tisztán parkos zöldterületként leginkább majd csak a Királydomb, a Napozórét, a kutyás részek és az Állatkert felőli oldal egy része marad meg.

Így néz ki most a Liget: néhány kép március végéről

Legutóbb 2018 végén még jóval kevesebb kész létesítményről számolhattunk be, a LIGET Monitor pedig 159 milliárd forintot mutatott: ennyi költést tudtunk a Liget Projekthez kapcsolni. A végösszeget akkoriban (a fenti három projektelemmel együtt) 250 milliárdban határozták meg a projekt gazdái. 

A Liget Projekt minden ízében kormányzati látványberuházás, annak főbb összetevőivel. A lekenyerező presztízsberuházások és azok választás előttre időzített átadása minden olyan rendszerben jelen van, ahol a vezetők a közvélemény számára politizálnak. Az elmúlt éveken Magyarországon a legtöbb esetben két okból valósultak meg ilyenek: EU-s pénzek lehívása céljából (pl. vidéki turisztikai létesítmények), illetve - erre példa a Liget projekt - egy politikaközeli ötletgazda víziója nyomán, amely feltétlen állami támogatásra tesz szert. A politikusok azért szeretik az ilyen projekteket, mert nagyot lehet velük villantani, amivel a választók azzal a jó érzéssel töltődnek el, hogy épül-szépül az ország, és mindehhez csak pénz kell, nem szakmai aprómunka. Így sokkal könnyebb pl. a kultúra területén sikert felmutatni egy múzeumi nagyberuházással, mint a közgyűjtemények állapotával, a falusi művelődési házak programkínálatával vagy a nemzeti alapintézményeknél dolgozó kulturális dolgozók megalázóan alacsony bérének a rendezésével. A nagyszabású beruházások ráadásul egy korszakot reprezentálval hosszú időre ottmaradnak a város szövetében, emléket állítva létrehozóiknak.

• Van tehát a politikánál jól fekvő, vizionárius projektgazda, Baán László személyében;
• Megvan a feltétlen állami támogatás;
• Van megtérülést ígérő hatástanulmány, ami szerint a projekt legalább napi ezer fő többlet-turistát fog vonzani Budapestre;
• Átmozgatott intézmények, jobbára ennek közvetlen szüksége nélkül;
• Figyelmen kívül hagyott lakossági tiltakozás, a közvélemény meggyőzését szolgáló reklámkampányok, látványtervek, tanulmányok, díjak;
• Némileg (bár magyar szinten nem kiemelkedően) emelkedő költségek és tolódó határidők;
• Látványos átadások, lehetőleg választások elé időzítve;
• Haveri cégek a közvetlen (kivitelezők) és közvetett (pl. Dürer Park projekt) haszonélvezők között.

Egy presztízsberuházás anatómiája

Esztétikai vagy a kialakított funkciók szükségességére vonatkozó ítéletet nem szeretnénk hozni, ezt tegye meg mindenki maga. A projekt elemeivel kapcsolatban, a költségek szerkezetének megvilágításával azt szeretnénk egy kicsit jobban bemutatni, miből áll össze egy ilyen több száz milliárdos nagyberuházás, illetve hogyan aránylanak egymáshoz a parkosítási, közjóléti fejlesztések és a múzeumberuházások költségei.

2022 márciusáig összesen 212,6 milliárd Ft költséget összesítettünk (az adatbázis elérhető az opendata.hu-n), minimum ennyibe került tehát összesen a Liget Projekt, benne az extravagáns koncerthelyszínnel (Zene Háza), mélygarázsokkal, egy különleges alakú múzeumi épülettel (Néprajzi), múzeumi háttérintézményekkel, sportpályákkal, kutyafuttatókkal. A legnépszerűbb, legtöbbek által használt sportos-parkos-játszóteres részek azonban a teljes költségnek csak egy töredékét adják, minden elköltött 17. forint ment erre. A többi a múzeumi negyedhez, illetve az infrastruktúra üzemeltetéséhez és a projektcég működéséhez kapcsolódott. 

 Kattints az ábrára az interaktív változat megnyitásához!

Az alábbi, részletes ábrán az összegyűjtött költségeket alprojektenként böngészheted, és bemutatjuk a nyertes kivitelezőket is. Ez alapján a kormányzati nagyberuházások közismert kedvezményezettjei, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV, Paár Attila cége, a WHB és a Magyar Építő, az osztrák Strabag és a Garancsi István-féle Market vitték haza a legtöbb pénzt a beruházásokból. A különböző nagyprojektek egymáshoz viszonyított nagyságrendjét térképen is szemléltettük.

Kattints az ábrára az interaktív változat megnyitásához!

Így áll a Liget 2022 március végén. A kordonok lassan eltűnnek, a park újra bejárható lesz, de nem kizárt, hogy máshol viszont újraindulnak majd az építkezések, ami új konfliktusokat hozhat. Hogy jobb-e így, vagy elég lett volna a teljes összeg tizedéből egy újjávarázsolt közparkot létrehozni, döntse el mindenki maga. Ha újabb mérföldköveket ér el a projekt, újra megmutatjuk, hogy állnak a költések. Akkor talán már arról is lesznek adataink, termel-e érdemi bevételt a kulturális komplexum, vagy évről évre finanszíroznia kell az adófizetőknek azt a 200 milliárdos kis birodalmat, ami 2015 óta a Városligetben létrejött. 

 Ha fontosnak tartod, hogy ezt megírtuk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával!