Az állampolgári részvétel erősítése a döntéshozók iránti bizalom helyreállításának egyik kézenfekvő módja lenne. A közösségi média folyamatos, személyre szabott üzenetekkel bombáz minket, de a felturbózott érzelmi azonosulás ellenére a XXI. századi demokráciák konkrét döntéshozatali folyamatai nem váltak nyitottabbá, elszámoltathatóbbá. Nem gondoljuk, hogy a ma ismert képviseleti demokráciát le kellene cserélni valamiféle "részvételi demokráciára", de nem beszélhetünk valódi demokráciáról, ha a tényleges döntéshozatal kicsúszik a társadalmi kontroll alól és kizárólag technokrata logika mentén működik, amihez populista szólamokkal teremtenek társadalmi támogatást. Helyi-önkormányzati szinten az elmúlt években itthon is számos példát láttunk részvételi demokratikus eszközök bevezetésére, országos szinten azonban nem volt stratégiai gondolkodás a részvételi demokrácia erősítéséről.

A következőkben néhány javaslatot fogalmazunk meg arra nézve, hogyan lehetne beengedni az állampolgári részvétel és a demokratikus közviták logikáját a politikai többség kommunikációs eszközökkel való megteremtésére optimalizált, erősen központosított kormányzati felfogásába. Ehhez egy ideális helyzetet veszünk alapul, ahol a kormányzaton belül ennek vannak támogatói, de a javaslatok realisztikusak abban az értelemben, hogy nem kezelik alapvetésnek a kormányzat filozófia hirtelen megváltozását. A részvételi fordulat arra irányul, hogy belülről változtassa meg a tehetetlensége okán erősen részvételellenes struktúrákat. 

Villanykapcsolós szavazás 1971-ben, a Riporter kerestetik vetélkedő döntőjekor. forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Elections are held this Sunday in Hungary. Pro-government forces have spent almost eight times as much on billboard advertisement in the ongoing Hungarian election campaign than the opposition. Fidesz itself seems to have violated the spending cap of HUF 1.177 bn, just with its billboard ads worth HUF 1.4 bn. Altogether pro-government forces have spent HUF 3 bn on outdoor ads in March. The opposition is lagging behind with HUF 390 million according to a flash report by K-Monitor, Political Capital and Transparency International Hungary summarizing data on outdoor advertising in Hungary’s election campaign. 

Source:  K-Monitor, Political Capital and Transparency International Hungary (based on data purchased from Outdoor Media Audit kft.)

The summary published by three Hungarian non-governmental organizations is based on data purchased from Outdoor Media Audit Ltd, a media research and audit firm monitoring billboard and city light ads all over Hungary. According to the data provided, pro-government forces published 12.171 billboard and city light posters worth 3095 million HUF (EUR 8.4 m) at list prices in March while the united opposition only bought 1.564 ads worth 390 million HUF (EUR 1.05 m). Only around half of the pro-government ads can be directly affiliated with Fidesz itself. The rest were campaigns by the government resonating with Fidesz messages or anti-opposition ads by the GONGO CÖF  (Civil Alliance Forum, organiser of pro-Fidesz rallies called ‘peace marches’) that is backed by huge amounts of public money. Fidesz may also benefit from ads by Megoldás Mozgalom (Solution Movement), a new party by LiveJasmine founder György Gattyán. According to the opposition the movement was established to confuse opposition minded voters and operates as a proxy of Fidesz. Hungary’s poor campaign finance regulation doesn’t deal with third party actors, and other laws have only vague rules that would limit government interference in the election campaign. It is important to note that the data published only covers a share of campaign expenses. Vast amounts are spent in media, social media, direct campaigning and other campaign activities. 

The most important finding of the report is that Fidesz has likely gone beyond the official spending cap of HUF 1.17 bn (EUR 3.2 m) with its own ads worth HUF 1.4bn (EUR 3.9 m). The question is if this will have any consequences. In case Fidesz admits overspending, this would result in a fine double the amount overspent - not a very big deal for a party in power. In case it would refer to ads bought at discount prices, this would be evidence for accepting illegal donations, as individual discounts from list prices have to be counted as donations. However, parties are not allowed to accept such from legal entities. In the past the State Audit Office, the state organ tasked with overseeing political finance and campaign spending has proven reluctant to do the in-depth auditing of campaign expenditures, including checking declared costs against real spending of the parties. At a by-election in 2020, Fidesz candidate Zsofia Koncz has exceeded the spending limits just with social media ads and underreported her expenditures. Despite evidence from Facebook’s Ad Library, the violation of campaign rules had no consequences, the SAO did not find any irregularities.

The full report can be accessed in Hungarian here.

Bár ez volt a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb döntése, sokak figyelmét elkerülhette, hogy a járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Ezek vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére. Interaktív térképen mutatjuk be az alapítványi tulajdonba került ingatlanvagyont.

Nem kérték, nem indokolták, csak eltették

2022-ben a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP váratlan választási kihívással szembesült: az ellenzéki pártok összefogtak, hogy közösen induljanak ellene a választási rendszer sajátosságai miatt, így hosszú évek után először lett valós esélye annak, hogy Magyarország miniszterelnökét ne Orbán Viktornak hívják. 

A rezsim a fenyegetés hatására érdekes átalakuláson, egy perverz privatizációs hullámon ment keresztül. Miközben a 2010 utáni Orbán-kormányok visszaállamosításokkal, erőteljes központosításokkal az “erős állam” és a kormányzati hatalom maximalizálása mellett törtek pálcát, mint ami képes megoldani a társadalmi problémákat. 2020-ban azonban fordult a kocka és a laikus szemlélő számára úgy tűnhetett: az állam és a kormány talán mégsem mindenható, nem biztos, hogy jó gazdája a közös vagyonunknak. Az átalakítás mellett a növekvő állami támogatással korteskedtek az egyetemeknél, de vajon mi gátolta az államot abban, hogy a köztulajdonban lévő egyetemeket támogassa kiemelten?

Az állami vagyon kiszervezésének központi eleme volt a 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. A sorra létrehozott alapítványok (“KEKVÁ-k”) magánjogi szereplőként névleg a mindenkori kormánytól függetlenül látnak el kulturális-oktatási közfeladatokat, ehhez pedig pénzbeli vagyonjuttatást, részvénycsomagot és összesen sok ezer milliárd forint értékű ingatlanvagyont is kaptak ingyenesen a magyar államtól. A törvény ráadásul azt is előírta, hogy a mindenkori költségvetés tervezésekor előresorolt tényező kell legyen az alapítványok finanszírozása.

Egyetemek, kastélyok, kulturális intézmények

Újonnan létrehozott alapítványokba szervezték ki a teljes magyar vidéki felsőoktatást és számos kulturális, szociális, műemlékvédelmi illetve mezőgazdasági közfeladatot ellátó állami intézményt. Ezen felül KEKVA-státuszt nyert két olyan nagyobb múltra visszatekintő alapítvány is, amely már korábban is kifejezetten a Fidesz szellemi holdudvarát és utánpótlását volt hivatott finanszírozni (Batthyány Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium).

Az átszervezés indokaként megnevezett függetlenség és hosszú távú stabilitás a valóságban politikai bebetonozást takar, felfedve a hirtelen jött kormányzati szemléletváltás valódi célját. Az alapítványok kuratóriumába tucatszám ültetett be az alapító magyar állami kormánytagokat és képviselőket, akik innentől a mindenkori kormányok számára leválthatatlanul irányítják a rájuk bízott intézményeket és gazdálkodnak jelentős szabadsággal a kapott vagyonnal. Ez nemcsak biztonságos, jól fizető pozíciókat jelent egy esetleges ellenzéki időszakra ezen kádereknek, de politikai ellensúlyszerepet is, hiszen a megkerülhetetlen egyetemfenntartó kuratóriumokkal (és a politikailag őket összekapcsoló Fidesszel) egy más színű kormánynak is együtt kell működnie.

Figyelemre méltó az is, hogy a KEKVÁ-k tisztségviselői esetében gyakorlatilag semmilyen összeférhetetlenségi szabály nem érvényesül, ezzel pedig sérül hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elve. Amióta a gyakorlatban is működnek az alapítványok, a bennük vezető pozíciót betöltő képviselők dokumentáltan megszavazták az állami támogatást a saját alapítványaiknak. Ráadásul hiába működnek már egy éve ezek az alapítványok, egy részük továbbra sem érhető el, nincs honlapjuk vagy e-mail címük. Az ellenzék az egyetemi autonómia súlyos megsértésének látja az intézkedést, amit egy esetleges győzelem esetén visszacsinálna - ehhez azonban kétharmados többséget kellene szereznie.

Már nem a miénk

Az Eltették.hu oldalon térképen mutatjuk meg a vagyonkezelő alapítványoknak kijátszott ingatlanvagyont. Mivel az ingatlanok átadásáról a Parlament akkor döntött, amikor mindenki a járvánnyal volt elfoglalva, a magyar lakosság nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy az, ami korábban a közös vagyonunk volt, ma már egy magánjogi szereplő által tulajdonolt épület, föld, kastély, múzeum. Azaz már nem a miénk. Az ingatlanokat a vagyonjuttatásról rendelkező jogszabályokból gyűjtöttük össze, helyrajzi szám alapján. Emiatt a térképen csak a vagyonjuttatás egy része látható: mivel nem ingatlan, nem tüntettük fel az átadott részvénycsomagokat és készpénzt, illetve nem látszanak azok a főként határon túli ingatlanok, amelyeket cégeken (pl. MANEVI Zrt.) keresztül adtak oda alapítványoknak. Szintén hiányoznak a térképről azok az ingatlanok, amelyeket a KEKVA tv. előtt juttattak bizonyos alapítványoknak (pl. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány).

Néhány helyszín, ami köztulajdonból alapítványi tulajdonba került. Felismered őket? További részletek az eltették.hu-n.

Az ingatlanok és a hozzájuk tartozó adatok elsődleges forrása a KEKVÁ-kat létrehozó törvények, amelyek mellékletei tartalmazzák az átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok felsorolását. A legtöbb esetben helyrajziszámot tartalmazó felsorolást a MePAR segítségével alakítottuk földrajzi koordinátákká. Az adatbázist kiegészítettük továbbá az alapítványok kuratóriumi tagságával. Az ingatlanok beazonosíthatósága érdekében - ahol arra lehetőség volt - hétköznapi elnevezéssel, képpel illetve kapcsolódó sajtócikkekkel láttuk el a helyszínt.

A térképen megjelenített teljes adatbázis 23 közérdekű vagyonkezelő alapítvány közel 1400 ingatlanát tartalmazza. A felsőoktatási épületeken túl ezek között akad számos beépítetlen terület, gazdasági épület, de sok esetben nemzetgazdaságilag és társadalmilag értékes kutatóközpont, műemlék, lakóház, üdülő is. A mezőhegyesi ménesbirtokot működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 776, többségében mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanját mennyiségi korlátok miatt egy elemként szerepeltetjük a térképen. Ezek mindegyike Mezőhegyes (Békés megye) területén fekszik.

Mezőhegyes nélkül 1356 ingatlan került ingyenes vagyonjuttatásra, ebből 167 budapesti, 425 debreceni, 170 gödöllői, 121 szegedi és 101 pécsi. Jellegüket tekintve legalább 300 mezőgazdasági terület, 160 egyéb gazdasági épület, 154 lakás, 138 felsőoktatási épület, 79 beépítetlen belterület, 79 út, 62 kollégium, 54 üdülő, 42 udvar/kert, 38 egyéb oktatási épület és 26 sportpálya került az alapítványok tulajdonába.

Hibát találtál? Jelezd felénk!

Büszkék vagyunk rá, hogy önkéntesek segítségével építettük az alkalmazást és nyitottak vagyunk minden észrevételre. Az adatok tetemes mennyisége és a kézzel végzett adattisztítás miatt a legalaposabb törekvésünk ellenére előfordulhat, hogy az oldalon hibát találsz. Írd meg nekünk az info@k-monitor.hu-ra! 

Külön köszönet az oldal fejlesztésében részt vevő Code for Hungary önkénteseknek és Ferencz Miklósnak (grafika). Hosted on Vercel.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

Márciusban 3 milliárd forintos összköltséggel 12.171 darab plakáttal tarolta le a kormányoldal a közterületi plakáthelyeket, míg az egységes ellenzéki tömb 1.564 darabos plakátkampánya 390 milliós összegbe került. Listaáron számolva az ellenzékhez képest nyolcszoros túlerővel és a törvényi előírásokat közel háromszorosan túlköltve zajlott a Fidesz érdekében a plakátkampány márciusban. Ebben a Fidesz segítségére volt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormányzati propaganda is. A Fidesz kampányában a CÖF és a kormánypropaganda közreműködése „csak” tisztességtelennek tekinthető, ellenben a kormánypárt túlköltése törvényileg védhetetlen. A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös gyorselemzése a politikai pártok 2022. márciusi közterületi kampányköltéseiről.

(fotó:  HVG.hu )

Egy hét van már csak a választásokig, de a nyilvánosságban kevés szó esik arról, milyen közpolitikai alternatívákat kínálnak a választáson induló pártok. A döntést akár vasárnap, a szavazófülkében is meg lehet hozni, de még jobb, ha választópolgátként tájékozódunk a lehetőségeinkről. A Voksmonitor nevű alkalmazás célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok konkrét programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben. Erre a Voksmonitor segítségével akkor is lehetőségünk van, ha nincs időnk végigolvasni a pártok programjait. 

Az alkalmazás úgy működik, hogy a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket az alkalmazás elkészítése előtt eljuttattuk a legesélyesebb pártok képviselőihez. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért nem reagáltak megkeresésünkre. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a pártok programját és kommunikációját – illetve a kormánypártok esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok kialakításánál. Ez természetesen felveti annak lehetőségét, hogy a pártok hivatalos álláspontjától eltérhetnek a válaszok, ugyanakkor a K-Monitor minden, az alkalmazásban szereplő politikai erőnek megadja a lehetőséget ezek korrigálására.

A Voksmonitor 45 fontos közpolitikai kérdésben kéri az álláspontodat. Az állításokra igennel, nemmel és nem tudommal lehet válaszolni, a domináns álláspontokat (pro és kontra) rövid magyarázatban is összefoglaltuk. A kitöltés 20-30 percet vesz igénybe, melynek végén súlyozni is lehet a kérdéseket: ha van olyan, amely számodra kiemelten fontos a választásodhoz, akkor azok súlyát megnövelheted a végeredményben.

A Voksmonitor az ezen a linken a teljes böngészőablakban is kitölthető. A projekt a cseh KohoVolit.eu-val és Česko.Digital-lal együttműködésben készült.

A környéken működő szervezetként kezdettől nyomon követjük a Városligetben zajló építkezéseket. Sajtóadatbázisunkban külön aktában gyűjtjük a ligetes cikkeket, most pedig arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzések alapján összegezzük, mennyi pénzt költöttek már biztosan el a Liget projektre. A Néprajzi Múzeum átadásával egy szakasz lezárul majd a közpark múzeumi negyeddé alakításának történetében: a folyamatban lévő fejlesztések elkészülnek, a lezárások nagy része megszűnik. Van azonban még három nagyobb terve a projektgazdának (Városligeti Színház, Galéria, Innováció Háza), ami Orbán Viktornak a Magyar Zene Háza átadóján elmondott beszéde alapján egy újabb választási győzelem után meg akarnak építeni - persze ha lesz rá pénz a költségvetésben. 

A gazdasági összefonódások átláthatóvá tétele érdekében újságírók és átláthatóságért küzdő szervezetek közösen követelik a cégjegyzékek és a tényleges tulajdonosi adatbázisok valódi nyilvánosságát. A nyilvánosság különösen fontos lenne az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók végrehajtásához is.

A K-Monitor is csatlakozott az Access Info Europe átláthatóságért küzdő szervezet kezdeményezéséhez, amelyben világszerte már 127 szakmai szervezet követeli, hogy az államok által vezetett hivatalos nyilvántartás tartalmát tegyék mindenki számára hozzáférhetővé. 

A few days after the campaign period for the general elections in April officially began, Viktor Orban's Fidesz party kicked down the doors of public schools and started handing out laptops to be funded by the EU.

Despite the fact that it has been known since the outbreak of the pandemic that the Hungarian public education system could not be completely switched to online teaching due to a lack of tech resources, the government has only now started to invest massively into providing schools with laptops. The timing is no coincidence as the election campaign officially started on 12 February 2022 and the government is in a legal battle with teachers, who have been fighting for months to go on a strike lawfully for a rise in salaries. The RRF funds dedicated to compensate for the damage caused by the epidemic may come in handy to the government in this situation.

Zoltán Maruzsa, State Secretary for Public Education. Source: Komka Péter / MTI/MTVA

The laptops were handed out within the project ‘RRF-1.2.1-2021 Ensuring equal access to digital education for pupils and teachers’. The project is forseen to be funded by the RRF, althouth Hungary's receovery plan has still not been approved by the EU. The government aims purchase altogether 560.000 laptops for students and 55.000 laptops for teachers in the next four years for HUF 200 bn (EUR 550m). In the first phase of the project around 120.000 laptops will be distributed among students, teachers and institutions by the end of March 2022. One of the suppliers of Laptops is Delta Systems Ltd, that provides 30.000 laptops to schools in eight counties for HUF 6bn (EUR 18m). Applications for digital equipment could be submitted for three weeks through a consortium assigned by the government. The consortium is led by the Klebelsberg Center, a body subordinated to the Ministry of Human Resources. Initially, Klebelsberg Center was set up to centralize public education, now, it is responsible for running public schools. 

The opposition media were not allowed to report on ceremonies where the laptops were handed over, opposition newspaper Népszava's application for press registration was rejected by the Klebelsberg Center. However, the government took care of the documentation of the ceremonies. In Miskolc, Fidesz candidate, Katalin Csöbör, in Szentendre, state secretary and Fidesz candidate Eszter Vitályos, and in Salgótarján, MP Zsolt Becsó took part in the ceremony. A duty that the politicians were proud to undertake. Népszava reports that 3,570 schools may be beneficiaries of the fund.

State Secretary and Fidesz candidate Eszter Vitályos gives laptops to high school students Source: Eszter Vitályos official site on Facebook

According to the website of the electoral commission, there were complaints in at least nine cases where laptops where handed over by government politicians during the campaing period, most of those were turned down. In some of the cases the commission found that Hungarian electoral rules had been violated as the MPs are not supposed to show up on these government programs. However, the commission did not impose any sanctions. Even these decisions were later overturned by the Kúria. The highest court of Hungary found no violation of campaign law: state secretaries running for a seat in the Parliament can hand over laptops to school children in case they do not use direct campaign elements such as a party logo during the ceremony. Apart from weak rules applying to the campaign period that, there is no legislation in Hungary under which, and no institution to which, a complaint can be made if public officials use their office for political advertising.

The case well illustrates the state of rule of law in Hungary and government's attitude towards the use of EU funds.

Miközben a koronavírus-járvány határozta meg az állampolgárok mindennapjait, a Kormány bebiztosította, hogy az elvileg független, ellenőrző szervek élén még hosszú évekig a jelenlegi kormányzatot kiszolgáló szereplők foglalhassanak helyet – nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól. Leplezetlenül támogatták a fideszes érdekekhez köthető beruházásokat és a gazdasági klientúrát – a közhatalom egyre inkább a kormányzathoz közeli szereplők magánérdekeltségeit szolgálta, miközben a minőségi közszolgáltatások leépítése volt megfigyelhető. Az elszabaduló infláció mellett a költségvetés óriási hiánnyal zárt, a központi költségvetési törvény azonban továbbra is a tavaly nyári, jócskán elavult számokat mutatja. Az áttekintett időszakra esik az elmúlt évek kétségkívül legjelentősebb korrupciós botránya is, a Schadl-Völner-ügy, amely messze túlmutat a végrehajtói pályázatok törvényellenes elbírálásán: a szövevényes esetben az Országos Bírói Hivatal, a Fővárosi Törvényszék, valamint számos neves egyetem is érintetté vált, és ez az alapjaiban rendítheti meg a közintézményekbe vetett bizalmat.

A Személyügyi közlemények megszűntetésével 2019 óta a kormányzati szerveknek már nem kell közzétenni, hogy kiket neveztek ki vagy éppen kiknek adományoztak elismerésként címeket. Az átláthatóság csökkenése miatt tavaly decemberben NAIH-hoz fordultunk.

Az írás a “Átláthatóság a közigazgatásban” című sorozatunk első része.

Dr. Sándor Csaba lett az EMMI jogi és személyügyi ügyekért felelős helyettes államtitkára (2013). Fotó: Botár Gergely

Tavaly év végén a Miniszterelnökség előtt forgató Telex számolt be arról, hogy kormányzati funkciót nem viselő embereknek van hivatalos bejárása a Kormány, azaz a - politikailag legfontosabb - központi államigazgatási szerv épületébe. A különböző párttagok, kommunikációs háttéremberek, Szántó Miklós KESMA-vezető és Fásy Ádám zenész feltűnése (kezében egy ajándékos szatyorral) számos kérdést felvet.

Kinek a meghívására érkeztek? Milyen feladatokat, funkciókat látnak el? MIlyen információkhoz van hozzáférésük? Jár-e nekik javadalmazás? Egyáltalán milyen jogszabály, felelősségi szabály hatálya alá esnek, amikor nyilvánvaló módon hivatalos bejárásuk van a Kormányba?

A kérdések megválaszolása egyre nehezebb lesz, miután már nem kell közzétenni a kormányzati igazgatásban szerepet vállaló személyekkel kapcsolatos legfontosabb közleményeket. Ráadásul ahogy a Telex videójából kiderül, ma már az sem magától értetődő, hogy újságírók kiszúrhatják és kérdezhetik a minisztériumba ki-bejáró személyeket.

Mi volt 2019 előtt?

A Hivatalos Értesítő a Magyar Közlönyhöz hasonló állami kiadvány, amelynek az a célja, hogy a központi közigazgatás szervezete és működése átlátható legyen a polgárok számára. Hogy mit kell a Hivatalos Értesítőben megjelentetni, egy jogszabály, a mindenkori igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.

Így - egy a 2019 márciusáig hatályban lévő - rendelet szerint a Magyar Közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben közzé kellett tenni egy külön rovatot, az ún. Személyügyi közleményeket, híreket.  Azt már nem írta elő az IM rendelet, hogy pontosan mit kell közzétenni a rovatban. Ugyanakkor az évtizedes gyakorlat szerint a rovatban jelent meg, hogy kiket, melyik szervnél, milyen beosztásban neveztek ki a központi közigazgatásban, kik kaptak címeket, jutalmat vagy éppen kiknek a vezetői megbízatása szűnt meg.

A nyilvánosság biztosításának korábbi jó gyakorlata volt a központi kormányzati honlap, a kozigazgatas.magyarorszag.hu naprakészen tartása adta. A honlapot még a Gyurcsány-kormány hozta létre és 2019-ig a jelenlegi kormány is használta. A Portrétár megnevezésű menüpontban nyilvánosan közzétették az adott vezető kormányzati tisztségviselő beosztását, arcképét és életútjának főbb adatait (végzettség, korábbi munkahelyek, életrajz).

Bozóki András, egykori oktatási miniszter adatlapja a Portrétárban

Biró Marcell egykori államtitkár adatlapja a Portrétárban. Biró jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke

Csökkenő átláthatóság

2019 márciusában a jelenlegi miniszter, Varga Judit elődje, Trócsányi László új rendeletet adott ki. Az új szabályok szerint már nem kell ezeket az adatokat önként közzé tenniük a minisztériumoknak. A Nemzeti Jogszabálytár Indokolások Tára az IM rendelet vonatkozásában indokolást nem tartalmaz, így a jogszabály-módosítás, pontosabban a dereguláció indokai nem ismerhetőek meg a nyilvánosság számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet kiadását - ahogy általában a korrupcióellenes keretrendszerrel kapcsolatos döntéseket - társadalmi egyeztetés sem előzte meg.

2019 óta tehát tehát csak akkor kell a minisztériumoknak maguktól közzétenni a személyi változásokat, ha azok egyébként az információszabadság törvény szerint egyébként is közzéteendők lennének. Ilyen közzéteendő adat a szerv vezetőinek, szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége, és a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető elérhetőségei. Minden más adat legfeljebb hosszas közérdekű adatigénylés útján kérhető ki. Nyilvánvaló, hogy 2019 márciusa óta kevesebb adat vonatkozásában terheli a közfeladatot ellátó szerveket proaktív (automatikus, kérés nélkül lezajló) közzétételi kötelezettség.

A K-Monitor szerint a változás a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog védelmi szintjének olyan csökkenését hozta magával, amely alkotmányosan nem igazolható. Fontos közérdeket jelent ugyanis, hogy világosan lássuk, kik vesznek részt a kormányzati tevékenységekben. A személyi állomány nyilvánossága ezen túl fontos korrupciós kockázatok szempontjából is. A személyi változások nyilvánossága révén könnyebben azonosíthatóvá válhatnak az összeférhetetlenségek és forgóajtó-szerű karrierutak. 

Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) elnökének lehetősége van javaslatot tenni jogszabályok megalkotására, a NAIH-hoz fordultunk. Beadványunkban arra kértük a NAIH-ot, hogy kérje a minisztert a korábbi - a magyar közigazgatási hagyományoknak megfelelő - szabályok visszaállítására. A NAIH válaszáról be fogunk számolni blogunkon.

Ha fontosnak tartod a közélet tisztaságát, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!