A Fidesznek nem kell hirdetnie a médiában: megteszi helyette az állam és maguk a médiacégek. Röviden így foglalhatóak össze azok az adatok, amiket az Állami Számvevőszék honlapján tettek közzé a nyomtatott és elektronikus sajtóban megjelenő választási és népszavazási hirdetésekről. A politikai szereplők a kampányidőszak előtt bejelentett árjegyzék szerint fogadhatták a hirdetéseket, de a nagy pénzt a Kormány és nem a pártok költötték. A gyűlöletkeltő "gyermekvédelmi népszavazásra" bruttó 3,7 miliárd forint közpénzt költöttek, miközben a pártok összesen néhány tízmilliót hirdettek csak el tavasszal a saját kampányuk keretében. 

A Transparency International Magyarország, a K-Monitor és a Political Capital nyílt levélben fordult a 2022. április 3-án megtartott országgyűlési választáson elindult pártokhoz. A civil szervezetek szerint a megmérettetésen olyan, komolyan vehető politikai ambíciókat nem mutató pártok, így a Megoldás Mozgalom (MeMo) és a Normális Élet Pártja (NÉP) is elindultak, amelyek nem érték el a bejutási küszöböt, sőt, utóbbi a szavazatok 1 százalékát sem szerezte meg. A vonatkozó törvény értelmében ezen szervezetek kampányköltéseit az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kizárólag valamely jelölt vagy jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. 2018 után nem érkezett ilyen kérelem, így az ÁSZ nem vizsgálta a milliárdokat elsíboló pártok gazdálkodását.

Ezért emlékeztettük a pártokat: rajtuk múlik, hogy az ÁSZ legalább a törvényi minimumot meglépi-e a MeMo és a NÉP által a kampány során elköltött pénzek ellenőrzése terén. Az ÁSZ eljárásának a hatékonyságában azonban nincsen okunk bízni, ezért a levélben arra kértük a választáson részt vett  összes politikai pártot, hogy teljeskörűen hozzák nyilvánosságra a kampánykiadásaikkal kapcsolatos  minden adatot, azon belül is elsősorban a beszerzésekre vonatkozó szerződéseiket, valamint a kifizetéseket igazoló számlákat. A három civil szervezet a pártoknak címzett közös nyílt levele alább teljes terjedelmében elolvasható. 

A Gattyán György szexipari milliárdos által alapított Megoldás Mozgalom 58 929 szavazatot (1,04%) kapott április 3-án, ezzel jogosulttá vált költségvetési támogatásra is a következő négy évben.

Although the Council of Europe Convention on Access to Official Documents has been in force since December 2020, the Hungarian government has not carried out any harmonization of laws, except to secretly put the president of the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information on the international group of experts entrusted with the monitoring of the implementation of the Convention.

Még márciusban, a jelöltállítás lezárulta után volt lehetőségük a jelölteknek a költségvetésből járó kampánytámogatást kérni. Ez a pártok esetében szabadon költhető százmilliós-milliárdos összeget, az egyéni jelöltek esetén pedig szigorúbban szabályozottan 1,18 millió forintot jelent. A magyar állam magától semmilyen adatot nem közöl a kiosztott milliárdokról, így pontos elszámolás helyett adatigénylésekkel lehet információhoz jutni. Ezt tettük: egyelőre a márciusi kérdéseinkre kapott válaszokat tudjuk bemutatni, ami így is elárul néhány érdekességet a politika működéséről. Folytatni fogjuk a tényleges költések bemutatásával.

A kampánytámogatások rendszerét régóta problémásnak tartjuk - ezzel kapcsolatos javaslataink itt. A komplex problémának egy eleme, hogy a kampányra kiutalt közpénzmilliárdokról "valós időben" semmilyen adatot nem tesznek közzé sem az állam, sem a pártok. Arról csak adatigénylések nyomán és ennél fogva késve értesülhetünk, ki mennyit költött a közpénzből, azzal kapcsolatban pedig csak igen részlegesen lehet tájékozódni, mire. Ezek az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre, márciusi adatkérésünkből az derül csak ki, kik azok, akik egyáltalán igényelték a költségvetési támogatást, és kik azok, akik nem kaphattak. A többi kérdésre még hónapokat kell várni - és ha a magyar államon múlna, akkor sosem tudnánk meg.

Tavaly augusztusban fordultunk közérdekű adatigényléssel a Pénzügyminisztériumhoz, hogy megtudjuk, a minisztérium milyen támogatási szerződéseket kötött új központjának kialakítására a tulajdonában álló PM-TÉR6 Nonprofit Kft. nevű projektcéggel. Arra voltunk kíváncsiak, mennyibe kerül az adófizetőknek a Mátyás-templom szomszédságában lévő, Szentháromság tér 6. szám alatti épülettömb felújítása. Varga Mihály minisztériumával korábban is meggyűlik a bajunk, lévén rendszeresen kihasználnak minden lehetőséget az adatok visszatartására. Ez szerintünk elfogadhatatlan, így miután az adatigénylésre valódi választ nem kaptunk, pert indítottunk, amit első fokon meg is nyertünk. 

Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.

Pedig nem kérdeztünk nehezet

Mivel a Pénzügyminisztérium közfeladatot ellátó szerv, az információszabadságról szóló törvény szerint bizonyos szerződéses adatokat önmagától közzé kell tennie honlapján. A Pénzügyminisztérium is így tett, amikor táblázatos formában közzétette az általa kötött szerződések listáját. Ebből a listából derül ki, hogy mekkora összeggel támogatta a Szentháromság téri beruházással összefüggésben a PM saját projektcégét, a PM-TÉR6 Nonprofit Kft.-t. A lista alapján látható, hogy a kérdéses ingatlan "rekonstrukciójára" két támogatási szerződést is kötöttek, 13,8 illetve 72,5 milliárd Ft értékben (4., 5.). A táblázat emellett tartalmazza a projektcég működésére 2021-ben juttatott 324,5 millió Ft-os támogatást is (3.), ami a beruházás szempontjából számunkra nem releváns.

A közzétételi lista adataiból úgy tűnt, az építkezés költségei túlléphetik a sajtóban megjelent összeget. Szerettünk volna azonban tisztán látni a két szerződés viszonyáról: vajon két külön szerződésről és összesen 86,3 milliárdról van-e szó, vagy a Módosított szerződés és az Új szerződés nem jelent két különböző támogatást. A táblázatra hivatkozással írtunk a minisztériumnak és kértük a konkrét szerződések kiadását azok módosításaival.

 A járvány miatt várni kellett

A kormány által elrendelt veszélyhelyzeti szabályokra hivatkozással a minisztérium kétszer is meghosszabbította az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidőt, így összesen 90 napot kellett várunk arra, hogy érdemben választ kapjunk. Erre a minisztériumnak azért volt lehetősége, mert az Alkotmánybíróság 15/2021. (V. 13.) AB határozatában alkotmányosnak találta, hogy akár három hónapig is várni kelljen közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára. A járványügyi védekezéssal kapcsolat intézkedések tavaszi megszüntetése ellenére ez a szabály a mai napig érvényben van, és ezzel az állami szervek rendszeresen élnek is.

​​A másodjára meghosszabbított határidő 2021. október 31-én járt le - válasz nélkül. Végül külön kérésünkre határidőn túl, november 12-én válaszolt a minisztérium. Legnagyobb meglepetésünkre nem szerződéseket kaptunk, hanem csak egy egymondatos tájékoztatást:

“A PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. között a Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanrekonstrukció megvalósítása tárgyában kötött szerződésekre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek.” 

Hogy milyen nyilvános forrásról van szó, a minisztérium nem jelölte meg válaszában. 

Nem hagytuk annyiban!

Mivel a szerződéseket nem kaptuk meg - annak semmilyen nyomát nem találtuk a minisztérium honlapján -, pert indítottunk a Fővárosi Törvényszéken. A vita lényegében arról szólt, hogy a minisztérium honlapján közzétett pár szerződéses adat közzétételével, amire hivatkozással kértük a szerződéseket, eleget tett-e a minisztérium az adatigénylésnek. 

A bíróság szerint is nekünk volt igazunk! Mivel a minisztérium nem indokolta meg, hogy miért nem adta ki a konkrét szerződéseket, az első fokon eljáró törvényszék április 26-án kötelezte a PM-et, hogy a milliárdos összegű szerződéseket küldje meg a K-Monitornak. Az ítélet nem jogerős, a minisztérium még fellebbezhet az ítélet ellen, tovább halasztva a tavaly augusztusban feltett kérdés megválaszolását.

A perben a K-Monitor munkatársát, az adatigénylést benyújtó Merényi Miklóst Molnár Noémi ügyvéd képviselte.

After a 50-day official campaign period, general elections were held in Hungary on 3 April, and FIDESZ, in government since 2010, won a supermajority for the fourth time. The election results are hardly surprising given the government's gravity in campaigning. K-Monitor's analysis considers the three main pillars of the state influence: the utilization of public funds or public offices for campaigning, the direct use of state funds for campaigning during the election campaing and the decisions of the state bodies assigned to monitor the fairness of elections. 

"Let us preserve Hungary's peace and security!" - state funded billboard during the election campaign. Photo: Nagy Attila Károly / RTL.hu

Since 2019, government bodies in Hungary no longer have to publish who they have appointed or who they have given titles, awards to. K-Monitor has turned to the National Authority for Data Protection and Freedom of Information (NAIH) to address the hollowing nature of transparency in public administration. This is the first part in our series  ‘Transparency in Public Administration.’

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Modern Városok Programot hét éve, 2015 márciusában jelentette be Orbán Viktor, aki ekkoriban végigturnézta az akkor még döntően Fidesz-irányította megyei jogú városokat. A kormányzat az ekkor beígért, nagyjából 4000 milliárd Ft-nyi fejlesztésről egy egyedülálló, több ezer milliárdos programként beszél, ami javítja a vidéki nagyvárosok életminőségét, regionális központ szerepét. A "program" azonban inkább különböző állami tevékenységek együttese: valódi célrendszer, elvárások, szinergiák vagy határidők nélkül. Összegét részben ide sorolt uniós infrastruktúrafejlesztések dagasztják. 2020 után újra adatigényléssel fordultunk a programért felelő Gyopáros Alpárhoz, akitől a járvány miatt kikért 45 napos halasztás miatt csak rögtön a választások után, de részletes választ kaptunk.

Orbán Viktor és Botka László sajtótájékoztatót tart Szegeden. Foró: MTI/Ujvári Sándor

A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben Korrupciófigyelő jelentéseiben. A választások után a felszínen semmi sem változott, ehhez azonban az államélet számos színterén draszikus változások töréntek. Összefoglaló jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.

Sokak szerint az ellenzék vidéki beágyazottságának hiánya volt a nagyarányú Fidesz győzelem fő oka a választáson. Ennek az érmének a másik oldala, hogy a kormánypárti jelöltek olyan lehetőségekkel bírtak a kampányban, amiről mások nem is álmodhatnak: lényegében az állam képviselőiként jelenhettek meg a választópolgárok előtt, akik folyamatosan fejlesztik a körzetüket akkor is, ha ezekhez az állami vagy uniós programokhoz formálisan kevés közük van. Az állami erőforrások használata a kampányban nemzetközi megfigyelők szerint is probléma volt - ez különösen a népszavazási kampány vonatkozásában volt látványos -, az eljárások végén azonban ritkán minősítették törvénysértőnek ezeket a kampányeseményeket.

Sajtóhírek alapján márciusban 200 ilyen helyi jelentőségű eseményt találtunk, ez alapján áttekintettük a legjellemzőbb kampánypraktikákat, ahol végső soron állami erőforrásokat használtak fel. Ez azért gond, mert csorbítja a jelöltek közötti esélyegyenlőséget, és meg is téveszti a választókat, hiszen gyakran olyan átadásokról, programokról van szó, ami közvetve sem köthető a jelölthöz. Miközben a választási szalagátvágások, bejelentések csak közvetett összefüggésben vannak a képviselői munka eredményességével, ezek kampányban történő kihasználása lényegében behozhatatlan előnyt jelent jelent az inkumbens jelölt számára.

Popovics György (Fidesz-KDNP), Komárom-Esztergom megye közgyűlésének elnöke, Czunyiné Bertalan Judit, Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyûlési képviselőjelöltje, Veres András győri megyéspüspök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Sinkovicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester átadja a kisbéri plébánia felújított épületét 2022. március 13-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A kampányidőszak kezdetétől március 31-éig a K-Monitor sajtófigyelése közel 200 olyan esetet talált, ahol képviselőjelöltek átadásnak álcázott kampányrendezvényt tartottak, önkormányzati lapokban kampányoltak vagy más módon próbáltak közpénz vagy hivatali pozíció felhasználásával szavazókat szerezni. A szemézett online sajtótermékek körébe tartoznak az országos hírportálok mellett a regionális és helyi lapok is. Arról, hogy mit kezd a Nemzet Választási Bizottság az ilyen esetekkel, itt írtunk. 

Az összegyűjtött eseteket áttekintve két általános megállapítást tehetünk. Az első, hogy rendszerint a csatatérkörzetek kormánypárti képviselőjelöltjeinek a kampánya kapta a legtöbb hátszelet kormányzati forrásokból, legalábbis a beszámolók tükrében. 6 körzethez kapcsolódik legalább 5 eset, ezek közül 4-ben 2018-ban a kormánypárti jelölt 44 és 48 százalék között eredménnyel nyert. Ezeket a körzeteket a kormánypárt el is vitte április 3-án.

A másik említésre méltó tény, hogy ugyanezen 6 körzetből 4-ben olyan jelöltet indított 2022-ben a Fidesz-KDNP, aki korábban nem volt a parlament tagja. Az NVB jellemzően azzal az indoklással dobja vissza az ilyen esetekre vonatkozó kifogásokat, hogy az adott, általában kormánypárti jelölt jelenleg is országgyűlési képviselő, és mint ilyen, kampányidőszakban is el kell látnia feladatait, melynek ezen események is részét képezik. Ott azonban, ahol a legtöbb példát találtuk a jelöltek kampányának állami megtámogatására, új és ezért befolyásos politikai tényezőként még megépítendő politikusok indultak. Náluk volt a legnagyobb szükség, hogy a forrásokat helybe megszerezni képes jelölt imázsát megteremtsék az állami programok körüli sertepertéléssel.

A képviselőjelöltek előszeretettel adtak át felújított vagy új iskolákat és óvodákat, tornacsarnokokat, de sok volt az utak átadásával egybekötött kampányesemény is. Átadásra került több falu- és községháza, de ha kellett, állami támogatással megvalósuló magánberuházásoknál is megjelentek szalagátvágásra a helyi jelöltek. Ezeken a rendezvényeken - gyakran a képviselő támogatására felszólítva - jelen voltak helyi polgármesterek, az állami vagy uniós programok közreműködői, egyházi és civil vezetők. Számos településen tartottak kampánybeszédet önkormányzati március 15-ei ünnepségeken is. Több példát találunk arra is, hogy egy választókerület polgármesterei levélben kampányoltak a fideszes jelölt mellett, és - ahogy a ciklus egészében - a kampányban is felhasználták a rászorulóknak osztott segélycsomagokat politikai népszerűségük növelésére a kormánypárti politikusok. Emellett több olyan civil szervezet is kampányolt nyíltan a kormánypárti jelölteknek, melyek működése nagyban függ a kormányzati, önkormányzati forrásoktól, ezen támogatások kommunikációjára is "rásegítettek" a támogatásosztásra formálisan semmilyen ráhatással nem bíró jelöltek.

Meghozták a pénzt a választókerületbe

A közpénzből kampányolás képzeletbeli toplistáját az Eger és környékén induló Pajtók Gábor vezeti, akinek 9 különböző átadón való részvételéről számolt be a helyi média, többek közt egy EU-s forrásokból megfinanszírozott kiadvánnyal is erősítette kampányát. A körzetben 2018-ban 46,44 százalékos eredménnyel nyert Nyitrai Zsolt, a Fidesz akkori jelöltje. Pajtók nem képviselő, 2014 óta kormánymegbízottként vezeti a Heves Megyei Kormányhivatalt. Még januárban Pajtókot ebben a pozícióban építették a Facebookon, a hirdetést ekkor a Miniszterelnökség fizette. Pajtók a szavazatok 53%-ával nyerte a körzetet.

Szintén csatatérkörzetnek ígérkezett Csanád-Csongrád 2-es választókerülete, ahol a Fidesz Mihálffy Béla szegedi önkormányzati képviselőt indította. Önkormányzati képviselőségével indokolható lenne részvétele az események egy részén, azonban Mihálffy a kampány alatt a választókerület más településein, így például Mórahalmon vagy Üllésen is adott át olyan fejlesztéseket, amelyekhez elméletileg semmi köze nem kéne, hogy legyen. Hozzá kapcsolódik az az országos sajtót megjárt eset is, amikor momentumos ellenfelével, Mihálik Edvinnel (szegedi tanácsnok) külön-külön mindketten átadtak egy elkészült kerékpárutat.

A harmadik legtöbb esetet Nagy Bálint nevéhez kötöttük, esetében egy biztos körzet új kormánypárti jelöltjének megépítéséről volt szó. Keszthely és környéke kormánypárti körzetnek számít, 2018-ban több, mint 55 százalékot kapott Manninger Jenő fideszes jelölt. Nagy Bálint azonban Pajtókhoz és Mihálffyhoz hasonlóan nem országgyűlési képviselő volt, hanem Keszthely polgármestere. Nagy átadásainak többsége azonban olyan, kormányzati forrásból megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódik, amelyekre egy másik település vezetőjeként nem sok ráhatása lehetett. Adott át falubuszt Zalaszentmihályon, iskolát Türjén vagy épp 135 szupergyors internet elérésre alkalmas végpontot a 370 lakosú Baktüttösön.

"A PALOTÁSI Általános Iskola több mint 850 millió forintos támogatással újult meg és egy 15x30 méteres tornacsarnokkal is gazdagabb lett" - számolt be közösségi oldalán Becsó Zsolt. 

Szintén a átadási ceremóniákat hagyományosan kampányra kihasználó jelölt Becsó Zsolt, Salgótarján és környékének fideszes jelöltje. Becsónál találtuk az aktív parlamenti képviselők közül a legtöbb átadást, ugyanakkor említésre méltó, hogy 2018-ban listáról, nem egyéni választókerületből került be az országgyűlésbe. Ennek ellenére a helyi média szerint fontos szereplője a térségben megvalósuló fejlesztéseknek, és saját felületein is örömmel híreszteli ezt, bár ez utóbbiért a Választási Bizottság is elmarasztalta. A kampányban Győzikét is bevető Becsó 54,5%-al magabiztosan nyerte a Nógrád 2-es körzetet.

A 2018-ban legszorosabb csatát hozó, és 2022-ben is szorosan végződő Pest megye 2-es körzetben a Fidesz a külügy államtitkárát, Menczer Tamást indította, aki végül el is nyerte a mandátumot. A helyi beágyazottságra rágyúró Menczer ugyan formálisan nem volt ráhatással a helyi beruházásokra az elmúlt években, ennek ellenére adott át utat és környezetbarát buszokat is, jelentett be iskolafejlesztést, illetve a Budakeszi önkormányzat is a külügyi államtitkárt tartotta a megfelelő díszvendégnek a március 15-ei megemlékezésén. 

4-4 visszás kampányeseménnyel került be gyűjtésünkbe a körzetüket utóbb elbukó két budai fideszes jelölt, Gór Csaba és Fürjes Balázs. Ők nem voltak parlamenti képviselők: Gór a budapesti 4-es körzetben indult, itt Varga Mihály 2018-ban 41,8 %-al nyert. Fürjes Balázs Gulyás Gergely korábbi körzetében szerepel a szavazólapon, a kancelláriaminiszter a szavazatok 42,71 %-ával került a parlamentbe 4 évvel ezelőtt. Gór iskolafelújítást és kórházfelújítást jelentett be, könyvtárszobát adott át, Fürjes pedig - aki egyébként a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára - kormányzati pozíciójához nem kapcsolódó átadásokon is részt vett.

Rétvári Bence átadja a MÁV által felújított Vác-Alsó vasútállomást. Államtitkárként Rétvári nem bír közvetlen befolyással az állami vállalat állomásfelújításraira. A beruházás hiányosságairól a Telex írt. Fotó: Rétvári Bence / Facebook

Néhány eset ellenzéki jelöltekhez is kapcsolódik: Szabó Timea körzetében az Óbuda újságot például el is marasztalta a Választási Bizottság, amiért előnyt biztosított Szabó Timeának, Szegeden az újrainduló Szabó Sándor, illetve a másik körzetben a Szegeden tanácsnokként tevékenykedő Mihálik Edvin is adott át fejlesztéseket, bár utóbbi esetében ez közvetlen kapcsolatban volt önkormányzati pozíciójával. Ásotthalmon egy önkormányzati forrásból megvalósuló szobor átadása alakult a Mi Hazánk kampányrendezvényévé, ahol a pártelnök és a körzetben induló Toroczkai László mellett egy másik képviselőjelöltjük, az Esztergomban és környékén induló Lantos János is beszédet mondott.

Részlet 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester Kovács Sándor (Fidesz) melletti tanúságtételéből. 

 A feldolgozott teljes adatbázis itt érhető el.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!