háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Mitől érdekesek az országos sajtónak a helyi közügyek?

mrnymkls // 2023.12.05.

A döntéshozókat számonkérni és a helyi ügyeket felkarolni képes helyi független sajtó nehéz helyzetéről az utóbbi években számos elemzés jelent meg. A megyei lapok bekebelezésével és központi irányítás alá vonásával a vidéki nyilvánosság komoly veszteséget szenvedett el, sok helyütt "információs sivatagokról" beszélhetünk a kritikus helyi média hiánya miatt. Budapesten a helyi ügyek általában utat találnak az országos sajtóba, de vidéki települések problémái esetén akkor sem garantált az országos szerkesztőségek figyelme, ha valóban helyben kiemelten fontos közügyről van szó.

Dolga-e egyáltalán az országos sajtónak ezen ügyek nyomon követése? Milyen szempontok alapján számol be vidéki helyi közügyekről egy fővárosi szerkesztőség? Mit tehet egy helyi érdekvédő csoport, ha országos publicitást szeretne teremteni az ügyének - segíti-e ez az ügyét egyáltalán? Legújabb, "Közösen Monitorozunk" projektünkben vidéki érdekvédőket segítünk adatalapú technikákkal helyi közügyek felkarolásában. Projektindító eseményünkön Tóth-Szenesi Attila, a 444 újságírója, és miskolci, kecskeméti, gárdonyi, veresegyházi és debreceni civilek részvételével beszéltünk ezekről a kérdésekről.

 

vitorlas_cover_3.png

 

A Közösen Monitorozunk projekt célja egyrészt az adatalapú érdekvédelem és az adatvizualizáció eszköztárának megismertetése, alkalmazása vidéki helyi közügyek kapcsán, másrészt fenntartható médiafigyelem kivívása ezeknek az ügyeknek. A projektindító eseményen partnereinkkel együtt ötleteltünk arról, hogyan tudnak szakmai vitát generálni egy sokakat érintő helyi közügyben, és hogyan használhatók ehhez a K-Monitor olyan eszközei, mint a PARTIMAP térképes kérdőívfelület, a PANORÁMA bejárható drónfelvételei, a Közérthető Költségvetés, vagy a Voksmonitor. Az esemény zárásaként arról gondolkodtunk, hogyan tudnak a civilek ügyeikkel bekerülni az országos sajtóba – ezzel is segítve az érdekérvényesítést.

"Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek." (Alaptörvény)

"A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak." (Közszolgálati Online Lexikon)

 Az országos sajtó szempontjainak képviseletére Tóth-Szenesi Attilát, a 444 szerkesztő-újságíróját kértük fel. Szerettük volna jobban megérteni, hogyan működik egy országos szerkesztőség, és milyen logika mentén gondolkodik egy újságíró, ha vidéki, helyi ügyek kerülnek az asztalára. Milyen szempontok alapján kerül be egy hír a merítésbe? Mik azok a jó gyakorlatok, amelyeket követve egy szervezet elérheti, hogy az ügye megüsse a fővárosi szerkesztőségek ingerküszöbét? 

Tóth-Szenesi Attila szegedi születésű történész, újságíró. Pályája elején a szegedi Reggeli Délvilágnál majd a Délmagyarországnál dolgozott újságíróként, majd 2002-ben került az Indexhez – 2017 és 2019 között a lap főszerkesztője is volt. 2020 decemberében a Telex munkatársa lett, innen igazolt 2022. szeptemberében a 444-hez.

Tóth-Szenesi szerint többek között azért fontos feladata a sajtónak a helyi eseményekről és folyamatokról tájékoztatni, mivel gyakran kicsiben reprezentálnak országosan is releváns folyamatokat. Ebben eltér a megközelítésük a helyi civilektől, akik az ügy helyi jelentőségére, érintettekre gyakorolt hatására fókuszálnak. A politikai újságírók számára a hatalom logikája és azok a konfliktusok az érdekesek, amelyek megvilágítják a hírolvasók számára, hogyan működik a politika világa. Egy helyi politikai fordulat, legyen szó akár egy kis faluban kiírt népszavazásról, nem csupán a demokrácia állapotát tükrözi, hanem olyan változásokat indíthat be, amelyek továbbgyűrűzésével országos jelentőségűvé válhatnak. Emiatt a népszavazás fontos figyelemfelhívó eszköz, és országon is hírértékű akkor is, ha civil szempontból egy nehezen sikerre vihető ügy.  

A budapesti szerkesztőségekre TSZA szerint egyáltalán nem jellemző a vidéki ügyek iránti érdektelenség, és az sem döntő szempont, hogy egy adott cikket várhatóan hányan olvasnak el (vidéki és budapesti ügyek között ilyen szempontból nincs pusztán a helyszín miatt különbség). Az azonban létező probléma, hogy a független sajtó városiasabb olvasóinak a problémahorizontján bizonyos témák, ügyek kevésbé jelennek meg. A helyi ügyek feldolgozását leginkább a hírverseny, a zaj, illetve sokszor az erőforrások (munkaerő, idő, gépkocsi) hiánya hátráltatja. Az online sajtóorgánumok közötti hírverseny miatt egy-egy újságíró gyakran felületesen nyúl a vidéki ügyekhez. Ez különösen igaz abban az esetben ha egy ügyet egy szerkesztőségen belül több újságíró követ egyszerre, ilyenkor gyakoriak az átfedések és a pontatlanságok, ez azonban inkább a konkrét újságírók hozzáállásától függ. Az ideális megoldás, amikor egy újságíró követ végig egy vidéki ügyet, rendszeresen ellátogatva a helyszínekre – Tóth-Szenesi itt pozitív példaként Csatári Flóra (Telex) cikkeit említette, amelyekben a tatai luxusszálloda-beruházást és az azt megakadályozó népszavazást követte végig. Ezt azonban korlátozhatja az erőforrások hiánya, kezdve azzal a banálisnak tűnő tényezővel, hogy éppenséggel az adott újságírónak nincs jogosítványa. Az ilyesfajta esetek kiküszöbölése miatt fontos, hogy országos lapok fix helyi tudósítókkal kollaboráljanak, ahogy például a Telex teszi Győrben, Szegeden és Pécsett. 

Mélyebb helyismeret és ügyismeret esetén van lehetőség arra, hogy a civil szervezet számára fontos, komplex helyi történet is el legyen mesélve, és ne első sorban a hírverseny logikája szerint, az országos nyilvánosság számára érdekes történet. Az újságírók személyes és szakmai motivációik alapján választanak ügyeket, döntő lehet, ha egy adott településről származnak, vagy ott helyismerettel rendelkeznek, esetleg korábban már írtak hasonló témában. A civilek számára kulcsfontosságú, hogy tudatosan próbáljanak kapcsolatot építeni az ügyük iránt érdeklődést mutató újságírókkal, de az ezzel kapcsolatos tudatosság alacsony.

Tóth-Szenesi szerint mivel a szerkesztőségekben többségben vannak a politikai újságírók, a vidéki pártpolitikai ügyek általában többet nyomnak a latba, mint egy tisztán civil helyi ügy, hiszen az országos pártpolitika keretezése előbbieket mindenki számára érthetőbbé teszi. Ám a civil ügyekben is gyakran meg lehet találni a politikai vonatkozást, a küzdelem-narratívát, a drámát, ami a politikai sajtó számára alapvető fontosságú egy ügy esetében. Vannak azonban olyan esetek is, amikor egy civil szervezet projektjének nem tesz jót, ha a politika “felkarolja”, ilyenkor ugyanis gyakran eltolódnak a hangsúlyok a konkrét ügyről a pártpolitizálásra, illetve helyi szinten inkább bekeményedést és konfliktust okoz az országos visszhang. Az országos sajtóba való bekerülés azonban kulcsfontosságú, amennyiben a civilek nyomást akarnak gyakorolni a helyi hatalomra, vagy országos szinten próbálnak hatást kiváltani. A médiamegjelenéseknek nemcsak stratégiai szempontból fontosak a helyi civileknek, de visszajelzést is jelentenek a munkájukra. Ez különösen igaz olyan helyzetekben, ahol civilek politikai nyomás alatt, ellenszélben dolgoznak, és a nyilvánosságban úgy beszélnek róluk, hogy nekük nincs lehetőségük elmondani a saját narratívájukat.

De hogyan tudja elérni egy vidéki civil szervezet, hogy megragadja egy szerkesztőség figyelmét? Tóth-Szenesi szerint minden egy jól megfogalmazott levéllel kezdődik, a tapasztalatai szerint ugyanis sok, civilek által kommunikált ügy a nulladik pontnál veszti el az újságíró figyelmét, abban az esetben, ha egy jól strukturált levél helyett egy "terjengős betűtengert" kapnak. Tóth-Szenesi Attila javaslatai tehát a következők: 

- A megkeresés legyen lényegretörő, tömör, kérdés-válasz struktúrát követő, pontokba szedett, ezzel üzenve, hogy a szervezet kompetens és megbízható

- Érdemes előre átgondolni, mikor küldjük ki a megkeresést, milyen eseményhez kötjük. Egy konkrét történés (pl. testületi ülés, döntés és nem mondjuk egy világnap) extra relevanciát adhat az ügyünknek

- Az üzenet érkezhet a szerkesztőségi emailcímre is (szerk@), de még jobb ha egy konkrét újságírót szemelnek ki és neki küldik  

- Utóbbi esetében segíthet egy előzetes ismeretség vagy az, ha olyan újságírót bombáznak, akiről tudható, hogy az adott környékről származik, így jobban érintett és érti az ügy szélesebb kontextusát

- Hatékony megoldás lehet az összefogás is: ha egy levélben több különböző városban, de hasonló ügyben tevékenykedő szervezet keresi meg az újságírót. Egy ilyesfajta “körkép” még inkább  hangsúlyozza az ügy relevanciáját, és érdekesebbé, összetettebbé teheti egy budapesti szerkesztőség számára. 

 

nevtelen_terv_13.png


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1518274233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása