Jönnek az önkormányzati választások, ezért a K-Monitor pillanatképet készített a legnagyobb önkormányzati vagyonkezelő cégek átláthatóságáról!

Összesen 27 nyilvános szempont alapján értékeltük 31 fővárosi és vidéki nagyvárosi cég közzétételi gyakorlatát Szombathelytől Békéscsabáig, amelyből kirajzolódott, kik a legjobban teljesítő, legátláthatóbb cégek, és hol vannak súlyos hiányosságok. Az eredményeket októberben maguk a cégek is megkapták, így lehetőségük volt javítani a hiányosságaikon - ezzel a többség élt is.

Most közzétesszük a visszajelzések figyelembe vételével kialakuló rangsort és a tételes értékeléseket is abban bízva, hogy a kampányidőszakig a rosszabbul teljesítő cégek is javítani fognak az olykor a törvényi előírásoknak sem megfelelő gyakorlatukon.

Miért fontosak a vagyonkezelő cégek?

Az elmúlt években a kormányzat a finanszírozás és a hatáskörök átalakításával régiós szinten is kirívó mértékben csorbította a magyar önkormányzatok mozgásterét, így mára leginkább csak azokban a nagyobb városokban beszélhetünk valódi helyi önrendelkezésről, ahol ehhez rendelkezésre áll saját vagyon, illetve saját bevétel. Bár a kiszámítható SZJA-bevétel elvételekor ezt ígérték, a kötelezően ellátandó helyi közszolgáltatások teljes költségét a kormány nem adja oda a feladatnormatívákkal, ezt folyamatosan ki kell pótolni - a fejlesztések rovására.

Ez a helyzet a korábbi években felépített rendszerek államnak való átadására és a meglévő vagyon felélésére ösztönöz, hiszen amíg el nem fogynak az értékesíthető vagyonelemek, ez ideig-óráig többletforrást biztosít. Azonban hosszú távon a saját vagyon kiárusítása önfelszámolással, az önkormányzati autonómia aranytartalékának felélésével egyenlő. Hasznosítható területek, ingatlanok, bevételt termelő befektetések nélkül egy magyar önkormányzat elveszíti a képességét arra, hogy reagáljon a helyi lakosok igényeire, aktívan beavatkozzon a helyi problémák megoldása érdekében. Az önkormányzatiság formális váza fennmarad, de benne lényegében csak szimbolikus politizálás és központilag meghatározott feltételekhez igazodó feladatellátás zajlik.

Az önkormányzati vagyonkezelő cégek a letéteményesei annak, hogy a meglévő vagyon felélése helyett annak tudatos, a kitűzött céloknak alárendelt hasznosítása valósuljon meg. A jó működés eredményeként a vagyon nem csak viszi a pénzt, de bevételt termel, így karbantartására, fejlesztésére is jut pénz. Ehhez persze egy tisztességes, jól irányított és felügyelt működésre van szükség, amelyben stratégiai célok érvényesülnek. Gyakran látni ugyanakkor, hogy az önkormányzat nagy cége fekete doboz, ahol politikai káderek dolgoznak, és a gazdálkodási döntésekben (pl. ingatlaneladások esetén) is egy jól értesült kör van helyzetben. 

Az Ez a Minimum! során készített önkormányzati átláthatósági értékelésünk azt mutatta: nagyvárosi szinten az alapvető követelmények érvényesülnek, de a cégeknél jelentős hiányosságok vannak. A vagyonkezelői feladat jelentősége mellett ez volt, ami miatt úgy döntöttük: összegyűjtjük az ország legnagyobb vagyonkezelő cégeit, és egy önálló szempontrendszer mentén értékeljük, hogy a tőlük elvárható átláthatóságnak mennyire felelnek meg. Közzéteszik-e a működésükkel kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat, léteznek-e egyáltalán azok a dokumentumok, amelyek a működésüket szabályalapú, számonkérhető keretek közé terelik?

Mit vizsgált a kutatás? 

Elemzésünk tehát 31 önkormányzati cég vagy cégcsoport közzétételi gyakorlatát vizsgálta. A köztulajdonban álló, közfeladatot ellátó cégek gazdálkodásának, működésének adatai közérdekű adatok, számukra az Infotörvény előírja, és az 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet részletezi, hogy Közzétételi listán rendszeresen közöljenek bizonyos adatokat. 

Felmérésünk szempontrendszere részben a törvényi megfelelést vizsgálja, részben ennél szigorúbb vagy pontosabb (pl. a közzététel módjára, alacsonyabb értékhatárra vagy bizonyos, a működést átláthatóbbá tevő szabályozások, stratégiák közzétételére) elvárást fogalmaz meg. A kritériumokat a helyi politika szereplőivel és helyi civilekkel, újságírókkal közösen alakítottuk ki annak érdekében, hogy a nagyvárosi szinten meglévő, elterjedt jó gyakorlatok alapján elvárható szintű transzparenciát konkrét, vizsgálható szempontokra fordítsuk le. Az egyes szempontokhoz bizonyos súlyozást is rendeltünk, és a listában külön is kiemeltük, megfelel-e a cég annak a törvényi előírásnak, hogy az 5 millió Ft feletti szerződéseinek a listáját közzéteszi. Ahogy látni fogjuk, ez a kritérium olyan nagyvárosok vagyonkezelőinél sem teljesül, mint Pécs vagy Debrecen, aláásva ezzel a közzétételi gyakorlat egészét.

A szempontrendszer teljesülése ugyan önmagában nem garancia a korrupciómentes vagy a hatékony gazdálkodásra, de rendszert alkotva biztosítja azt a működési környezetet, amelyben az állampolgároknak, a helyi képviselőknek és a sajtónak lehetősége van nyomon követni és értékelni a cég működését, döntéseit.

A kiváló értékelést elérő cégekről elmondható: gazdálkodásuk, irányításuk átlátható, kellően körülbástyázott olyan, nyilvánosan elérhető szabályozó eszközökkel, amelyek alapján megítélhető a teljesítményük, ráadásul ha valaki szabálytalansággal szembesül, lehetősége van bejelentést tenni, vagy annak jobban utánajárni. Néhány szempont túlmutat a cég közzétételi gyakorlatán és a tulajdonos önkormányzat közreműködését igényli (pl. vagyongazdálkodási stratégia megfogalmazása). A visszajelzésekből ugyanakkor azt láttuk, hogy néhány cég még a törvény szerint közzéteendő adatok esetén is a tulajdonoshoz fordul a kéréssel: közzéteheti-e például gazdálkodása adatait. Az önkormányzati honlapok vizsgálatával szemben jelen kutatás kevesebb hangsúlyt fektetett a közzététel módjára, döntően az adatkörök elérhetőségét értékelte. Jól működő online felületek mellett sajnos nagy, sok milliárdos cégeknél is láttunk példát elavult, nehezen kezelhető, kereshetetlen, senki által nem használt letölthető fileformátumok használatára - ezekre szöveges javaslatokban tértünk ki.

Az értékelésünk pillanatkép, a felmérés szeptember vége és október eleje között zajlott. Ezt követően az értékelést megküldtük az illetékes cégek vezetőjének és a polgármesternek, közel egy hónapnyi időt hagyva, hogy a jelzett hiányosságokat orvosolják. Erre az esetek többségében - 31 cégből 16 esetében - sor is került, azaz részletes választ kaptunk, amelyben kitértek az értékelés hatására közzétett adatokra és várható további intézkedésekre. A visszajelzéseket november 3-ig vettük figyelembe, vagyis ott, ahol volt visszajelzés, az audit a november eleji állapotot értékeli. 

Óriási szórást mutat a vagyonkezelők átláthatósági rangsora

Vizsgálatunk azt állapította meg, hogy jelenleg a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. a legátláthatóbb önkormányzati vagyonkezelő cég a nagyvárosok mezőnyében. Kiválóan szerepelt a Főváros és a VIII. kerület (Józsefváros) vagyonkezelője, illetve a visszajelzések hatására jelentős javulást elérő IV. kerület (Újpest) és VI. kerület (Terézváros) cége. Ezek a cégek 70%-ot meghaladó eredménnyel apróbb hiányosságok mellett közel járnak az elvárható szinthez, és saját jó gyakorlatokkal is példát mutatnak a társaiknak.

A jó eredményt elérő cégek közül kiemelendő a szegedi IKV, ami ugyan nem küldött nekünk visszajelzést, de eredeti értékelése alapján is a legátláthatóbbak között van az országban, és a legátláthatóbb a vidéki cégek között. A vidéki cégek közül dicséret illeti a szolnoki SZOLLAK-ot is, tőlük szintén részletes intézkedési tervet kaptunk a visszajelzés időszakában. A debreceni vagyonkezelő cégeknél nem érhető el a szerződések listája, így hiába a jobb eredmény, az átláthatóságuk nem üti meg a törvény szerint elvárható szintet.

Sajnálatunkra átlagos vagy az alatti több ellenzéki vezetésű nagyváros cégének teljesítménye, noha ezeken a helyeken számos képviselő vagy polgármester személyesen is vállalást tett az Ez a Minimum! program megvalósítására (pl. Niedermüller Péter (VII. kerület) Szücsné Posztovics Ilona (Tatabánya), több pécsi és óbudai önkormányzati képviselő). Úgy tűnik, ezeken a településeken csak választási ígéret volt az átláthatóság, jelentős előrelépés nem érzékelhető ezen a területen. Pécsett ráadásul még az alapelvekben sincs teljes egyetértés, ők több gazdasági adatra (beszerzések, szerződések, ingatlaneladások) azt írták: "közzétételük aránytalan sérelmet okoz, mely alapján Társaságunk nem kívánja közzétenni az adatokat". Ezzel az állítással vitatkoznánk: a szerződések bizonyos adatait az Infotörvény alapján kötelezően közzé kell tenni. De maguk a szerződések sem titkolhatóak el, ahogyan azt az Adatvédelmi Hatóság legfrissebb állásfoglalása is leszögezi:

  "Egy, a piaci verseny keretei között működő gazdasági társaság számára az üzleti titoknak minősülő tények, információk, megoldások vagy adatok, amelyekre vállalati, gazdasági terveit, stratégiáját építi, nagy jelentőséggel bírnak, hiszen ezen információkra alapozva hozza meg döntéseit, melyek biztosítják a piacon elfoglalt helyét, így az ilyen információk nyilvánosságra kerülése a piacról való kiszorulását eredményezheti. Az üzleti titok és az információszabadság konfliktusát feloldva az Infotv. 27. § (3) bekezdése – a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának érdekében – közérdekből nyilvános adatoknak minősíti azon „quasi” üzleti titkokat, amelyek a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatosak. " (NAIH-állásfoglalás)

A legrosszabb teljesítményt a csepeli vagyonkezelő nyújtotta, amelynek honlapjára 2021 óta lényegében nem kerülnek fel közérdekű adatok. A fővárosi kerületek közül a botrányos ingatlaneladásairól elhíresült V. kerületi vagyonkezelő végzett még kiemelkedően gyenge értékeléssel. Rosszul teljesített még Békéscsaba vagyonkezelője is, de tőlük több ígéretet is kaptunk az adatkörök pótlására - amennyiben az önkormányzat ehhez hozzájárul.  

A részletes értékelést böngészve adatkörökre lebontva lehet ellenőrizni a feltárt hiányosságokat, illetve azonos adatkörben megtalálni azokat a jó gyakorlatokat, amelyek "lemásolhatóak" más, átláthatóbb cégekről. A visszajelzések alapján úgy látjuk, a cégvezetők többségében van nyitottság a transzparensebb működésre, de gyakran informatikai problémák akadályozzák a jó közzétételt, vagy információhiány (a törvényi előírások hiányos ismerete), esetleg a tulajdonos önkormányzattól való félelem az oka, hogy bizonyos adatkörök nem elérhetőek. Ezzel együtt természetesen látni azokat a helyzeteket is, ahol nincs törekvés az átláthatóságra, hiszen azzal érdekek sérülnének. 

A cégek átláthatósága nem adottság, vagy a kinevezett vezérigazgató habitusából fakadó esetleges extra, az önkormányzat döntéshozói igenis elvárhatják és elősegíthetik azt. A közzétételt egy szabályzat elfogadásával (határidők, felelősök meghatározásával) egy cég esetén is keretek közé lehet szorítani, hiszen az audit hatására kitett adatok semmit sem érnek, ha azokat időről időre nem frissítik. Belső képzéssel elősegíthető, hogy a közzétételben résztvevők pontosan értsék, hogy mit és miért kell közzétenniük. Többletforrás biztosításával pedig kezelni lehet az informatikai jellegű problémákat (honlap, iratkezelés) lehet csökkenteni. Szempontrendszerünknek a kötelező Közzétételi lista naprakészen tartásával, és néhány adatkör egyedi közzétételi listán való nyilvánosságra hozatalával eleget lehet tenni. Jó gyakorlatként pedig vagyongazdálkodási és céges stratégiák megfogalmazásával lehet még hozzáférhetőbbé tenni, hogy mit miért csinál a cég.

Úgy gondoljuk, hogy a céges felügyelőbizottságokban delegált politikusok és az önkormányzati politikusok kötelessége, hogy ezeket kikényszerítsék. Arra kérjük ezért elsődlegesen az Ez a Minimum! program megvalósítására vállalást tevő képviselőket és politikusokat, hogy még a ciklus cége előtt lépjenek fel a programban foglaltak teljesítése érdekében.