háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (2) adatigénylés (77) adatok (85) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (8) amsterdam (1) antikorrupció (55) anti korrupció (38) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (213) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (5) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (15) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) e-government (1) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (40) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (56) eurobarometer (2) európai (2) EU conditionality (10) eu elnökség (1) évvégi (10) exszabi (1) ezaminimum (16) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (2) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (2) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (4) ígyszültem (6) infografika (74) információszabadság (56) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (39) jogállamiság (6) jordánia (1) k-monitor (33) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (14) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (50) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (35) külföld (59) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (66) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (80) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (7) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (55) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (9) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (2) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (6) per (12) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (2) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (1) tasz (14) térkép (16) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (10) vagyonnyilatkozat (35) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Adatigénylők figyelem! Új információszabadság szabályok 2023-tól!

Jogi Munkacsoport // 2023.01.04.

Címkék: per eu bíróság információszabadság naih

Az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított feltételességi eljáráshoz kapcsolódóan a magyar kormány vállalta, hogy a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében növeli a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóságát. A vállalás eredményeképpen több ütemben módosul az információszabadságról szóló "Infotörvény". 

 

infoszab_bor2.png

Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

 

Az ősz folyamán, EU-s nyomásra, több lépésben elfogadott törvénymódosítás eredményeképpen változnak a proaktív és a reaktív nyilvánosság szabályai is. A változások többsége kedvező az adatok iránt érdeklődők számára és könnyebbé válhat a közérdekű adatok megismerése. 

Az alapvetően pozitív változások ellenére problémát jelent, hogy a kötelezően közzéteendő adatok széttagolttá, töredezetté válhatnak, a nyilvánosságot erősítő gyorsított peres szabályok pedig néhol éppen az adatigénylőre nézve lehetnek kedvezőtlenek. 

A közérdekű adatok iránt érdeklődők számára összefoglaltuk a 2022 novembere és 2023 márciusa között több ütemben hatályba lépő szabályokat.

 

Proaktív nyilvánosság - Milyen adatokat és hogyan kell közzétenni? 

 

Eddig a közfeladatot ellátó szervek annak függvényében, hogy milyen jogállásúak, vagy saját honlapjukon, vagy elméletben a kormány által működtetett központi közadatkereső honlapon (kozadat.hu) tették közzé azokat az adatokat, amiket az Infotörvény 1. melléklete előírt.  Az utóbbi felületet igazából soha nem használta senki.

Az Európai Bizottsággal való tárgyalások eredményeképpen, 2022 novemberében hatályba lépett módosítás létrehozott egy újabb adatbázist, a Központi Információs Közadat-nyilvántartást (Közadattárat), ahova a költségvetési szerveknek kötelező lesz feltölteni bizonyos szerződéses adatokat, a közzététel elmaradását pedig szankcionálhatja a NAIH. 

A Központi Információs Közadat-nyilvántartás több pozitív újdonságot hoz. Az egyik ilyen, hogy az adattárban egyetlen helyen elérhetők lesznek minden költségvetési szerv szerződéses adatai. Előrelépés, hogy a szerződésekre vonatkozóan feltöltendő adatok részletesebbek, mint ahogy korábban a szervek saját honlapjukon közzétenni voltak kötelesek. Szintén pozitív változás, hogy a kéthavonta frissítendő felületen gépileg kereshető formában lesz kötelező közzétenni az adatokat. A jövőben tehát nem lehet szkennelt vagy akár olvashatatlan közzétételi listákat feltölteni, a feltöltött adatoknak gépileg kereshetőknek kell lenniük. Vannak azért komoly gyengéi is a koncepciónak: A szerződések teljes egésze helyett csak azok metaadatai kerülnek fel a közadattárba, a szerződésmódosítások kötelező közzétételét nem nevesíti a törvény, a kéthavi frissülés indokolatlanul hosszú idő, állami vállalatokra és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra pedig nem vonatkozik közzétételi kötelezettség.

 

Mely szerv, hol tesz közzé adatokat?

 

Attól függően, hogy milyen jogállású szervről van szó, különböző szabályok vonatkoznak a kötelezően közzéteendő adatok körére és a közzététel helyére. A novemberi törvénymódosítás óta bizonyos szervek esetében akár három helyen is elérhetőek lehetnek közérdekű adatok.

 

 

Mi történik, ha az adatkezelők nem teszik közzé az adatokat?

 

Attól függően, hogy Közadattárban közzéteendő adatról van-e szó, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) más-más mozgástere van, ha az adatkezelő elmulasztja a közzétételt.  

Ha közadattáras adatról van szó, akkor 2023 márciusától a NAIH-tól kérhető, hogy folytasson le ún. átláthatósági hatósági eljárást. Az eljárást bárki kezdeményezheti és nem szükséges illetéket vagy eljárási díjat fizetni érte. Átláthatósági hatósági eljárást egyébként a NAIH magától is indíthat, ha észleli, hogy valamely szerv elmulasztotta közzétételi kötelezettségének teljesítését. Az eljárás 45 napon belül le kell, hogy záruljon. Az eljárás vége pedig egy jogilag kötelező döntés. Ha NAIH arra jut, hogy tényleg mulasztásról van szó, ennek a tényét megállapíthatja és kötelezheti a mulasztót az adatok 15 napon belül való közzétételére. Ha 15 napon belül nem működik együtt a mulasztó szerv, akkor a NAIH bírsággal sújthatja. Ez csak egy lehetőség, a NAIH maga dönthet arról, hogy indokolt-e a bírság kiszabása. A bírság 100 ezer és ötvenmillió Ft közötti összegű lehet. Emellett a NAIH dönthet úgy, hogy a határozatát nyilvánosságra hozzá, növelve ezzel a nyomást a mulasztó szerven.

Abban az esetben viszont, ha nem közadattáras adatról van szó, akkor a NAIH legfeljebb felszólíthatja az adatkezelőt az adatok közzétételére, kötelező erejű döntést azonban nem hozhat.

 

Reaktív nyilvánosság - Mire készüljünk adatigénylés esetén? 

Az adatigénylés benyújtása

 

Változatlanul három módon van lehetőség a közérdekű adatigénylés benyújtására: szóban, írásban és elektronikus úton. Elektronikus úton továbbra is lehetőség van e-mail-en, de - akár Ügyfélkapu használatával - E-Papír szolgáltatás útján való adatigénylésre. E-mail útján való adatigénylés esetén érdemes előzetesen megnézni az adott szerv honlapján, hogy van-e közérdekű adatigénylésért felelős szervezeti egység (pl. adatvédelmi tisztviselő, önkormányzatoknál gyakran a jegyző). Ebben az esetben az adatigénylést neki szükséges megküldeni.

Az adatigénylésben érdemes megadni az adatigénylő nevét és azt az elérhetőséget, amire az adatok kiadását kéri az adatigénylő. A törvény szerint ugyanis ha az igénylő ezeket nem adja meg, adatigénylést nem muszáj teljesíteni. A név megadása azért is fontos, mert ha később az adatigénylő pert szeretne indítani, a bíróság előtt szükséges igazolnia, hogy ténylegesen ő volt az a személy, aki az adatigénylést benyújtotta.

 

Az adatigénylést megkapó szerv kötelességei

 

Az adatkezelők ritkán élnek a lehetőséggel, de törvény szerint ha az adatigénylés szövegét nem találják elég pontosnak, egyértelműnek, akkor ezt jelezniük kell az adatigénylő felé és fel kell hívniuk az igénylőt az igény pontosítására, az igényelt adatok jobb körülírására.

Újdonságot hozott a Tromso-i Egyezmény 2020 decemberi hatályba lépése. A Magyarországon is hatályos nemzetközi szerződés szerint ha a szerv nem rendelkezik az igényelt adattal, akkor elő kell segítenie az adatigénylőt abban, hogy megtalálja az adatok gazdáját. A segítségnyújtás két módon történhet: 

  • az adatigénylést vagy meg kell küldenie a hatáskörrel rendelkező szervhez, vagy 
  • az igénylőt tájékoztatnia kell arról, hogy mely hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhat igényével. 

 

Válaszadási határidő

 

Az adatigénylésre főszabály szerint 15 napon belül választ kell adni. A 15 napos határidőt három esetben további 15 nappal meg lehet hosszabbítani: 

  • ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, 
  • ha az adatigénylés nagyszámú adatra vonatkozik, vagy 
  • az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Az Európai Bizottsággal kötött egyezségnek köszönhetően a jövőben már nincs lehetőség a koronavírus járványra vagy az ukrán-orosz háborúra hivatkozással 45 vagy akár 90 napig halogatni a válaszadást. A hónapokig tartó hosszabbítást lehetővé tevő kormányrendelet hatályon kívül helyezésre került, a válaszadásra vonatkozó szabályok így visszatérnek a járvány előtti állapotukhoz.

 

Költségtérítés 

 

A jövőben az adatigénylőtől költségtérítést csak két okból lehet kérni: 

  • az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó (pl. DVD, pendrive) költsége, 
  • az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének (pl. posta, kézbesítő) költsége miatt.

A költségek maximumát kormányrendelet szabályozza.

 

 

Költségtérítés csak akkor állapítható meg, ha a felmerülő költség összege elérné a 10 ezer forintot. Ha ennél kevesebb összeg merülne fel, akkor egyáltalán nem lehet költségtérítést kérni. A költséget azonban csak akkor kell az adatigényőlnek kifizetnie, ha erről előzetesen tájékoztatást kapott és a tájékoztatás tükrében is kéri az adatok kiadását.

Hét év után végre megszüntetésre kerül annak a lehetősége, hogy az adatkezelő szervek a “munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevétele” miatt kérjenek pénzt az adatigénylőtől. Az igényelt adatok megkeresésével, rendszerezésével kapcsolatos teendők költségét tehát a jövőben már nem lehet az adatigénylőkre terhelni. 

 

Jogorvoslatok

 

Ha az adatigénylő nem elégedett azzal a válasszal, amit kapott, vagy ha egyáltalán nem kapott választ, akkor továbbra is választhat, hogy a NAIH-hoz vagy bírósághoz fordul. A két állami szerv eljárása eltérő előnyökkel és kockázatokkal bír.

 

 Bár a NAIH hatásköreit a legutóbbi jogszabálymódosítás érintette, a közérdekű adatigénylések kapcsán a NAIH-nak továbbra sincs lehetősége kötelezni vagy akár megbírságolni a titkolózó állami, önkormányzati szerveket. Ténylegesen kikényszeríthető döntést csak a bíróság jogosult hozni.

 

fb-front.jpg

A Fővárosi Törvényszék épülete

 

Ha bírósághoz szükséges fordulni…

 

A 2023 januárjától alkalmazandó változások leginkább a bírósági eljárásra vonatkozó szabályokat érintették. Az új szabályok szerint a sajtó-helyreigazítási perek mintájára jelentősen gyorsulnak az adatperek. Az új szabályokat azonban nem minden eljárásban, hanem csak olyan adatigénylések esetében kell alkalmazni, amiket 2022. december 31. után nyújtottak be. A 2023 előtt már benyújtott adatigénylések esetében tehát még a régi, lassabb eljárási szabályok szerint tárgyalják az ügyeket.

 

 

 

Az új peres szabályok szerint az eljárás sokkal gyorsabb lesz, mint korábban volt, hiszen 

  • az első perfelvételi tárgyalást nem előzi meg másfél, két hónapig tartó előzetes levelezés a bíróság, az adatigénylő és a beperelt szerv között, hanem 15 napon belül tárgyalni kell az ügyet. Ez azt jelenti, hogy az adatigénylés elutasításától számított 45 napon belül legkésőbb már “élőben” kell tárgyalni az elutasítás jogosságáról.
  • a bizonyítékokat már az első perfelvételi tárgyaláson be kell mutatni.
  • az ügyet lehetőség szerint egy tárgyalás alatt le kell zárni első fokon, és csak kivételes esetekben tartható több tárgyalás. Ha több tárgyalásra kerülne sor, a tárgyalásokat 15 napon belül meg kell tartani. 
  • a bíróságnak az ítéletet 15 nap alatt le kell írnia.
  • a másodfokú bíróságnak 15 napon, a Kúriának pedig 60 napon belül kell döntenie a jogorvoslati kérelemekről.

 

Bár a gyorsítás önmagában az adatigénylő számára kedvező, a törvény által előírt határidők egyes esetekben hátrányosan befolyásolhatják az adatigénylő helyzetét. Elképzelhető ugyanis, hogy az adatigénylőnek úgy kell a pert megindítania és az első perfelvételi tárgyalásra mennie, hogy egyáltalán nem ismeri azt az okot, ami miatt az alperes megtagadta az adatigénylés teljesítését. Ez azért lehet hátrányos az adatigénylő számára, mert úgy kell bizonyítékokat (pl. tanúkat, okiratokat) prezentálni az első tárgyaláson, hogy nem tud felkészülni arra, hogy pontosan mit is kell bizonyítani, hiszen nem ismeri alperes érvelését.

 

A K-Monitor tavalyi adatkéréseiről és pereiről itt olvashatsz! Harcoljunk a nyilvánosságért 2023-ban is! 

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: per eu bíróság információszabadság naih

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7318018276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása