háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (75) adatok (80) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (53) anti korrupció (37) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (210) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (1) english (37) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) EU (5) eu (49) eurobarometer (2) európai (2) EU conditionality (10) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (4) ígyszültem (6) infografika (70) információszabadság (54) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (38) jogállamiság (6) jordánia (1) k-monitor (30) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (12) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (50) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (34) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (64) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (80) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (8) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (53) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (8) oroszország (11) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (1) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (4) per (9) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (20) tasz (14) térkép (15) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (9) vagyonnyilatkozat (34) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Változatlanul bíróságra járhatunk majd a közérdekű adatokért

MerényiM // 2022.11.08.

Címkék: eu jogállamiság információszabadság átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor anti korrupció adatigénylés

A kormány az elmúlt évtizedben inkább hátráltatta, mint segítette, hogy az állampolgárok hozzájuthassanak a közérdekű adatokhoz Magyarországon. Az állami szervek rendszeresen titkolóznak, amikor a működésükkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. Sőt számos állami szerv és minisztérium azt a stratégiát követi, hogy nem válaszol, majd azon ritka esetekben, mikor az adatigénylő ügyvédet fogad és perre megy, a bíróságon a perelnyújtás stratégiájával él, hogy minél később jöjjön el az igazság pillanata. Ez az uniós nyomásra ma várhatóan elfogadott intézkedésekkel sem változik. Csalódást keltő tartalommal került a Parlament elé az információszabadság reformja.

Frissítés (november 16): a kormány november 15-én éjjel újabb törvénymódosításokkal változtatna az információszabadság törvényen. Ezek például szankcionálási jogkörrel ruháznák fel a NAIH-ot, és kiterjesztenék a közadat-nyilvántartás hatályát minden költségvetési szervre. A K-Monitor a közadat-nyilvántartással kapcsolatos javaslatait megosztotta a Miniszterelnöki Kormányirodával.

 

nevtelen_terv_12.png

 

Az Unióval zajló egyezkedés egyik ütközőpontja az információszabadság helyzete. Korábban módosították az adatigénylők elriasztására szolgáló, költségtérítésre vonatkozó szabályokat, amit mi is helyeseltünk. Most uniós nyomásra a Parlament elé került egy jogszabálytervezet, ami gyorsítja a közérdekű adatok megismeréséért indított pereket és módosítja egyes állami szervek esetében a kötelező közzététel módját.

Ahogyan azt a törvényjavaslat benyújtásakor már megírtuk, az intézkedések nem fogják érdemben javítani a magyar közélet átláthatóságát, hiszen a perekre, amelyeket gyorsítanak, a legtöbb esetben nem is lenne szükség, ha az állami szervek követnék a szabályokat. A kormányt nyilvánvalóan az Uniónak való minél gyorsabb megfelelés motiválta, hiszen a "reform" során társadalmi egyeztetést nem folytatott*, sőt az sem igazán látszott, hogy felhasználta-e az uniós milliárdokból az információszabadságról készült kutatások eredményét.

* A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság véleményezhette a benyújtott javaslatot, ajánlásaik részben átfednek az általunk is hangsúlyozott szempontokkal. Ezek azonban a végső törvényjavaslatba nem épültek be.

A perek elkerülésének - és ezzel rengeteg közpénzből fizetett ügyvédi költség megspórolásának - a legegyszerűbb módja az eleve hozzáférhető adatok körének bővítése lenne, de a mostani "reformmal" még mindig nem jutunk el odáig, ahol Szlovákiában vagy Csehországban tíz éve tartottak. Sok bírósági adatper tételes szerződésekért folyik, ezeket ott már a hatályba lépés feltételeként közzéteszik egy állami adatbázisban. Itthon csupán a szerződések adatai kerülnének ki egy (újabb) közadattárba, ráadásul csak az állami szervek szűkebb körénél. Ez látszatmegoldás!

 

A Parlament ma, november 8-án délután tárgyalja és várhatóan el is fogadja a Törvényalkotási Bizottság által módosított verziót, amely néhány pontot javította az eredeti javaslat hibáit. Mi is felhívtuk a figyelmet például arra, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy Európai Bizottsághoz fordulás lehetősége kimaradt, illetve a közadattárnál nem lett előírva a benne lévő adatok kereshetősége. Azonban ezek a fenti, alapvető problémára nem ad megoldást. A 2022. november 4-én, pénteken benyújtott egységes javaslat szerint:

  • továbbra is lehetséges, hogy az alperes csak a tárgyaláson adja elő védekezését, azaz itt szembesül az adatigénylő először azzal, hogy miért tagadták meg az adatigénylését, így a tárgyaláson kell kitalálnia, hogy milyen bizonyítást kezdeményezzen;
  • annak ellenére, hogy a módosítás szerint már lehetőség lesz keresetet és védekezést módosítani, főszabály szerint továbbra is csak olyan bizonyítékokat lehet használni, ami már az első tárgyalási napon rendelkezésre állnak vagy legalább az adatigénylő meg tudott jelölni;
  • mégis lehetősége lesz a bíróknak az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha észlelik, hogy egy jogszabály az Alaptörvényt vagy uniós jogot sért;
  • továbbra sincs lehetőség felek által kérni az eljárás szünetelését;
  • a módosítás szerint nem csak a NAIH, hanem üzleti titok jogosultja is beavatkozhat a perbe, ami az adatkezelők perbeli helyzetét erősítheti;
  • az új peres szabályokat csak 2022. december 31-ét követően benyújtott adatigényekre kellene alkalmazni;
  • a Központi Információs Közadat-nyilvántartásnak biztosítania kell a meta-adatok 1. a gépi olvashatóságát, 2. csoportos letöltését, 3. csoportosítását, 4. kereshetőségét, 5. kivonatolását és 6. összehasonlíthatóságát;
  • a Központi Információs Közadat-nyilvántartás a tervezett 5 helyett 10 évig tartja elérhetően a közzétett adatokat;
  • a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányát, valamint a közbeszerzések Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerinti azonosítóját is fel kell tüntetni.

 

Ha antikorrupciós szervezetként lehetőségünk lett volna véleményezni a Parlament előtt lévő javaslatot, az alábbi ajánlásokat fogalmaztuk volna meg a döntéshozóknak:

 

A K-Monitor ajánlásai az információszabadság reformjához

 

Általános ajánlás

  • A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2022-es, az EU által finanszírozott, információszabadságról szóló kutatásának megállapításait szükséges lenne figyelembe venni az információszabadságról szóló törvény reformját célzó új törvénytervezetek kidolgozásakor. 

 

Közérdekű adatokra vonatkozó ajánlások

  • A NAIH-nak szükséges lenne áttekintetnie az adatkezelők gyakorlatát, mely szerint az adatokat döntés megalapozására hivatkozással tartják vissza az adatigénylők előtt (Infotv. 27. § (5) bekezdés). A NAIH következtetései alapján pedig szükséges a szabályozás reformja.
  • A döntés meghozatalát követően, a jövőbeni döntés megalapozását szolgáló adatra vonatkozó rendelkezést (Infotv. 27. § (6) bekezdés) hatályon kívül szükséges helyezni, mivel ez a rendelkezés arra ösztönzi az adatkezelőket, hogy érdemi indoklás nélkül akár egy évtizedig is visszatartsák a közérdekű adatokat.
  • A szerzői jogok, az üzleti vagy banktitok védelmére vonatkozó szabályok reformja szükséges, mivel ezek széles körben adnak lehetőséget az adatok megismerhetőségének korlátozására.

 

A jogorvoslatokra és jogkövetkezményekre vonatkozó ajánlások

  • A törvényjavaslat szerint az adatkezelők a kereset benyújtása előtt és után is megváltoztathatják az elutasítás indoklását, ami az adatigénylő helyzetét kiszolgáltatottabbá teszi a bíróság előtt. Ezért szükséges lenne jogszabályi szinten rendezni, hogy az adatkezelőket a bíróság előtt kösse az adatigénylés elutasításakor az adatigénylővel közölt indoklás.
  • Az adatkezelőknek jelenleg nem kell tartaniuk szankciótól, ha nem hozzák nyilvánosságra az információszabadság törvény által előírt, kötelezően közzéteendő adatokat. Ezért a törvénynek szükséges lenne szankciókat előírnia annak érdekében, hogy a közzétételi szabályok ténylegesen kikényszeríthetőek legyenek.
  • Szintén szükséges a szankcionálás lehetősége azon adatkezelők számára, amelyek nem válaszolnak az adatigénylőnek, vagy nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy évente "elutasítási statisztikát" nyújtsanak be a NAIH-nak gyakorlatukról.
  • A NAIH-nak figyelemmel kellene kísérnie az átlag alatti válaszadási arányt mutató adatkezelőket, és ajánlásokat lenne szükséges megfogalmaznia válaszadási gyakorlatuk javítására.
  • A NAIH számára konkrét határidőket szükséges megállapítani az adatigénylők bejelentéseinek feldolgozására.
  • Az országos illetékességű szervek ellen indított perekben a bíróság előtti kötelező jogi képviseletet fel kell oldani, mivel az ügyvédkényszer aránytalanul korlátozza az alapjoggyakorló adatigénylők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.
  • A büntető törvénykönyvnek a közérdekű adatokkal való visszaélésre vonatkozó rendelkezéseit felül szükséges vizsgálni, mivel a hatályos tényállás (Btk. 220. § ) nem hatékony sem generális, sem speciális prevenció szempontjából. 

 

A proaktív közzétételre vonatkozó ajánlások

  • Minden közfeladatot ellátó szervre nézve egységesen lenne szükséges szabályozni a proaktívan közzéteendő adatokat, mert a jelenlegi javaslat áttekinthetetlenné teszi az egyes közfeladatot ellátó szervek közzétételeit azáltal, hogy csak a kormányzati és önkormányzati szervekre vonatkozik.
  • A T/1616. számú törvényjavaslat egy újabb közzétételi felületet hoz létre, amely azonban szűkítené a közzététellel érintett adatok körét az Infotv. 1. melléklete szerint általános közzétételi listához képest. A proaktív közzététel hatályát egyértelműen ki kellene terjeszteni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő jogi személyekre.
  • A NAIH-nak szükséges lenne vizsgálnia az állami szervekkel szerződést kötő jogi személyek Infotv. 27. § (3a) bekezdése alapján adott tájékoztatási kötelezettségének teljesülését.
  • A szerződésekre vonatkozó metaadatok mellett (a T/1616. számú törvényjavaslatban jelenleg javasoltak szerint) a tervezett Központi Közadat-információs Nyilvántartásban a szerződések egészét gépileg olvasható formátumban lenne szükséges közzétenni. Ez jelentősen csökkenteni tudná az adatigénylések számát. Hasonló portálok már régóta működnek a Csehországban és Szlovákiában.
  • A közfeladatot ellátó vagy közpénzek kedvezményezettjévé váló szervezetek által szerződött jogi személyek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat az Infotv. hatálya alá tartozó szervekkel szerződött szervezetek nevével együtt szükséges lenne közzétenni.
  • A szerződésekre vonatkozó adatokon kívül az EU által finanszírozott, régóta esedékes "átláthatósági portálnak" közzé kell tennie a közintézmények kiadási adatait (hasonlóan a szlovén Erar vagy a Fővárosi Önkormányzat weboldalához).

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: eu jogállamiság információszabadság átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor anti korrupció adatigénylés

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7117973244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.11.08. 19:40:13

Alapítson valaki egy vállalkozást arra, hogy a hozzá beérkező kérdésekre a válaszokat kihajtja a kormányból, bérmunkában. Az érdeklődőnek nem kell saját ügyvéddel bajlódnia, a vállalkozás a bejáratott csatornákon szakmányban vallatja a szerveket. Igaz, így a kormánynak is egyszerűsödik a dolga, nem kell egyedileg megvesztegetnie minden kötekedőt, bejáratott csatornán mehet a lé, és a válaszok zöme, ahogy eddig is, titokban marad.


süti beállítások módosítása