háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (71) adatok (78) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (51) anti korrupció (36) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (205) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (3) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) english (31) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (46) EU (3) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (69) információszabadság (52) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (36) jogállamiság (5) jordánia (1) k-monitor (30) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (12) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (35) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (49) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (62) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (8) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (8) oroszország (11) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (4) per (9) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (15) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (9) vagyonnyilatkozat (34) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Brüsszel és a magyar kormány is titkolja, miről szól a jogállamisági vita

Jogi Munkacsoport // 2022.08.23.

Címkék: bizottság információszabadság EU adatigénylés RRF

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook posztjából derült ki, hogy a magyar kormány az utolsó pillanatban elküldte a válaszlevelét Brüsszelbe a jogállamisági problémák kezeléséről. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások tétje, hogy hozzájut-e Magyarország az Európai Uniós forrásokhoz. Az igazságügyi miniszter rövid közleményében arról írt: a választ intenzív egyeztetés előzte meg, melynek végén a magyar Kormány átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát orvosolja. Az optimista kormányzati közleményeken túl azonban a tárgyalás egyetlen dokumentuma vagy vállalása sem nyilvános a magyar (és egyben uniós) polgárok számára, akiknek az életéről a jogállamisági eljárás szól.

 

280534257_533562521570379_7886361815043970607_n.jpg

Forrás: Szijjártó Péter Facebook oldala


Blogposztunk megjelenéséig a magyar nyilvánosság semmilyen konkrét, kézzel fogható intézkedést vagy ígéretet nem ismerhetett meg a jogállamisági aggályok kezelésére tett újabb vállalásokból. Gulyás Gergely a Kormányinfón megkerülte a konkrétumokra vonatkozó kérdéseket, arra utalva, hogy a magyar jogállami problémák kezeléséről szóló egyeztetés egyes pontjairól a Bizottsággal való megegyezés értelmében nem beszélhet. Bár több újságírói kérdésben is előkerült, az egyetlen konkrétum az volt, hogy a korábban bejelentett és beterjesztett négy vállaláshoz (más olvasatban: engedményhez) képest októberig tíznél több intézkedést terjesztenek majd elő. Konkrétumokat a tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor sem árult el.

Nem csak a magyar kormány szűkszavú tárgyalások kapcsán. Hiába fordultunk az a Európai Bizottsághoz közérdekű adatigényléssel, ők is megtagadták a válaszadást. Azt mondják: a nyilvánosság a kölcsönös bizalom elvesztéséhez vezetne.

 

Miről levelezik Brüsszel a magyar kormánnyal?

2020 decemberében került elfogadásra “az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről” szóló rendelet. A rendelet célja, hogy az európai közösségnek eszközöket nyújtson azon tagállami kormányokkal szemben, akik nem tesznek eleget az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállami intézmények fenntartásáért.

Annak ellenére, hogy az új szabály már tavaly januárban hatályba lépett, sokáig nem volt látható, a rendelet mikor kerül ténylegesen alkalmazásra, hiszen a magyar kormány a rendelet uniós jogba ütközésére hivatkozással 2021 márciusában az Európai Bírósághoz fordult. A kormány álláspontjával szemben - a mechanizmus védelmében - tíz másik uniós tagállam nyújtott be beadványt. Az uniós bíróság idén februárban elutasította a kormány keresetét.

A rendelet szerint ha egy tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, a Bizottság egy ún. írásbeli értesítést küld a tagállam kormányának. A levélben meg kell jelölni, hogy a Bizottság miért gondolja úgy, hogy a jogállamiság elvei sérülnek a tagállamban. A szabály szerint az írásbeli értesítés átvételétől három hónap áll a tagállam rendelkezésére, hogy észrevételeket tegyen a Bizottság aggodalmaira.

Miután a Bíróság nem talált uniós jogsértést a rendeletben, a Bizottság idén áprilisban - történetében először - írásbeli értesítést küldött a magyar kormánynak.

A levélre a július közepén nyilvánosságra hozott jogállamisági jelentésében a Bizottság röviden már utalt:

“A Bizottságnak komoly aggályai vannak az uniós költségvetés magyarországi felhasználásával kapcsolatban. A jogállamiság elveinek megsértése miatti aggályok a közbeszerzések felhasználásával és a költségvetést végrehajtó hatóságok működésével, a pénzügyi ellenőrzéssel, az audittal, a monitoringgal, az elszámoltathatósági eljárással, az átláthatósággal, a csalás és a korrupció megelőzésével, valamint az uniós jog egyéb megsértésével kapcsolatosak, továbbá azzal, hogy a hatóságoknak címzett ajánlásokat évek óta nem hajtják végre.

(...) Az írásbeli értesítésben a Bizottság a közbeszerzéssel kapcsolatos lehetséges jogsértésekre is utalt, például a nyomozás és a független vádképviselet korlátozottságára, valamint a hatékony korrupcióellenes keretrendszer hiányára. “

A jelentés szerint egyébként a kormány már 2022. június 27-én válaszolt egyszer az írásbeli értesítésre.

 

Hiába kértük ki a levelet

Mivel a K-Monitor szerint a magyar embereknek - uniós polgárként is - joga van megismerni a magyar jogállam működésével kapcsolatos bizottsági kritikát és a magyar kormány arra adott válaszait, májusban közérdekű adatigényléssel fordultunk az Európai Bizottsághoz.

Az uniós milliárdok sorsát befolyásoló eljárás lefolytatására vonatkozó adatok kiadását azonban a Bizotsság megtagadta. Május 23-án a Bizottság arról tájékoztatott minket, hogy az általunk kért levél nem hozható nyilvánosságra, mivel az belső döntéshozatali anyag és a dokumentum közzététele az Bizottság döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné. 

Emellett hivatkozott arra is, hogy a nyilvánosság kedvezőtlenül befolyásolná az unió és Magyarország pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikáját, bírósági eljárásokat és különböző vizsgálatok lefolytatását.

 

Bizalom, együttműködés - a nyilvánosság kizárásával

A Bizottság megtagadó válaszában nem csak saját szempontjai, de a magyar kormány érdekeinek védelme is megjelent:

(...) az érintett tagállam pozícióinak védelme érdekében szükséges az eljárás bizalmas jellegét megőrizni. A Bizottság köteles teljes mértékben megvédeni az érintett tagállam védekezéshez való jogát a feltételességi rendelet szerinti eljárásban, a tagállammal folytatott egyeztetéseket pedig a kölcsönös bizalom légkörében kell lefolytatni, amelyet az ilyen információk nyilvánosságra hozatala befolyásolhat. Ezért a Bizottság nem hozhat nyilvánosságra semmilyen részletet az írásbeli értesítéssel kapcsolatban, mivel ez veszélyeztetné a Bizottságnak az érintett tagállammal való őszinte együttműködésre vonatkozó kötelezettségét.”

A nyilvánosságot megtagadó válasszal szemben megerősítő kérelmet nyújtottunk be, és kértük a Bizottságot, hogy vagy adja ki a levelet, vagy a megtagadás indoklásában támassza alá tényekkel az állításait.

A Bizottság a válaszadási határidőt meghosszabbította, majd tájékoztatott minket, hogy az újabb határidőben sem fog tudni válaszolni, mivel az adatigénylésről szóló belső egyeztetések nem zárultak le.

Végül augusztus 12-én kaptuk meg a választ: a Bizottság továbbra is úgy gondolja, hogy semmilyen adat - még a levél tartalomjegyzéke - sem hozható nyilvánosságra, mivel a döntéshozatali folyamat még folyamatban van, és annak csak legelső fázisban tart az eljárás. A levél nyilvánosságra hozatalának pedig súlyos következményei lennének: a nyilvánosság aláásná a Bizottság és a Kormány közötti kölcsönös bizalmat,

 “(...) a dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés beavatkozásokhoz és spekulációkhoz vezethet, ami végső soron mind az Európai Unió, mind Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását veszélyeztetheti.”

Időközben elküldtük adatigénylésünket az Igazságügyi Minisztériumnak is, azonnan azonban egyelőre nem érkezett visszajelzést.

 

Miért volna szükséges nyilvánosságra hozni a levelet?

A K-Monitor továbbra is úgy gondolja, hogy a Bizottság levele közérdekű adatokat tartalmaz, a nyilvánosságot pedig megilleti a jog, hogy megismerje azokat az állításokat és érveket, amelyek mentén az uniós intézmény és a magyar kormány egyezkedik egymással, végső soron pedig uniós milliárdok kifizetése csúszik. 

A dokumentum nyilvánosságra hozatala nélkül a Kormány akármit állíthat a Bizottsággal folytatott eljárások tárgyáról, témáiról, előrehaladásáról. Az állítások valóságtartalmát a polgárok nem tudják ellenőrizni. A Bizottság eljárása - noha nem önkényesen, hanem a korábbi, országspecifikus ajánlásokra építve kéri számon a magyar kormányt - demokratikus deficittel küzd, hiszen meg sem próbálja a nyilvánosság számára megérvelni a lépéseit.

Problémásnak tartjuk azt is, hogy miközben a bizottsági levél nem hivatalos utakon a sajtóba már kiszivárgott, hivatalos úton, jogszabályokra támaszkodva a bizottsági kritikák megismerésére nincs lehetőség. Ezért jogorvoslati kérelmet fogunk benyújtani a Bizottsággal szemben, amiben hangsúlyozni fogjuk, hogy a köz érdekében áll a titkosan kezelt levél nyilvánosságra hozatala.

 

A Bizottság válasza adatigénylésünkre:

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: bizottság információszabadság EU adatigénylés RRF

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr3917914383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

birkamenet 2022.08.24. 13:35:48

Miért nem lehet tudni, hiszen nyilvános, mindenhol hangoztatják már egy évtizede. Nyilván azt irta a besúgó lyánya, hogy:

Magyarország illiberális jogállam.
Ezenkivül egyeduralmi demokrácia van.
És tuggya meg az ÉÚ, hogy Magyarországon nagyobb liberalizmus van mint ott Nyugaton! Itt nem mossák az emeberek agyát, itt mindenki elmondhassa a vélményét, itt müködik a pártatlan média és az embereknek ez kell, mert ezt szavazták meg maguknak! Az ÉÚ tehát ne akarja megmondani a magyar családoknak, kis és közepes vállalkozásoknak, hogy mit akarjanak, mert ezt mi mongyuk meg.

különvélemény 2022.08.25. 08:12:07

Mindkét fél érdeke a hallgatás.

A fidesznek azért jó, mert az ország hazaáruló fele nem tudja miben engedett a kormány, így nem tudnak újabb lejáratókampányt folytatni az ország ellen az EU-ban.

Az EU-nak meg azért érdeke, mert ha nincsenek részletek, azt hazudik amit akar, ha nem fogadja el, nem tudsz belekötni, mert nem fogják elárulni, mi miért nem elég jó.


süti beállítások módosítása