Éveknek tűnik az április 3-i választások óta eltelt idő. Gazdasági válság körvonalazódik, újrarajzolták a kormányzati struktúrát és meglepő belpolitikai irányváltásokban is bővelkedett az elmúlt három hónap. Korrupcióellenes szervezetként kapkodjuk a fejünket: egyik nap antikorrupciós munkacsoport alakul, másik nap megreformálják az általunk is sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszert, de úgy, hogy a vagyonról többé már nem kell nyilatkozni. A kampányfinanszírozás átláthatatlansága azonban nem változik. Idén is kikértük és közzétesszük a kampánytámogatások elszámolásait.

Fideszes, kormányzati és CÖF-ös FIdesz-kampányplakátok a 2022-es választások előtt

Idén csak milliók, és nem milliárdok tűntek el

Bár a választási kampány történései a múltba tűnnek (Márki-Zay, Gattyán, "Előre, nem hátra!", "Gyermekvédelmi népszavazás!"), a kampánypénzekkel csak mostanra számoltak el, és ha valamihez Brüsszel javaslatai ellenére sem nyúl a kormány, az a kampányfinanszírozás rendszere. Bár a pártok és a jelöltek négy évenként több milliárdos összeget kapnak - egyébként helyesen - a kampányukra, ezekkel - helytelenül - igen felületesen, a Közlönyben kell csak elszámolniuk.

Hiába gyűjti össze és nézi át ezt a Kincstár, átfogó adatbázis nem születik arról, pontosan kik és mennyi kampánypénzt mire használtak fel. Rendszeresen civilek adatigénylései nyomán értesül a közvélemény arról, hogy milyen visszásságok történtek a költségvetésből kifizetett kampánytámogatások körül.

Idén kevésbé drága kampányunk volt, lévén a kormányoldal politikai megfontolásból 71 jelöltre emelte az országos listaállításhoz szükséges beugró szintet, így a korábban 14 jelölttel százmilliós összeget felmarkoló baráti társaságok hoppon maradtak. A 2014-es és 2018-es kamupárt-ügyekből ismert nagy halak: Seres, Stekler és Gődény ugyan próbálkoztak - büntetőeljárások sorát vonva magukra az aláírások hamisításával - de a vírustagadást zászlajára tűző NÉP párt végül ugyan állíthatott listát, de nem reszkírozta meg a kampánypénzek felvételét. Szintén adatigénylésre, utólag tudtuk meg, hogy a Normális Élet Pártja ugyan felvett 490 millió kampánytámogatást, de azt a választást követően teljes mértékben visszafizette. Ha nem tette volna meg, 1% alatti eredménye miatt a pártvezetésnél és a jelölteknél is a NAV kopogtatott volna.

A kampánypénz lista után járó része tehát újonnan létrehozott, kifejezett bizniszpártokhoz nem került. A NÉP esetén a kamupárt megnevezés is vitatható, hiszen politikai programmal is felléptek, noha Gődény a mai napig tartozik a költségvetésnek a 2018-as Közös Nevezős pénzzel. Azt meg, hogy mire költöttek a nagyobb pártok, nem lehet megtudni, lévén erről részletes elszámolást nem kell leadniuk a pártoknak, a Közlönyből nagyjából annyi derül ki, hogy elköltötték a pénz a kampányra és kész.

Ezzel együtt idén is lefutottuk a kötelező köröket, hogy a kampánypénzek Kincstárnak benyújtott elszámolásait megismerhesse a közvélemény. Nemrég megkaptuk:

◼   Azon egyéni jelöltek listáját, akiknél visszafizetési kötelezettség keletkezett, amiért nem adtak le elszámolást / az elszámolást a Kincstár nem fogadta el / a jelölt kiesett, vagy 2% alatti eredményt ért el, és a pénzt nem fizette vissza.

◼   10 ismertebb egyéni jelölt nagyjából 1,1 milliós kampánytámogatásának részletes, számlaszintű elszámolását (ilyet az egyéni jelölteknek be kell nyújtani, a pártoknak a százmilliókról nem!)

◼   Azon egyéni jelöltek után járó támogatások elszámolását, amelyekről a jelöltek lemondtak a pártjuk javára (ez jellemzően néhány tízmilliós összegről szól, a Fidesz és a Mi Hazánk esetén nem volt lemondás)

A megkapott adatok itt érhetőek el.

A Kincstár idén az egyéni jelöltektől összesen 47 millió Ft-ot szeretne viszontlátni a kampánypénzek után. Érdekesség, hogy néhány tapasztaltabb Fideszes képviselőnek sem sikerült az elszámolás: Bús Balázsnál 2 Ft, Pánczél Károlynál 200 ezer Ft, Pócs Jánosnál 500 ezer Ft nem volt rendben, ezeket a Kincstár visszaköveteli az elszámolás hibája miatt. Pócs esetében egy elkésett Facebook számla, Pánczélnál egy politikai hirdetések közlésére be nem jelentkezett újság, Búsnál kerekítési hiba állt a háttérben. A Kincstár a Mi Hazánk jelöltjei által leadott számlák közül is rostált. Az ellenzékiek és a kutyapártosok a pártjuk javára mondtak le, így őket hiába keresnénk a tartozók listáján. Néhány jelöltnél tudatos csalásra utal, hogy a teljes pénzt követeli a Kincstár, lévén a pénzfelhasználásról nem is adtak le elszámolást. A NAV az elmúlt években nem volt túl sikeres ezen pénzek behajtásában.

Az egyéni jelöltek esetében 10 ismert jelölt elszámolását kértük (Böröcz László, Márki-Zay Péter, Sára Botond, Németh Szilárd, Koncz Zsófia, Lázár János, Rétvári Bence, Menczer Tamás, Hende Csaba, Toroczkai László). Maximum nagyjából 6 millióból kampányolhattak, ebből bő egymilliót adott az állam, amiről részletesen el kellett számolni és számlákat bemutatni. Legtöbbjük a jól bevált trükköt alkalmazta: egyetlen cégtől hozott számlát "kampányolásra", nekik fizették ki a teljes összeget, és ők költöttek.

Ez persze csak a kampány-jéghegy csúcsa

Érdekesek tehát ezek az elszámolások, amelyek helyenként még egy képviselői Facebook profil belsejébe is bepillantást engednek, de nem a lényegről szólnak:

◼   A közterületen és a médiában jól láthatóan ömlöttek a kormánypártok hirdetései, de hiába kerültek ki ezek a reklámok nyilvánvalóan Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP érdekében, a médiaköltések jelentős részét az adófizetők állták és nem számítottak pártkampánynak. Több példa volt arra, hogy a kormánypárti politikusok közfunkciójukat fölhasználva kampányoltak, ezzel szintén előnybe kerülve ellenfeleikkel szemben, az elszámolásokba ez sem került be.

◼   A Fidesz az ÁSZ adatai szerint - írd és mondd - kettő millió forintot költött a sajtóban a kampányára. Ezzel ellentétes információ a fenti elszámolásokból sem derült ki: a népszavazási reklámok mellett a sajtótermékek saját kontójukra is kampányoltak, fizetni ezért közvetlenül nem kellett.

◼   De még az sem teljesen átlátható, miből plakátolta tele az országot a Fidesz a párt és a jelöltek plakátjaival (a kormánypropaganda és a CÖF mellett), hiszen a saját pénzes kampánnyal és az országos lista után járó kampánypénzzel nem kellett részletesen elszámolni - sem nekik, sem az ellenzéknek. Az utcán a Fidesz nyolcszoros túlerőben volt. 

Van tehát egy viszonylag bőkezű állami kampánytámogatás, aminek ugyanakkor csak egy nagyon apró részéről kell elszámolni tételesen, és még az így képződő adatokat sem adja ki automatikusan az állam. A kampányba médiacégektől, helyi vállalkozóktól, kampányra használt civil szervezetektől és még ki tudja honnan befolyó milliárdokról pedig egyáltalán nem kell elszámolni, így az sem derül ki, betartják-e a törvényben leírt költési plafont. Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy kimondjuk: régen sem tartották be, és 2022-ben sem. De mivel a Számvevőszék csak az elé kerülő elszámolásokat hajlandó ellenőrizni, a közvetett bizonyítékokat nem, így várhatóan a 2022-es kampánnyal is minden rendben lesz.