háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (65) adatok (77) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (49) anti korrupció (35) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (202) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (30) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) EU (1) eu (46) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (66) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (36) jogállamiság (3) jordánia (1) k-monitor (29) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (34) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (61) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (3) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (8) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (7) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (35) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (32) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

A Fidesz megszüntetné a vagyonnyilatkozati rendszert

Jogi Munkacsoport // 2022.06.29.

Címkék: fidesz magyarország korrupció közpénz vagyonnyilatkozat átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor anti korrupció k-monitor

Az elmúlt években gyakran irritálta a magyar közvéleményt a politikai elit nyilvános vagyonnyilatkozatokból kivilágló gazdagodása. A rendszert sokan, köztül a K-Monitor is régóta bírálta a kézzel írt, ellenőrizetlen tartalom és a valódi számonkérés hiánya miatt. Most kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosítanának a nyilatkozattételt. A K-Monitor szerint a valódi számonkérhetőség megteremtése helyett a Fidesz javaslata végleg felszámolná a legfontosabb döntéshozók magántermészetű érdekviszonyainak társadalmi kontrollját. 


nevtelen_terv_71.png

 

A K-Monitor az Átlátszóval és a TI Magyarországgal közösen már 2014-ben kidolgozott egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, a vagyonnyilatkozati rendszer reformja azonban korábban nem került még csak napirendre sem. Úgy látjuk, a jelenlegi rendszer rossz, de legalább arra lehetőséget biztosít, hogy a sajtó rávilágítson a politikusok tisztázatlan gyarapodására, amikor kideríti, hogy a valóság köszönőviszonyban sincs a képviselők által bevallottakkal (emlékszünk Rogán Antal növekvő lakására és drága táskáira, vagy Orbán Viktor ajándékba kapott repülőzéseire). Vagyonosodási ügyek százai olvashatók a K-Monitor adatbázisában.

rogan_antal_fidesz_polgarmester_belvaros_v_kerulet_luis_vuitton_taska.jpgA kormánypárt eddig együttélt a rendszerrel, a kormányfő még büszkélkedett is vele Brüsszelben. Most azonban a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat jelentős változásokat hozna: lényegében megszüntetné a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok módosítása azért is fontos, mert nem csak a képviselőkre, de a kormánytagokra és államtitkárokra is kiterjed.

2022. június 27-én kormánypárti képviselők törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. A javaslat indoklása szerint a reform azért szükséges, mert(a)z elmúlt időszakban nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések nyomán felmerült, hogy a magyar országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer átláthatósági szintjét megfontolandó lenne tovább igazítani az európai normákhoz.”

 

Nemzetközi normák?

Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a magyar kormány ez alkalommal megfogadta a nemzetközi szervezetek átláthatósággal kapcsolatos javaslatait, de nincs ok optimizmusra, csupán a kormány cinikus húzásáról van szó. Miközben a korrupcióellenes kormányzati politika az elmúlt fél évtizedben lényegében hibernálódott, a nemzetközi javaslatokat pedig rendszerint politikai támadásként utasítják vissza, a nyilatkozattételre kötelezettektől érkező, a rendszer kiherélésére irányuló javaslat a valóságban nem a tényleges kritikákat veszi alapul.

Érdemes visszatekinteni, hogy milyen megállapításokat fogalmaztak meg az európai szervezetek a magyar vagyonnyilatkozati rendszer kapcsán az elmúlt években.

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 2020 óta készít jelentéseket az Unió tagállamainak jogállamisági helyzetéről. Az országonkénti  rendszerszintű elemzés az antikorrupciós intézményekre, így a vagyonnyilatkozati rendszer értékelésre is kiterjed. A legfrissebb, tavaly nyáron kiadott jelentés is kitér a képviselői vagyonnyilatkozatokra. Amíg a vagyonnyilatkozatok kötelező tartalmi elemei kapcsán a Bizottság kritikát nem fogalmazott meg, felhívta a figyelmet a vagyonnyilatkozatok hitelességét biztosító hatékony ellenőrzés hiányára.

Európa Tanács

Az  Európa Tanács által létrehozott Korrupció Elleni Államok Csoport (GRECO) már sokkal régebb ideje, 2000 óta foglalkozik tagállamainak korrupciós intézményrendszerével. 

A GRECO szakértői csoportja 2015-ös értékelési jelentésében bár “jószándékúnak” nevezte a szabályozást, szintén kritikát fogalmazott meg az átláthatóság kikényszeríthetetlensége miatt:

“a nyilatkozat tartalmát semmilyen hatóság nem ellenőrzi hivatalból, csak akkor, ha megalapozott kezdeményezés érkezik; a vagyonnyilatkozatok nyilvánosság általi vizsgálata nehéz, mert gyakran kézzel írott és/vagy szkennelt dokumentumokról van szó; a családtagok nyilatkozataik egyáltalán nem nyilvánosak, és a hatóságok ezeket csak akkor vizsgálják, ha valaki kezdeményezést tesz egy képviselővel szemben.” 

A GRECO kifogásolta azt is, hogy a magyar vagyonnyilatkozatok nem egységes formátumúak. Mivel változás azóta sem történt, a GRECO 2020-ban is fenntartotta kritikáit.

 

A két európai intézmény ajánlásait áttekintve látható, hogy sem az EU, sem pedig az Európa Tanács nem a vagyonnyilatkozatok kötelező tartalmi elemeit kifogásolta, hanem az azok hitelességét biztosító eljárások és intézmények hiányát. 

A kormánypárti képviselők tehát a törvényjavaslat indoklásában valótlanságot állítanak, amikor “nemzetközi intézményekre” és “európai normákra” hivatkoznak. Valójában tovább gyengítenék a nyilatkozatok tartalmát a sokat kritizált német vagy uniós mintára, ugyanakkor nem vezetik be még az ezekben az országokban létező szankciókat se. A végeredmény a német és a magyar nyilatkozati rendszer legrosszabb kombinációja.

 

Miért van szükség egyáltalán vagyonnyilatkozatokra?

A vagyonnyilatkozati rendszer célja, hogy a közhatalmat gyakorlók vagyoni viszonyai megismerhetőek legyenek a polgárok számára. A képviselők vagyoni hátterének átláthatósága különösen fontos egy demokratikus jogállamban, hiszen a választóknak joguk van tudni, hogy a politikusok milyen szempontokat, érdekeket követve képviselik őket a törvényhozásban. Ezt nemzetközi szervezetek kiemelten fontos eszköznek tartják: szigorú nyilatkozattételi kötelezettség van a számos fejlődő országban is, hiszen a donorszervezetek így látják biztosítottnak, hogy a pénzügyi transzferek nem a politikai elit zsebében landolnak, a meghozott döntések a köz érdekét, és nem a döntéshozókkal üzleti-rokoni kapcsolatban lévők érdekét szolgálják.

A vagyonnyilatkozatokból azonosíthatóvá válhatnak a jogalkotás korrupciós kockázatai is, a bevallásokból ugyanis képet lehet kapni a közhatalom-gyakorlók vagyongyarapodásáról, tartozásairól, gazdasági érdekeltségeiről. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszerben nemcsak a nyilvánosság, de hivatalos szervek előtt is el kell számolni a feltűnő aránytalanságokkal. Ennek hiányában, pusztán a nyilvánosság is az elszámoltathatóságot erősíti: a politikusok nem hivatkozhatnak magánügyként a vagyonosodásukra, illetve feltűnő aránytalanság esetén magyarázattal kell szolgálniuk a közvélemény számára. Beszámolási kötelezettség miatt a politikusok idővel azt mondhatják: a családi ház, a nyaraló és a magánrepülő nem kapcsolódik a közhivatalukhoz, így azok pénzügyi háttere nem nyilvános.

 

Mit hozna a Fidesz által előterjesztett módosítás?

 

1) Évi nyilatkozattétel helyett csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja

A jelenlegi szabályok szerint minden év január 31-ig a képviselőknek le kellett adniuk nyilatkozatukat, amit az Országgyűlés Hivatala közzétett a parlament honlapján.

A módosítás az évi rendszerességet és a mandátum megszűnését követő nyilatkozatot eltörölné. A javaslat szerint elegendő lesz, ha a képviselő a mandátum felvételekor, azaz négy év alatt összesen egy alkalommal nyilatkozik. Ezt követően már nyilatkoznia nem kell. Ha azonban a képviseli úgy értékeli, hogy változás állt be az adatokban, a változást köteles bejelenteni a mentelmi bizottságnak. A javaslat tehát sokkal nagyobb szerepet szán a képviselők önbevallásának.

 

2) Eltűnnek szem elől a rokonok

Eddig nem csak képviselőknek, de a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársaknak, és gyermekeiknek is nyilatkozatot kellett tenniük. A nyilatkozatokat a mentelmi bizottságnak a képviselői megbízatás végét követően még egy évig őriznie kellett. A rokoni nyilatkozat ugyanolyan tartalmú volt, mint a képviselők esetében. A különbség csak annyi volt, hogy a rokonok nyilatkozatai még részben sem voltak nyilvánosak. Az nyilvános ellenőrizhetőség hiányát a GRECO már idézett jelentésben is kifogásolta. 

A mostani javaslat azonban nem a rokonok gazdagodásának átláthatóságát növelné, hanem éppen ellenkezőleg: teljesen eltörli a családtagok vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségét. Sőt, a jövőben már a képviselőknek sem kell feltüntetniük, hogy kikkel élnek egy háztartásban.

 

7kvujhityucachpos.jpeg

Rogán Antal harmadik feleségével Novák Katalin beiktatásán. A házasság tényéről a nyilvánosság a vagyonnyilatkozatból értesült, ezt követően írt a sajtó Rogán Barbara megszaporodó gazdasági ügyeiről. FotóNémeth Dániel/444

 

3) Vagyon- helyett jövedelemsáv-nyilatkozat

Az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatához hasonlóan a képviselőnek elég lesz csak besorolnia magát egy sávosan meghatározott jövedelmi kategóriába a mandátum felvételekor, pontos bevételi összegeket a korábbiakkal ellentétben meg sem kell jelölnie. 

A javaslat szerint a jövőben már nem kell bevallani, hogy a képviselőnek hol, milyen értékű ingatlana, nagy értékű ingósága van, így azt sem, hogy azt mennyi pénzért és milyen címen szerezte.

Azok a képviselők, akiknek a képviselőségen kívüli bevételi forrásuk nem ellenőrizhető valamilyen nyilvános nyilvántartásból, könnyen megtehetik, hogy semmit nem tüntetnek fel a nyilatkozatban, hiszen vagyonukról egyáltalán nem kell nyilatkozni, az ellenőrizhető jövedelem-forrásuk pedig gyakran csak a képviselői fizetésük. 

A mostani változtatás sem teremti meg, hogy a jövedelembevallást közhiteles nyilvántartással (adóbevallás) összevessék. A papíralapú, kézzel írt nyilatkozatok fenntartása pedig hosszú távra lehetetleníti el, hogy ilyen összevetésekre sor kerülhessen.

Évi rendszerességű nyilatkozattételi kötelezettség hiányában értelmezhetetlen, hogy a képviselőknek elvileg nyilatkozniuk kell az olyan alkalmi jövedelmeikről, ahol az évi bevételük több mint 2 millió forint, az évi 2 millió forint alatti alkalmi bevételekről pedig egyáltalán nem nyilatkozni. Ha valamelyik képviselőt rajtakapják, hogy valakitől pénzt kap, de az pénz forrása nem szerepel a nyilatkozatában, a képviselőnek elég lesz annyit mondania, hogy összességében nem kapott 2 milliót, vagy ha kapott is, nem egy naptári évben, így bevallania sem kellett.

 

4) A képviselők bevallhatják, mennyire tartják magukat befolyásosnak

Eddig a képviselőknek pontosan meg kellett jelölniük, hogy milyen gazdasági társaságban, milyen értékben, milyen részesedésük volt. Azt is fel kellett tüntetnük, hogy a cég kapott-e állami vagy uniós támogatást. 

Ha elfogadják a javaslatot, üzletrészről, részvényekről egyáltalán nem kell nyilatkozni. A tervezett szabályok szerint a képviselőnek csak olyan “érdekeltséget” kell feltüntetni, ami a képviselő saját megítélése szerint befolyást gyakorolhat a munkájára, vagy a cégben meghatározó befolyást eredményez, azaz lényegében egyedül tudja a céget irányítaatni.

Bár a magyar cégnyilvántartás nyilvános, így a képviselők céges kapcsolatai elméletileg ellenőrizhetőek, külön kutakodásra, akár cégtár-előfizetésre lesz szüksége annak, aki át szeretné látni a képviselők gazdasági viszonyait. Nem is beszélve a külföldi gazdasági érdekeltségekről, amelyről nyilatkozat hiányában nyomát sem lehet majd találni Magyarországon.

 

8e5f2533-5d43-474b-9348-9d28c3cce77b.jpg

A miniszterelnök rendszeresen utazik Garancsi István építőipari oligarcha magángépén külföldi focimeccsekre. Ha úgy gondolja, őt ezzel nem lehet lekötelezni, az ajándékot fel sem kell tüntetnie nyilatkozatában.

 

5) Kinek köteleződnek le képviselőink?

A jelenlegi szabályok szerint a képviselőknek részletesen nyilatkozniuk kell a tartozásaikról, hogy látható legyen, kik felé és milyen összegben vannak leköteleződve. A jövőben erről egyáltalán nem kell nyilatkozni, bár ha úgy gondolják, a tartozásaikat feltüntethetik “egyéb pénzügyi érdekeltségeik” között. Ezt azonban csak akkor kell megtenniük, ha saját megítélésük szerint a tartozás a feladataik ellátása során befolyásolhatja őket.

Nagy valószínűséggel így nemcsak a jelentős értékű ingatlanszerzések, de ezek kitudódása esetén a vagyonosodás forrása - amely gyakran a képviselők elmondása szerint családi kölcsön vagy ajándék - sem lesz már nyilvánosan visszafejthető.

 

A változások lényege tehát, hogy a jövőben csak a képviselőknek kell nyilatkozni, rokonoknak nem, és  “vagyonnyilatkozatban” vagyonról már egyáltalán nem kell nyilatkozni, csak jövedelmi sávokba tartozásról. Az egész nyilatkozatban pedig sokkal nagyobb szerepet kap a politikus önértéklése akkor, amikor döntenie kell arról, hogy egyes érdekeltségei saját megítélése szerint befolyásolják-e képviselői munkáját. Ha a javaslatot elfogadják, a képviselőknek augusztus 5-ig kell új nyilatkozatot leadniuk, a családtagjaik által eddig leadott nyilatkozatokat pedig jövő nyáron törlik.

 

“Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán – legalább ezen a területen – elkerülhetők a nemzetközi viták”

 

A törvényjavaslatot jegyző Kocsis Máté szerint direkt az EP-képviselők nyilatkozatát vették alapul a német szabályozásra is támaszkodva. Két fontos szempontot azonban a Fidesz frakcióvezetője nem említett. 

Egyrészről, bár tényleg lemásolták a (Fidesz által megszüntetni javasolt) Európai Parlament képviselői vagyonnyilatkozatának szövegét, a vagyonnyilatkozatok hitelességét biztosító eljárási szabályokat és intézményeket azonban nem igazították uniós mintára. A nyilatkozatok ellenőrzési lehetőségein semmit nem változtattak, a nyilatkozatok hitelességének kizárólagos őrei maguk a politikusok: a képviselők esetén a közülük választott mentelmi ügyekért felelős bizottság. Így továbbra is az a rendszer működik, amit mind az EU, mind pedig a GRECO kritizált működésképtelensége miatt.

Másrészről, a német vagyonnyilatkozati rendszerből pont azt másolták le Kocsisék, ami miatt a Bizottság 2021-ben, a GRECO 2014-ben, majd 2020-ban is kritizálta a szövetségi jogalkotást: a céges részesedések és a rokoni vagyonosodás bevallásának hiányát.

 

Mire nem terjedt ki a reform?

A K-Monitor a TI Magyarországgal közösen már lassan egy évtizede követeli, hogy a képviselők reformálják meg a vagyonnyilatkozati rendszert. Legutóbbi a választások előtt írtunk levelet a választásokon induló pártok vezetőinek, ismételten eredménytelenül. A rendszer két legfontosabb hiányosságát a Fidesz nem kezelné:

 

ELEKTRONIKUS NYILATKOZATOK

A dokumentumok kitöltése kapcsán továbbra sem lesz követelmény, hogy beírt adatok olvashatók vagy éppen géppel kereshetők legyenek. 

 

vny2018.png

Kézzel kitöltött nyilatkozat 

 

ÖSSZEKAPCSOLT NYILVÁNTARTÁSOK, AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉS

A magyar vagyonnyilatkozati rendszerrel való trükközés is rámutat, egyre nagyobb szükség lenne az egyes államok kezelésében lévő tulajdonosi és céges nyilvántartási rendszerek nyilvánosság felé való megnyitására és - a jobb áttekinthetőség érdekében - egymással való összekapcsolására. Bár uniós szinten elindult egy nyilvánosság-párti folyamat és 2023 februárjában összekapcsolják az EU-s tagállamok tényleges tulajdonosi nyilvántartásait, Magyarországon csak pénzért cserébe lehet majd az adatokat megismerni. Ez nem csak az állampolgárok közadatokhoz való hozzáférését lehetetleníti el, de az újságírók munkáját is sokkal költségesebbé teszi. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban ráadásul nem szerepelnek az egyre népszerűbb magántőkealapok.

 

VALÓDI ELLENŐRZÉS ÉS BÜNTETÉS 

Változatlanul a mentelmi bizottságban ülő politikusoktól függ a szabályok kikényszerítése, ők azok, akik elvben kötelezettségszegés esetén összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek. A politikusok azonban a vizsgálódásban maguk is ellenérdekeltek: sem szándékuk, sem kapacitásuk, sem valódi szakértelmük, hogy az adott esetben komplex ellentmondásokat feltárják. 

 

A magyar kormány reakciója a vagyonnyilatkozati rendszer kritikájára az, hogy megszünteti azt. A kormány cinizmusának a netovábbja, hogy reformokra hivatkozva bontja tovább a számonkérhetőségének maradványait ahelyett, hogy az EP tagjaként fellépne a rossz európai parlamenti szabályozás ellen és érdemben reagálna a magyar szabályozás hiányosságaira. Különösen beszédes, hogy a változás az azt kezdeményező képviselőkre, kormánytagokra, és a képviselőkre vonatkozó szabályok alapján nyilatkozatot tevő állami vezetőkre vonatkozik. Az önkormányzati képviselők, polgármesterek vagy állami tisztségviselők esetében egyelőre marad a régi, a tervezettnél még mindig szigorúbb, de rossz vagyonnyilatkozati rendszer. 

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 


Címkék: fidesz magyarország korrupció közpénz vagyonnyilatkozat átláthatóság jogalkotás antikorrupció k monitor anti korrupció k-monitor

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr6417870401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2022.06.29. 18:13:16

Én olyasmit olvastam, hogy a vagyonnyilatkozat tervezett megváltoztatása uniós jogharmonizációs kötelesség következménye. Ezzel mi a helyzet?

MerényiM 2022.06.30. 13:24:10

@Androsz:

Erre reflektálunk a bejegyzésben, ez egy félrevezető kormányzati kommunikációs panel.

"A két európai intézmény ajánlásait áttekintve látható, hogy sem az EU, sem pedig az Európa Tanács nem a vagyonnyilatkozatok kötelező tartalmi elemeit kifogásolta, hanem az azok hitelességét biztosító eljárások és intézmények hiányát.

A kormánypárti képviselők tehát a törvényjavaslat indoklásában valótlanságot állítanak, amikor “nemzetközi intézményekre” és “európai normákra” hivatkoznak."

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.08.08. 18:49:25

@MerényiM:

A kérdés az, vajon mi értelme lenne a hitelességet biztosító eljárásnak az ilyen durván lebutított, semmitmondó vagyonnyilatkozatok esetében.

Ettől eltekintve viszont ti sem tagadjátok, hogy tartalmilag a bevezetett új vsgyonnyilatkozat megfelel az EU előírásainak, ebben nem hazudik a kormánypárt.

Amitől persze az is tény, hogy ez a változtatás cinikus, undorító és a választók szemközt köpése.


süti beállítások módosítása