háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Sikeres a mutyigyilkos ukrán árverési platform

MerényiM // 2019.12.03.

Címkék: külföld ukrajna privatizáció átláthatóság antikorrupció nyílt adat

Az állami, önkormányzati eszközök és ingatlanok eladása nemcsak nálunk jelent egyet a pocsék ár-érték arányú, korrupciósgyanús üzelemmel. A poszt-szocialista régió lakóinak a "privatizáció" szó különösen fájón cseng. Ha csak az önkormányzati ingatlanvagyon ismert hazai elherdálására gondolunk, nem igényel sok magyarázatot a "vagyongazdálkodás" buktatóinak megértése. Általában a vagyon nyilvántartásával is gond van, a hasznosítás költség-haszon elemzését nem végzik el, a dokumentumok nem átláthatóak, és még ha indokolt is lenne egy vagyonelem értékesítése, akkor is általában egy szűk kör értesül csak a lehetőségről, így a közbevétel jóval az elérhető szint alatt marad. Ukrajnában az elmúlt években a borzasztóan nehéz helyzet ellenére sikeressé vált egy olyan eszköz, ami nagyrészt kiküszöböli a fenti buktatókat. Az ország közbeszerzési rendszerét forradalmasító Prozorro (Átláthatóan) platform mellett létrejött a ProZorro.Sale, amely igyekezett gátat szabni a privatizációs szabadrablásnak.

 

1_yhygeuqfdyw95zhgaatpdg.jpeg

Hostellé alakított metrókocsi Kijevben. A helyi közlekedési társaság kb. 6 millió forintért értékesítette a nem használt eszközt egy online, átlátható kormányzati aukciós felületen.

 

Az eszköz a kontextus ismeretében élet-halál helyzetre született válaszul, és - lelőve a poén - már közel egymilliárd dollárnyi (250-300 milliárd forintnyi) bevétellel gyarapította a közös kasszát azzal, hogy felszabadította az állami eszköz-értékesítésekben rejlő rejtett potenciált. Egy olyan, a lehető legnagyobb transzparenciára törekvő árverési felületről van szó, melyen keresztül az állami szervek eladhatnak vagy bérbe adhatnak olyan eszközöket, amelyeket korábban nem, vagy csak alacsony hatékonysággal (nagy korrupciós kitettséggel) tudtak. Ukrajnában a Majdan után minden adott volt, hogy a befolyásos oligarchák a folyamatos eladósodás és csődök közepette szétlopják az állami vagyont, összejátszva a politikai szereplőkkel. Irtózatosan nehéz helyzetről van szó, és egy pillanatig sem szeretnénk azt sugallni, hogy a nemzetközi hitelezők által is kényszerített privatizáció minden esetben a helyi érdekeket szolgálta. A Prozorro.Sale bemutatásával mindössze arra szeretnénk rámutatni, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy ezek a tranzakciók ne fulladjanak a korrupció mocsarába.

A kérdés itthon is releváns, épp a napokban hirdetik árverésre az őszödi volt kormányüdülőt is tartalmazó ingatlancsomagot, de önkormányzati szinten is érdemes elgondolkodni azon, hogyan küszöbölhetők ki az ingatlaneladások eddigi botrányai. Nálunk a helyzet sokkal kevésbé égető, mint a csődközelbe került szomszédunknál, így itthon még hangsúlyosabb az értékesítést megalapozó döntés, vagyis az, nem érdemesebb-e akár befektetés árán is gazdálkodni az adott eszközzel annak eladása helyett. Ehhez önkormányzati szinten egy olyan vagyonrendeletet és olyan aktualizált, átlátható vagyonkatasztert kell kialakítani, ahol a vagyonelemekhez kapcsolva megtalálhatóak azok a háttéranyagok, amelyekre alapozva érdemben lehet dönteni a tulajdonolt vagyonelemek sorsáról.

A Prozorro.Sale eleinte pilot projektként, nem teljesítő állami hitelportfóliók értékesítésére jött létre annak érdekében, hogy a válsághelyzet kezelését ne dominálják le a nagybankok és a mögöttük álló oligarchák. A Betétbiztosítási Alap a Gazdasági Minisztériumhoz fordult, mely aktivistákkal, szakértőkkel és vállalkozásokkal együttműködésben korrupcióellenes megoldások készletét fejlesztette ki a közszektor számára. Fő eszközük a nemzetközileg elismert közbeszerzési rendszer, a ProZorro volt. Ennek célja - ami bizonyos ágazatokban itthon is megszívlelendő volna - hogy a jogi-alaki kritériumok teljesítésén túl valóban pályázásra és versenyre ösztönözze a piaci vállalatokat. A Prozorro vállalta a felelősséget a marketingért és az innovációért, miközben az állam meghatározta a szabályokat, és az adatok ellenőrzésének megtartásával megtartotta a végső felügyeletet az eljárások felett. Az innovatív elektronikus rendszer jó megoldásnak bizonyult arra, hogy a hatékonyság és az átláthatóság ne legyenek egymással ellentétes szempontok a közbeszerzési eljárások során. Politikai oldalról természetesen folyamatosan érik támadások a ProZorro-t. 2017 februárjában populista politikusok ProZorro-gyilkos módosításokat rejtettek a szolgáltatási törvényjavaslatban, májusban ugyanezt tették a kiberbiztonsági törvényjavaslattal.

A Prozorro-t először a tendereztetésre használták, és miután látszott, hogy jól működik, úgy döntöttek az értékesítésre is kiterjesztik, így jött létre a ProZorro.Sale. A nagy értékű eladásokra nehezedő illegitim kockázatának mérséklésére szolgáló elektronikus kereskedési rendszer létrehozatalára nyilvános eljárásban az ukrán Transparency Internationalt kérték fel. Négy hónapon belül és kb. 30 millió forintos költséggel egy kis csapat adaptálta a beszerzési eszköz nyílt forrású, nyílt szerződéskötési (open contracting) technológiáját egy átlátható e-aukciós rendszer felépítéséhez. A beinduló aukciókon olyan eszközök szerepelnek, mint millió dolláros hitelportfóliók, állami tulajdonú vállalkozások, a bányászati ​​koncessziók, földek, járművek, hirdetési jogok, épületekhulladék és régi számítógépek. Az árveréseket módosított holland árverés révén bonyolítják, ami gyorsan lezajlik, ezzel véve elejét a licitáló felek összejátszásának. 

24577521.pngAz aukciók kétféle aukciótervezést követnek. Az eredeti folyamat egy növekvő angol aukció, mely során az ajánlattevők három fordulóban növekvő ajánlatokat nyújthatnak be. Ez a kialakítás inkább azoknak a bennfenteseknek kedvez, akik tudják, mit érdemel az elem, míg a kívülállók konzervatív módon tesznek ajánlatot, ha egyáltalán részt vesznek, mert nem biztosak az eszköz értékében. A folyamatot emiatt hibrid holland modellre igazították, amely szintén három ajánlattételi körből áll. Az első kör meghatározza az elem piaci értékét (azaz egy klasszikus holland csökkenő óraárverés): az ár a tétel könyv szerinti értékénél kezdődik, és automatikusan rendszeres időközönként esik, amíg az ajánlattevő elfogadja a megjelenített árat, amely időpontban az aukció megáll, és az ajánlat minden résztvevő számára látható. A második fordulóban a többi ajánlattevőnek esélye van arra, hogy nagyobb zárt ajánlatokat tegyenek, mint az első fordulóban szereplő ajánlat. Ezután felfedik az ajánlatok értékét, és az a licitáló, aki az első fordulóban megállította az órát licitál, lehetőséget adva számára, hogy növelje a végső árat, ha végül nyerni akar. Ez javítja az eladó bevételeit.

 

Hogyan működik? Nyílt adatokkal!

pzsale.pngJelenleg több, mint 50 magántulajdonban lévő és néhány állami tulajdonú online platform kapcsolódik a rendszerhez és a kormány által üzemeltetett központi adatbázishoz.A központi adatbázisban található elemek API révén, nyílt adatként mindenki számára elérhetőek, így bárki fejleszthet saját online "boltot", szolgáltatást ahol licitálni lehet. Az árverés teljesen nyilvános és bele vannak építve olyan elektronikus ellenőrző mechanizmusok is, amelyek a gyanús liciteket kiszűrik. Maguk a géppel olvasható aukciós adatok is bárki számára letölthetők, elemezhetők, ellenőrizhetők. Összehasonlítva más országok hasonló rendszereivel, a ProZorro.Sale jelentős előnye, hogy az állami szektor aukcióit nem tucatnyi (sőt, ismeretlen számú) külön website-on bonyolítják, hanem egységes adatbázisba kerülnek be. Az aukciókat tehát nem lehet titokban tartani, az dokumentumokat nem lehet elveszteni vagy elrejteni, a rendszert pedig nem lehet becsapni. A rendszer gyors és egyszerű működésével olyan eszközök is értékesíthetőek, amelyeket a korábbi, túlbürokratizált keretek között nem lett volna érdemes pénzzé tenni (erre példa a borítóképen szereplő metrókocsi is, amelyből régebben hulladékvas lett volna).

A rendszer létrehozásának „start-up modellje" (amelyhez kockázati tőke-befektetők biztosították a forrásokat) mellett szól, hogy az efféle innovatív reformokhoz nagy rugalmasságot ad a kormánynak, amelynek így nem kell vállalnia a kockázatot, hogy saját maga alakítja át a rendszert a megközelítés kipróbálása nélkül. Az értékesítés a ProZorro.Sale-n keresztül jelentős bevételt generált az államnak, ami a üzleti intelligencia moduljában (sajnos csak ukránul) naprakészen követhető. Csak a privatizáció (eszközeladások) során a rendszer 2019-ben fél év alatt több bevételt generált, mint az Ukrajnában az elmúlt négy évben a szokásos privatizációs értékesítések során elért összeg. A Prozorro.Sale több mint 600 eladóval és 11 ezer ajánlattevővel rendelkezik, és átlagosan másfél hónapot vesz igénybe, hogy egy tranzakció sikeres aukció után befejeződjön. Az árak pedig a felület ismertebbé válásával egyre közelebb kerülnek a piaci értékekhez, néhány esetben a drámai emelkedés azt is megmutatta, mennyire alulértékeltek voltak bizonyos eladott eszközök korábban.

Miután látták a banki eszközértékesítések sikereit, a kormányzati szervek szívesen csatlakoztak a ProZorro.Sale-hez, voltak azonban, akik arra hivatkoztak, vagyonuk és az eladás szabályai túlságosan különböznek egymástól. Néhány ágazatban ugyanis olyan elavult, bürokratikus szabályozás van érvényben, ami miatt a felület nem használható (gondoljunk itthon a földeladásokkaszinó és trafikkoncessziók ügyére). A ProZorro.Sale rengeteg ilyen szabályozás megváltoztatása érdekében lobbizik arra hivatkozva, hogy ezek a szabályok csupán az értékesítések verseny alóli kivonására jók. Ahogy a közbeszerzéseknél, ezen eljárások során is rengeteg vitatott ügy, panasz keletkezik. Két év alatt több, mint 1200 panaszt vizsgált meg az erre létrehozott, nyilvánosan működő testület. Határozataik 99,6% -át sikerült végrehajtani, ami bizalmat teremt az eszköz iránt.

 

Mik voltak a fejlesztés hatásai?

Kevesebb, mint két év alatt a kormány a Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem elemzése szerint körülbelül 6,2 milliárd hrivnyát, vagyis 70 milliárd forintot hajtott be a nem teljesítő hitelek eladásából. Ez figyelemre méltó eredmény, figyelembe véve az ukrán válság súlyosságát, és jobb teljesítmény, mint a legtöbb országban, ahol rendelkezésre állnak adatok a nem teljesítő hitelek alternatív módszerekkel történő kezelésére. 2019 októberében a rendszer kb. negyven különféle típusú eszköz eladására és bérbeadására használható, beleértve a csődbe jutott bankok, vagy más nemzeti és régiós kormányzati ügynökségek, valamint egyes kereskedelmi cégek eszközeit. Kiegészítő szabályozási reformokkal a rendszert ki lehetne terjeszteni más területekre, például a megújuló energiára és a magántulajdonú csődeljárásokra. A Parlament a közelmúltban elfogadta az állami és önkormányzati vagyonról szóló törvényt, ami a közvagyonkezelést átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi.

A legtöbb aukciós rendszer (pl. a magyar vagyonkezelőé) bejelentkezési hozzáférést igényel, vagy korlátozott számú eszközt értékesít, de a ProZorro.Sale nyílt kialakítása lehetővé teszi, hogy azt több mint 50 kereskedelmi platformon (és néhány kormányzati platformon) keresztül lehessen használni, amelyek jutalékokat keresnek, ha hirdetéssel, megjelenéseikkel bevonzzák a sikeres értékesítéseket. És ez működik! 2019 októberében csaknem 16 ezer ajánlattevő használja a rendszert. Több lehetőség van a vállalatok részvételére is, az aukciók volumene pedig folyamatosan növekszik, 2017 első negyedévében közel 13 ezer, 2019 harmadik negyedévében már több, mint 20 ezer tranzakció zajlott. Az egyes sikeres eladások egy része a ProZorro.Sale vállalkozásnak is eljut a rendszer karbantartási és adminisztrációs költségeinek fedezésére. Fontos tudni, hogy a startupként induló cég ma már az ukrán állam tulajdona. A potenciális vásárlók felmérése szerint 74% -uk bízik a ProZorro.Sale rendszerben, míg körülbelül a felük szerint a rendszernek erős pozitív hatása volt az aukciós folyamatok minőségére. Annak hatására pedig, hogy korábban használatlan épületek új életet kezdtek, új munkahelyek jönnek létre és az új adók folytak be a városi költségvetésekbe.

Az eladásra kijelölt, sokszor egyedi eszközök értékének értékének meghatározása a döntéshozók számára általában nem egyszerű eljárás. A ProZorro.Sale előnye, hogy az aukciók lehetővé teszik, hogy ne értékbecslők, hanem a piaci körülmények döntsék el, mi mennyit ér. A szemléletváltás nem egyik pillanatról a másikra ment végbe, de a durva válsághelyzetben az állami szervek belátták, hogy ezzel munkájuk hatékonyabbá és a korrupciós vádaknak, vizsgálatoknak kevésbé kitetté válik. A rendszer beüzemeléséhez szükséges szemléletváltás számos ágazati jogszabály abszurd szabályait érintette. A régi ukrán földbérleti aukciós törvények nem aranykalászos gazdatanfolyamot írtak elő a résztvevőknek, hanem azt, hogy az eladás során gongot használjanak. A ProZorro.Sale csapata emiatt hozzáadott a felülethez egy audio fájlt, hogy megfeleljen ennek a követelménynek az online rendszerben. Egy közvetett hatás is ide kívánkozik: a 2017. évi felmérés szerint a vállalkozások 29% -a gondolja, hogy a rendszer korrupt, korábban ez 59% volt.

 

A cikk az Open Contracting Medium oldalán megjelent írás rövidített, kiegészített változata. A projekt nyílt forráskódú, Github oldalához itt lehet elérni. Köszönjük önkéntesünknek a sztori feldolgozását. Ha te is szívesen foglalkoznál hasonló jó példák népszerűsítésében, jelentkezz hozzánk önkéntesnek! 

fokkin.gif


Címkék: külföld ukrajna privatizáció átláthatóság antikorrupció nyílt adat

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1015336102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

232323 2019.12.04. 09:07:10

ezt is megkerulik meg kijatszak a cimborak ne aggodj. :-)


süti beállítások módosítása