Felborzolta a kedélyeket, amikor a népszavazási kezdeményezés sikere után nyilvánosságra került, hogy az olimpiai pályázatot bonyolító projektcég hirdetési és marketingszolgáltatásokra 3 milliárd forintos keretszerződést kötött az MEC Hungary és a Rogán-szomszéd fémjelezte Affiliate Network alkotta párossal. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a szerződés (és a közpénzek) sorsa a rendezés lefújása után, ezért adatigényléssel fordultunk a Budapest2024 Zrt.-hez. Kiderült: Csetényiéknek be kell érnie egy 200 milliós megbízással, a 3 milliárd forint többi része egyelőre lóg a levegőben.

Tudtuk, február 18-án azonnali hatállyal felfüggesztették a megkötött szerződéseket, utána új megrendeléseket nem adtak ki, a pályázatra elkülönített költségvetést nem használták fel. Az inkriminált keretszerződést még januárban kötötték. A Bp2024 megkeresésünkre határidőn belül, korrekten válaszolt és kiderült: a szerződés 2017. január 20-a napján (még a hatályba lépés és a megrendelések, kifizetések előtt) átruházásra került a Magyar Turisztikai Ügynökségre. Ez a szervezet felelős a városmarketingért. 

A 3 milliárd forintos keretszerződés tárgyát képező nemzetközi médiakampányban is szerepelt Budapest turisztikai népszerűsítés, ám ez a kampány első sorban a kandidáló városok versengésének harmadik szakasza lett volna, amit a NOB 2017 februárjától engedélyez. A primer célcsoport ennek megfelelően a döntéshozók, véleményformálók lettek volna, és csak szekunder célcsoportként jelentek meg a potenciális turisták a kiírásban. A szerződésben jó érzékkel rögzítették az átruházhatóságot is. Az átruházás után a 200 milliós fedezetet az NFM-mel kötött támogatási szerződés biztosítja a Magyar Turisztikai Ügynökség számára, az ezen felüli keretösszeg felhasználásáról újabb minisztériumi döntés szükséges.

Kíváncsian várjuk, kell-e így is egy 3 milliárdos Budapest kampány Csetényiéktől, vagy olimpia híján meg kell elégedniük ezzel a 200 milliós "morzsával". Ez a történet is rámutat arra: a szervezők (noha egy átlagos magyar projektnél, állami cégnél vagy önkormányzatnál átláthatóbban dolgoztak) nem vették a fáradtságot arra, hogy a költések mögötti tervszerűséget elmagyarázzák az adófizetőknek, ez pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy a közvélemény megváltozott és a pályázat elbukott. Az ilyen PR-katasztrófák elkerülésének legjobb módja a nyílt kormányzás erősítése, az átláthatóbb, tervezettebb közpénzköltés. Ennek a hiányáról a Vizes VB kapcsán is megbizonyosodhattunk. Az olimpiai pályázatra Lázár János beszámolója szerint egyébként 19,1 milliárdos keret volt: 12,6 milliárdot nem használtak fel, 6,5 milliárdot elköltöttek (ebben nincsenek benne bizonyos ingatlanvásárlások). A Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t végül felszámolják.

 A Budapest2024 közadatai - sajnos közvetlenül a weboldalról már nem érhetők el. Az adatigénylésre válaszul kapott átruházó megállapodás és a eredeti keretmegállapodás szkennelt formában letölthető. A közbeszerzés adatai elérhetők a RedFlags-ről. Az olimpiai pályázat egyéb pénzköltéseiről adatbázisunkban itt tájékozódhatsz.

Szöveg: Merényi M., fotó: Chicago Tribute