A kezdeti maszatolás után új rendszerben indultak meg a megyei jogú városok felé a Modern Városok Program milliárdjai. A program Miniszterelnökség által kommunikált teljes összege mára elérte a 2500 milliárdot, ami több, mint háromszorosa az olimpia (szintén tervezett) büdzséjének, ráadásul a még kimaradt városok nélkül és 2020-ig. Bár nagyságrendileg ugyanannyian élnek Budapesten és a program városaiban, az összehasonlítás fals: a MVP sokkal alapvetőbb fejlesztéseket irányoz elő, mint amit az olimpia ígér. Most a hozzáférhető adatokra támaszkodva térképre visszük a kétszáznál is több projektet, hogy mindenki egyszerűen áttekinthesse, értelmes célokra megy-e a pénz, vagy a választók lekenyerezése zajlik.

A Modern Városok Program egy hatalmas ajándék minden érintett politikusnak, hiszen egy uniós pénzből elkövetett fejlesztés nem fél oldal publicitást kap a helyi lapban, amit egy egyentáblával is megtámogatnak, hanem maga a miniszterelnök jön el, és dicséri szép szavakkal a város vezetését. Mintha nem egy unalmas kódnevű EU-s programból épülne uszoda és színház, ahogy épült eddig épül majd ez után is, hanem egy jól átgondolt, tudatos koncepció mentén áldozna a város céljaira a közösből gondoskodó kormány. Az elismerésre nagy igény van, ám a tudatos koncepció hiányzik a MVP mögül: nincsen átfogó célrendszer arról, milyen egy modern város, amit a 2000+ milliárdból el akarunk érni 2020-ig, hiszen a "programban" a helyi politika határozza meg saját igényeit. Ez a szubszidiaritás-érv eleve gyanús egy ennyire centralizáló kormányzattól, de mire kiderül, jól határozták-e meg a célokat a helyi politikusok, vagy csak nagyokat mondtak a hirtelen pénz miatt - addigra már úgysem lehet visszacsinálni. Ott marad a város nyakán a két számmal nagyobb uszoda.

A program tehát istenien kommunikálható, ennek ellenére a Miniszterelnökség, amely máskor nem fukarkodik a PR-ral, sajnos nem töri magát, hogy a programot egészében bemutassa. Mi el tudnánk képzelni egy olyan állami weboldalt, ahol városonként ott sorjáznak a gyönyörű látványtervek, és mindenki utánanézhet, mit köszönhet a kormánynak és éppen hogy áll a beruházás (esetleg a pontos költésekkel és szerződésekkel). Amíg ez nincs (mi lennénk a legboldogabbak), marad a saját ábránk, kevesebb látványtervvel.

A programot egészében láttatni nemcsak a nagyságrend miatt nehéz, hanem azért is, mert a pénz elköltése (tehát az, ki nyeri el az útépítést, amit a kormány megtámogat) a 23 városnál zajlik. Ennek nyomon követésére sajnos nincs kapacitásunk, így csak a finanszírozási oldalt szedjük össze a kormány oldalán szkennelt pdf-ek formájában elérhető támogatói okiratok alapján. A városokkal kötött megállapodásokban szereplő projekteket ezeken keresztül folyamatosan fizeti ki a kormány. Most tehát hozzávetőleg a teljes program forrásainak 8%-a szerepel az ábrán témák szerint színezve, amit a beérkezett okiratokkal folyamatosan frissítünk. Pontos számok a térkép alatt.

A beágyazott térképet használhatod ezen a felületen is, de a jobb fölső sarokba kattintva külön ablakban nyílik meg. A bal fölső sarokkal tudod előhozni a térkép menüjét, ahol témakörök szerint csoportosítottuk az eddig nyilvánosságra került kifizetéseket és a hozzájuk kapcsolódó adatokat. Az adatokat a kormany.hu-ra kikerülő támogatói okiratokkal folyamatosan frissítjük. 

Óvnánk attól, hogy az eddigi kifizetések alapján következtetéseket vonjunk le arról, mely városok mire költenek: az eddig eltelt másfél évben jórészt csak előkészítésre, tervezésre és hatásvizsgálatokra kértek, illetve kaptak a résztvevők támogatást, az igazán komoly fejlesztések még nem kerültek sorra. Az ugyanakkor már most is látszik, hogy szép számban épülnek sportcsarnokok (Tatabányánk pl. hatezer nézőnek) és uszodák. Egy másik jellemző minta, hogy korábban elindított, de megfeneklett beruházásokat ment meg a kormány.

Fontos látni, hogy a kormány házon belül dönt az egyes fejlesztési igényekről: a 2017-es költségvetést megalapozó (2016. évi LXVII. számú) salátatörvényben  a parlament lemondott a megyei jogú városoknak nyújtott költségvetési támogatásokról való rendelkezésről, így sajnos nincs olyan szereplő, aki érdemben felvethetné, mivel szolgálja az ország egészének érdekét egy túlméretezett helyi beruházás. Először a belügy, majd a Miniszterelnökség rendeletekkel próbálta eljuttatni a milliárdokat a városokhoz, ám az uniós források felhasználása miatt végül egy ennél átláthatóbb rendszer alakult ki.

Egy 2016 augusztusi rendelettel létrehozták a MVP Bizottságot, amellyel az EU-pályázatok elbírálási folyamatához hasonló rendszer jött létre. A bizottság az elnökből (ME)  és két tagból (NGM + felelős tárca) áll. A Bizottság döntéseit a végrehajtás szakpolitikai felelőse előterjesztése alapján, többségi szavazással hozza, ezzel jobban motiválhatók a városok is a projektek előkészítésére. Arról tehát letett a kormány, hogy lóhalálában, rendeletekkel utalja ki a városoknak a pénzt, ennek lehívására ugyanis a városok nem álltak készen - a folyamatot így egészében vették kontroll alá, és csak az előkészített, véglegesített projektek jutnak a pénzükhöz. Ha a Bizottság támogatja az önkormányzat projektjét, akkor támogatási okiratot állítanak ki, amely számított 30 napon belül egy összegben, előlegként folyósítják a megyei jogú városnak a támogatást. A főfelelős ellenőrzi a támogatást, a támogatói okirat pedig módosítható és visszavonható.

Pörög a számláló, ki tudja, hol áll meg

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese tavaly június elején 1500-1700 milliárd forintra tette a Portfolio-nak adott interjúban az MVP teljes keretét, ám a program akkori előkészítettsége még nem tette lehetővé, hogy a mögöttes finanszírozási szerkezetet be lehessen mutatni. Várható volt, hogy azokat a projekteket, amelyeknek az EU-s Operatív Programokban találtak forrást, beteszik az uniós pályázatokba, ahol szintén kiadható a 100%-os előleg. Tavaly még "mindössze" 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési támogatást fizettek ki, az idei költségvetésbe 152 milliárd forintnyi hazai forrás van betervezve.

A program teljes, uniós forrásokkal együtt becsült költségigénye a legfrissebb adatok szerint 2448 milliárd forint, de ebből még hiányoznak azok a városok, ahol Orbán még nem járt (Győr, Salgótarján, Hódmezővásárhely), így nem lenne meglepő, ha 3000 milliárdig is elszaladna a büdzsé. A 2016-2018 közötti hazai költségvetésekben ebből együttesen több, mint 1000 milliárd forint jelenik meg, a költségek háromötöde, 2000 milliárd forint pedig EU-s pénzekből érkezhet TOP, IKOP, KEHOP, KÖFOP terhére, különböző pályázatok, kiemelt projektek révén. Csepreghy az interjúban azt is elmondta, hogy az MVP csak 2018-ban pörög fel igazán. 

A legfrissebb adatokat a portfolio.hu összesítéséből ismerhetjük meg, az ezek mögötti, konkrét projektelemeket visszük fel mi a térképre. Amikor tavaly jártunk a Miniszterelnökségen - ígéretet kaptunk, hogy a támogatói okiratok rendre felkerülnek a kormány honlapjára, azokból dolgozunk, míg a lenti táblázat a Miniszterelnökség által küldött összesítést tartalmazza. A táblázatból az is kiderül, hogy eddig 191 milliárd forintnyi forrást biztosított a kormány a 19 város számára, ami a jelenleg becsült 2448 milliárdos forrásigény 7,8%-a. Ha kíváncsi vagy, átfogóan milyen konkretizált ígéreteket ismerünk, az Index infovizualizációját ajánljuk, ahol azonban nincs szó a fejlesztések előrehaladásáról és kifizetéséről. Az Orbán és a polgármesterek által aláírt megállapodások alapján (ezeket pecsétes papíron itt szedtük össze) összesen 210 projekt indul be a 19 városnál, idővel ezek mind fel fognak bukkanni a mi térképünkön is. Jó böngészést, ha valami érdekeset találsz, írd meg nekünk kommentben!·      

(A táblázat az elérhető legfrissebb adatokat tartalmazza - a portfolio.hu január végi cikkéből) 

Cikk: Merényi M., adatok: Merényi M., Szadai Levente