Dunaújvárosi látogatásával a miniszterelnök lassan elfogyasztja a kormánypárti vezetésű megyei jogú városokat. Hátra van még Győr, Lázár Hódmezővásárhelye és az ellenzéki Salgótarján és Szeged - esetleg más nagyvárosok. A shownak ugyanis folytatódnia kell, hiszen a cél egyértelműen a vidéki hátország megerősítése 2018-ra. Egy 4 milliárdos szolnoki útépítési csomag kapcsán azt néztük meg, milyen ellentmondások, kritikák vethetők fel a több százmilliárdnyi fejlesztési pénz átláthatatlan, diszkrecionális elköltésével kapcsolatban. 

"A politika és a hentes szakma között sok a hasonlóság, hiszen a hentes sem a vevő előtt készíti a virslit, amelyet aztán elad a pultnál." Orbán mondása különösen igaz a választók lekenyerezésére szolgáló intézkedésekre. igaz. Hogy kifizetődő stratégia-e a választói mag megdolgozása (a kistelepülési klientúrarendszeren felül) a billegő, pl. fővárosi körzetekkel szemben, döntsék el a politológusok, számunkra érdekesebb a közpénz útját követni, hisz a nagyszabású beruházások mostanában kezdenek ígéretből költségvetési tétellé válni. A Modern Városok Program 2015 tavaszán indult, ám a turnén elmondott Orbán-beszédek programadó félmondatain kívül nem sokat tudtunk meg róla. A miniszterelnök megérkezik, barátkozik a választókkal, beszédet mond, amelyben hosszan ecseteli a városvezető karakán kiállását a forrásokért zajló küzdelemben, tréfálkozik, hogy a gazdasági minisztere le fogja teremteni az utolsó pillanatban nagyvonalúan az ígéretek közé csempészett milliárdos tételért, végül együttműködési megállapodást írnak alá az önkormányzat által legfontosabbnak gondolt, több tízmilliárdos fejlesztésekről.

A program a jelenlegi ciklus kisgömböce, még csak most kezdődött, de már többször módosítottak miatta költségvetést. A folyamat politikai stratégiaként jól érthető, programnak azonban nehezen nevezhető, hiszen szakpolitikai prioritásokat tükröző pályázatos programozás helyett elvben a városok saját elképzelésein és lobbierején múlik, mire mennyi pénz teremjen a költségvetésben. Zömmel uniós pénzből nem finanszírozható utak, munkahelyteremtő, kulturális, egyházi és sportberuházásokról beszélünk, egészségügyre vagy oktatásra nem itt, nem e program keretében költ a kormány. A modern város definíciója tehát nem valamifajta eszményített életformában vagy életszínvonalban ragadható meg: némi éllel modern városnak az az önkormányzat számít, amely a legtöbb, legjobban kommunikálható fejlesztést képes lebonyolítani 2018-ig, akár úgy is, hogy korábban már elindított projekteket tol be a program égisze alá. A fejlesztési források ilyen átgondolatlan, politikailag célzott felhasználása, amelynek része az uniós pénzek 2017. júniusáig tervezett elköltése, azért sem szívderítő, mert az idei év első három hónapja azt mutatja, ezek nélkül a hordozórakéták nélkül a magyar gazdaság nem lesz képes növekedni. 

Amikor a program az idei év elején átkerült az önkormányzatokat felügyelő Belügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez (a felügyeletet az NFM végzi), már rosszat sejthettünk, ráadásul az is kiderült, hogy a turnén “megkötött” szerződések sincsenek kőbe vésve, Orbán csak a “sarkalatos pontokat” jelenti be. Nem segíti a monitorozást, hogy a szerződéseket az önkormányzatok kötik meg, és ettől függetlenül kerül bele a pénz a költségvetésbe, ezért most még nincs, nem is lehet listánk a támogatott projektekről és a közbeszerzést elnyert cégekről. Mégis kíváncsiak voltunk, hogy zajlik az egyeztetés a város és a kormány között, milyen szempontok alapján támogat egy projektet a kormány, ezért első lépésben kikértük az egyik szolnoki projekt szerződéseit. 

A szolnoki milliárdok nyomában

A kormányfő szolnoki utazására tavaly júniusban került sor. A támogatott projektek között Szolnokon akadt sporttelep fejlesztés, strandfürdő felújítás, művésztelep-rekonstrukció. Egy december 17-i sajtótájékoztatón a polgármester bejelentette, hogy a csomag része lett egy 4 milliárdos városi járda- és útfelújítás is, amit az önkormányzat honlapján csak úgy jellemeztek, mint a “város életében egyedülálló” fejlesztés, amelyben “28 helyszínen 11 kilométernyi út, 22 kilométer járda burkolata újul-, illetve épül meg”. Az önkormányzatnak a megkötött szerződések teljes anyagát nem, csupán néhány adatot kell a szerződésekről a honlapján feltüntetnie az információ-szabadságról szóló törvény szerint, így közérdekű adatigényléssel kellett kikérnünk az egyedülálló fejlesztés dokumentumait. A 2016-os szolnoki költségvetésben ugyanis négymilliárd forint kiadási költséggel szerepel a program “Belterületi utak, járdák, parkolók felújítása” néven, a szerződések listájában pedig három releváns vállalkozási szerződést is találtunk.

Kivitelezők

Sajnos ha itthon terem 4 milliárd útépítésre, akkor már meg sem lepődünk, hogy minden összefügg mindennel. Az önkormányzattól kapott szerződésekből kiderült, hogy már jóval a Modern Városok előtt, 2013-ban (!) kötöttek egy négy évre szóló keretmegállapodást a Duna Aszfalt-tal, így a mostani projekt tervezési és kivitelezési munkáit is ők látták el. A sztori még egy 2012-es Európai Uniós projekttel indult el, és talán most, a kormány beavatkozásával fejeződhet be. Sajnos a Modern Városok szerződéseit nincs mód külön figyelni, ám a keretmegállapodás már korábban is felkeltette a figyelmünket. A Red Flags nevű alkalmazás a magyar, uniós értékhatár feletti összegű közbeszerzési hirdetményeket figyeli, és a hirdetmények kockázatos elemeit szakértői indikátorok révén automatikusan felzászlózza. A szolnoki önkormányzat Duna Aszfalttal kötött keretmegállapodása is megtalálható az oldalon, amit regisztráció után lehet megtekinteni. Egészen ritka, hogy egy hirdetmény hét jelzést is kapjon. Az, hogy a szerződést 400 millió és 10 milliárd közötti értékre kötötték, arra enged következtetni, hogy maguk sem tudták, hogy biztosan számíthatnak a kormányzati segítségre.

Miután a közgyűlésen átment az előterjesztés, a keretmegállapodásnak megfelelően ajánlatot kértek a Duna Aszfalttól, majd vállalkozási szerződést kötöttek velük, a munkálatok elindultak. A pénz ugyanakkor még nem érkezett meg a központi költségvetésből, ez a diszkrepancia pedig komoly gondot okozhat, ha tömegessé válnak az ilyen ügyletek, hiszen elvben a kormány még kihátrálhatna a támogatás mögül, de olyan is elképzelhető, hogy az önkormányzat megkapja a vissza nem térítendő támogatást, később azonban elügyetlenkedi a projektet. A cél azonban közös, és ehhez a kormánynak minden felügyeleti és politikai eszköze megvan: átadni a fejlesztéseket a választásokig. A szolnoki példa felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes odafigyelni a program keretében kötött szerződésekre egyrészt azért, hogy megértsük, vajon mi alapján osztották a pénzeket, volt-e politikai elfogultság a kormányzat részéről - továbbá azért, hogy kiderüljön: a holdudvar gazdasági érdeke milyen mértékben és hatással metszi keresztbe a fejlesztési pénzek útját.

Az adatigénylés anyagát, az önkormányzat válaszát, és a kapcsolódó szerződéseket, konzultációs eljárásokat innen tudod letölteni. Ha elindulnak a projektek, ki fogjuk kérni a Miniszterelnökségtől az összes támogató okiratot, hogy átfogóbb képet adhassunk a támogatások elosztásáról és a közpénzek mozgásáról.

Szadai Levente - Merényi M. Miklós, a nyitókép forrása: Kölcsey TV