Mától hatályos az információszabadság törvény módosítása, amelynek köszönhetően a jövőben nehezebb, és sok esetben drágább lesz közérdekű adatokat igényelni. Azt a beígért rendeletet, amely az adatigénylések árat szabályozza, a kormány még nem fogadta el. A K-Monitor, az Átlátszó.hu, a TASZ és a TI Magyarország viszont elfogadott egy közös információszabadság minimumcsomagot, hogy egyértelművé tegye, milyen irányba kéne igazából módosítani az közpénzköltések átláthatóságát.
Az információszabadság törvény ma hatályba lépő módosítása tovább szélesíti a közhatalmi szervek és a közpénzből gazdálkodó vállalatok jogát arra, hogy visszautasítsák a közérdekű adatkéréseket. A kormány a jövőben nem lesz köteles kiadni a közpénzből fizetett tanulmányokat, ehelyett elegendő lesz az ilyen tanulmányok „megtekintését lehetővé tenni.” Az állam ezentúl megtagadhatja a „jövőbeli döntés megalapozását” szolgáló közérdekű adatok kiadását is. A közhatalmi szervek bármikor hivatkozhatnak arra, hogy valamely adat visszatartása a jövőben meghozandó döntéshez szükséges, ezért ez a szabály parttalan felhatalmazást ad a közérdekű adatok eltitkolására. Leginkább azonban azt tartjuk sérelmesnek, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek mostantól megfizettethetik az adatigénylőkkel az „adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét”. Ezt akkor tehetik meg, ha az adatigénylés teljesítése a szerv „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.”, amit az adatot kezelő szerv lényegében önmaga értékel és becsül meg esetről esetre.
Meggyőződésünk, hogy a kormány helytelenül cselekszik, amikor súlyosan korlátozza az emberek jogát arra, hogy megismerjék, hogy mire költik az adójukat. Annak érdekében, hogy ez megváltozhasson, a négy civil szervezet információszabadság minimumkövetelményeket dolgozott ki.
A minimumkövetelmények röviden az alábbi témákat érintik:
1) Az állami/önkormányzati vállalatok és a pártok átláthatóságát. Itt azt mondjuk, hogy legyen törvénybe foglalva, hogy ezen intézményekre is vonatkozik az információszabadság törvény, ugyanis gyakran szeretik úgy értelmezni, hogy kivételek alóla, pedig közpénzből gazdálkodva a mi pénzünk folyik ki át rajtuk.
2) A törvény ugyan előírja, hogy milyen információkat kell egy intézménynek közzétennie, ezt sokan figyelmen kívül hagyják. Ezért valódi szankciókat követelünk, amelyekkel az intézmények, illetve azok vezetői személyesen felelősségre vonhatóak (például akár személyes illetményük megvonásával).
3) Papír helyett elektronikus dokumentumok. Régóta mondjuk, hogy rengeteg időt és pénzt lehetne megspórolni, ha minden szerződést, közérdekű dokumentumot úgy rögzítenék (hiszen ezeket amúgy is iktatják), hogy egy gombnyomásra nyilvánosságra lehessen hozni azokat. Legyen ez is számonkérhető törvényi kötelezettség.
4) Az elmúlt években folyamatosan szűkült az információszabadság. Ezért fontosnak tartjuk azon szabályok eltörlését, amelyek nem kiterjesztik, hanem korlátozzák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, vagy az adatigénylők kedvét akarják szegni, elhitetve velük, hogy az állam kegyet gyakorol, mikor kötelezettségét kellene teljesítenie.
Ha nem is számítunk rá, hogy holnapra minden így lesz, fontosnak tartjuk leszögezni és kimondani, hogy mit tekintünk az átláthatósághoz vezető út valódi mérföldköveinek - hangzatos szavak és ingatag garanciák helyett.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd Te is a K-Monitort.
Címkék: információszabadság átláthatóság
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
különvélemény2 2015.10.01. 20:54:48
Miért is?
Egyetértek azzal, hogy elektronikus, meg ki kell adni, ha kérik, de azzal is, hogy ami konkrét szellemi termék, tehát ÖNMAGÁBAN értékes, az ne legyen nyilvános.
Ez nyilván egy beruházásra nem érvényes, az csak egy árajánlat, meg egy megvalósíthatósági tanulmány, ami önmagában csak arra a projektre ér valamit, de egy komolyabb gazdasági, társadalomtudományi, akármilyen tanulmányra már igen.
Ezzel a túltolt liberalizmussal úgy zavarnának el titeket a nagy liberális USA-ból, mint macskát xarni, hiába van ott is infótörvény, részleteket nem kapsz.