A térség más civil szervezeteivel közösen felmérést készítettünk a parlamentek átláthatóságáról. Magyarország nem szerepelt rosszul, persze van még hova fejlődni. Az együttműködés során arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen alapvető adatokat rögzítenek a parlamentek saját munkájukról, és milyen módon, formában teszik azt közkinccsé.

A Visegrádi Alap által támogatott projekt során Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Montenegró és Albánia törvényhozása mérettetett meg. Általánosan elmondható, hogy a  visegrádi országok parlamenti kamarái több adatot tesznek elérhetővé, mint a nyugat-balkániak. Csehország és Lengyelország az éllovasok, a legkevésbé nyílt törvényhozás a koszovói parlament és a bosznia-hercegovinai Nemzetek Háza.

Az összes vizsgált parlament esetében igaz, hogy a plenáris ülésekkel kapcsolatos adatok könnyebben elérhetőek és nyíltabbak, mint a bizottsági ülésekre vonatkozóak. Sok dokumentumot PDF és egyéb olyan szöveges formátumban tesznek közzé, amelyek a gépi olvashatóságot, így pedig az újrahasznosíthatóságot is megnehezítik.

Így nézünk ki

A magyar parlament sokat fejlődött ezen a téren, az adatok egy része API-n keresztül is elérhető, így akár adatbázisként is lehet dolgozni velük. Ugyancsak pozitívum, hogy minden fontos területen készül a képviselők parlamenti munkájáról dokumentáció, ez azonban nem mindig könnyen hozzáférhető.

Számos vizsgált parlamenti kamara esetében a képviselők szakmai életrajza, iskolai végzettsége, illetve a közszférában betöltött más pozícióik hiányosan szerepelnek és nem összehasonlíthatóak. Erre hatékonyan és egyszerű megoldás volna, ha minden képviselőnek ugyanazt az egységes formanyomtatványt kellene kitöltenie.

Jellemzően közlik a parlamenti honlapok a képviselők vagyonnyilatkozatát is, azonban ezt rendszerint PDF formátumú fájlokban hozzák nyilvánosságra, sőt, néhány esetben kézzel írott dokumentumok szkennelt verzióját teszik elérhetővé. A vagyonnyilatkozati közzététel minősége javulna, ha gépi olvashatóságot lehetővé tevő (pl. táblázatos) formátumban közölnék őket (ennek megvalósítása nemrég Magyarországon is felmerült).

A bizottsági szavazások eredményeit sajnos sehol nem rögzítik név szerint, pedig jó volna ha legalább a legfontosabb bizottsági szavazások esetében rögzítenék és nyilvánossá tennék az eredményeket.

A hivatalos parlamenti honlapokon közölt törvénykezési dokumentumok (pl. törvényjavaslatok szövege, módosító indítványok, bizottsági határozatok, elfogadott törvények) többségét PDF vagy DOC formátumban teszik közzé. Ezen is lehetne javítani azzal, hogy a törvénykezési dokumentumok (törvény- és módosító javaslatok, törvényszövegek) strukturált formátumban (HTML, XML) kerüljenek fel a honlapra, javítva gépi olvashatóságukat. Ennek segítségével például olyan csodálatos dolgokat lehetne művelni, mint ez a francia oldal, a törvénygyár.

A parlamenti adatokhoz való hozzáférés egyébként nem úri hóbort, hanem a legelső és talán az egyik legfontosabb lépés annak érdekében, hogy az állampolgárok és szavazók számára is érdekes legyen az, ahogy meghozzák az életünknek számos elemét befolyásoló törvényeket, mi több, akár szélesebb körben is igény  ébredjen a törvények megalkotásában való részvételre.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42