Régi kérdés, hogy mennyiben befolyásolja a korrupció a gazdasági növekedést. Azt senki nem vitatja, hogy a korrupció hátráltatja a fejlődést, azt azonban egyre többen kérdőjelezik meg, hogy meghatározó jelentősége lenne akár az életszínvonalra, akár az egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP) alakulására nézve. Őket cáfolja most a Harvard egyetem jogászprofesszora.
Érdekes vita bontakozott ki az elmúlt hónapokban az amerikai tudományos szférában a korrupció jelentőségéről. Chris Blattman, a Columbia egyetem politikatudományi intézetének munkatársa azt állítja, hogy a korrupció elleni küzdelem ugyan fontos, de egyáltalán nem hat olyan jelentős mértékben az életszínvonalra és a GDP-növekedésre, mint például a politikai stabilitás vagy a tulajdonhoz való alapvető jogok érvényesülése.
Michael W. Dowdle, a Cornell Law School munkatársa egyenesen morális problémákat említ: a nyugati kutatók hibát követnek el, amikor a korrupciót jelölik meg a szegényebb államok lassabb fejlődésének okaként, és nem vesznek tudomást a vagyoni és életszínvonalbeli különbségek alpvető igazságtalanságairól. Jason Hinckel, a London School of Economics tanáránának kritikája összetettebb ennél, azonban az ő elemzése is azt bizonyítja, hogy a növekedést elsősorban nem a fejlődő országokban elharapózó lokális korrupció, hanem a „globális kormányzati rendszer”, az adóparadicsomok, valamint a New York-i és londoni központú bankrendszer problémái hátráltatják.
Matthew Stephenson, a Harvard egyetem jogászprofesszora a kritikákra válaszul számos kutatásra hivatkozó blogposztjában cáfolta fenti állításokat. Kiemelte, hogy a rendelkezésünkre álló legújabb tanulmányok megbízhatóan ki tudták mutatni a korrupció szintjének emelkedése és a gazdasági növekedés lassulása közötti összefüggést. Ő is elismerte ugyanakkor, hogy a percepción, tehát a válaszadók megérzésén alapuló kutatások (tehát például a Transparency International gyakran idézett CPI-indexe) módszertani korlátaik miatt nem alkalmasak ennek igazolására.
Különösen súlyosan jelentkeznek a korrupció negatív hatásai azokban a szektorokban, amelyeket hagyományosan a gazdasági növekedés motorjának tekinthetünk – ilyen például a befektetési ágazat. Itt a témával foglalkozó kutatók azt igazolták, hogy minél elterjedtebbek a visszaélések, annál meredekebben csökken a befektetési ráta: vagyis a korrupt államokat a befektetők is messziről kerülik.
Kevésbé tűnik evidensnek, de a politikai korrupció az oktatási eredményet is negatívan befolyásolja, ezen keresztül pedig a gazdaság fejlődésére is káros hatást fejt ki. Ezt nem csak az Egyesült Államokban, de brazil, ugandai, indonéz vagy több fejlődő országot is felölelő kutatások bizonyítják. A Stephenson által sorolt kutatások azt mutatják, hogy a korrupció olyan, az életszínvonal szempontjából meghatározó területeken is meghatározó szerepet játszik, mint az egészségügyi rendszer működése, valamint az infrastrukturális beruházások hatékonysága. Ráadásul, a korrupció veszélyezteti a tulajdonhoz való alapvető jogokat is.
Ezzel vissza is érkeztünk a vita kiindulópontjához. A korrupció és a többi társadalmi jelenség kapcsolatát ugyanis nagyon nehéz egyirányú folyamatként értelmezni. Mi evidenciaként tekintünk arra, hogy a demokratikus állami berendezkedés, a sajtószabadság és az átláthatóság csökkenthetik a visszaéléseket. Ez pedig – a fentebb hozott példák alapján – a gazdasági fejlődést is pozitívan befolyásolhatja. Így az a kritika, miszerint a korrupció elleni küzdelem helyett célravezető más területekre koncentrálni, biztosan nem állja meg a helyét.
5 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Narancskommunista (törölt) 2014.05.06. 16:05:26
Viszont ebből nem következik, hogy a korrupció a problémák forrása, mert az összefüggés lehet fordított is, márpedig hogy az adott ország elmaradottsága felelős a kialakuló korrupcióért, de lehet egyszerre mindkettő irányban igaz az összefüggés, ekkor öngerjesztő folyamatról beszélhetünk.
ö...mikó? 2014.05.06. 16:10:29
lavór 2014.05.06. 17:02:57
Akkor ezek szerint egyre többen kapnak csúszópénzt.