Az Alaptörvény számunkra legkedvesebb szakasza az, amelyik kimondja, hogy a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Ez az alkotmányos szabály azonban önmagában semmit sem ér, különösen, ha sorozatosan olyan jogszabályokat alkot a parlamenti többség, amelyek minden korábbinál jobban korlátozzák a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságát, és kiüresítik az alkotmányos szabályokat.
Nem véletlen, hogy a jelenleg hatályos Ptk. tartalmaz egy olyan szabályt, amely szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával kapcsolatos adat. Könnyen belátható, hogy hasonló rendelkezés hiányában bárki hivatkozhat arra, hogy az állammal kötött szerződése üzleti titkot tartalmaz. Az új, elfogadott Ptk-ból azonban hiányzik a fenti kitétel.
Az elmúlt 11 hónapban a TASZ-szal és a Transparency Internationallal közösen többször felhívtuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az országgyűlési képviselők figyelmét is arra, hogy az említett bekezdés kikerülése a Ptk-ból gyakorlatilag lenullázza az alkotmányos szabályt. Számtalanszor megígérték, hogy -- ha nem is az általunk javasolt formában -- de gondoskodnak arról, hogy megismerhetőek maradjanak a közpénzes szerződések, és hogy a kitétel bekerül az információszabadságról szóló törvénybe. Az elmúlt három hónapban több mint 200 módosító javaslat érkezett a törvényhez, a Ptk. benyújtása (2012. július 11.) óta pedig csaknem száz különböző törvényjavaslatot terjesztett be a kormány, illetve a kormánypárti képviselők (csak a területért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 17-et). Egy sem tartalmazta azt a talán egy bekezdésnyi szabályt, hogy az üzleti titokra vonatkozó korlátozásokat meg kellene ismételni az információszabadságról szóló törvényben.
Az üzleti titkos kiskapu igazából akkorára sikeredett, hogy a legnagyobb közpénzzel megrakott dömperek is párosával átférnek majd rajta.
19 komment · 1 trackback
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mandiner blogajánló 2013.02.13. 11:39:05
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mpatikus Eszetlenellenes 2013.02.12. 22:48:26
A mondat helyesen:
Az új Ptk-ból PONT NEM HIÁNYZIK a fenti kitétel, hiszen PONT EZÉRT ÚJ a Ptk.
Fia-fia, maffia!
salamander 2013.02.12. 23:01:15
Ha én az alaptörvényre hivatkozva kérem, hogy a szerződést hozzák nyilvánosságra, azt az alkotmánybíróságnál is lehet immár kezdeményezni, kíváncsi vagyok ha az talárosok határozata ellen melyik társaság fog visszaszólni...
Eredjetek már a fenébe nem kell mindet kazuisztikusan össze vissza szabályozni...
***
tattila 2013.02.13. 00:32:12
"az alkotmánybíróságnál is lehet immár kezdeményezni"
Az alkotmánybírósághoz fordulni nem lehet csak úgy ötletvezérelve. Nézzetek utána, hogy milyen feltételekkel lehet ezt megtenni.
Másrészt az alkotmánybíróságot nem köti időkorlát. Ülhet egy beadványon tetszóleges ideig is.
kpityu2 2013.02.13. 05:54:07
Ez most hogy? Főosztályvezető úr hoz egy rendelkezést, ami felülírja az Alkotmányt?
Igaz ez itt nem az USA, hogy minden jobbágy az alkotmányos jogaira hivatkozzon a Kúria előtt. Hová vezetne ez?
Link Elek 2013.02.13. 06:47:07
Fogadjunk, hogy Simicska házához ipari vágányokat fognak kiépíteni.
Malaka 2013.02.13. 06:55:30
jog-ász 2013.02.13. 07:13:02
baj akkor van ha törvény kimondja majd hogy ezek nem nyilvános adatok, sőt üzleti titkok.
Büdös paraszt 2013.02.13. 07:34:42
az állam kötelessége, hogy minden adatot nyilvánosságra hozzon értelmezhető formában állampolgárai számára. amíg nincs teljes nyilvánosság, amíg kérni, könyörögni kell az adatok kiadásáért, perrel fenyegetőzve, addig nem lesz változás, és a korrupció csak rosszabb lesz.
alien 2013.02.13. 08:30:42
Peetee 2013.02.13. 09:34:07
Gratulálok nagyvezér, ellenzékiként még nem erről pofáztál, ugye?!
Farkantoán Chatpartner 2013.02.13. 09:45:31
Vitéz László 2013.02.13. 10:14:31
a maszop mafia csak a közpénzre szakosodott...
a fidesmafia pedig a magántulajdont is viszi...
inebhedj - szerintem 2013.02.13. 10:52:48
A magyar társadalom frusztrációja ebből fakad, a frusztrációból pedig minden más. El kéne fogadnunk magunkat, ez az ország így működik (nota bene turáni átok), ez a rendszer, a status quo meghatározó része.
Nem az adócsalás, a korrupció, az "okosba'" megoldások gazdaság és társadalomellenesek, hanem pl. a rendőrség, ügyészség, NAV, és hasonló szervezetek, hivatalok, hatóságok (és gondolatok), amelyek/akik nem létező (sőt rendszerellenes) etikai, erkölcsi elvekre, illetve rendszeridegen jogszabályokra hivatkozva zaklatják/kérik számon a rendszerrel teljesen kompatibilis módon megélni próbáló kis- és nagyembereket.
Orbánt, Bajnait, Gyurcsányt, Bokrost, Antallt, Hornt, Fideszt, MSZPt, MSZMPt, MDFt, SZDSZt, Együttet, Jobbikot, LMPt, EUt, KGSTt, stb. hibáztatni bármelyikük ellenében meg értelmetlen zagyvaság, mivel lényegüket, motívációikat, működésüket és kapcsolataikat tekintve, a mi szempontunkból (és szvsz saját szempontjaikból is) ugyanazok.
g-dúrban zúgó kabóca 2013.02.13. 12:25:54
TrueY · http://qltura.blog.hu 2013.02.13. 12:45:23
Cölöpteknős eddigi ténykedése után ezen vajh ki lepődik meg?
notib 2013.02.13. 13:39:35
salamander 2013.02.14. 02:17:37
A jogintézményt alkotmányjogi panasznak hívják és főként "alkotmányellenes" bírói döntés esetén lehet élni vele... Kivételes esetekben akkor is kezdeményezhető alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság eljárása, ha bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló eljárás, vagy jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
Magyarán: Jogvita esetén ha a Ptk. esetleg nem tartalmaz egy olyan rendelkezést amit az alaptörvény rendez, akkor elég az alaptörvényre hivatkozni, s az abban foglaltakat kell alkalmazni. (Lehetnek jogértelmezési viták, de erre megszületik majd egy alkotmánybírósági határozat, amely a jogalkalmazót eligazítja)...
** Pár fontos eljárásjogi tudnivaló: alkotmányjogi panasszal a sérelmezett döntés kézhezvételétől számított 60 napon, az alaptörvény ellenesnek tartott jogszabály hatályba lépésétől számított 180 napon belül írásban lehet élni. Bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt az eljáró elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, jogszabályból közvetlenül fakadó jogsérelem esetén pedig magánál az Alkotmánybíróságnál. Az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Jogi képviseletet ügyvéd és jogvédő társadalmi szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője láthat el.
***