A kormány április elején bejelentette, csatlakozni kíván az USA, az Egyesült Királyság és Brazília által kezdeményezett nyílt kormányzásról szóló nemzetközi együttműködéshez (OGP). Ehhez kapcsolódóan a TASZ és a K-Monitor elkészítette Magyarország vállalásaira vonatkozó javaslatait: legyen közérthető módon hozzáférhető az egyes állami intézmények gazdálkodása, kerüljön minden állami, önkormányzati intézmény által kötött szerződés egy központi adatbázisba.
Az OGP-ről egy korábbi bejegyzésünkben részlesen beszámoltunk. A kezdeményezés célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megteremtése. A résztvevő felek ennek érdekében (az adott ország társadalmi szervezeteivel és civil szakértőivel együttműködve) vállalásokat fogalmaznak meg, amelyek végrehajtását az OGP szervezete évről évre ellenőrzi. Az intézkedéseknek minden esetben növelniük kell az állam átláthatóságát és technikai, informatikai újításokkal kell társulniuk.
Az április elején elfogadott, korrupcióellenes intézkedésekről szóló kormányhatározat szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak előterjesztést kell készítenie a csatlakozásról, és létre kell hoznia az ezzel kapcsolatos intézkedések nyomon-követésének rendszerét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a vállalások kidolgozása is, amely az egész folyamat talán legfontosabb része. A vállalások megfogalmazásakor fog kiderülni, hogy mennyire gondolja komolyan a kormány a részvételt. Ha megnézzük az eddig csatlakozottak vállalásait, jól látható, hogy mely országok kívánnak érdemi lépéseket tenni, és melyek maradnak a látszatintézkedések szintjén.
Álláspontunk szerint Magyarországnak az együttműködés öt kihívása közül leginkább a közszféra integritásának növelésére kellene koncentrálnia. Ehhez egyfelől szükség van néhány jogszabály módosítására, kiegészítésére, másfelől bizonyos területeken informatikai fejlesztések segítségével kell átláthatóbbá tenni a közpénzek elköltésének a módját. Konkrét javaslataink röviden a következők:
■ A kormányzati honlapokon közzétett adatok felhasználóbarát formátumokban való megjelenítése céljából jogszabályi szinten kell rendezni az adatközlés módját (a közzétett információk egy része például alkalmatlan további informatikai feldolgozásra).
■ A nemzeti vagyon kezelésével összefüggő adatok nyilvánosságát kimondó jogszabályi garanciák erősítése, mert a jogalkalmazásban az információszabadságot szűkítő jogértelmezés terjedt el.
■ Közbeszerzési adatbázis érdemi átdolgozása, fejlesztése.
■ Az állam által kötött szerződések mindenki által hozzáférhető központi elektronikus nyilvántartása.
■ Egyes intézmények gazdálkodásával kapcsolatos információk közérthető módon történő bemutatása.
■ A közszférában dolgozók képzése a magyar információszabadság szabályairól.
■ A minősített adatok (államtitkok) kapcsán valódi bírósági felülvizsgálati eljárás megteremtése.
Részletes anyagunk elolvasható itt, az ahhoz kapcsolódó indoklás pedig itt.
Címkék: tasz átláthatóság k monitor nyílt kormányzás OGP
11 komment · 2 trackback
Ajánlott bejegyzések:
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
Kiderült, hol működik az ország legátláthatóbb vagyonkezelő cége!
-
Újra megpróbálták eltitkolni: fű alatt támogatja vagyonátmentő alapítványait a Kormány
-
Előre és hátra a Fővárosi Közgyűlésben
-
Közérdekből nyilvános adat, hogy kik adnak politikai tanácsot a kormánynak
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Védelmi pénzt szed az önkormányzatoktól a Heti Válasz? 2012.06.18. 14:02:42
Trackback: Közösség ellen izgat és emberi méltóságot sért a Véleményvezér blog 2012.06.18. 14:00:51
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kimondom az igazságot (törölt) 2012.06.18. 14:04:24
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2012.06.18. 14:32:42
Daltan 2012.06.18. 15:07:51
2012.06.18. 15:13:22
Roy 2012.06.18. 15:53:40
@endike:
Mán megint az a fránya elmúlt nyóc év.
Az elmúlt két év alatt többet pazarolt el Viktor király, és bandája, és jó sokat loptak is.
MANYUP -> MOL 25 %. KÖZGÉP a pénzlenyúló cég.
Spiro 2012.06.18. 16:11:34
A rendszerváltás óta a nyugdíjrendszerben elbújtatott ~700.000 korhatárt el nem érő „nyugdíjas”-nak (=munkanélküli inaktív) kifizetett nyugdíj, mai árakon ~10.000MRD Ft-tal növelte az államadósságot (ez a mostani államadósság kb. fele).
Ti. a politikusok attól tartottak, hogy a teljes foglalkoztatás megszűnése után az „állami” munkahelyekről kiszorult, fenti jövedelem nélküli tömeg egy pillanat alatt visszakövetelte volna az előző rendszert a biztos megélhetés miatt.
Ezzel a problémával a statisztikák szerint, még a mai napig nem sikerült szembe néznie sem a politikának sem a társadalomnak (jelenleg évi ~700 MRD Ft-ba kerül ez az országnak (ennyivel kevesebb a nyugdíj járulék befizetés, mint a kifizetés)).
Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, ha nem lett volna ennyi inaktív, akkor a korszerinti nyugdíjasok 15. 16. havi nyugdíjat is kaphattak volna, illetve megtakaríthattunk volna 10.000 MRD Ft-ot.
Az államadósság ~60%-nak megfelelő összeg az MNB deviza tartalékaként rendelkezésre áll.
Azaz, ha befejeznénk a „szabadságharcot” és bevezetnénk az EUR-t egy pillanat alatt ennyivel lehetne csökkenteni az államadósságot, hiszen EUR fizetőeszköz esetén kvázi nincs szükség devizatartalékra. Ez pedig évi 700MRD kamat megtakarítást jelentene, hiszen nem kellene hitelből finanszírozni.
Nem beszélve arról, hogy ez jelentősen csökkenthetné a devizahitelesek THM-jét, ami kb. 50%-or törlesztő részlet csökkenést jelente a 10 éven túli lakáshitelesek esetében.
Az MSZMP idején fennálló államadósság, illetve Magyarország eladósodottsága a töredéke volt a mainak, amit szinte csak a fenti 2 tényező megmagyaráz, már ha a tények érdekelnek minket.
Szóval itt mindenki tehet mindenről (az összes eddigi kormányt megszavazta valaki, vagy nem?)
Laciii 2012.06.18. 17:05:20
1. A "szabadságharc" befejezése messze nem jelenti az euro bevezetését.
2. A deviza tartalék meg tartalék, ha bevetik az eurót attól még tartalék marad, csak nem (teljesen) deviza.
3. Ez az 50% kicsit optimista.
renevol 2012.06.18. 17:36:44
Ne csak a közpénzek kiadási oldala legyen kötelezően és tejleskörűen nyitott, hanem a közpénzben részesülő szervezeteknek is legyen kötelessége beszámolni, folyamatos és nyilvános nyilvántartást vezetni arról, hogy 1. pontosan mire pályáztak, mennyit kaptak, 2. pontosan mire költöttek.
Spiro 2012.06.18. 18:01:02
1. Szerintem jól fogalmaztam meg, mert „és”-t használtam.
2. Az EUR bevezetése után az MNB nyilván csökkenthetné a deviza tartalékot, hiszen kereskedelmi forgalmunk >90%-a ebben zajlik, és kvázi csak a CHF devizahitelesek miatt kellene elméletileg valamit CHF-ben tartalékolni, de úgy gondolom ez a svájci jegybankkal kötött EUR/CHF swap limit helyettesítheti.
3. Nem hinném, hogy optimista lenne, inkább reális.
Mert a kamat jellegű költségek (THM) exponenciális függvény volta miatt, -különösen a hosszú távú hitelek esetében- a kamatváltozás óriási a törlesztő részletváltozás idéz elő.
(pl. 8%-ról 3%-ra csökkenő kamat törlesztője, 13 éves hátralevő futamidő, és havi törlesztés esetén ~50%-os törlesztő csökkenést jelent.) Ezért volt ostobaság az árfolyam gát, mert inkább THM plafont kellett volna bevezetni, bankadó nélkül, amivel a bankok ugyan úgy jártak volna, de az összes deviza hiteles szintén.
Nem beszélve arról, hogy az EUR bevezetése is elképzelhető akár 10-20%-kal erősebb HUF árfolyamon is, ami további törlesztő részlet csökkenést generálhatna.
(persze nem valószínű, hogy ezt a jelenlegi kurzus idején bárki is felfogná, a döntéshozók közül, miről is pampulászok)
Laciii 2012.06.18. 18:40:10
Az "és" meg a "pillanat alatt" párosból nekem úgy tűnt, hogy egyszerre gondoltad.
A 3% az az optimista.
