A magyarországi közintézmények számára gyakran az adatvédelmi törvényben foglaltak ellenére sem nyilvánvaló, hogy honlapjukon közzé kellene tenniük a közpénzek felhasználására létrejött szerződéseket. Pedig a jogszabály szerint az intézményeknek kötelességük elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ha azonban az egyszerű állampolgár a világhálót böngészve azt szeretné átlátni, pontosan mi alapján és mire költik el adóforintjait, beletelik egy időbe, míg konkrétumokat talál. Kíváncsiságból szúrópróbaszerűen megnéztünk két magyar minisztériumot és két önkormányzati hivatalt, majd összehasonlításképp két brit közintézményt.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium weblapján kutakodva a közérdekű adatoknál az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáit találjuk csak meg, rövid összegzést minden egyes kontraktus tárgyáról és az összeget, ha azonban kíváncsiak vagyunk a dokumentumokra, azokat már kérnünk kell a Web-infomációs és Közérdekű Adatkezelő Osztálytól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oldalán található adatok 2010. március 26-aiak, és ezek csak az 5 millió forint alatti szerződések listáját takarják. A központi intézményeket követően a helyi közintézmények közül a pécsi és a dányi önkormányzatok közérdekű adatainak fellelhetőségére voltunk kíváncsiak. A tavalyi év kulturális fővárosa napra kész, felhasználóbarát módon tájékoztat az önkormányzat szerződéseiről, míg Dány község oldala nem rendelkezik sem közérdekű adat menüponttal, sem pedig olyan információval, amely Dány gazdálkodásáról számolna be.

Ezek összehasonlítására néztük meg az Egyesült Királyság külügy-, illetve az igazságügyi minisztériumának honlapjait. Miután az angol törvények előírják, hogy minden központi költségvetést érintő 10 000 font feletti szerződést teljes egészében elektronikusan közzé kell tenni, tapasztalatunk az volt, hogy Nagy Britanniában ez a gyakorlatban is működik. Jellemző, hogy míg Magyarországon sorra hozzák a bíróságok az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői fizetésének nyilvánosságáról a határozatokat, addig Angliában ezeket az adatokat proaktívan meg is jelenítik a honlapokon.  Könnyen megtalálhatók a transzparencia menüpont alatti közérdekű információk, nem kell külön írásban, vagy szóban igényelni, mint Magyarországon. Ami ugye jobb esetben 1-15 napot, rosszabb esetben bírósági tárgyalásokat és végtelen időt és energiát emészt fel, amennyiben az érdeklődő ragaszkodik a törvényben biztosított jogaihoz.

Komoróczki Tünde