A minap elfogadott amerikai pénzügyi reformtörvény – a Dodd-Frank act – komoly anyagi ösztönzőket tartalmaz azon informátorok – whistleblowerek - számára, akik az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatoknál és bankokban elkövetett visszaélések, pl. tőzsdei csalás, bennfentes kereskedés nyomára vezetik a hatóságokat. Az intézkedéssel szemben megfogalmazott aggodalmak szerint a törvény kapcsán megnőhet a megalapozatlan bejelentések száma, amelyek mögött esetleg elkeseredett alkalmazottak bosszúja húzódik meg.

Amerikai ügyvédek szerint az új whistleblower-ösztönzők, amelyek akár sokmillió dollárral is jutalmazhatják a bejelentőt, óhatatlanul a tőzsdén jegyzett cégekkel és a pénzintézetekkel szembeni vádaskodások számának megugrásához vezethetnek. Maga az amerikai tőzsdefelügyelet is arra számít, hogy a rendelkezések nyomán, amelyek akár hétszámjegyű dollárösszegeket is elérő jutalmat helyeznek kilátásba a bejelentők számára, meredek emelkedésnek indulnak a vezető beosztású vállalati és bankalkalmazottaktól valamint harmadik személyektől beérkező bejelentések.

 Június 17-én az izlandi parlament egyhangúlag megszavazta a Modern Izlandi Médiáért elnevezésű kezdeményezés (IMMI) és a Wikileaks nevű non-profit weboldal által kidolgozott új médiatörvény-csomagot. A döntésnek köszönhetően az ország példátlan védelmet nyújt majd a szólásszabadság, az átláthatóság és az oknyomozó újságírók számára.

Brigitta Jonsdottir parlamenti képviselő a következőképp jellemezte a döntést: „Izland az adóparadicsomként jellemzett országok ellentettje kíván lenni: a titkok helyett nálunk az átláthatóság lesz az úr.”

Az IMMI és a Wikileaks számos, a világ különböző országaiban már érvényben lévő rendelkezést gyúrt egybe a javaslat kidolgozásakor: az információ forrásának védelmére vonatkozó törvényt Belgiumból, a közérdekű bejelentőkre és az Internet-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseket az Egyesült Államokból, az információszabadságra vonatkozó törvényeket pedig többek között Észtországból és Skóciából „importálták” a jogalkotók.

Az így létrejött progresszív jogszabály szigorúan korlátozza a megjelenés előtti cenzúrát, védelmet nyújt a cikkeket közzétevő szolgáltatóknak vagy éppen az újságíró által megnevezni nem kívánt forrásoknak, továbbá minden személynek és szervezetnek, amely tevékenységét Izlandon fejti ki – beleértve ebbe a helyi szervereket is. (A javaslat kidolgozásában résztvevő Wikileaks is izlandi szerver segítségével tette közzé a felvételt, amelyen egy újságíró életét is kioltó hírhedt amerikai helikopter-bevetés látható.)

Az új törvény sikere azonban annak végrehajtásától is erősen függ. Az év utolsó parlamenti ülésén megszavazott jogszabály gyakorlatba való átültetésének menetét még ki kell dolgozni, majd szavazásra bocsátani. Jonsdottir derülátó: szerinte a törvény bevezetéséhez szükséges javaslatok elfogadásával nem lesz probléma. A kérdés inkább az, hogy a jogszabály vajon hogyan állja majd meg a helyét a nemzetközi igazságszolgáltatás vagy más nemzetek bíróságai előtt és meddig tart az izlandi védelem.

Arthur Bright, a Citizen Media Law Project munkatársa egyik elemzésében rámutatott, hogy egy tényfeltáró cikk esetében a törvény nem feltétlenül jelent védelmet csak azért, mert izlandi szolgáltatón segítségével tették közzé. A törvény ilyen esetben legfeljebb annyit tud elérni, hogy a kérdéses szolgáltatónak nem kell felfüggesztenie tevékenységét.

A jogszabályt korlátai ellenére sokan üdvözlik. Aidan White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) főtitkára úttörőnek nevezte a javaslatot: „Mostantól a stabil demokráciákban már nem lesz hova bújniuk azoknak, akik gazságokat követnek el akár a politikában, akár a gazdaságban.”