Rétvári Bence államtitkár a 444-en keresztül tippet adott a közadatok iránt érdeklődő civileknek. Azt üzente, hogy a helyünkben "elsőnek ezentúl a szerződések listáját kérné ki, és onnan válogatna, hogy utána mi érdekli". Köszönjük az ötletet, de szerintünk ez senkinek nem könnyíti meg a dolgát, se a szerződésekről listát készítgető és küldözgető hivatali dolgozóknak, se az adatokra kíváncsi állampolgároknak, akik talán nem azzal szeretnék a szabadidejüket tölteni, hogy különféle állami intézményekkel leveleznek, határidőkre emlékeztetik őket, pontosításokat kérnek - ahogy az lenni szokott.

Inkább ismét elmondjuk, hogy mi Rétvári államtitkár helyében (az adatokhoz való hozzáférés korlátozása helyett) arról hoznánk törvényt, hogy az állami intézmények, önkormányzatok által kötött szerződések (keresőszavakkal ellátva - pl. szerződő felek neve, szerződés tárgya, időpontja, összege) kötelezően kerüljenek fel az adott intézmények honlapjára, vagy még inkább egy központi adatbázisba (ez lenne az értelme a kozadat.hu oldalnak), ahol akár egyenként, akár ezrével, mindenki letölthetné és nézegethetné a számára kedves, érdekes dokumentumokat. Ehhez nincs szükség sokmilliárdos informatikai fejlesztésre (persze, adná magát az alkalom...), és az adminisztrálás se jelentene nagyobb erőfeszítést az iratok amúgy is kötelező iktatásánál. Nagy előnye viszont, hogy ezt a munkát elég egyszer elvégezni, és nem kell majd kétszer lefénymásolni vagy beszkennelni vastag iratokat, ha ugyanarra kíváncsi például az atlatszo.hu és a 444 is.

Hogy érthető legyen: olyan dolog ez, mint egy elektronikus könyvtár, nem kell írogatnom a könyvtárosnak, hogy küldje már el, milyen könyveik vannak. Vannak országok, ahol a közadatoknak is csinálnak elektronikus könyvtárakat. Amerikában például tegnap rendeletet hoztak a kormányzati adatok nyilvánosságáról és elektronikus feldolgozhatóságáról. Ott ezentúl minden szövetségi intézménynek a honlapján nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy milyen adatokat kezel és milyen szerződéseket kötött (magukat a dokumentumokat már egy jó ideje kötelező közzé tenni), pont azért, hogy az állampolgároknak ne kelljen erről az állammal levelezést folytatniuk és tucatnyi szerződést átnézniük, hogy megtalálják az őket érdeklő információt. A rendelethez kapcsolódó memorandum ezt részletesen taglalja, rendelkezik a közzététel módjáról, az adatok formátumáról, feldolgozhatóságáról is - érdemes elolvasni. Aztán ezt még lehet cifrázni...

Persze, tudjuk, Amerika messze van, sokkal fejlettebb és gazdagabb ország, megengedhet magának ilyen úri hóbortokat. Ezért ösztönzésnek szeretnénk megosztani államtitkár úrral egy linket. Ez egy a szlovák állam által működtetett honlap és adatbázis, amelyben minden állami szerv által kötött szerződést nyilvántartanak, sőt ezek a szerződések csak akkor válnak hatályossá, ha nyilvánosságra hozzák őket.

Mi első körben valami ilyesmivel próbálkoznánk az Önök helyében.

Ahogy azt sejtettük, az NFM visszadobta a TASZ-szal, a TI Magyarországgal, az átlátszóval, az indexszel, az origóval és a hvg-vel közösen beadott közérdekű adatigénylésünket, mivel szerintük amiről a koncessziós törvény nem mondja ki explicite, hogy közérdekű adatok, az nyilvánvalóan üzleti titok vagy más titkolnivaló. A pályázati emlékeztetőről (ami a pályázatok részeletes elbírálásáról készül) ugyan még a koncessziós törvény is kimondja, hogy közérdekű adatok, de ezt szerintük ráér a szerződések megkötése után 30 nappal elkészíteni, hiszen ki ne emlékezne 2 hónap távlatából arra, hogy miért úgy bírált el 15 ezer pályázatot, ahogy.

Természetesen nem fogadjuk el a választ, és perelni fogunk az adatokért, amelyek szerintünk közérdekből nyilvánosak.

Az Infotv. módosítása miatt tiltakozó civil szervezetek (atlatszo.hu, Eötvös Károly Intézet, Helsinki Biztottság, K-Monitor, TI Magyarország, TASZ) levelet küldtek az OGP kormányzó tanácsának, amelyben aggodalmukat fejezik ki az OGP alapelveivel nehezen összeegyeztethető törvénymódosítás miatt, illetve kérik a testületet, hogy követeljen magyarázatot a magyar kormánytól a történtekkel kapcsolatban.

A szervezetek által írt levelet itt, a kapcsolódó háttéranyagot pedig itt olvashatja el.

Hatalmas segítség számunkra a támogatásod! Köszönjük mindazoknak, akik tavaly adójuk 1%-át a K-Monitornak adták, és nagyon várjuk az idei felajánlásaitokat is! Hogy mire fordítanánk?

Magyarországon az információszabadság törékeny, sokan nem érdekeltek abban, hogy átláthasd, megérthesd, hogy kik és mire költik el az adóforintjaidat. Elég csak az elmúlt hetek történéseire gondolnunk…

A K-Monitor ezért egy olyan projekten dolgozik, amelynek segítségével könnyedén követheted a közpénzek felhasználásának útját és megjelenítheted a cégek, intézmények, politikusok és üzletemberek kapcsolati hálóját. Ez lesz a Háló.

aHáló from K-Monitor on Vimeo.

A Háló-n több tízezer intézmény, szervezet és cég adatait gyűjtjük össze, részben automatizáltan, részben aprólékos munkával. Ahhoz, hogy az oldalon pontos és friss információval szolgáljunk, hatalmas adattáblákat kell ellenőriznünk és javítanunk.

Állj mellénk, hogy indulhassunk! Támogasd a K-Monitort adód 1%-val.

Adószámunk: 18193288-1-42

(K-Monitor Közhasznú Egyesület)

Ha az 1%-od másnak szántad, de tetszik a projekt, várjuk támogatásodat az alábbi bankszámlaszámra:

K-Monitor Közhasznú Egyesület
CIB Bank 10700732-48899901-51100005

Ha ismersz valakit, akit érdekelhet ez a projekt, kérünk, továbbítsd ezt a felhívást!

Nagyon köszönjük!

Múlt héten beadvánnyal fordultunk Péterfalvi Attilához azzal kapcsolatban, hogy közérdekből nyilvánosak-e a trafikpályázatok adatai.

A NAIH elnökének válasza szerint nem csak a nyertes, hanem a vesztes pályázatokra vonatkozó adatok egy része  is nyilvános, tehát a következőekre vonatkozóan az NDN Zrt. nem utasíthatja vissza az adatigénylést:

• a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalása

• a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokai

• a nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztető (annak minden eleme, az ily módon közérdekből nyilvános személyes adattá minősített személyes adatok is)

Ezeket az adatokat az NDN Zrt-nek a honlapján is közzé kell tennie.

A NAIH elnöke válaszában kiemelte, hogy nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az adatokat a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló adatigénylés esetén a koncessziós szerződéssel kapcsolatban, valamint, hogy az Infotv. újonnan bevezetett rendelkezései nem érintik a kérdés megítélését.

Péterfalvi Attila állásfoglalásában a következő kérdéseinkre azonban nem adott egyértemű választ:

1. Jogosan tagadja meg a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a pályázati anyagokba (ideértve a bíráló bizottság részletes indoklásába) való betekintést?

2. Megismerhető adat a vesztes pályázók pályázatainak részletes értékelése?

3. Közzé kell-e tennie ezeket az adatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nek?

Hétfőn az TASZ-szal, a TI-jal, az Átlátszóval, az indexszel, a hvg-vel és az origóval adatigényléssel fordultunk az NDN Zrt.-hez és az NFM-hez, a fentiek fényében különösen várjuk a válaszukat! Az adatigénylés elutasítása esetén perelni fogunk a kért információkért.

Az információszabadságról szóló törvény rohamtempóban, bármiféle egyeztetés nélkül történt módosításával a kormánypártok újabb határt léptek át. Innentől kezdve ugyanis a közérdekű adatokkal rendelkező szervezetek gyakorlatilag teljesen önkényesen dönthetik el, hogy kiadják-e az igényelt adatokat. Azon túl, hogy ezzel az állampolgárok alapjogait korlátozzák (természetesen alkotmányellenesen), borzasztóan megnehezítik a korrupció ellen fellépő szervezetek és az oknyomozó újságírók munkáját is.

Az, hogy alig egy hét telt el azóta, hogy a Kormány a Nyílt Kormányzás Együttműködés keretében ünnepélyesen ígéreteket tett arra vonatkozóan, hogy átláthatóvá teszi a működését, csak még védhetetlenebbé teszi a módosítót. Az atlatszo.hu-val, a TASZ-szal, a TI Magyarországgal és a Budapest Intézettel úgy gondoljuk, hogy a Kormány korrupcióellenes programja véglegesen hiteltelenné vált, és úgy döntöttünk, hogy a jövőben nem veszünk részt a program végrehajtásával kapcsolatos egyeztetéseken, ugyanis nem szeretnénk legitimálni a Kormány korrupcióellenes látszattevékenységét. A munkacsoportból való kilépésünkről levelet is küldtünk Navracsics Tibornak. 

Egyébként azt is nagyon várjuk, hogy Péterfalvi Attila megszólaljon az ügyben.

A trafikügy maga korrupció. És egyetlen célt szolgál, hogy a kormánypárt közeli érdekcsoportok kezére játsszon egy újabb monopóliumot. Az egy héttel ezelőtti eredményhirdetés óta sorra derült ki a koncessziók nyerteseiről, hogy ilyen-vagy olyan módon kötődhetnek a Fideszhez. Eközben a minisztérium és a pályázatokat elbíráló Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. hallgatásba burkolózik, ha azt firtatják kik és hogyan bírálták el a pályázatokat, és hogy miért pont azok nyertek, akik. Illetve, ezt sajnos sejtjük… Mivel ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a jog erejével is fel lehessen lépni a trafikmutyi ellen, szeretnénk egyértelmű képet kapni a pályázat lebonyolításának részleteiről. 

És nem csak mi. A trafikmutyi számos civil szervezetnél és szerkesztőségben is kiverte a biztosítékot. Pénteken levelet írtunk Péterfalvi Attilának, az Adatvédelmi Hatóság elnökének, amelyben kértük, hogy vizsgálja meg, milyen alapon titkolózik a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.). Ma pedig úgy döntöttünk az atlatszo.hu-val, a HVG online-nal, az indexszel, az origóval, a TASZ-szal és a TI Magyarországgal, hogy közösen lépünk fel a trafikmutyi ellen, és adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) és az NDN Zrt-hez, hogy hozzák nyilvánosságra, 1) a nyertes és vesztes pályázatokat, 2) az értékelési pontszámokat és az értékelésről szóló emlékeztetőket, 3) az értékelő bizottság tagjainak névsorát, 4) az értékelő bizottságok jegyzőkönyveit, és 5) és a nyertes pályázók pontos adatait. Véleményünk szerint a trafiktörvény (Fdtv.) ugyanis nem korlátozza a közérdekű adatok körét, más vonatkozó törvények pedig kimondják az információk megismerhetőségét.

Reményeink szerint így tiszta képet kaphatunk arról, hogy kik voltak a pályázatok valódi nyertesei, hogy kik indultak csupán strómanként, továbbá azt is, hogy kik és milyen indoklással döntöttek a nyertes pályázókról. Adatigénylésünk megtagadása esetén, természetesen perelni fogunk a kért információkért.

New York alvállalkozókig lebontva nyilvánosságra hozza a közbeszerzések során elköltött közpénzeket. Az új rendszerben mind a 8,3 millió New York-i rákereshet arra, hogy ki, mikor, mennyiért végzett munkát a városnak.

New York polgármestere, Michael Bloomberg és a városi számvevőszék elnöke, John C. Liu bejelentette, hogy a New York lesz az első önkormányzat az Egyesült Államokban, amely kereshető adatbázist indít a közbeszerzéseket nyerő vállalkozók alvállakozóinak kifizetett összegekről – írja közleményében a város polgármesteri hivatala. A városvezetők reményei szerint ezzel az online adatbázissal sikerül a közbeszerzéseken elköltött többmilliárd dollárra rúgó összeget hatékonyan ellenőrizni.

Az új rendszerrel szerintük hatékonyabban tudják kiszűrni a hamis számlákkal kapcsolatos trükköket alkalmazó vállalkozókat és monitorozni tudják a kisebbségek, illetve a nők által vezetett vállalkozásoknak jutatott pénzek mozgását is. (New York városa ugyanis kiemelten támogatja a kisebbségek és a nők által tulajdonolt vállalkozásokat, az utóbbi időkben pedig számos visszaélés történt ezzel kapcsolatban.) A rendszert már több mint egy éve fejlesztik, de most kezdődött el tesztidőszak.

A Checkbox NYC oldala (Forrás: http://www.checkbooknyc.com/)

A tesztidőszakban, márciustól kezdve minden egymillió dollár feletti szerződést nyerő vállalkozásnak nyilvánosságra kell hoznia minden közbeszerzési feladattal kapcsolatos adatot a város portálján. Például az új rendszerben fel kell tenni az alvállalkozók nevét és a nekik adott a közpénzeket is. Júniustól pedig le fogják szállítani az egymilliós értékhatárt 250 ezer dollárra, amivel a városvezetés becslései szerint a közpénzek 96 százaléka követhető lesz. (Az új rendszert egyébként a CGI nevű cég fejlesztette 1,6 millió dollárért.)
Az önkormányzat a 2006-ban hatályba lépett szövetségi közbeszerzésekre vonatkozó transzparencia szabályokat modellezte, amely a vállalkozók és az alvállalkozók minden kifizetését követhetővé tette egy honlapon keresztül.

„Azzal, hogy megcsináltuk az új rendszert, ami lehetővé teszi a polgárok számára a város közbeszerzéssel foglalkozó hivatalának ellenőrzését, valamint azzal, hogy megcsináltuk a város Open Data Portálját, a várost sokkal nyitottabbá és transzparensebbé tettük.” – mondta Michael Bloomberg.

„A mai nappal egy új ellenőrzési rendszer veszi kezdetét a közbeszerzéseken induló vállalkozók életében” – nyilatkozta a számvevőszék elnöke, John C. Liu a projektről, ami mostantól minden New York-i számára az összes információt elérhetővé teszi, ezzel 8,3 millió okot adva a vállalkozóknak arra, hogy felelősen gazdálkodjanak az adófizetők pénzével.

Magyarországon ettől egyelőre elég távol állunk, a new yorkinál jóval lazább itthoni közzétételi szabályokat is rendszeresen megsértik az önkormányzatok, ahogy ezt egy a közelmúltban megjelent kutatás is mutatja. Az is látható, hogy a kormány jelentős lépéseket nem tervez ezen a téren, hiszen a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) készített akcióterv sem tartalmaz érdemi változásokat, pedig talán ez lett volna a legjobb alakalom arra, hogy átláthatóbbá és nyitottabbá tegyük a kormány és az önkormányzatok gazdálkodását, és végre láthatóvá váljon, hogy miként és mennyiből gyarapítja majd az országot a kormány által remélt sok kis Közgép.  

Februárban az Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) készített magyar akcióterv kapcsán találkoztunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzési szakértőivel. A megbeszélésen szóba kerültek a 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos problémák, ismét felhívtuk a figyelmet számos korrupciós kockázatra. Hogy lássuk, mennyire valósak kockázatok, illetve, hogy milyen gyakoriak a szabálytalan, vitatható tisztaságú közbeszerzések elég belelapozni az ezekről beszámoló újságcikkekbe. Mivel az OGP akciótervben megfogalmazott vállalások között a közbszerzések átláthatóságának javítása is szerepel, a K-monitor, a TASZ és TI Magyarország javaslatott tett azokra a minimum pontokra, amelyek nélkül aligha képzelhető el, hogy érdemben javuljon a közbeszerzések tisztasága.
Az NFM-nek küldött javaslatainkat itt olvashatja el.

Az Alaptörvény számunkra legkedvesebb szakasza az, amelyik kimondja, hogy a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”  Ez az alkotmányos szabály azonban önmagában semmit sem ér, különösen, ha sorozatosan olyan jogszabályokat alkot a parlamenti többség, amelyek  minden korábbinál jobban korlátozzák a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságát, és kiüresítik az alkotmányos szabályokat.

Nem véletlen, hogy a jelenleg hatályos Ptk. tartalmaz egy olyan szabályt, amely szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával kapcsolatos adat. Könnyen belátható, hogy hasonló rendelkezés hiányában bárki hivatkozhat arra, hogy az állammal kötött szerződése üzleti titkot tartalmaz. Az új, elfogadott Ptk-ból azonban hiányzik a fenti kitétel.

Az elmúlt 11 hónapban a TASZ-szal és a Transparency Internationallal közösen többször felhívtuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az országgyűlési képviselők figyelmét is arra, hogy az említett bekezdés kikerülése a Ptk-ból gyakorlatilag lenullázza az alkotmányos szabályt. Számtalanszor megígérték, hogy -- ha nem is az általunk javasolt formában -- de gondoskodnak arról, hogy megismerhetőek maradjanak a közpénzes szerződések, és hogy a kitétel bekerül az információszabadságról szóló törvénybe. Az elmúlt három hónapban több mint 200 módosító javaslat érkezett a törvényhez, a Ptk. benyújtása (2012. július 11.) óta pedig csaknem száz különböző törvényjavaslatot terjesztett be a kormány, illetve a kormánypárti képviselők (csak a területért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 17-et). Egy sem tartalmazta azt a talán egy bekezdésnyi szabályt, hogy az üzleti titokra vonatkozó korlátozásokat meg kellene ismételni az információszabadságról szóló törvényben.

Az üzleti titkos kiskapu igazából akkorára sikeredett, hogy a legnagyobb közpénzzel megrakott dömperek is párosával átférnek majd rajta.