Mivel mostanában nagyon sok szó esik a Norvég Civil Támogatási Alapról, mi is szeretnénk bővebben beszámolni arról, mire költjük, illetve költöttük eddig a kapott támogatást: az „Adatozz okosan” projektünk egy intenzív kétnapos angol nyelvű interaktív képzéssel indult május közepén.

Az első képzésre az Open Knowledge, egy adatkezelésben élen járó nemzetközi szervezet trénereit hívtuk el, akik „School of data”  programjuk keretében tartanak kimondottan adatokkal kapcsolatos képzéseket. Az első tréninggel fő célunk az volt, hogy a különböző szakterületen működő civil szervezetek megsmerjék egymás tevékenységét, különösen abból a szempontból, hogy milyen adatokkal és hogyan foglalkoznak munkájuk során. Ugyanakkor lehetőségünk nyílt arra is, hogy mélyebben, több nemzetközi jó gyakorlat bemutatásának segítségével megismerjük, hogyan tudnánk hatékonyabban felhasználni az adatokat.

A workshop elején megismertük az Open Knowledge-ot, amely világszerte a legkülönbözőbb területeken aktív civil szervezeteknek tart képzést és segíti az adatokkal kapcsolatos munkájukat  –  küldetésük ugyanaz globálisan, mint a K-Monitor projekjének a célja: kialakítani egy dinamikus, egymást segítő civil közösséget, amely hisz az átláthatóság, az információszabadság fontosságában, és az adatok, valamint az innovatív technológia segítségével aktívan fellép azok érdekében. Többek között kormányzati, költségvetési, közgazdasági, közlekedési, természettudományi, könyvtári és még régészeti adatok „felnyitásával” és kezelésével foglalkoznak, és olyan innovatív projekteket hoztak létre, mint például a CKAN, egy adatmenedzselő internetes platform, amelyet többek között a brit kormány is használ adattárolásra és megosztásra (és mi is ezt használjuk az opendata.hu oldalon), vagy az OpenSpending, amely egy 66 országban használt online eszköz a költségvetés és állami költés átláthatóbbá, kézzelfoghatóbbá tételére.

Adatok megszelidítése

Méhek, hangyák, zebra, bagoly, sas – a méhek és hangyák a szorgos sokaság, amelyek munkájának csak együttesen van értelme; a zebra csíkjaival maga a talány; a bagoly a bölcs megfigyelő; a sas pedig a felülről minden apró részletet belátó ragadozó madár – ez az állatsereglet jelképezte a résztvevők számára az adatokat a képzés elején. A trénerek célja az volt, hogy a második nap végére már ne vadállatokként, hanem a lehető legbarátságosabb jószágokként tekintsünk az adatokra.

Az adatok megszelídítése érdekében először azonban tisztáznunk kellett, mi is számít  egyáltalán adatnak – ami nem is olyan egyszerű kérdés, hiszen tulajdonképpen minden, ami körülvesz minket, értelmezhető akár adatként is. Egy civil szervezet számára például nem csak az lehet releváns adat, hogy mekkora a hátrányos helyzetű gyermekek száma egy adott kistérségben, vagy hogy milyen légszennyezettségi adatok mérhetőek egy forgalmas kereszteződés környékén, de az is, hogy hány órát töltenek a szervezet munkatársai adminisztatív munkával. Az adatok hatékony kezelése, a megfelelő következtetések levonása tehát nem csak szakmai munkájukban segítheti a civileket, hanem saját belső működésük tökéletesítésében is.

Miért fontosak a nyílt adatok?

A nyílt adatok különösen fontosak lehetnek a civilek szempontjából – ezek azok az adatok, amelyek mindenki számára akadály nélkül elérhetőek, felhasználhatóak, és szabadon megoszthatóak. Sajnos nem olyan könnyű ilyen adatokat fellelni, hiszen sokszor hiába kötelez jogszabály egy-egy állami intézményt arra, hogy bizonyos közérdekű adatokat nyilvánosságra hozzon, ha azok nem érhetőek el az intézmény honlapján, vagy éppenséggel nehezen feldolgozható formában (például beszkennelve) kerülnek közzétételre. Ilyen esetben azok, akik szeretnék az adatokat elemezni, vagy munkájukhoz felhasználni, kénytelenek igen nagy energiákat fordítani arra, hogy az adatokat megszerezzék és felhasználható, elemezhető formába ültessék át.  Az Open Knowledge és partnerei célja, hogy minél több közérdekű adatot „felszabadítsanak”, és nyílt adattá tegyenek.

Azt nem kell külön ecsetelni, hogy a nagyobb mértékű átláthatóság és ellenőrizhetőség hozzájárul az állam vagy bármely szervezet hatékonyabb működéséhez. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy a nyílt adatok használatának gyakran kézzel fogható gazdasági és társadalmi haszna is lehet, hiszen használatukkal nem kevés pénzt, energiát és emberi erőforrást lehet megtakarítani. A megfelelő adatok elemzése elengedhetetlen például egy hatékonyabb, környezetbarát közösségi közlekedés megszervezéséhez, vagy a különböző fejlesztési tevékenységek koordinálásához, de a tudományos munkák hitelességének ellenőrzését is javíthatja. Közismert példa erre, amikor egy, a fél világ kormányait a költségvetési megszorítások bevezetésére ösztönző harvardi tanulmányról egy alaposabb elemzés után kiderült, hogy nem valós adatokra támaszkodott.

Hogyan tudják a civil szervezetek  hasznosítani az adatokat?

Természetesen hiba volna egy civil szervezet részéről, ha öncélúan, vagy pusztán a divatos infografikák, vagy más vizuális, technológiai programok kedvéért kezdene el adatokkal mélyebben foglalkozni – éppen ezért minden adathasználatra építő projekt megkezdése előtt érdemes feltenni a kérdést: milyen problémát akarunk megoldani, mi a célunk, és milyen valós, pozitív változást  kívánunk elérni. Ezután érdemes tisztázni azt, hogy ezt a célt pontosan milyen adatok segítségével, milyen eszközökkel és célközönség elérésével valósíthatjuk meg a leghatékonyabban. És ha már birtokunkba kerületek a megfelelő adatok, érdemes kihasználni az azokban rejlő kommunikációs lehetőségeket: ahelyett, hogy pusztán publikálnánk az eredményeinket, fontos, hogy a lehető legszélesebb körben támogatókat állítsunk céljaink mellé: például konkrét cselekvésre kérhetjük az embereket (pl. írjanak leveleket az illetékes polgármesternek), vagy segítsük azokat az állampolgárokat, akik aktívan szeretnék formálni a környezetüket.

Adat-klinika

A workshop második napján az úgynevezett „adat-klinika” keretében az egyes szervezetek K-Monitorral közösen tervezett adatos projektjeit beszéltük át külön-külön: a trénerek tippeket és iránymutatást adtak arra, hogy merre érdemes elindulni a projekt-ötletekkel. Segítettek például abban, hogy az önkormányzat gépelt jegyzőkönyveit digitalizáló, a helyi politizálást és közpénz-költést ellenőrző szervezet hogyan tudja ezeket a dokumentumokat kereshetővé tenni és felcímkézni (Civil Kapocs projektje Alsónémediben). Egy másik szervezettel is az önkormányzatok működését szeretnénk átláthatóbbá tenni (eDemokrácia), és vannak, akikkel a lakhatási szegénységgel (Habitat for Humanity Mo.), a kormány által nemzetközi fejlesztés címén elköltött összegekkel (Hand Szövetség), a fogvatartás költségeivel (Magyar Helsinki Bizottság), illletve a tanodáknak ítélt támogatásokkal (Motiváció Egyesület), kapcsolatos adatok elemzésével foglalkozunk majd. A Mérték Médiaelemző Műhellyel az állami hirdetéseknek a magyar médiára gyakorolt hatását fogjuk vizsgálni, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületével azt, hogy a szigorodó szabálysértési törvény milyen negatív hatással van a szexmunkások életére, míg a Születésház Egyesülettel pedig megnézzük, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élő nők mennyire szenvednek diszkriminációtól a szülészeti ellátásban. A Levegő Munkacsoporttal környezetvédelmi célokat szolgáló online térképes alkalmazást szeretnénk létrehozni, a Magyary Zoltán Egyesülettel pedig közösen fejlesztünk ki egy, a nyílt adatok használatáról szóló képzési anyagot a közigazgatásban dolgozók számára.

Az Open Knowledge szakemberei még visszatérnek hozzánk ősszel egy három napos „adat-sprintre”, amely során minden egyes szervezet adatos projektjével mélyrehatóbban fogunk foglalkozni.

A további képzésekről / workshopokról itt lehet olvasni.