Miközben idén alig 3 hét alatt Mészáros összeszedte a tavalyi munkái harmadát, a Medián felmérése szerint számottevően – 31-ről 39 százalékra – nőtt azok aránya, akik nemcsak „elképzelhetőnek”, de „nagyon valószínűnek” tartják, hogy az oligarchaként számon tartott nagyvállalkozók valójában Orbán strómanjai. Túlnyomó többségben vannak azok is, akik a magyarországi korrupciót „felülről irányított, rendszerű tevékenységnek” minősítik. Úgy tűnik, a kommunikációs füstbombák ellenére az embereknek az bizonyosan feltűnt, hogy a klientúra eszeveszett hizlalásában nem lesz kampánycsend.

(fotó: Isza Ferenc)

A novemberi felmérés akár némi mértéktartásra is inthetné a választási kampányra készülő kormánypártokat, de ha csak az idei évet nézzük, akkor mértéktartásnak nyoma sincs: a nemzeti tőkések szűk klientúrarétegét olajozott gépezetként tömi megrendelésekkel a magyar államapparátus. Mészáros Lőrinc, akinek a legfrissebb összesítés szerint már 203 cégérdekeltségből áll a főként uniós forrásokra szakosodott portfóliója, az évből eltelt mindössze 18 nap alatt végösszegét tekintve a tavalyi év megbízásainak már a harmadát összeszedte. Még egyszer: Mészáros cégei alig 3 hét alatt körülbelül harmadannyi munkát nyertek el (önállóan vagy konzorciumi résztvevőként, másokkal együtt), mint a tavalyi év egészében. Nézzük a számokat!

Az Átlátszó számításai szerint Mészáros cégei tavaly 299 milliárd értékű állami munkába dolgoztak be, aminek 83%-a uniós forrást használt. Idén ehhez képest már 100 milliárdnál tartanak ugyanebben az összevetésben! Ez papíron nem mind Mészáros cégeihez érkezik be, de a pletykák szerint a Mészáros “baráti zónájában” lévő partnercégeknek nincs igazán sok önállósága. Olyan összegeket pedig, mint Mészáros eszéki focicsapatának állami pénzen történő kistafírozása, ebben az összevetésben fel sem tüntetünk, lévén nem közbeszerzés.

Ez 112,8 milliárd forintnyi tender. A központosított közpénzszivattyú működik, nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezen cégek bevételének 80+%-a állami megrendelésekből származik. A Mészáros-Szíjj-Garancsi-Tiborcz féle tenderek pedig bizonyos ágazatokban felszámolták a piaci versenyt. Kimutatható, hogy a közbeszerzések kiírása és a tulajdonviszonyok átalakulása nyomán ezeken a tendereken az a helyzet áll elő, hogy a győztes cégeknek nem kell érdemben versenyezniük a munkákért, ezért magasabb árat mondhatnak, amit meg is tesznek. Ez jól látszik az osztalékkifizetésekből is. Ezek a cégek jóval az iparági átlag (a nem kormányközeli cégek jövedelmezősége) felett vesznek fel osztalékot, ezt a pénzt pedig tetszik - nem tetszik, a jelenlegi klientúrarendszernek köszönhetően, a közös kasszából tehetik át a saját zsebükbe.

Az, hogy jogos-e az emberek meglátása és strómanokról beszélhetünk, vagy bonyolultabb rendszerösszefüggés van a politikai és a gazdasági elitcsoportok között, fontos kérdés, de talán még fontosabb, ami magából a felismerésből következik: a Mészáros-félék gazdagodása maga a rendszer, amit nem hogy nem szégyellnek, de már a kampány kedvéért sem tesznek félre. Azt azonban talán már senki sem hiszi el, hogy Mészáros, Garancsi vagy Tiborcz, a kormányfő közeli, személyes ismerőseinek ügyei elintézhetők annyival, hogy a magyar tőke előnyt élvez a külföldivel szemben. Ha a vitatható üzleteken szerzett vagyonát a horvát futballba becsatornázó Mészáros Lőrinc és társai gazdagítása “a Fidesz legfőbb politikája”, akkor legyen bátorság ahhoz is, hogy Mészárosék dinamikus gyarapodását a kormány a sikerei között tüntesse fel. Legyenek a Mészáros-milliárdok az új rezsicsökkentés. Mosolyogjon ő a plakátról!

 Zavar a korrupció? Támogass minket, legyél a K-Monitor önkéntese!

A korábbi évekhez hasonlóan idén is összefoglaljuk, mivel foglalkoztunk az elmúlt évben. A 2017-ben elkészült eszközeinkre, adatbázisainkra és kutatásainkra azért is vagyunk különösen büszkék, mert végig erős ellenszélben dolgoztunk. A kormány pont egy éve hirdetett háborút a kritikus civilekkel szemben, amit olyan lépések követtek, mint Németh Szilárd eltakarítós szónoklata és a civilellenes törvény júniusi elfogadása, hazug módon arra hivatkozva, hogy a civilek gazdálkodása nem átlátható. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy miket tettünk az elmúlt egy évben a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért.

Sokminden kering a kormány választási csodafegyverének és az önkormányzatok lecsitításának eszközéül is szolgáló Modern Városok Programról. Tény, hogy idegenforgalmi, sport- és egyéb fejlesztések tucatjai indultak már el és tagadhatatlan, hogy a kormány nem csak az amúgy is járó EU-s pénzekkel "pózol", de ezeken felül is komoly milliárdokig állja a cechet a megyei jogú városok olykor presztízsberuházásba hajló elképzeléseiért. Ha viszont valaki meg akarja tudni, mi épül, mennyiből, milyen finanszírozással és ütemezéssel, akkor csalódnia kell, pedig ép ésszel nehezen felfogható, miért nem rakja ki a listát az ablakba a kormány. Jelenleg azonban kormányrendeletekből és a kormány oldalára feltöltött szkennelt okiratokból lehet kisilabizálni, milyen fejlesztésekre költ milliárdokat az állam.

(kép: 24.hu)

Nemrég kikerült a kormány oldalára egy nagyobb adag ilyen szkennelt okirat, amit fel is vittünk az általunk szerkesztett interaktív térképre, hogy ha már a tárca nélküli miniszterrel megtámogatott Nagy Vidéki Költekezési Program nem átlátható, mi azért segítsük az eligazodást. Abból dolgozunk, ami az okiratokban szerepel, így csak azokat a beruházásokat találhatjátok meg, ami már elindult (aláírták az okiratot - ennél sokkal többről van már megállapodás), és nincsenek itt a nagy uniós infrastrukturális beruházások, amit ugyan hozzászámolnak a programhoz, de azokat nem az önkormányzatok bonyolítják. A legújabb frissítéssel közel 80 projekt tekinthető meg, kiemelve a költségek, ütemezés és felügyeleti szerv - de linkelve megtalálhatók maguk az okiratok is. 

Felmerülhet a kérdés: körüllengi-e mutyigyanú a Programot. Erről jelenleg nehéz átfogó képet adni: a közbeszerzéseket a megyi jogú városok külön-külön bonyolítják, arról tehát végképp nincs adatunk, az eddigi, MVP-hez kapcsolódó tendereken kik nyertek. Az igazán izgalmas közbeszerzések, pl. a debreceni Csokonai Színház közbeszerzése pedig még csak most jut el eredményhirdetésig, így erről hamarosan kiderülhet, vajon az ismert kormányközeli cégek győzelme-e az ár a nagyvonalú támogatásért, vagy helyben ismert vállalkozások győzhetnek. A Programról egyébként az már tudható, hogy a korábban általunk is megismert számok biztosan nem tarthatók, tehát 3388 milliárd nem lesz elég a beígért fejlesztésekre. Akárhogy is, nagyra értékelnénk, ha a miniszter úr hangsúlyt fektetne arra, hogy egy külön honlapon dokumentálja, a portfóliójába tartozó fejlesztésekről mit lehet tudni, például abban a tekintetben, hogy az Uniós költségvetés mekkora részben fizeti a kampánycélokra is felhasznált szalagátvágások árát. Az ugyanis mégsem járja, hogy több ezer milliárd forint állami pénz sorsáról csak a Magyar Idők "termelési jelentéseiből" lehet tájékozódni.

Köszönjük önkéntesünk segítségét a cikk elkészítésében! Jelentkezz te is a K-Monitorba önkéntesnek. 

A múlt héten Nagy-Britannia újabb komoly lépést tett a nyílt kormányzás felé. A december 14-én megjelent rendelet a közzétett kormányzati adatok listájának jelentős bővítését irányozza elő. Míg itthon a kormányzat gyakran titkolózik a közpénzek felhasználásáról és pénzt kér a polgáraitól a közérdekű adatokért, a britek egyre több és több mindent pakolnak fel az állami üvegzsebekbe. Céljuk az is, hogy ezek az adatok könnyen kereshetőek legyenek, felhasználható formátumban publikálják őket, ezzel elősegítve, hogy az üzleti és civil szféra szféra érdemi módon felhasználhassák az adatokat. Nem csoda, hogy a britek sokkal kevésbé érzik korruptnak az országukat, mint mi.

(fotó: rubylane.com)

A hazai viszonyokon edződve már a rendelet bevezetője is megdöbbenést kelt. Az iránymutatáshoz csatolt miniszterelnöki előterjesztésben maga Theresa May tesz hitet az átláthatóság fontossága mellett! Szerinte a bárki számára hozzáférhető adatok önmagukban fékként és ellensúlyként működnek, hozzájárulva a jó kormányzáshoz, mivel ezek megkövetelik a legmagasabb közéleti normákat. Továbbá, hatékonyan visszaszorítják a felesleges költekezéseket, így minden egyes adóként befizetett font jobban hasznosulhat. May arra is rámutat: a nyílt adatok rámutathatnak olyan felesleges költekezésekre is, amelyek eddig elkerülték a minisztériumok és kormányzati osztályok figyelmét - de az éber állampolgárokét nem. Az innovatív digitális technológiák használata a közszférában rengeteg pénzt takaríthat meg és megkönnyítheti a polgárok dolgát is, ahogy azt láthatjuk Észtországban. És itt nem olyan, nálunk kormányzati körökben vitatott, de a nyugati demokráciákban evidens dolgokra kell gondolni, mint a közbeszerzési szerződések egyszerű kereshetősége, vagy a kormányzati költekezések listája, amelyek hasznosságát már az előző cikkünkben kiveséztünk: Nagy-Britannia ennél sokkal több mindent pakol ki az asztalra: nők és férfiak közötti bérkülönbségről vezetett statisztika, kis összegű kártyás fizetések, forgóajtó (visszatérés az üzleti szférába a távozás után). Akit részletesen érdekel a most elfogadott minimum követelmény az adatok közzétételéről, itt találja angolul.

Azt hiszed, mindent tudsz a parlamentről és a képviselőkről? Töltsd ki a K-Monitor virtuális kocsmakvízét, és kiderül, mennyire vagy tájékozott! A kvízt arra az eseményre készítettük, ahol bemutattuk, hogyan lehet többet kihozni a parlamenti adatokból a jelenleginél. Kövess minket, és nézz be a kulisszák mögé! 

Ha érdekelnek az 1990 utáni parlamenti felszólalásokat elemző kvantitatív kutatásunk előzetes eredményei, kattints ide!

A korrupció elleni harc világnapján jelentette meg az Európai Bizottság a korrupcióval foglalkozó Eurobarométer felmérését. Az összes tagállamot érintő vizsgálatból kiderül, hogy korruptabbnak érezzük Magyarországot, mint három éve, és az unióban mi tarjuk a legkevésbé cikinek, ha valamilyen közigazgatási szolgáltatásért cserébe ajándékot, pénzt adunk vagy szívességet teszünk.

A magyarok nagy többsége (86%) szerint széleskörű probléma korrupció az országban, azonban nyolc tagállamban még rosszabbnak érzik hazájuk korrupciós helyzetét a megkérdezettek, a görögök egyenesen 96%-a gondolja úgy, hogy mindent elural a korrupció.

As part of the 2017 Global Legislative Openness Week K-Monitor did some experimenting with parliamentary data. Background: K-Monitor started to scrape data from the Hungarian Parliament's website to make it processable for researchers and easily searchable for citizens and journalists. The following is an English summary of the preliminary results, more to follow in spring.  

(Click on the picture to proceed to the project page - HU)

Az Országgyűlés működésének egyik legfontosabb követelménye a nyilvánosság. Egy demokratikus állam polgáraként jogunk van ahhoz, hogy a minket érintő legfontosabb döntések meghozataláról és a bennük részt vevőkről minden információhoz hozzájuthassunk. Ma már nem adja a TV a parlamenti üléseket, de az informatika fejlődése számos új lehetőséget kínál a törvényhozás sokdimenziós elemzésére. Ehhez a parlamenti adatok megnyitása szükséges: szkennelt oldalak helyett gépileg feldolgozható formában. A 2017-es Nyílt Jogalkotási Hét (GLOW) eseményeihez kapcsolódva a K-Monitor a magyar parlamenti adatok hasznosításával foglalkozó műhelykutatásának előzetes eredményeit mutatja be. 

(Kattints a képre a projekt oldalára való továbblépéshez)

FOR THE ENGLISH VERSION, PLEASE CLICK HERE!

Átment az amerikai Képviselőházon a nyílt, közösségi, elektronikus és szükséges kormányzati információ törvény (OPEN Government Data Act). A javaslat szövegét a "Bizonyítékalapú Döntéshozás Alapjai" törvény részeként nyújtották be. Ha bevezetik, a törvény kötelezővé tenné az összes kormányzati információ gépileg olvasható formátumú és szabadon újrafelhasználható közzétételét. Az Egyesült Államok így kodifikálná azt a 2013-as elnöki irányelvet, amely alapértelmezésben megnyitná a kormányzati adateszközöket. Ez a lépés ugyan nem teszi közvetlenül még átláthatóbbá az amerikai kormányzatot, de hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb közpolitikai döntések szülessenek és táplálhatja az adatrobbanás következtében szárba szökő gazdasági és politikai kezdeményezéseket, vállakozásokat, globálisan is kijelölve az irányt a nyílt kormányzással kapcsolatos törekvéseknek.

- kép: Economist (Allan Sanders) -

A törvény szövege alapján nyílt kormányzati adateszköz az, amely:

1. Gépileg olvasható
2. Elérhető (vagy elérhetővé tehető) nyílt formátumban
3. Nem terheli olyan megkötés amely ellehetetlenítené a fel- és újrafelhasználását; és
4. Olyan szabványon alapul, amelyet a szabványhivatal kezel.