Politikai korrektség brüsszeli módra: sérti a tagállamokat, ha a Bizottság az uniós források szétlopásáról beszél? Jó, akkor állítsuk le az antikorrupciós jelentést, és titkoljuk el a benne foglaltakat! Partnerünkkel, az Access Info Europe-pal közösen adtunk be közérdekű adatigénylést az Európai Bizottságnak. Az eddig elkészült tagállami jelentéseket, illetve a döntés-előkészítő dokumentumokat szerettük volna hozzáférhetővé tenni, amit a Bizottság vélhetően politikai nyomásra rejteget. A kért adatoknak csak egy részét, azt is hiányosan kaptuk meg.

A következő dokumentumokat kértük a Bizottságtól annak érdekében, hogy az állampolgárok tisztábban láthassanak az ügy kapcsán és az eddig elkészült anyagok se vesszenek kárba:

- a már elkészült jelentések a tagállamokról a 2017-es Antikorrupciós Jelentés keretében,

- a dokumentumok, jegyzőkönyvek és azon ülések résztvevői, amik megelőzték a döntést, miszerint nem adják ki 2017-ben a jelentést,

- a tagállamok és a Bizottság között zajló kommunikáció dokumentumai, a tagállamok visszajelzései, javaslatai az Antikorrupciós Jelentés kapcsán.

Próbájuk feldolgozni, hogy az átláthatóság és a korrupció elleni harc olyan bajnokai fogják hamarosan megszavazni a civileket megbélyegző törvényt, mint Farkas Flórián, Rogán Antal vagy a gazdasági bizottság tagjai, de őszintén szólva továbbra sem értjük, hogyan veszélyeztetheti az ország érdekét a munkánk. Ami bizonyos: a megbélyegző jogi kategória az oroszoknál is csak az első lépés volt, utána jöhetnek az "aggódó polgárok" bejelentései miatt indított, zaklató vizsgálódások, a diszkrimináló törvények és a propagandával legitimált nem-állami erőszak. Az viszont talán még egy Kósa-nyilatkozatnál is jobban mutatja a jelenlegi helyzet tudathasadásos jellegét: az állami portált, ahová a civilek feketelistáját fel akarják tölteni, konkrétan az EU pénzéből hozták létre. 

Nem kapott nagy hírverést, de idén januárban elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest smart city jövőképét. A dokumentumban javaslatot tesznek olyan gyakorlatokra, amik nyugati mintára okos várossá tehetik Budapestet. A példák között Barcelona, Bécs és London. Bemutatjuk a főbb pontokat.

A januárban elfogadott koncepcióban nem szerepelnek konkrét, megvalósítandó projektek, sokkal inkább általánosabb elvek és értékek annak kapcsán, milyen területeken érdemes a leginkább okos megoldásokkal alkalmazni a jövőben. A megfogalmazott irányelvek a 2013-ban elfogadott Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció keretrendszeréhez igazodnak. A stratégiai dokumentum elkészítésében részt vettek a fejlesztésekben érdekelt fővárosi gazdasági társaságok, civil szakértők és az önkormányzat főosztályai. Ha hihetünk az elfogadott javaslatnak, akkor a következő évtizedekben Budapesten az alábbi szempontok figyelembe vételével indulhatnak fejlesztések.

A demokráciák ma érezhető válsága az ezredfordulón még ünnepelt intézmények, jelszavak, szlogenek, víziók válsága is. A majd tíz éve tartó válságperiódus annak az intenzív újragondolását is elhozta, mi siklott félre, és milyen kormányzatot, milyen demokráciát akarunk a 21. század digitális világa számára. Ebben a közös gondolkodásban vettünk részt az ötödik gdanski Személyes Demokrácia Fórumon, miközben fél szemmel az itthoni híreket követtük, és a régióbeli civileknek próbáltuk elmagyarázni, mi a fene történik Magyarországon. Szubjektív élménybeszámolónk a régió legnagyobb részvételi demokráciával foglalkozó seregszemléjéről.

A PDF jubileumi, ötödik éves találkozójának programján végigtekintve fura belegondolni, hogy az itt felvetett témákkal foglalkozó szakemberek és az itt bemutatott projektek gazdái saját országukban gyakran a nemzet fő ellenségének vannak kikiáltva ahelyett, hogy ezek a kormányok a civilekkel együttműködve közösen keresnék a megoldást a jelenkori demokrácia problémáira. Vajon miért baj az, ha ebben a körben mi, egy magyar civil szervezet is bemutatjuk a saját projektjeinket? Ebből a kiközösítésből, amit orosz, közel-keleti vagy balkáni kollégáink már hosszú évek óta szenvednek, mi magyarok is ízelítőt kaptunk az elmúlt hónapokban, években. A tapasztalatcsere azonban túlmutat a közös sérelmek felemlegetésén: ezek a szervezetek szoros együttműködésben, közös projektek révén próbálnak változást hozni saját országaikban és a régióban a társadalmi részvétel erősítése és a közügyek átláthatóságának növelése érdekében.

 Hallgasd meg a beszélgetéseket!   [első nap] [második nap]

Felborzolta a kedélyeket, amikor a népszavazási kezdeményezés sikere után nyilvánosságra került, hogy az olimpiai pályázatot bonyolító projektcég hirdetési és marketingszolgáltatásokra 3 milliárd forintos keretszerződést kötött az MEC Hungary és a Rogán-szomszéd fémjelezte Affiliate Network alkotta párossal. Kíváncsiak voltunk, mi lesz a szerződés (és a közpénzek) sorsa a rendezés lefújása után, ezért adatigényléssel fordultunk a Budapest2024 Zrt.-hez. Kiderült: Csetényiéknek be kell érnie egy 200 milliós megbízással, a 3 milliárd forint többi része egyelőre lóg a levegőben.

Tudtuk, február 18-án azonnali hatállyal felfüggesztették a megkötött szerződéseket, utána új megrendeléseket nem adtak ki, a pályázatra elkülönített költségvetést nem használták fel. Az inkriminált keretszerződést még januárban kötötték. A Bp2024 megkeresésünkre határidőn belül, korrekten válaszolt és kiderült: a szerződés 2017. január 20-a napján (még a hatályba lépés és a megrendelések, kifizetések előtt) átruházásra került a Magyar Turisztikai Ügynökségre. Ez a szervezet felelős a városmarketingért. 

Ez a K-Monitor nemzetközi korrupciós sajtószemléjének márciusi száma, amit minden hónap első szombatján olvashattok. Olyan ügyeket gyűjtünk össze, amik meghatározzák egy ország politikai életét - és magyar szemmel is relevánsak. Sajnos ezek a témák gyakran elvesznek a hírversenyben, ezért érdemes rájuk havonta visszatekinteni. Korrupció nem csak nálunk van, a szomszéd kertje sem mindig zöldebb. Ha olvasod a nemzetközi sajtót, és olyan ügyre bukkansz, ami szerinted ide kívánkozik, küldd el nekünk az info@k-monitor.hu címre.

Az Unió antidemokratikus és az átláthatatlan háttéralkuknak kedvező lépésre készül: bevezetné a globális beruházási vitákkal foglalkozó bíróságot. Ez a lépés csökkentené az állampolgári részvétel és a demokratikus döntéshozatal lehetőségét az Unió országaiban. Az ügyben megelőzésképp petíciót indított a We Move Europe, a K-Monitor pedig arra buzdít, hogy vegyünk részt az uniós közélet minket is befolyásoló akcióiban, védjük meg a demokratikus értékeket és írjuk alá a civil petíciót.  

Az apropót az új szerv létrehozására a szabadkereskedelmi szerződések adták: ezek az egyezmények tartalmaznak az ellenőrzésre és szankcionálásra tekintettel olyan passzusokat, amik a felek - tehát a vállalatok és az államok - közti vitás helyzeteket döntik el. Ezek azonban nem univerzálisak, gyakran eltérnek egymástól, így megnehezítették a különböző ügyek összehasonlíthatóságát és elbírálását. Az eljárás során a kereskedelemben részt vevő vállalat sérelem esetén beperelheti az államot, amiért az megszegte a szerződésben foglaltakat. A CETA, tehát a Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi egyezmény keretében a két fél tárgyalásokat kezdett egy olyan nemzetközi szerv létrehozásáról, ami a jelenlegi vitarendezési rendszernek vetne véget. A javaslat szerinti beruházási vitákkal foglalkozó multilateriális bíróság több, mint 1400 uniós kereskedelmi szerződést érinthet, ha érvénybe lép.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság idén mégsem adja ki a már elkészített antikorrupciós jelentését. A Római Szerződés aláírásának évfordulója kapcsán 56 civilszervezet, köztük a K-Monitor és a TI Magyarország nyílt levélben fordult a a döntésért felelős Frans Timmermanshoz: térjenek vissza a három éve megkezdett útra, maradjanak hűek az alapításkor megfogalmazott célkitűzéshez: harcoljanak a korrupció ellen.

Fotó: European Parliament, Flickr (CC BY-NC-ND 2.0)

Az antikorrupciós jelentést egyébként 2014-ben adták ki először, a jelentés megírásában a K-Monitor is részt vett. Magyarország az elemzés eredményeiben nem különösebben remekelt: az országról szóló részben előkerültek a pártfinanszírozással, közbeszerzésekkel, információszabadsággal és az hálapénzekkel kapcsolatos problémák. A jelentések ajánlásokat is tettek, amelyek jó viszonyítási pontot képeztek egy ország korrupcióellenes fellépésének későbbi értékelésénél. Szomorú, hogy olyan időkben, amikor alig sikerül olyan fontos ügyekben valódi előrelépést elérni, mint az Európai Uniós ügyészség, egy közérdekű bejelentők védelméről szóló irányelv, vagy egy funkcióját valóban ellátó OLAF, a Bizottság felad egy már létező és működő antikorrupciós mechanizmust.

Az antikorrupciós jelentésről leállításáról szóló döntés ellen tiltakozva most 55 európai civil szervezettel közösen nyílt levélben fordultunk Timmermanshoz. A levélben arra kérjük Timmermanst, hogy adjon számot arról, miért nem adják ki az elkészült jelentést, és mi az oka annak, hogy nem harcol az unió erélyesebben a korrupció ellen. A levélben arra is kértük, mutassa be javaslatait arra vonatkozóan, hogy mit akar tenni az EU a korrupció ellen.

A döntés ellen egy másik fórumon is felléptünk: az Access Info Europe civil szervezettel közösen közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyben a döntést előkészítő és indokló dokumentumokat kérjük a döntéshozóktól. A válaszra megszabott határidő lejárt, a fejleményekről természetesen beszámolunk.

Még Fürjes Balázs fejlesztésügyi mindenesnek is leesett a tantusz, hogy "lehetne egy bonyolult kérdésben is közérthetőbben kommunikálni", és bizony igaza van. Egy százmilliárdos beruházásnál vagy megarendezvénynél az lenne a minimum, hogy a tervezés, a menetrend, a költések és az eredmények mind nyomon követhetőek a polgárok számára. Ehhez képest hiába a PR és Hosszú Katinka, csak dühöng az ember, ha naponta értesül az újabb és újabb százmilliós, milliárdos költésekről. Kívülről kapkodónak és kaotikusnak tűnik a szervezés, pedig mindez hiteles, tényalapú kommunikációval és néhány grafikonnal orvosolható lenne. Bemutatjuk a vizes VB költéseit!

Ugorj a cikk aljára az interaktív ábráért vagy kattint a képre a teljes képernyős nézetért!

A kormányzati kommunikáció visszatérő agyréme a civil szervezetek befolyásolási kísérleteivel való riogatás, amit mostanában áltudományos Századvég-tanulmányok is "kimutattak". A kormány szándéka egyszerű: kell egy ellenfél, aki ellen harcolni lehet, és miközben megvédik az országot, addig sem a valós problémáktól hangos a közélet. A most leügynöközött szervezetek már évek óta kérik a döntéshozatal befolyásolásának átláthatóvá tételét, eredménytelenül. A szabályok finomhangolásával milliárdokat keresők helyett azokon csattanna az ostor, akik bele mertek szólni a nagyok játékába. 

Egyébként pont a Fidesz szüntette meg 2010-ben az első hazai lobbitörvényt, pedig teljesen jogos igény, hogy aki bármilyen célból befolyásolni próbálja a politikát, az tegye ezt átlátható módon. Derüljön ki: ki finanszírozza, és kit milyen ügyben környékezett meg, legyen szó civilről vagy hivatásos lobbistáról! 2012-ben pont a most kritizált civilek kérték a kormányt a lobbiszabályok rendbetételére. A jelenlegi, ex lex helyzetben a döntéshozó fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, suttyomban milyen ajánlatokat hallgat meg. A Századvég tanulmányában is említett K-Monitor rendre felszólal azért, hogy szülessenek megfelelő lobbiszabályok, nem csak Magyarországon, de az EU-ban is. Tagjai vagyünk egy átlátható EU-s lobbizást sürgető együttműködésnek, és regisztráltunk az EU átláthatósági regiszterében is, hiszen előfordul, hogy véleményt nyilvánítunk EU-s jogszabályokról, legutóbb például az EU-s közbeszerzési formanyomtatványokról.