A kormánypropaganda az elmúlt évekre elviselhetetlen méreteket öltött, a közpénzből lebonyolított, kék hirdetések uralta agitációs kampányok folyamatos elemévé váltak a kormánypártok politikájának. Mi a magunk eszközeivel ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy tisztább legyen a kép, mennyi közpénzt költött el a kormány tisztán politikai kommunikációra. Infografikán mutatjuk be, hogyan jutott el az Orbán-kabinet a közpénzből felturbózott önreklámtól a bevallottan politikai agitációt szolgáló kampányokig és a bárki által többször kitölthető álkonzultációkig. A kék hirdetések 5 éve és 45 milliárd forint közpénz története.
Nyáron az elmúlt időszak legnagyobb parlamenti háttéralkuja zajlott a plakáttörvény kapcsán: minden párt azt találgatta, mit nyerhet és veszíthet a köztéri plakátolás esetleges beszűkülésével. Mivel a párt- és kampányfinanszírozás érdemi megújítására nyilvánvalóan nincs szándék, a rendszer egyetlen elemének a reformja csak a taktikázásról szólt. Látni kell, hogy a "lex csicska" nem szól a tévé- és rádióhirdetésekről, a nyomtatott sajtóról, így megmosolyogtató, amikor Kósa Lajos a kampányfinanszírozási rendszer átfogó megújításáról beszél. Tetszettek volna csatlakozni 2014-ben a civilek antikorrupciós programjához!
Jellemző, hogy pont akkor nyúltak hozzá a plakátolás rendszeréhez, amikor mások is ráéreztek a keményebb üzengetésre. Sok sikertelen egyezkedés és egy 2/3-os próbálkozás után végül egy jogilag vitatható trükkel, feles törvénnyel nyomta át Fidesz a lex csicskát. Fontos látni a plakáttörvény kapcsán, hogy nem lehet a pártfinanszírozási rendszer és a korlátozott nyilvánosság egészének működésétől függetlenül szemlélni a politikai hirdetések korlátozását.
Nehéz előrevetíteni, hogy a törvény hatására hogyan alakulnának át a köztéri politikai hirdetések: ma még tartanak az utóvédharcok. Az biztosnak vehető, hogy a korlátlan erőforrásokkal rendelkező kormánynak nem lenne probléma az új szabályok szerint hirdetni, míg más szereplők aligha fognak tudni a korábbi évtizedek korrupt gyakorlata szerint plakáthelyeket boltolni: a Jobbik kísérletét úgy tűnik, az államhatalom el fogja tiporni. Az mindenképp beszédes, hogy állami hirdetések csak egy töredéke megy óriásplakátokra, (ha az állami hirdetések egészének volumenéről szeretnél képet kapni, javasoljuk a Mérték anyagát), az ellenzék számára viszont sokkal fontosabb kommunikációs csatornát jelentenek. Nem véletlenül lett volna hajlandó a Fidesz bevállalni az ilyen hirdetésék részleges tilalmát is a törvény korábbi verziójában.