The public interest management foundations (in short: public interest trusts - PITs) were set up by the Hungarian government in 2021 to restructure Hungarian higher education. Although the law on PITs has been amended several times in the context of the conditionality procedure launched by the European Commission, there have been no substantive changes to the PITs since their establishment. Our blog post summarizes the main problems stemming from double-faced legislation.

Update (9 February 2023): The Government announced on 9 February that Ministers will resign from the boards. However, the law on PITs has not been amended yet.

Main building of the Semmelweis University, Photo: Wikipedia

Nagyjából két éve írtunk róla, hogy miként kéne működniük az EU-s programokat felügyelő monitoring bizottságoknak Magyarországon, javaslatainkat természetesen megosztottuk az illetékesekkel is. Minden bizonnyal nem a mi ösztönzésünkre, sokkal inkább az EU nyomására történhetett, hogy kormány nemrég nyílt pályázatot hirdetett a helyreállítási terv (HET) monitoring bizottságában való részvételre. Jelentkeztünk.

A monitoring bizottságok évente 2-3 alkalommal ülésező, kormányzati és nem kormányzati szereplőket tömörítő, 20-40 tagot számláló testületek, amelyek egy-egy operatív program előrehaladását tekintik át. Ezeket kötelező létrehozni, és ezek adják elvileg a társadalmi bevonás legminimálisabb garanciáját az EU-s programok működésének nyomon követésére. Az eddigi gyakorlat során a bizottsági helyeket nem hirdették meg nyíltan, így sok esetben a kormánynak kedves szervezetek képviselői ültek a bizottságokban, akik ritkán tájékoztatták a nyilvánosságot arról, hogy a bizottságban milyen munkát végeztek.

Ehhez képes mindenképp előrelépés, hogy HET esetében lesznek nyílt pályázaton kiválasztott szereplők is, noha azok javára lejt a pálya, akik már végeztek ilyen munkát, és a kiválasztást a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága végzi. Még az is lehet, hogy a végén le fogják fújni az egészet, mivel a kiválasztási feltételek között szerepelt az is, hogy a jelentkező szervezet alapító okiratának elérhetőnek kell lennie a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában. A probléma csupán az, hogy a birosag.hu oldalon elérhető nyilvántartás nem tartalmazza az alapító okiratokat, így jó eséllyel egyetlen jelentkező sem felel meg ennek a feltételnek.

A monitoring bizottság tagság az alábbi feladatokkal jár:

a) nyomon követni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtását,
b) véleményezni a felhívások tervezetét, különös tekintettel a delegált tagok szakterületeit érintő kérdésekre,
c) megtárgyalni és véleményezni a HET módosítására tett javaslatokat,
d) a tagok egyszerű többségének egyetértésével ajánlásokat tenni a nemzeti hatóság részére.

És az alábbi területekről vártak civil jelentkezőket a helyreállítási tervhez:

a) szociálpolitika,
b) oktatás,
c) munkaerőpiac,
d) egészségügy,
e) környezetvédelem,
f) éghajlatváltozás elleni küzdelem,
g) energia,
h) fenntartható fejlődés,
i) fenntartható közlekedés,
j) az alapvető jogok,
k) az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása,
l) átláthatóság,
m) korrupcióellenes küzdelem

A kiválasztási szempontokat és megszerezhető pontokat is közzétették előzetesen, ezek közül a legtöbbet az nyomott a latba, ha egy szervezet egy ideje már részt vesz EU-s programokban, illetve tagja volt monitoring bizottságnak. A K-Monitor számára ez lenne az első alkalom, így kíváncsian várjuk, hogy elegendőnek ítéli-e a Miniszterelnökség a 17 éves múltunkat az átláthatóság és a korrupcióellenes küzdelem területén.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

Idén is január 31-én éjfélkor hozza nyilvánosságra az Országgyűlés Hivatala az országgyűlési képviselők által leadott vagyonnyilatkozatokat. A vagyonnyilatkozati szabályok viharos évet tudhatnak maguk mögött. A kormánytöbbség 2022-ben többször is variált azzal, hogy a döntéshozóknak miről is kell a nyilvánosság előtt nyilatkozniuk. A vagyonnyilatkozatok térképén pedig egy új szereplő is megjelent: az Integritás Hatóság.

Fotó: parlament.hu

A Pénzügyminisztérium továbbra sem készít közérthető szemléltetést a polgároknak a költségvetéshez, sőt idén rendeletben adták ki a számokat, amihez - hiába nyújtották be később a Parlamentnek - részletes indoklás sem készült. Ez olyan furcsa helyzetekhez vezet, mint amikor a K-Monitor információjára rákérdező újságíróknak a kormány egyetlen nap alatt három különböző tartalmú választ adott. A költségvetés átláthatósága absztrakt probléma, de a tervezetlenség és következetlenség nagyon is konkrét bajokat okoz. Megcsináltuk a szemléltetést a kormány helyett, mutatjuk, mire megy az adód!


Január elején feldolgoztuk a kormány rendeletét és már harmadik alkalommal interaktív weboldalunkon szemléltető anyagot készítettünk, ami rámutat a közzététel hiányosságaira is. Korábbi bejegyzésünkből kiderül, miért kirívó nonszensz rendeletben kiadni a költségvetést. Bemutatunk hét érdekes részletet, amit az adatok feldolgozásával találtunk, a kormány össze-vissza beszélését kiváltó ösztöndíjpénzekből és a titkosszolgálatok megnövelt büdzséjéből hír is lett.  

Kattints a képre a Közérthető költségvetésért!

Most még mélyebbre ásunk. A költségvetés intézményi (ki költi el a pénzt?) alaplogikáján túl megnézzük, hogy a hozzáférhető adatok alapján hogyan csoportosíthatóak még a költségvetés kiadásai. Bemutatjuk, hogyan változtak a rezsiválság és az infláció miatt a személyi és dologi kiadások, és milyen kormányzati funkciókra (oktatás, egészségügy, jóléti kiadások stb.) költünk többet vagy kevesebbet, mint a korábbi években. Ehhez meg kell ismerkednünk az alábbi fogalompárral: 

Nézzük először a költségvetési bontást! Összehasonlítva a tavalyi (sok téren túlteljesített) előirányzatot az idei tervekkel, látszik, hogy a rezsiköltségek emelkedése alaposan megdobta az állam dologi kiadásait, de hasonló ütemben emelkedtek az intézmények működését finanszírozó támogatások (egyéb működési kiadások) is. A személyi juttatások ugyanakkor nem követik le a most éppen 25%-os, éves szinten 15%-ra kalkulált inflációt, attól alaposan elmaradnak. A beruházásokra beállított összeg az inflációval vagy némileg afölött növekszik, a felújításokra szánt összeg azonban reálértéken is csökken a 2022-re eredetileg tervezetthez képest. Az egyéb felhalmozási kiadások is csökkennek, ez tartalmazza a külső szereplőknek (magánszemélyek, állami cégek, alapítványok stb.) fejlesztésre adott támogatásokat, összességében tehát az állam - ha ragaszkodik a költségvetéshez -, akkor némileg visszafogja a fejlesztéseket.

Ez persze a nagy kép, a tendenciák területenként változnak. Nézzük tehát az egyes, közérthetőbb kormányzati tevékenységek szerinti felosztást (funkcionális bontás)! A hatályos 2023-as, rendelettel hozott költségvetés kiadásai így oszlanak meg kormányzati funkciók szerint. Figyelem, az ábra a teljes államháztartás arányait mutatja (központi/önkormányzati bontás itt). Az arányokat az összes kiadás százalékában látod!

Az adatok forrása a Parlamentnek benyújtott "rendeleti költségvetéshez" csatolt táblázat. Fejezeti indoklás nem készült, így ezek a kiegészítések csupán a teljes főösszegre és annak konszolidált (duplikációktól megtisztított) verziójára nézve állnak rendelkezésre. Itt megnézheted, milyen arányokat mutat a fenti ábra, ha csak a központi költségvetést, illetve csak az önkormányzati alrendszert bontjuk szét funkciók szerint. Az ábra interaktív, a csempékre kattintva még egy szinttel mélyebben is böngészhetőek a kiadások.

Látható, hogy a jóléti kiadásoknak kategorizált tételek dominálnak: a legtöbbet TB-re, azon belül nyugdíjellátásokra költünk a közösből, ezt az egészségügy követi. A pirossal jelzett jóléti kategóriába sorolják továbbá a kulturális és sportkiadásokat is. Szintén jelentősek az egészségügy és az oktatás kiadásai, utóbbival azonban már összemérhetőek a gazdasági funkciók kiadásai: az állam gazdaságfejlesztési, "munkahelyteremtő" tevékenységéhez és ágazati szakpolitikákhoz kapcsolódó kiadásai (pl. közlekedés, távközlés). A tágan vett állami működés (ideértve a rendvédelmet, honvédelmet) 15%-ot tesz ki, ezen belül nagyjából 5% a szűken vett állami bürokráciának a súlya. Az adósságkezelés 2023-ban a tervek szerint 5,8%-ot visz el.

Az egyes állami funkciók súlya azonban közel sem állandó, jelentős különbség van a prosperáló és válságidőszakok között, de különbség figyelhető meg egyes kormányok (pl. a 2010 előtti és utáni időszak) prioritásai között is. A Magyar Államkincstár által közölt idősoros adatok mutatják, mennyire voltak fontosak az egyes években az egyes területek - a GDP százalékában mennyit terveztek elkölteni és költöttek el ténylegesen rá. Ez néha - pl. államadósság - kényszer, más esetben - pl. 2010 előtt a jóléti kiadások, a sport-kultúra 2012 utáni növekedése, (hon)védelem 2016 után - egyértelműen kormányzati értékválasztást mutat.

FIGYELEM! A fenti ábrával szemben itt a teljes GDP arányában látod az egyes funkciókra költött összeget. Az, hogy az egyes években a funkciók összege 45-55% között mozog, azt jelenti, hogy az adott évben megtermelt bruttó nemzeti össztermék mekkora részét osztja újra az államháztartás.

Keress rá a kiemelni kívánt területre! Szűrj rá az oktatásra, egészségügyre!

Az ábrák forrása a Kormány hivatalos közzététele. Hogy pontosan mit jelentenek az egyes kategóriák, vagyis mit tekint pl. egészségügyi kiadásnak a statisztika, abban persze van "mozgástér".

Ehhez támpontot adhat ez a dokumentum, ami újabban már sajnos nem kerül csatolásra a 2022-es, 23-as költségvetéshez, ami bemutatja, hogy tételesen egyes költségvetési sorok (pl. intézmények) hová kerülnek be a funckiók szerinti bontásba. Látszik például, hogy a felsőoktatáshoz számolják a Lakitelek Népfőiskola támogatását (még ha hotel vagy borkatedrális épül is belőle), de oktatási kiadás Schmidt Mária alapítványa és az MCC politikai rendezvényeinek támogatása és az Erzsébet-táborok is. "Egyéb oktatás" a sportszövetségeknek adott támogatás (Versenysport és szakmai feladatok támogatása) és a "Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása" is. Egy ilyen jogcím minden fillérje oktatás, akkor is, ha azt mondjuk politikai munkára vagy béren kívüli juttatásra költik.

Zárásul a fentihez két további kiegészítés. Egyrészt érdemes belezoomolni az elmúlt 3 év tervezett számaiba (lásd ezen az ábrán). A közelmúlt trendjei funcionális téren: az adósságfinanszírozás megdrágulása, az oktatási kiadások jelentős relatív csökkenése, a gazdasági funkciók megtartása, kis mértékű növelése. Az oktatási kiadások relatív csökkenése nem tűnik annyira drasztikusnak, de ha a kategórián belüli alkategóriákat is megnézzük, akkor brutális a csökkenés a sztenderd oktatási rendszernél, amit valamelyest kompenzál az "egyéb oktatás" ilyen-olyan kiadásainak ideszámítása.

Érdemes tehát helyén kezelni a költségvetési előirányzatokat, hiszen a kormány nem igazán ragaszkodik a lefektetett tervekhez, ezt pedig a Parlament nem kéri rajta számon. A rendkívüli felhatalmazással azt pakolnak át év közben, amit akarnak, ráadásul az előriányzatokat az utóbbi időben előre (az előző év nyarán) állapították meg, így általában már az év elején sem álltak meg a lábukon. Az előirányzatokat érdemes tehát helyén kezeni: rendszeresen olvashatjuk a hírekben, hogy a kormány önhatalmúlag tesz bele például sportkiadásokat, egyházi támogatásokat a költségvetésbe. Ez látszik is: az ezeket tartalmazó sort rendszeresen alultervezik, a zárszámadásban túlteljesítés van a tervekhez képest.

Ez semmi másról nem szól, mint a már említett átláthatlan költségvetési gazdálkodás hatalomtechnikai kihasználásáról. Mivel követhetetlen, mire mennyit költenek, és a közzétett számokat sem veszi komolyan senki, szűk klikkek számukra kedves fejlesztéseket (pl. Fradiváros, Lakitelki Népfőiskola, felcsúti tavacska stb. stb.) könnyedén belobbizhatnak a büdzsébe, miközben a normál hivatali utat járó fejlesztési igényeket egy tollvonással kidobhatják. Ezzel párhuzamosan a mindennapjainkat meghatározó közszolgáltatások (kórházak, víz- és csatornahálózat, vidéki utak, önkormányzati infrastruktúra) nem számíthatnak kiszámítható, tervszerűen osztott többletfinanszírozásra. Itt, de még a működés területén, a rezsiárak kompenzációjánál is a kijárás és a politikai szempontok érvényesülnek. Ez egyre növekvő feszültségeket idéz elő a költségvetési gazdálkodásban, és lényegében képtelenné teszi az államot, hogy "célra tartva" költse el az adófizetőktől beszedett pénzt.

Nem csoda, hogy a Pénzügyminisztérium - ami maga is élen jár a látványberuházásokban - nem készít közérthető, állampolgároknak szóló szemléltetést, hiszen néhány, hangos propagandával kísért, néhány éves zászlóshajóprogramtól eltekintve nem is igazán tudná kimutatni, hogy a lobbicsoportok által ad hoc módon megkaparintott pénzeken felül pontosan milyen prioritások mentén és milyen eredménnyel költik az adóforintokat. Hol van már az államadósság elleni küzdelem? Hol vannak az óvodai férőhelyek? A Modern Városok Program is félbemaradt. Az elmúlt években talán a "családbarát" intézkedéseknél volt megfigyelhető ilyen programalapúság, de a magas infláció mellett ezek a támogatások is kezdik elveszteni értéküket. 2023-ra már csak a "rezsivédelem költségvetése" üres hívószava maradt. Többek költ az állam rezsire idén, mint bármikor korábban? Ezzel azért nincsen egyedül.

Hasznosnak tartod, amit csinálunk?

After the pre-election year of 2021, which was all about the ruling party's stocking up, 2022 did not bring more integrity into public life in Hungary either. There was plenty for the corruption watchdog K-Monitor to do! In the spring, we intensively followed the controversial parliamentary election campaign, after that the EU’s not very transparent financial conditionality mechanism. We have we continued to improve access to information in the ever-shrinking publicity in a number of ways and presented alternatives to authoritarian and exclusive exercise of power.

Looking up on the Carmelite Monastry, office of the Prime Minister (pic source: HVG)

Nektek mire elég néhány óra? Az olajozott gépezetként működő Rogán Antal-féle kommunikációs univerzumban ennyi idő alatt simán le lehet bonyolítani egy 3,5 milliárdos kommunikációs tendert. Az őszi, bombás plakátok nemcsak tartalmukat tekintve mesélnek sokat a NER működéséről, de az is beszédes, hogyan jutott a haveri cég a megbízáshoz, hogy teleplakátolja a szomszédban zajló háború idején bombákkal az országot. És ez csak egyetlen morzsa a tavaly elkampányolt 44 milliárdból.

K-Monitor as one of nine Hungarian NGOs has submitted a report on rule of law in Hungary to the European Commission. The report assesses the rule of law situation in Hungary and draws attention to problems in the justice, the anti-corruption framework, the media and other rule of law related issues.

K-Monitor is happy to announce that our NER Hotel database is now available in English, too. NER Hotel is a map-based website that aims to make the Hungarian tourism sector more transparent by uncovering the real owners of restaurants, hotels, and other leisure establishments. It is designed to help people spend their money more consciously when they visit the country. Find out, if the hotel you have chosen for a long weekend or the bar you have planned to visit for a night out has any political connections!

nerhotel.hu

8 nap állt rendelkezésre, hogy észrevételeket küldjünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a tavaly beharangozott állami beruházásokról szóló kerettörvény tervezetéhez. Az EU-s nyomásra bevezetett társadalmi egyeztetéseknek ugyan eddig különösebb eredményét nem látjuk, lévén az általunk eddig küldött javaslatokat különösebb indoklás nélkül söpörték le az asztalról, mégis fontosnak tartottuk, hogy összefoglaljuk, hogy a társadalmi részvétel és az átlátható, elszámoltatható közpénzköltés szempontjából hozzászóljunk a szabályozáshoz. Az alábbiakban a minisztériumnak küldött észrevételeink olvashatóak.

Fotó: Facebook/Hadházy Ákos

Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Budai Vár átépítéséről, benne a minisztériumok ide költözéséről L. Simon László még 2014-ben. A várbeli presztízsberuházások lassan 10 éve tartanak, és annyira fontosan a kormánynak, hogy még most, az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból, pedig az új építkezések egy részéről még mindig nem tudni, pontosan milyen célt fognak szolgálni. Az egyik legnagyszabásúbb építkezés a Pénzügyminisztérium 100 milliárdos régi-új székháza a Szentháromság téren. Ennek kapcsán nemrég - négy évvel a beruházás megkezdése után - elkészült egy hatásvizsgálat arról, jó döntés-e ideköltöztetni a minisztériumot. A tanulmány megállapítása szerint ez a jó döntés - bemutatjuk, hogyan számoltak.