háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (75) adatok (80) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (53) anti korrupció (37) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (210) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (1) english (37) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) EU (5) eu (49) eurobarometer (2) európai (2) EU conditionality (10) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (4) ígyszültem (6) infografika (70) információszabadság (54) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (38) jogállamiság (6) jordánia (1) k-monitor (30) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (12) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (50) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (34) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (64) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (80) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (53) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (8) oroszország (11) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (1) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (4) per (9) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (20) tasz (14) térkép (15) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (9) vagyonnyilatkozat (34) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

10 év alatt 7 ezer milliárd forint agrártámogatást osztottak ki Magyarországon

orsivin // 2022.11.04.

Címkék: eu adatok támogatás agrártámogatások infografika

Tíz éve tettük közzé először az agrártámogatások elosztását bemutató elemzésünket, de egy friss törvényjavaslat értelmében, lehet, hogy ez a mostani lesz az utolsó, a kormány ugyanis szűkíteni próbálja a publikált adatok körét. Pedig a viszonylag jól hozzáférhető adatok tették eddig lehetővé, hogy képet kapjunk az agrártámogatási rendszer hatásairól és haszonélvezőiről. Idei írásunkban összefoglaljuk tíz évnyi elemzés legfontosabb megállapításait, a támogatások legnagyobb nyerteseit, illetve hogy miként szűkítené az elérhető adatok köré kormányt, miközben azt próbálja bizonyítani, hogy mindent megtesz azért, hogy átláthatóan használják fel Magyarországon az EU-s pénzeket.

 agrar_cover_lapos.png

  

2012 óta elemezzük a mezőgazdasági támogatásokat!

 

Böngészd az összes anyagunkat, fedezd fel az adatokat keresőnk segítségével, találj még több hasznos információt!

➡️agrar.k-monitor.hu

 

Az elmúlt 10 év megállapításai

 

2022-ben 10 éve foglalkozunk az agrártámogatások elosztásával az MVH által közzétett adatok alapján. Ez idő alatt mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. Korábbi elemzéseinkben a területalapú támogatásokra koncentráltunk, hiszen ez árulta el a legszembetűnöbben, hogy kik rendelkeznek (akár földtulajdonosként, akár földhasználóként) a legtöbb mezőgazdaságilag hasznosítható területtel. Megállapításainkról bővebben itt írtunk.

  • A közvetlen támogatások több mint 70%-a ugyanakkor továbbra is a kedvezményezettek felső 10%-ának jut. Bár a területalapú támogatások esetén 2014-től sapkát vezettek be, ez nem módosította jelentősen az agrártámogatások elosztását. A 2017-es mélypont után mára újra a 4-5 milliárd forint felett jutnak támogatáshoz a legnagyobb nyertes csoportok.
  • A “Földet a gazdáknak” földprivatizációs program nem módosította jelentősen a birtokszerkezetet, és nem hozta helyzetbe a helyi gazdálkodókat – hiszen a sokszor strómanok szerezték meg a földeket gyanús körülmények között, és lényegében azonnal használatába adták a környéken aktív nagyüzemeknek.
  • A földtámogatások végső kedvezményezettjei kiválóan tükrözik hazánk nagyvállalkozói struktúráját: a legstabilabb nagy kedvezményezett a más szektorokban is évek óta aktív milliárdos, Csányi Sándorhoz köthető agrárbirodalom. Az agrártámogatások eloszlásán is követhető volt a fideszes oligarchaváltás: míg évekig a támogatási dobogón találtuk a Simicskához tartozó Mezort-csoportot, az érdekeltségeik pár év alatt átvándoroltak át Mészáros Lőrinc agrárcsoportjába, amikor a volt Fidesz-pénztárossal hűvösre vált Orbán Viktor viszonya.
  • Számos – nagyrészt családi tulajdonban álló – mezőgazdasági csoport is jelentős agrártámogatásokat tudott megszerezni, némelyek ezek közül egykori termelőszövetkezetek voltak. Jellemzően ezek a cégek kevesebb területalapú, annál több termeléshez kötött támogatáshoz jutottak. Kiemelkedő a Hajdúságban aktív Tedej-csoport, illetve a somogyi Claessens-család és a Pest illetve Baranya megyében aktív holland milliárdos, Joseph Janssen.
  • Alapvetően változott meg az élelmiszeripar struktúrája az elmúlt évtizedben: lényegében csak azok a szereplők tudnak labdába rúgni, akik az élelmiszertermelés teljes vertikális struktúrájában jelen tudnak lenni: az élelmiszerellátás egyre inkább központosult (a termények zöme nagy kereskedelmi láncokon keresztül jut el a fogyasztókhoz), ezért a kistermelőknek eleve kevesebb esélye van arra, hogy megjelenjenek a polcokon.
  • Magyarországon minden évben több tízezer gazdálkodó részesül az öregségi nyugdíjminimum éves összegét (342 500 forintot) meg nem haladó területalapú és zöldítési támogatásban – sokak számára viszont ez a támogatás nem szimplán jövedelempótló, hanem szociális támogatást jelent. Arra következtethetünk, hogy azon kedvezményezettek esetében lehet ez különösen így, akiknek a támogatásból szerzett jövedelme nem haladja meg a fenti összeget és a területalapú és a zöldítési támogatáson túl semmilyen más jogcímen nem jutottak forráshoz az agrárkasszából – azaz nem folytatnak értelmezhető állattartást, nem valósítanak meg beruházásokat, nem teljesítenek ökológiai pluszfeltételeket. Igencsak kérdéses, hogy ez, az összes kedvezményezett mintegy 18%-át kitevő réteg képes-e hatékony vagy versenyképes módon bekapcsolódni a mezőgazdasági termelésbe – és az is, hogy tud-e és szándékozik-e az agrárpolitika ezen valamilyen eszközzel változtatni.

 

2021

 

Fontos, az éves elemzést némiképpen bonyolító körülmény, hogy a Kincstár forgalmi alapon teszi közzé a támogatásokat – vagyis a közzétett listán az adott évben konkrétan kiutalt támogatások jelennek meg, de előfordulhat, hogy az adott támogatási jogcím még az előző évre vagy évekre vonatkozik (például amiatt, mert egy vidékfejlesztési támogatást akár sok évvel ezelőtt nyert el a támogatott vállalkozás). Az éves ingadozások abból is adódhatnak, hogy egy-egy jogcím besorolását utólag módosítja a mezőgazdaságért felelős minisztérium (ilyenkor jellemzően negatív értékkel jelennek meg a már előző évben kiutalt támogatások, míg egy másik jogcímnél ez pozitívumként jelentkezik – ez azonban olykor néha utólag kibogozhatatlan), de az is előfordul, hogy egy utólagos ellenőrzés miatt a támogatottnak vissza kell fizetnie a kiutalt összeget. Az átutalások időpontja és az euróárfolyam változása (különösen a kiutalt előlegek esetén) akár visszamenőlegesen módosíthatja az összegeket. A fentiek miatt előfordulhat, hogy egy-egy, a Kincstár által kiutalt támogatás az adott vállalkozás könyvelésében teljesen más évben jelenik meg.

Érdemes kiemelni azt is, hogy az agráriumban működő cégek természetesen nem csak az agrárkasszából juthatnak hozzá költségvetési vagy EU-s támogatáshoz – adott esetben bármely más céghez hasonlóan pályázhatnak GINOP-os pénzekre, vagy részesülhetnek mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után adó-visszatérítésben – mivel ezek az összegek azonban nem a Magyar Államkincstáron mint kifizető ügynökségen mennek keresztül, nem jelennek meg a támogatási adatbázisban.

Az biztosan kiderül az adatokból, hogy 2021-ben megtört a sokéves trend, és a 2020-asnál csaknem 10%-kal kisebb összeget, mintegy 818 milliárd forintot utaltak át a gazdáknak – emellett csaknem 10 milliárd forintnyi kiigazítás szerepel (vagyis ez az összeg, amivel az agrárkassza a korábbi évekre vonatkozóan csökkentette a támogatást). Ez a teljes úgynevezett agrártámogatási büdzsé, ami alapvetően három elemet foglal magában,

  • az Európai Uniótól érkező EMGA-támogatásokat, köztük a közvetlen támogatásokkal (így például a területfejlesztési és zöldítési támogatásokat és egyes mezőgazdasági termények esetében a termeléshez köthető támogatásokat), illetve az úgynevezett piaci intézkedéseket, amelyek összességében járulnak hozzá egy-egy terménycsoport hatékonyabb eljuttatásához a fogyasztókhoz – ilyen például az Iskolagyümölcs program);
  • a vidékfejlesztési (EMVA-s) támogatásokat, az ezzel kapcsolatos pályázatokat – – a többi operatív programhoz hasonlóan – itt is egy több éves stratégiai terv alapján egy több éve;
  • egyéb jogcímeken a nemzeti büdzséből megvalósuló támogatásokat, amelyeket az unió állami támogatási szabályaival összhangban oszt ki a magyar állam.

A nominálisan legnagyobb támogatási összegeket általában nem a termelők kapják, hanem olyan szolgáltatók, akik jellemzően a termelők részére végeznek el bizonyos támogatott szolgáltatásokat (állatgyógyászat, illetve állati tetemek ártalmatlanítása, borászati melléktermékek lepárlása, de ide sorolhatjuk a NÉBIH-et is, vagy a támogatott agrárhiteleket nyújtó bankokat), vagy a programok lebonyolításában, marketingjében vesznek részt (maga az Államkincstár, az agrárkamara, vagy a Herman Ottó Intézet).

A támogatások több mint felét továbbra is az első pilléres közvetlen támogatások teszik ki, ezen belül is a legnagyobb részarányt a területalapú támogatások jelentik (256 milliárd forintot, az összes támogatás 31%-át). 2021-ben az előző évnél sokkal kisebb értéket, 170 milliárd forinthoz képest mindössze 91 milliárdot tesznek ki a zöldítési támogatások – ez azonban természetesen a valóságban nem jelenti azt, hogy a gazdák a korábbi éveknél jóval kevésbé lettek volna képesek megfelelni a zöldítési követelményeknek, mindössze arról van szó, hogy az utalások nagy része átcsúszott a 2022-es évre (a 2022-es év első félévének adatai szerint mintegy 88 milliárd forint zöldítési és 21 milliárd forint területalapú támogatást már elutaltak). Mintegy 150 ezer gazda részesült területalapú támogatásokban, ezen felül 19 ezren vettek igénybe kisgazda támogatást (ez utóbbi elméletileg kiváltja a többi közvetlen támogatást – de, mivel a kistermelői támogatási rendszerről elméletileg bármikor át lehet térni az egyéb közvetlen támogatási formákra, előfordulhat, hogy egy naptári éven belül egy gazdálkodó kisgazda és egyéb közvetlen támogatásban is részesül). A közvetlen támogatások sajátossága, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az igénylőnek automatikusan jár, nem egyedi elbírálás függvénye. A korábbi évekhez hasonlóan most is elmondhatjuk, hogy a közvetlen támogatások fő kedvezményezettjei a nagyobb gazdaságok voltak.

Nominálisan kissé nőtt a második pilléres, vidékfejlesztési támogatások összege (251 milliárd forintról 258 milliárd forintra). ebből a legjelentősebb tételt az agrár-környzetgazdálkodási programban való részvétel volt (ez bizonyos jó gyakorlatok alkalmazása esetén juttat pluszforrásokat a gazdálkodóknak), amiből mintegy 25 ezren részesültek. Jelentős tételt jelent a szintén vidékfejlesztési programként meghirdetett biztosítási díjtámogatás, ezt több mint negyvenezren vették igénybe.

Jóval kevesebben (viszont értelemszerűen átlagosan nagyobb összegben) részesültek a mezőgazdasági beruházások támogatását célzó támogatásokból – itt (tekintettel arra, hogy a 2014-2020-as támogatási ciklus vége felé járunk) ez sok esetben már évekkel ezelőtt megpályázott, megnyert és meg is valósult fejlesztések végső kifizetését takarja.

A nemzeti támogatások elemzésénél problémát jelent, hogy bizonyos csekély összegű támogatásokat válságkezelő programba soroltak át a korábbi “csekély összegű” támogatási kategóriából, ami azért kedvezőbb a gazdáknak, mert nem érinti a maximalizált támogatási keretüket. Jelentős tételt jelentettek a kárenyhítési juttatások és a különböző állattartáshoz kapcsolódó átmeneti támogatások (amelyek a sertés és a baromfi ágazatban válságkezelő programként lettek meghirdetve), illetve a különböző állatjóléti támogatások.

 

Legnagyobb cégcsoportok

 

2021-ben sem következett be döntő átrendeződés a legnagyobb agrárérdekeltségek támogatásai között, az élen továbbra is a Csányi Sándorhoz és Mészáros Lőrinchez köthető csoportokat találjuk. Fontos megemlíteni, hogy összesítésünk csak azokat a nem állami cégcsoportokat tartalmazza, ahol a tulajdonosok adatai a céginformációs adatok alapján azonosíthatóak voltak – számos esetben, elsősorban a menedzserek és munkavállalók által privatizált volt téeszek (pl. Enyingi Mezőgazdasági Zrt, Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt, Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft) esetén ezt az információt nem lehet elérni.

 

Csányi Sándor – 6,28 milliárd forint

Csányi Sándor legnagyobb érdekeltsége az agráriparban a Bonafarm-csoport, amely lényegében az agrárium teljes vertikumában jelen van stratégiai partnereivel, a Pick-vágóhíddal és a Hungerit-csoporttal. Ez a csoport 2021 folyamán több mint 350 milliárd forint árbevételt ért el, és csaknem 6000 főt foglalkoztattak – az uniós és nemzeti agrártámogatásokból pedig mintegy 6,14 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből mintegy 2,273 milliárdot tettek ki a különböző vidékfejlesztési, azaz második pilléres támogatások, köztük csaknem egymilliárdot az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. A teljes csoport 2,1 milliárd forint értékben jutott közvetlen EU-s támogatáshoz (ebből 906 millió forint a zöldítési, 351 millió forint pedig a területalapú támogatás).

Szintén Csányi Sándor kizárólagos érdekeltségébe tartozik a KITE agrárintegrátor-csoport, amely mezőgazdasági szolgáltatásokat, illetve termeléshez szükséges eszközöket értékesít értékesít a legkülönbözőbb agrárgazdasági szereplők számára – ez a cégcsoport a Bonafarmnál is nagyobb árbevételt ért el 2021-ben. Értelemszerűen ez a csoport jóval szerényebb, 62 millió forintos támogatásban részesült, elsősorban a rizstermesztésben érdekelt leányvállalatai révén.

A Csányi család tagjai és a konszolidációba nem vont (de Csányi Sándor által közvetve tulajdonolt) Fauna-Jagd Vadgazdálkodási Kft is kaptak tavaly agrártámogatást, összesen mintegy 66 millió forint értékben (itt is az AKG és a zöldítési programok részaránya jelentős).

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a Csányi Sándor nevével összeforrt OTP Bank is jelentős mezőgazdasági érdekeltségre tett szert 2020-ban (Csányi Sándor az OTP vezérigazgatója, összesen 1,47% résztulajdonnal rendelkezik). A Portfolion Befektetési Alapon keresztül ugyanis az OTP lett a tényleges tulajdonosa a legendás Vörös Csillag Tsz utódjaként létrejött Nádudvari tej- és hústermékeket gyártó Nagisz Zrt-nek. A Nagisz és leányvállalatai szintén több mint 1000 főt foglalkoztatnak és több mint 30 milliárd forintos árbevételt értek el. Ez a cégcsoport is több mint 1,3 milliárd forint agrártámogatást könyvelhetett el, elsősorban itt az állattartáshoz kapcsolódó közvetlen, nemzeti és vidékfejlesztési támogatások dominálnak. Maga az OTP részére is kiutalt a kincstár agrártámogatásokat összesen 747 millió forint értékben, ez azonban közvetett hiteltámogatás, tehát a végső kedvezményezettek azok a termelők, akik a hitelhez jutottak.

Mészáros Lőrinc – 4,7 milliárd forint

Ahogy arról már többször írtunk, a G-napot követően Mészáros Lőrinc lényegében átvette Simicska Lajos mezőgazdasági érdekeltségeit (egyetlen egy kivétellel, ez a ma is Nyerges Zsolt tulajdonába tartozó Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt, amely 2021-ben kicsivel több mint 5 milliárd forint árbevétel mellett 744 millió forint agrártámogatásra is szert tett). A Talentis Agro-csoport részben közvetett tulajdonon keresztül, részben pedig uralmi szerződéseken keresztül vált mára Magyarország egyik meghatározó cégcsoportjává, amely azonban a Bonafarmhoz képest jóval szerényebb portfólióval rendelkezik (az élelmiszerágazatban a malomiparban, a borászatban, illetve az árutojás-temelésben van jelen), a mezőgazdaságban pedig elsősorban sertés- és tejtermelőmarha, iletve takarmánytermesztésben működnek érdekeltségeik. A cégcsoport teljes konszolidált árbevétele 2021-ben 30 milliárd forint volt, ezen felül egyéb bevételként 4 milliárd forint agrártámogatás érkezett a számlájukra, ezek közül a legnagyobb szeletet a termeléshez kötött tejmarha-támogatás és a területalapú, illetve zöldítési támogatások teszik ki.

A Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 2020-ban megvették a Gallicoopot, Magyarország legnagyobb “pulykás” cégét, amely (leányvállalataival és a hozzájuk köthető cégekkel együtt) 40 milliárd forintos árbevételt ért el, és csaknem 400 millió forintos agrártámogatásban részesült.

A fentieken túl Mészáros Lőrinc és családtagjai is részesültek agrártámogatásokban, több mint 120 millió forint értékben.

Hunland csoport – 2,47 milliárd forint

A holland származázású Jos Janssenhez tartozik hazánk egyik vezető húsmarhatenyésztő és élőállat-kereskedelmi csoportja, a Hunland. 2021-ben a csoport összesen 2,47 milliárd forint agrárátámogatásban részesült, ebből csaknem egymilliárd jutott hozzájuk a vidékfejlesztési kasszából egy sertéstelep fejlesztésére ötven százalékos támogatási előlegként.

Bódi család – 2,47 milliárd forint

A hajdúnánási Bódi-családban két testvér is sikeres agrárvállakozást üzemeltet (mára már az érdekeltségeik között nincs összefonódás). A család Bódi Lászlóval fémjelzett ága elsősorban tejtermelő marhák tenyésztésével (illetve ehhez kapcsolódóan takarmányelőállítással) foglalkozik (övék többek között a TEDEJ-csoport), ehhez kapcsolódóan 2021-ben 1,7 milliárd forint agrártámogatásban részesültek. A Bódi Andráshoz köthető mezőgazdasági vállalkozások a szántóföldi növénytermesztésben érdekeltek, ezért náluk jóval jelentősebb a területalapú és a zöldítési támogatások aránya, összesen 509 millió forint agrártámogatást kaptak (a vizsgált időszak végén, 2021 novemberében két új érdekeltségre is szert tett Bódi András, a HAGISZ, valamint a HAGISZ Plusz állattenyésztő cégek további 259 millió forint támogatáshoz jutottak).

Vidmann-család – 2,31 milliárd forint

A legnagyobb kedvezményezettek között találjuk a Bács-Kiskun megyei Városföldi Agrárgazdálkodási Zrt-t (mintegy 1,3 milliárd forint agrártámogatásban részesült a cég, ebből csaknem egymilliárdot a vidékfejlesztési program keretében kapott egy új tehenészeti telep létesítésére 50%-os támogatási előlegként). A tulajdonos Vidmann Mihály és fia, a korábban csalás gyanújával a nyomozók látókörébe került Vidmann László a többi állattartó érdekeltségén (például a mezőcsáti Narivo Kft-n, valamint a kenderesi Telekhalmi Major Kft-n) keresztül is több tízmillió forintos támogatásokban részesült, ezekkel együtt a család és érdekeltségeik csaknem 2,3 milliárd forint bevételre tettek szert. A már említett vidékfejlesztési támogatáson túl esetükben a sertéstartáshoz kapcsolódó nemzeti jogcímekből származó agrárpénzek tekinthetőek jelentősnek.

Leisztinger Tamás – 2,18 milliárd forint

Ha csak az agrártámogatásokat nézzük, a Leisztinger Tamáshoz köthető vállalkozások még mindig a fő kedvezményezettek között vannak, annak ellenére, hogy a cégcsoport részben megvált a főleg a sajtgyártásban utazó Maragoni Zrt-től (ebben most már kevesebb mint 40% a vállakozó részesedése). A Maragoni még 2021 folyamán csaknem másfél milliárd forint vidékfejlesztési támogatáshoz jutott egy sajtüzem fejlesztésére, 82 millió forintban pedig egyéb jogcímen részesült. A többi Leisztingerhez köthető vállalkozás (például a Miklósfai Mezőgazdasági Zrt, a Fűzvölgyi Agrár Zrt és az Alkotmány Agro Zrt) összesen 611 millió forintot elérő támogatásában a területalapú, az agrár-környezetgazdálkodási és a nemzeti tejtámogatás jogcímek tekinthetőek jelentősnek).

A korábban Leisztingerhez tartozó Ácsi Mezőgazdasági Zrt és az Agrorum Kft. már korábban az elsősorban takarmányozásban aktív, német Sano-csoport érdekeltségébe került, ezek a Sano másik nagy mezőgazdasági érdekeltségével, a Solum Zrt-vel együtt összesen 888 millió forint agrártámogatásban részesültek.

Claessens család – 2,06 milliárd forint

A Belgiumból a kilencvenes években hazánkba érkezett testvérek közül Johan és az idén tragikus körülmények között elhunyt Peter a tejtermelő marha és tarkarmányágazatban aktív Claessens-csoporthoz köthetők. A csoport (illetve a tulajdonos családtagok) 2021-ben 1,46 milliárd forint támogatáshoz jutott (ennek döntő többsége állatjóléti, területalapú, illetve termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás), illetve a tejágazati állatjóléti beruházáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatás. A harmadik testvér, Christoph Claessens agrárvállalkozási profilja más: az ő cégei a sertéstenyésztéshez köthetőek, ezzel kapcsolatban 583 millió forint támogatásban részesült tavaly.

Szatmári Zoltán – 2,04 milliárd forint

A jászsági milliárdos, Szatmári Zoltán is számos agrárérdekeltséggel rendelkezik: az ő nevéhez fűződik a Naszálytej és a Jásztej, illetve számos malomipari cég. A közvetlenül Szatmári Zoltánhoz kapcsolódó cégek 2 milliárd forint feletti mezőgazdasági támogatásban részesültek (ebből csaknem egymilliárdot kapott a Jász-Föld állattartó telep fejlesztésére), ezen kívül a termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatási jogcímből származó bevétel jelentős.

Dorogi Árpád – 1,5 milliárd forint

A területalapú támogatások számai alapján még mindig az egyik legnagyobb földhasználó lehet a Győr-Sopron megyében élő Dorogi Árpád és családja. A hozzájuk köthető cégek 2021-ben 620 millió forint területalapú és zöldítési támogatást vehettek fel, más jogcímekkel együtt (ezek közül 280 millió forint kárenyhítési juttatás, illetve 103 millió forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás tekinthető még jelentősnek) csaknem másfél milliárd forint agrártámogatásban részesültek. Dorogi Árpád korábbi üzlettársa, Helmut Gsuk és cégei összesen 326 millió forint agrártámogatásban részesültek.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

2023

 

Könnyen lehet, hogy a 2022-es év lesz az utolsó, amelyben ilyen módon összesíthetőek lesznek a támogatási adatok, ugyanis november 2-án a Parlament elé került egy törvényjavaslat, amely alapvetően alakítaná át a támogatásokkal kapcsolatos adatközlés rendjét. Eltűnhet például a kedvezményezettek címe a nyilvános adatok közül. Bár látszólag a törvényjavaslat a Bizottság egyik vonatkozó rendeletének való megfelelést szolgálja, a törvényjavaslat a rendeletben meghatározott kötelezően közzéteendő adatkörön túl nemes egyszerűséggel minden más, a támogatással kapcsolatos adatot “támogatási titoknak”-nak minősítene. A javaslatról ebben a bejegyzésben írunk részletesebben.


Címkék: eu adatok támogatás agrártámogatások infografika

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1717968702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása