háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (65) adatok (77) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (49) anti korrupció (35) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (202) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (30) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (46) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (66) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (36) jogállamiság (3) jordánia (1) k-monitor (29) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (34) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (61) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (3) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (8) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (7) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (35) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (32) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Közeledik a várva-várt büntetőeljárási reform: Növekszik a nyomás a bíróságokon

Jogi Munkacsoport // 2022.07.22.

Címkék: bíróság korrupció ügyészség civilek jogalkotás RRF

Bár a civilek tíz éve kérik, a kormány végül csak a helyreállítási alapból érkező támogatás reményében tett lépéseket a korrupciós cselekmények hatékonyabb üldözése érdekében. Hamarosan bárki az ügyész szerepébe léphet, aki fel akar lépni egy leállított nyomozás ellen. A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása előrelépésnek tekinthető, de számos csapdát is rejt a korrupció ellen fellépni kívánó aktív polgárok számára. Az új szabályok pedig korábban nem látott társadalmi, politikai nyomás és megugró ügyteher alá helyezik a Fővárosi Törvényszék nyomozási bíráit.

 

polt_peter_teaser.jpg

 

Úgy tűnik, hogy a kormány végül beadta a derekát és megváltoztatja azokat a büntetőeljárási szabályokat, amik korlátlan lehetőséget adtak az ügyészségnek a korrupciós ügyek leállítására. A törvénymódosítás nem véletlenül kapta a "Európai Bizottsággal való megegyezés" címet. Az Európai Bizottsággal tavaly óta nem sikerült megegyezni az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) magyarországi lehívásának feltételeiről. A Bizottság álláspontja pedig egyértelmű volt. Ahogy a 2022-es jogállamisági jelentésében is felhívta rá a figyelmet:

"Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy bár néhány eljárást megindítottak, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása nem történt meg. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupció kivizsgálását és üldözését mellőző döntések bírósági felülvizsgálatának hiánya, különösen egy olyan környezetben, ahol továbbra is megoldatlan a közigazgatásban a magas szintű a klientelizmus, a kivételezés és a nepotizmus veszélye."

A Bizottság tehát nem látta biztosítva, hogy az uniós közpénz magyar felhasználása jogállami keretek között fog történni, és a forrásokkal visszaélés esetén biztosított lenne az uniós érdekek védelme, azaz a hatékony ügyészi fellépés. Aggályai miatt 2022 áprilisában levelet is küldött a magyar kormánynak, az unió történetében elsőként alkalmazva az ún. feltételességi mechanizmust.

Most sem volt társadalmi egyeztetés

Bár a kormány a büntetőeljárási törvény (Be.) reformjával együtt nyújtotta be a jogalkotási törvény módosítását, ami a társadalmi egyeztetés tényleges alkalmazását írja elő, a Be. forradalmi reformját jelentő módosító csomagot is mindenféle előzetes egyeztetés nélkül nyújtották be az Országgyűlésnek. Az ügyészi hatáskörök reformját évek óta sürgető civil szervezetek is most értesülhettek a javaslatról.

 

Alapvető változások

A Be. módosítása alapjaiban változtatja meg a korrupció elleni fellépés eszközeit. Az eddigi szabályok szerint ha egy korrupciós bűncselekmény esetén megszüntették a nyomozást, a feljelentő nem élhetett jogorvoslattal, és kénytelen volt tudomásul venni, hogy a BM irányítása alatt álló rendőrség, vagy a Polt Péter vezetése alatt álló ügyészség szerint nem történt bűncselekmény.

Az szabályozást nem a jelenlegi kormány találta ki: már 2010 előtt is ilyen keretek között működött a korrupció elleni fellépés. A mostani változások lényege, hogy bizonyos bűncselekmények esetén a feljelentést elutasítják vagy a nyomozást megszüntetik, akkor bárki kérheti az ügy felülbírálatát.

A nyomozások hagyományosan nem nyilvánosak, így ahhoz, hogy bárki fel tudjon lépni, hivatalos honlapon fogják közzétenni a döntés kivonatát. A kivonat anonimizáltan, csak a legfontosabb információkat fogja tartalmazni a döntésről. Aki fel szeretne lépni, szintén anonimizált formában megismerheti a teljes döntést és az ügyben keletkezett iratok listáját. Ezen három dokumentum alapján dönthet ügy valaki, hogy felülbírálati indítványt nyújt be. Ha ügyészség nem ért egyet az indítvánnyal, végül bíróság dönt arról, hogy kell-e nyomozni. Ha a bíróság visszaküldi nyomozásra az ügyet, de az ügyészség továbbra sem látja értelmét, a bíróság újabb visszaküldés helyett tájékoztatja a kezdeményezőt, hogy vádindítványt nyújthat be a bíróságnak, azaz az ügyészség szerepébe léphet. A vádindítványt a bíróság megvizsgálja, és ha megfelel a formai feltételeknek, befogadja és megküldi a vádlottnak.

 

Az ügyészség továbbra is meghatározó

Ha tehát valakinek sikerül eljutni bíróságig, akkor az ügyész szerepébe bújhat, a vád képviseletébe pedig az ügyészség nem szólhat bele. Az ügyészség szerepe azonban továbbra is döntő jelentőségű.

1) A cselekmény minősítése

A cselekményeket a nyomozás során a nyomozati szervek értékelik és döntenek arról, hogy milyen bűncselekményként kezelik. Ha a cselekményt ugyan bűncselekményként értékelik, de nem az új szabályok szerinti “közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményként,” akkor nem kell kivonatot közzétenni, így pedig a nyilvánosság sem értesül a nyomozás megszüntetéséről. Ez alól kivételt jelent és kivonatot kell közzétenni, ha a feljelentő a feljelentésben kifejezetten “közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény" megvalósulására hivatkozott. Ha azonban hivatalból indult az eljárás, ilyen megkötés nincs és az ügyészség minősítheti úgy a cselekményt, hogy nem kell kivonatot közzétenni.

A módosítás szerint számos korrupciós vagy azzal kapcsolatos bűncselekmény esetén nem kell kivonatot közzétenni: 

 

Korrupciós bűncselekmények közül:

  • aktív gazdasági és hivatali vesztegetés alapesete, hálapénz adása
  • passzív gazdasági és hivatali vesztegetés alapesete

 

Hivatali bűncselekmények közül:

  • hivatali visszaélés nem vezető beosztású személyek esetén

 

Nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett

  • sikkasztás kisebb vagy nagyobb értékre (5 millió Ft-ig)
  • csalás, gazdasági csalás kisebb vagy nagyobb értékre (5 millió Ft-ig)
  • hanyag kezelés

 

Költségvetést károsító bűncselekmények közül:

  • költségvetési csalás alapesete 

2) Ügyészi mérlegelés esetei

Nem kell kivonatot közzétenni, ha több bűncselekmény miatt folyik eljárás és az ügyészség szerint a korrupciós cselekménynek a többi, súlyosabb bűncselekmény mellett nincs jelentősége. Szintén nem szerez tudomást a nyilvánosság azokról az ügyekről, amiben a gyanúsított együttműködik az ügyészséggel, azaz információkat ad egy másik ügy felderítéséhez. 

Ha az ügyészség úgy dönt, hogy a gyanúsított elkövette a bűncselekményt, de az az elbíráláskor már nem tekinthető veszélyesnek, bíróságra vitel helyett megrovásban részesítheti az elkövetőt. Ilyen esetekben szintén úgy zárul le az eljárás, hogy nem lehet nyilvános kivonat alapján felülbírálati indítvánnyal fellépni.

 

Fővárosi Törvényszék: nyomás alatt

Függetlenül attól, hogy éppen fővárosi, szegedi vagy győri eljárásról van szó, az egész országból érkező felülbírálati indítványokat végső soron egy helyen bírálják el. 

A Főváros Törvényszék területén működő nyomozási csoport egy-egy bírája dönthet arról, hogy szükséges-e nyomozni vagy sem. A törvény indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a biztosítsák a joggyakorlat egységességét. Egyetlen egy bíróságra, azon belül pedig egy bírói csoportra telepíteni az összes korrupciós felülbírálati indítvány vizsgálatát, amellett, hogy aránytalan ügyterhet jelent a Törvényszéknek, megnöveli az ügyek befolyásolásának kockázatát. Szintén erősíti a befolyásolás kockázatát, hogy a bíróság meghallgatás vagy tárgyalás nélkül, iratok alapján dönt, és a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

b_rkl20200202035-e1583489857606-1024x576.jpg

A Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete, forrás: 24.hu

Egyetlen bíróságra nyomást gyakorolni nyilvánvalóan könnyebb, mint az ország eltérő pontján működő számos bíróságra. 

Megjegyzendő, hogy ez a bíróság volt az, aminek a jelenleg is hivatalban lévő vezetője - nyomozati iratok szerint - megígérte a korrupciós ügyekkel meggyanúsított Schadl Györgynek, hogy a MBVK elnöknek nem tetsző bíró esetében

“el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén.”

Ha a Fővárosi Törvényszék az ismételt felülbírálat nyomán (azaz a nyomozás kétszeri megszüntetése után) megállapította, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye, a vádindítványt, azaz a vádat már nem a Törvényszék, hanem az általános szabályok szerint illetékes büntetőbíróság bírálja el.

 

Gátfutás hegynek felfelé

A felülbírálati és a vádindítvány szerinti eljárást a kormány javaslata telerakta az általános büntetőeljárási szabályoktól eltérő nehezítő szabályokkal. 

1) Pár nap alatt kell kidolgozni a felülbírálati indítványt

A feljelentés elutasításáról és a nyomozás megszüntetéséről szóló kivonatot csak 15 napra teszik közzé. Semmi nem írja elő, hogy 15 naptári nap után is elérhetők legyenek az információk. A gyakorlatban tehát 11 munkanap alatt kell felismerni, hogy a kivonatban leírt ügy fontos, ügyvédet keresni és kidolgozni az indítványt.

2) Korlátozott információk

Személyes adatok védelmére hivatkozva a kormány csak korlátozottan adna teret annak, hogy fellépni kívánó polgár megismerhesse az ügyet.

A felülbírálati indítványt előterjesztő személy az indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül csak az anonimizált határozatot és az ügyiratjegyzéket ismerheti meg. Ezeket is csak akkor, ha a kivonat közzétételét követő 10 napon belül kéri. A kérését 3 napon belül, azaz a 13. napig kell teljestíeni. Két napja marad tehát annak, aki ezek után még felülbírálati indítvánnyal akar élni. A dokumentumokban nem csak a személyes adatokat, de a cég-, állami intézményneveket is ki kell takarni. Ha tehát valaki egy olyan eljárásban szeretne felülbírálati indítványt beadni, amiben nem ő tette a feljelentést, csak az ellenérdekelt állami szerv által adott szűkös információk alapján kezdhet neki az indítvány megírásának.

3) Ügyvédkényszer

Az új eljárás minden szakaszában kötelező a jogi képviselet. Annak tehát, aki fel akar lépni a közpénzek védelmében, ügyvédet kell fogadnia. Az általános szabályok szerint ha valakinek nincs elég pénze ügyvédre, az állam pártfogó ügyvéd biztosításával segíti a jogérvényesítését. 

A kormány javaslata szerint a  korrupciós eljárásokban ilyen segítséget az állam nem biztosít, tehát az aktív polgárnak saját magának kell ügyvédet megbiznia. Ha pedig a bíróság felmenti a vádlottat, akkor a saját ügyvédjén kívül még a vádlott ügyvédjének munkadíját is ki kell fizetnie.

4) Együttműködési kényszer

Ha többen nyújtottak be sikeres felülbírálati indítványt, akkor a bíróság előtt meg kell egyezniük, hogy ki jár el a vád nevében. Ha nem tudnak megegyezni, a bíróság jelöli ki a képviselőt, figyelembe véve, hogy kit támogatnak a legtöbben az indítványozók közül. Semmi nem zárja ki, hogy egy ügyben a felderítésben ellenérdekeltek is indítványt nyújtsanak be, ezzel pedig ők adják az indítványozók többségét. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a vád képviseletét végül olyan személy fogja vinni, aki a vádlott felmentését kívánja elérni. Ha pedig a vádlottat felmentik, ugyanazon cselekményért többé már nem vonhatják felelősségre.

5) Antikorrupciós civilek kizárva

Az új eljárásban csak magánszemélyek lehetnek indítványozók, jogi személyek nem. Ez azt jelenti, hogy sem állami szervek, sem antikorrupciós civil szervezetek nem járhatnak el. Hiába van tehát egy egyesület vagy alapítvány létesítő okirában, hogy a korrupció ellen küzd, legfeljebb a munkatársaik járhatnak el - magánszemélyként. Ez azt jelenti, hogy ha például a K-Monitor el szeretne járni egy megszüntetett nyomozás ügyében, a K-Monitor egyik munkatársának a felülbírálati indítvány benyújtásakor számos személyes adatát, például a saját otthoni lakcímét is meg kell adnia a hatóságoknak.

6) Végig személyesen kell jelen lenni

Annak, akiknek sikerül eljutni a vádindítvány bírósági befogadásáig, minden tárgyaláson ügyvédje mellett személyesen kell jelen lennie. Ha valaki nem jelenik meg és nem is igazolja a távollétét, a bíróság megszünteti az eljárást. Annak tehát, aki végig szeretne vinni egy korrupciós eljárást, szabadságot kell kivennie a munkahelyén.

7) Fellebbezésnek helye nincs

A közpénzek védelmében fellépő sem a vádindítvány elutasítása ellen, sem a vádlottat felmentő ítélet ellen nem fellebbezhet és rendkívüli jogorvoslati kérelmet sem nyújthat be. Ha tehát a vádlottat felmentik, a bírósági eljárás egyfokú marad. 

8) Nyilvános kommunikáció kizárva

Az új eljárásban az indítványozónak az iratokat tilos nyilvánosságra hozni! Nem csak a személyes adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, hanem semmilyen irat. Ha ezt megszegi, az általános büntetőeljárási szabályoktól eltérően a bíróság köteles kizárni őt az eljárásból, így pedig az eljárás megszűnik. Az tehát, aki egy közügyben nyilvánosan próbál kommunikálni a közpénz védelme érdekében indított eljárásról, számolnia kell azzal, hogy emiatt az eljárást megszüntetik.

 

Összegzésként előrelépésnek tekinthető a büntetőeljárási törvény tervezett módosítása. A módosítás azonban nyomást helyez a bíróságokra, valamint számos akadályt állít a közpénzek védelme érdekében fellépők előtt. Időigényes, jogi szaktudást igénylő és költséges eljárásra kell készülnie annak, aki korrupcióüldözésre adja a fejét.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 


Címkék: bíróság korrupció ügyészség civilek jogalkotás RRF

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr9817888385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.22. 21:55:52

Miért érzem azt, hogy egy halom ügyben ez csak az időhúzást, illetve a besarozast fogja szolgálni?
Mikor 17 év is kevés volt ahhoz, hogy pl Budaházy esetén komolyan vehető legyen az ügyészség munkája?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroII 2022.07.23. 16:13:57

@gigabursch: Még mindig bujkálsz a kérdés elől. Ha az oroszok megtámadnák Magyarországot, akkor harcolnál? Vagy még a kérdés megválaszolásához is gyáva vagy?


süti beállítások módosítása