A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. A kampányban a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai (jegyzőkönyvek, szerződések, közbeszerzési adatok, költségvetések, vagyonnyilatkozatok stb.) a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában? 

A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. Néhány helyen az új SZMSZ-ben tűntek fel a minimumprogram (a hatályos törvényi szabályozásnál részletesebb) szempontjai. Máshol, mint az egyhangúlag megszavazott budapesti döntésnél az önkormányzatok határozatban köteleződtek el a nyitottság mellett, és lefektették a szabályozási feladatok ütemtervét. A szabályozás folyamatát a kezdeményezők kiindulási alapként szolgáló mintarendelettel is segítették.

A koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.

Annak érdekében, hogy jobban megismerjük, teljesülnek-e az Ez a Minimum! vállalásai, tavaly ősszel egy több mint 40 szempontból álló audit szempontrendszert dolgoztunk ki a minimumprogram alapján. Az értékelés fókuszába itt már nem az elköteleződés módja és a szabályozás folyamata, hanem az adatok tényleges hozzáférhetősége került. A szempontrendszert használva először 17 olyan önkormányzatot értékeltünk, ahol képviselő-testületi döntés született az Ez a Minimum! program megvalósítására, vagy ahol a testületben jelentős számban (hárman vagy annál többen) foglalnak helyet az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó képviselők. Ennek eredményét első körben csak a vizsgált önkormányzatokkal osztottuk meg, akiknek felhívtuk a figyelmüket arra, hogy idén tavasszal már nyilvános felmérésre kerül sor. A módszer több önkormányzat esetében is működött, ezek az elmúlt fél évben jelentősen javítottak a közzétételi gyakorlatukon.

Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján az Ez a Minimum! programot kezdeményező három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és az Ez a Minimum! programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztünk, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja. Tőlük, azaz a legnagyobb, legtöbb erőforrással gazdálkodó önkormányzatoktól várható el leginkább, hogy példát mutassanak az átláthatóság területén, megfeleljenek a törvényi elvárásoknak és azon felül is teljesítsék a nyitottság 21. században elvárható minimumát.

A felmérésben szereplő önkormányzatok átlagos eredménye a vizsgált hat témakörben elérhető összpontszám százalékában kifejezve

A vizsgált települések jól teljesítettek a döntéshozó testületeik (képviselő-testület, bizottságok) működésének átláthatósága terén, és általában elérhetőek voltak költségvetési gazdálkodásuk főbb adatai. Bár szerencsére egyre elterjedtebb, hogy a helyi döntéshozók vagyonnyilatkozatai a honlapon is elérhetőek, ez nem törvényi előírás, így ott, ahol nem csatlakoztak az Ez a Minimum! programhoz és nem tettek erre vonatkozó extra vállalást, a dokumentumok általában továbbra is csak körülményes adatigényléssel ismerhetők meg. Ezzel szemben az önkormányzati tulajdonú vállalatok átláthatósága terén egyaránt súlyos hiányosságok tapasztalhatóak mind az Ez a Minimum! programot vállaló, mind pedig az ilyen vállalást nem tevő önkormányzatoknál.

A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez. Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégeztük, az ő eredményük átlaga 42 pont volt.

A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen az Ez a Minimum! programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti XI. kerület (Újbuda), XIV. kerület (Zugló), I. kerület (Budavár), VI. kerület (Terézváros), valamint VIII. kerület (Józsefváros) átláthatósági teljesítménye. Újbudával holtversenyben első helyen végzett Budapest IX. kerület (Ferencváros), ahol bár nem nevesítették az Ez a Minimum! programot, a testület szintén tárgyalta azt. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.

Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: felmérésünkben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató az Ez a Minimum!-hoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésre a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon. Az átláthatóság megteremtése kizárólag politikai akarat és napi szintű, jól szabályozott hivatali munka kérdése, amely ugyanakkor elengedhetetlen a helyi önkormányzás iránti társadalmi érdeklődés és bizalom megőrzéséhez nemcsak a nagyvárosokban, hanem az ország minden településén. Az Ez a Minimum! programot útjára indító három civil szervezet a vállalások számonkérésével, a közzétételi gyakorlat rendszeres felmérésével, valamint szakmai konzultációval ehhez kívánt hozzájárulni.

Az egyes vizsgált önkormányzatokra vonatkozó részletes megállapítások itt érhetők el.

Kapcsolatfelvétel az Ez a Minimum! kezdeményezőivel: ezaminimum@k-monitor.hu