Idén áprilisban törvényt fogadott el az Országgyűlés egy új gigahatóság létrehozásáról, amely kisgömböcként különböző hatósági feladatokat kebelezett be. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH) ugyan október 1-jén megkezdte működését, látható nyoma azonban egyelőre nincs a tevékenységének. Sőt, az Igazságügyi Minisztérium már módosítani is kívánja a pár hónapja elfogadott törvényt. Gyorstalpaló a gazdaság számos területén komoly jogosítványokat megkapó hatóságról, ami egy esetleges kormányváltás esetén a viták kereszttüzébe kerülhet.
Az SzTFH részben már létező közigazgatási tevékenységeket vesz át más szervektől, részben pedig újonnan meghatározott tevékenységeket lát majd el. A Hatósághoz négy terület tartozik, amely területeket két módon lehet leírni: az állam dominanciájával és azzal, hogy jelentős pénzek mozognak az érintett területeken.
A jogalkotási törvény szerint a jogszabály előkészítőjének a szabályozás várható következményeiről hatásvizsgálatot kell végeznie. A hatásvizsgálat során többek között vizsgálni kell a jogszabály, jelen esetben az új hatóság működésének társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait. Miután a kormány nem tette közzé a törvényjavaslat hatásvizsgálati lapját, az érintett tevékenységek gazdasági jelentőségről nincs semmilyen hivatalos adat. Október 1-től tehát a Hatóság őrködik a dohánytermék-kereskedelem, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, a szerencsejáték-szervezés, valamint a felszámolások felett. A Hatóság emellett az állam nevében megköti a koncessziós szerződéseket.
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. Ezen felhatalmazással élve hozta létre az Országgyűlés, kormánypárti és három független képviselő támogatásával, 2021 áprilisában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát.
A törvényjavaslat általános indokolása szerint “(a)z érintett tevékenységek hatékony állami kontrollja legmegfelelőbben az Országgyűlésnek alárendelt önálló szabályozó szervi formában biztosítható.” Ezt megelőzően az érintett területekért a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Szerencsejáték Felügyelet, valamint a NAV felelt. Egy a múlt héten benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a Hatóság hatásköre tovább bővülne bányafelügyeleti és állami földtani feladatokkal.
A budapesti székhelyű hatóság kizárólag az Országgyűlésnek felelős. Vezetőjét a miniszterelnök 9 évre nevezi ki, a kinevezés pedig megismételhető. Az elnököt további 4 elnökhelyettes is segíti, akiket a hatóság elnöke nevez ki. Az elnököt és a helyetteseit további vezetők segítik: 7 igazgató.
A Hatóságot létrehozó törvény kifejezetten kimondja, hogy a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni, azaz a miniszterelnök saját belátása szerint dönt a vezető személyéről. A jogszabály mindössze azt a feltételt szabja a kormányfői diszkréció gyakorlása során, hogy legalább három éves gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni. A gyakorlatnak nem feltétlenül kell a hatóság tevékenységével összefüggőnek lenni, gyakorlatilag bármely közigazgatási vagy pénzügyi tapasztalat elégséges lehet, ha egyébként vezetői tapasztalattal is társul. A elnök és elnökhelyettesek egyébként “pártpolitikai tevékenységet” nem folytathatnak, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhatnak. Ez a szabály nem zárja ki azonban, hogy a kinevezés előtt ilyet szerepet vállaljanak. A mandátum megszűnését követően elhelyezkedési tilalommal kell a vezetőknek szembesülni, amelyet a jogszabály pénzben kompenzál. Az elhelyezkedési tilalom azonban nem terjed ki a többségi állami tulajdonban lévő cégekhez való távozásra.
Ugyan a hatóságot létrehozó jogszabályt csak júliusban hirdették ki, az Igazságügyi MInisztérium máris módosítani kívánja a hatóság vezetőjének kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat. Az IM által benyújtott, számos igazságügyi törvényt érintő javaslat szerint a jövőben a miniszterelnöknek csak javaslattételi joga lenne, a kinevezésről pedig a köztársasági elnök döntene. Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor a következő évtized kormányainak szervezetalakítása szabadsága csökken, hiszen a végrehajtási feladatokat is ellátó szabályozó szerv élén olyan személy áll majd, akit más kormányfő javaslatára neveztek ki, a tisztségből való eltávolításra pedig csak a (2022 tavaszán megválasztott) államfő lesz jogosult.
Fontos hangsúlyozni, hogy a későbbi kormányoknak egyébként sem lenne túl nagy mozgásterük a Hatóság átszervezését, megszüntetését illetően. A szervet létrehozó jogszabály huszonnyolc érdemi §-ából mindössze három szakasz nem sarkalatos, azaz a jogszabály nagy részét csak az adott szavazáson résztvevő OGY-képviselők kétharmados támogatásával lehet módosítani. Önálló szabályozó szervként - az Alaptörvény szerint például az NMHH előnökéhez hasonlóan - a szerv vezetője rendeletet, azaz jogszabályt is alkothat. A rendeletalkotás mellett egyszerre van jelen tehát a szerv működésében két hatalmi ág tevékenysége: a jogalkotás mellett a hatósági feladatok ellátása révén a végrehajtás. Ezen kettősség számos kritikus kérdést vet fel a hatalommegosztás elve szempontjából.
Miért felelős a Hatóság?
zervezeti újdonsággal szolgál a Hatóságon belül létrehozott, ún. Koncessziós Tanács (KT). A törvényjavaslat indoklása szerint a KT létrehozásakor a Közbeszerzési Tanács szolgált mintaként. A KT nem alkothat jogszabályt, de iránymutatásaival, közleményeivel, tájékoztatóval, útmutatóival orientálhatja a gazdasági élet szereplőit. A hattagú testület tagjai a Hatóság elnöke mellett maga a miniszterelnök, a GVH elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által szintén 9 évre kijelölt, és ennek lejárta után ismét kijelölhető egy-egy személy. Utóbbiak kapcsán a jogszabály nem határoz meg semmilyen képesítési vagy tapasztalati követelményt, azaz lényegében bárki kijelölhető, aki nem országgyűlési-képviselő és nincs kifejezetten eltiltva ilyen jellegű közhivataltól. Szemben a Médiatanács vagy a Közbeszerzési Tanács tagjaival, a KT tagjainak nincs az országgyűlési-képviselőkhoz hasonló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük.
Szervezeti szempontból további változás az ún. Koncessziós Állandó Választottbíróság létrehozása. Az új vitarendezési fórum a koncessziós szerződésekből eredő jogvitákban járhat el, feltéve, hogy a vitafelek a választottbíróság kikötésében előzetesen megállapodtak, azaz a felek ki kívánták zárni a normál, állami bírósági eljárást. A koncessziós törvény egyébként nem most, hanem 2020 decemberben nyitotta meg a választottbírósági utat általános jelleggel. A választottbíróság előnye, hogy a jogvita gyorsabban lezárulhat. Ugyanakkor azzal, hogy az állam kiengedi igazságszolgáltatási monopóliuma alól ezeket a jogvitákat, a feleket, így lényegében a koncessziós piac alakulását, kevesebb törvényi garancia védi az eljárás során.
A Médiatanácshoz hasonlóan a Hatóság bevételéből támogatást nyújhat civileknek. Amíg azonban a Médiatanács esetén a törvény célzottan körülírja a támogatandó tevékenységek körét, addig az új törvény általánosan fogalmaz: a Hatóság által kiszabott bírságból származó bevétel képzési és tudományos-oktatási programoknak, tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének, kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint civil fogyasztóvédelmi és függőségkezelési szervezeteknek a támogatására fordítható. Ennél konkrétabb célokat vagy eljárásrendet azonban sem jogszabály, sem a szerv SZMSZ-e nem határoz meg.
Mi történt a Hatósággal eddig?
Az újonnan létrehozott szerv alapító okirata szerint 2021. október 1. napján kezdte meg a működését. Ennek ellenére a Hatóság nem rendelkezik honlappal vagy e-mailes elérhetőséggel, így nem látható, hogy milyen utakon lehetne közérdekű bejelentéssel vagy panasszal fordulni a szervhez. A szeptember 30-án közzétett tájékoztatásában az SzTFH egyik jogelődje, a Szerencsejáték Felügyelet arról adott hírt, hogy év végéig továbbra is küldhetők beadványok, “az SzTFH központi e-mail címének bevezetésekor pedig kellő időben tájékoztatni fogjuk tisztelt Ügyfeleinket.”
Az sem világos, hogy a Hatóság elnöke kiket nevezett ki saját helyetteseként. Az alapító okirat alapján mindössze a szerv székhelyét, valamit hét további telephelyének, kirendeltéségének címét lehet megismerni. Ami azonban biztosnak tűnik, hogy a Orbán Viktor miniszterelnök Bíró Marcell jogászt nevezete ki 9 évre a Hatóság vezetésére (fotó: Blikk). Bíró a jogi diploma megszerzését követően folyamatosan a közigazgatásban dolgozott, vezető pozícióba azonban csak a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után került. Az elmúlt tíz évben több alkalommal volt közigazgatási államtitkár, illetve dolgozott Pintér Sándor belügyminiszter kabinet-főnökeként. Ugyan a közigazgatási államtitkári tisztség hagyományosan szakmai pozíciónak tekinthető, Bírót a miniszterelnök eddig kevésbé látható bizalmasának tekintik. Bíró látta el a közigazgatási államtitkári feladatokat a már említett, és a kormányfő gazdaságpolitikai központjaként funkciónáló Miniszterelnöki Kormányirodában.
A sarkalatos jogszabályi környezet, a kormányfő bizalmasának közel egy évtizedre szóló kinevezése, majd leválthatóságának most tervezett megnehezítése egybevág azokkal a kritikákkal, melyek szerint a kormány a 2022. évi választásokat megelőzően az állami vagyon alapítványokba történő kiszervezése mellett a gazdasági életet leginkább érintő közigazgatási, illetve bíráskodási hatáskörök gyakorlását is megpróbálja a maga számára már most tervezhető szervezeti keretek közé terelni és az új tisztségeket megbízható személyekkel hosszú távra feltölteni. Ez minőségileg új elem a kormány gazdaság feletti hatalmának eszköztárában. A jól felismerhető káderpolitikán, részrehajló törvényhozáson és végrehajtáson túl, immár közjogi intézmények is születnek kifejezetten azzal a céllal, hogy a Fidesz-holdudvar érdekeit szolgálják.
KÖZPÉNZEKRE VILÁGÍTUNK! Ilyen és ehhez hasonló szakmai anyagokat csak adományozóink támogatásából tudunk készíteni. Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort!
Címkék: magyarország átláthatóság jogalkotás sztfh
17 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Titkos egészségügyi átalakítási tanulmány: Alkotmánybírósághoz és az emberi jogi bírósághoz fordultunk
-
Kampány közpénz nélkül: szempontok a törvényes és tisztességes kampányhoz
-
Ez volt a 10 legdrágább állami rendezvény tavaly (mindegyiket ugyanaz a haver szervezte)
-
A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány
-
Bőven van még teeendő a Bizottság szerint az antikorrupciós vállalások területén
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
evilwolf 2021.10.25. 17:27:14
Felett?
---------
A NIX UGRIBUGRI
után szabadon,
NIX jogállamiság.
konrada 2021.10.26. 12:18:34
Alekosz vagyok 2021.10.26. 14:28:12
Sir Galahad 2021.10.27. 00:58:09
különvélemény 2021.10.27. 04:28:13
Azért, mert benne van a nevében a "bíróság", még nem kell temetni a jogállamiságot (amit persze azonnal le akar rombolni az ellenzék, ahogy hatalomra kerül, ezt ki is fejtették).
Az önálló bírósági végrehajtónak kb. annyi köze van egy bírósági ítélethez (amit védeni kell), mint az "önálló bírósági takarítónak", vagy az "önálló bírósági portásnak".
Az csak egy végrehajtó. Ha téged köteleznek valamire, akkor te vagy az ítélet végrehajtója, ha nem teljesíted, akkor helyedbe lép a bírósági végrehajtó, aki csak egy jogvégzett ember, semmi több.
És sajnos ott vannak visszaélések bőven, valótlan állításokkal fenyegetnek embereket, vagy például rutinszerű eljárás, hogy miután letiltatja a fizetésed egy részét, ha pénzbeli tartozásról van szó, a maradékot is letiltatja a számládról, ahova utalják, pedig csak az 1/3-ára jogosult egy tartozásnál, és pontosan tudja a beérkezett összegből, hogy csak a fizetésed maradékát nyúlta le, nem a számládon lévő "feltételezett milliókat", de neked kell panaszt tenni és visszaszerezni, amire a legtöbb kiszolgáltatott ember nem képes, stb.
különvélemény 2021.10.27. 04:33:45
Sőt most, hggy jobban belegondolok, a portás, vagy a takarító, ha felbosszantja a bírót, még kihatással is lehet az ítéletre, míg a végrehajtó már csak a jogerős ítélettel találkozik.
:)
BOAR 2021.10.27. 08:53:18
birkamenet 2021.10.27. 23:07:39
Ne áltasd magad fidernyákom, a falusi fidessbirka egyrészt nem tudja magáról, hogy birka, a városi fidessbirka meg letagadja a VALÓSÁGOT, hogy ő brika lenne.
A birkán csak azok akadnak fenn, akik nagyon jól tudják magukrol, hogy tényleg birka agyú állatok. Mint pl te is.
birkamenet 2021.10.27. 23:11:52
Na a másik hülye. A te agyaddal a kádárizmus is jogállaam volt, a kádár-rendszer megdöntési kisérlete meg hazaárulás.
Ammeg külön röhej bennetek fidernyákokban, miszerint Orbansiztánban:
illiberális jogállamiság van.
Na gyakoroljatok még a VALÓSÁGTAGADÁST, aztán tavasszal rohanhattok Moszkva meg Baku fele a valóság elől.
ebella 2021.10.28. 03:32:50
Nzoltan 2021.10.28. 04:33:25
ebella2 2021.10.28. 07:42:41
Inkább itt a propaganda ami a Fidesz oldalára állítja a falusiak nagyobb részét. Nekem van ismerősöm, akinek a férje nem dolgozik három éve (falun nehéz 58 évesen munkát találni), már semmit nem kap az államtól (regisztrálni meg nem jár be a városba minek?), az ő százezres minimálbéréből élnek, meg a gyerekeik adnak nekik valamit, de mindketten hajthatatlan Fidesz fanok. Semmi nem érv neki, a M1-en hallottakhoz-látottakhoz képest. A saját nyomoruk sem.
tiltsál ki te gyökér 2021.10.28. 08:32:18
ebella2 2021.10.28. 12:49:04
Egyébként leszarom a baloldalt. Hülyeségeket vernek a fejedbe, hogy aki nem szereti az országot, nemzetet megrontó Potrohost, az balos, vagy liberális. Még csak többségben sincsenek, lásd MZP megválasztását.