Csak az ellenzéki városokat sarcolják, vagy mindenkit?

Április végén forró téma volt a gazdaságvédelem nevében végzett, rendkívüli felhatalmazású költségvetés-szabászat. Még ekkor kértük ki, milyen átcsoportosításokat végzett Varga Mihály, ám a válaszadást egy - szintén rendkívüli, 45+45 napos adatigénylést késleltető - rendelet hosszúra nyújtotta. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a vitákat kiváltó, Józsefvárost és a Ferencvárost érintő önkormányzati forráselvonások mellett másoktól is átcsoportosított-e a koronajárványra hivatkozva a Kormány már megítélt forrásokat, vagy csak a két ellenzéki, Kocsis Máté képviselte kerület érdemelte meg ezt.

A koronajárványra hivatkozva rendkívüli átcsoportosítgatást lehetővé tévő 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet úgy rendelkezik: [6. §] Az államháztartásért felelős miniszter [Varga Mihály pénzügyminiszter] a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata terhére - az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett - a XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet kiadási előirányzatai javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, illetve befizetési kötelezettséget írhat elő.

Április végén jelentek meg hírek a két fővárosi kerület szociális-kulturális központi támogatásainak elvonásáról: Józsefvárostól 1,1 milliárdot vontak el a fenti felhatalmazással, ami (lévén beruházásokat tartalmaz) gazdaságvédelmi okokkal nehezen indokolható, és összköltségvetési szinten is csekély összeg, ám a kerület számára jelentős érvágás, lévén belőle szociális intézményeket és lakásokat újítottak volna fel. Az elvonást Pikó András polgármester politikai támadásnak értékelte, ami miatt lemondásra szólította fel a választókerületet képviselő (értelmezésében: nem képviselő) Kocsis Mátét. Egy másik, hasonló ügy is napvilágot látott: a független Baranyi Krisztina IX. kerületétől 400 millió forintot vontak el, ami egy rossz állapotú kerületi művelődési ház felújítására lett megítélve. Sokan voltunk kíváncsiak, érint-e más önkormányzatokat az elvonás (párthovatartozás nélkül), vagy tényleg bosszúról lehet szó.

Gyorsan kiderült azonban, hogy ezt nem fogjuk megtudni nyár előtt, lévén a Pénzügyminisztérium a törvény szerint 15 napos határidő helyett a rendkívüli helyzetben, rendeletben megállapított 45 napos lehetőséggel él. A közérdekű adatigénylések határidejét a veszélyhelyzetben megnyújtó 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján Vargáék tehát hosszabbítottak, noha már ekkor is a járványhelyzet végét írtuk, ami az intézkedés az információszabadságot feleslegesen torzító voltára is rámutat. 

Nem válaszolunk, mert csak

A 45 napos rendeletről tudósító Mfor cikkét összefoglalva: az egyre szűkülő állami információs csatornák korában az egyik utolsó eszköz maradt a sajtó - és bármely érdeklődő - számára közérdekű adatigénylés formájában kérni ki az állami szervektől információkat. Ehhez az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény teremt jogalapot. Mivel az egyéb megkeresésekre egyre ritkábban válaszolnak az állami szervezetek, kényszerből erre a törvényre hivatkozva kér tájékoztatást a média is. Ez esetben ugyanis törvényi kötelezettség a válaszadás. Azonban a Fidesz-kormány már korábban is kiskapukat épített a rendszerbe: az adatok előállításának költségét kiszámlázhatják az adatkérőnek, amennyiben az adatigénylés teljesítése "a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, illetve a költségtérítés mértéke meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget". Erre hivatkozva adott esetben több tízezer forintos, de akár százezres nagyságrendű költségtérítést is elvárhatnak az állami szervek, ami értelemszerűen szűkíti a hozzáférést a kért adatokhoz - ebbe a K-Monitor is több tucatnyi alkalommal futott bele az elmúlt években.

A koronajárvány alatt azonban újabb kiskapu született: 45+45 napra emelkedett a válaszadás határideje, ráadásul a már folyamatban lévő ügyeknél is ezt a szabályt kell alkalmazni. A határidő kitolása jól jön az állami szerveknek, hiszen az ügy addigra elveszti újdonságértékét. Visszás továbbá, hogy a 45 nap ugyan csak akkor él, ha valószínűsíthető, hogy az igénynek a 15+15 napos határidőben való teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné, ezt azonban nem kellett indokolni.

Több sem kellett Varga Mihályéknak, nem is indokoltak semmit, de élve a rendkívüli felhatalmazással ki is játszották a 90 napos kártyát a fenti kérdésünkre, noha erősen kérdéses, miért veszélyeztetné egy több ezer fős, egyébként nem a járványügyi védekezéssel foglalkozó apparátus közfeladatainak ellátását egy ilyen válasz megadása, amikor egyébként valószínűsíthető, hogy a több ezer munkatárs közül van olyan, akinek dedikáltan ez a munkaköre. Ha a kért döntések nem lennének összeszedve, akkor azt sem lehetne tudni, mi áll a költségvetésben, ami nonszensz. Az Infotörvényt felülíró rendelet azonban semmilyen garanciát nem biztosított arra, hogy az ilyen kiskapuzó állami szerveket kordában tartsa. Az érdeklődő vagy vár a sorára, vagy fordulhat bírósághoz, ahol pedig rendszerint csak évek múlva juthat az igazához. A Pénzügyminisztérium pedig, hiszen egy ilyen pereskedés után rendszerint ellene ítélnek, a tisztelt adófizető pénzéből simán ki fogja fizetni a néhány tízezres perköltséget és a jogászok munkadíját. Így működik a közpénzek és a költségvetés (Európában utolsónak rangsorolt) átláthatósága Magyarországon.

Az átláthatóság fordított Willy Fog-ja, Varga Mihály

A júniusi, újabb 45 napos hosszabbítás után beletörődtünk, hogy nyár végéig ebből nem lesz válasz és fogalmunk sem lesz, mi van pontosan a magyar költségvetésben. A járványhelyzetnek és a veszélyhelyzetnek közben vége lett, közeledtünk a 80. naphoz a kérdés beküldése után, ami azért pikáns, mert rámutat: a XIX. századi Angliában gyorsabban pörgött az élet, mint a magyar államigazgatásban, hiszen Willy Fog ennyi idő alatt körbeutazta a Földet, Varga Mihálynak ennyi idő kell, hogy megválaszoljon egy adatigénylést. Végül azonban a PM nem töltötte ki a teljes, 90 napos határidőt, a 78. napon megkaptuk a választ. Sajnos azonban nem a fenti, világosan megfogalmazott kérdésre ("döntések listáját"), hanem valami egészen másra. 

Azt írták: “a veszélyhelyzet idején a költségvetésben létrehozott Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, illetve Gazdaságvédelmi Alap fejezet előirányzatait, valamint a járványügyi védekezés felmerült költségeit és a már megvalósult kiadásait részletesen bemutatják a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény indokolásának mellékletében lévő táblázatok. Ezek a táblázatok azonban nem adnak választ a feltett kérdésre, vagyis arra, pontosan mely jogcímekről történt átcsoportosítási döntés, csupán a már ismert, teljes átcsoportosítás aggregált összegét tartalmazzák.

Vargáék tehát a mai napig nem hozták nyilvánosságra, hogy április elején mely költségvetési címekről söpörtek össze 923 milliárdot "gazdaságvédelemre" és 426 milliárdot "járvány elleni védekezésre". A költségvetés kiadási főösszegének több, mint 6%-áról beszélünk. Ez a két cím pedig lényegében két fekete doboz: az látszik, hogy mi jön ki belőle, de az nem, hogy mi került bele, és mi van benne. Ezért jogos a HVG megfogalmazása, amivel a gazdaságvédelmi alapot "kormányzati bűvészmutatványnak" nevezi. Természetesen kértünk pontosítást a minisztériumtól, ha arra választ kapunk, akkor azt közöljük.