Az információ hatalom, ezért a kormány inkább megtartja magának - ezzel a felütéssel írtunk először még 2016-ban azokról a közigazgatási informatikai fejlesztésekről, amikből az uniós milliárdos támogatásainak segítségével a Kincstár elkezdte adatbázisokba rendezni költségvetési gazdálkodáshoz kapcsolódó adatokat. A projektekhez kezdettől kapcsolódott egy ígéret: az adatok nemcsak a kormány, de a társadalom felé is átláthatóbbá teszik a közszférát: a korrupció elleni küzdelem jelszavával, civilek bevonásával létre fog jönni egy közpénzügyi átláthatósági portál, amin keresztül bárki kereshet az adatokban. Aztán a kormány kiléptette Magyarországot a korrupcióellenes együttműködésből, és noha papíron a vállalás ma is él, évek óta nem tudtunk érdemi információt szerezni arról, lesz-e egyáltalán ilyen portál, mikor, milyen adatokkal és konzultál-e erről bárkivel a lebonyolító? Most képviselői írásbeli kérdés született az ügyben, de az államtitkár is kitért a válaszadás elől. A projekt az év végén zárul.
Magyarország a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) keretében tett vállalást az átláthatósági portál létrehozásáról. Indoklásként az szerepelt: a költségvetési adatok nehézkesen ugyan, de elérhetőek, azonban a közzététel módjában le vagyunk maradva a nemzetközi sztenderdektől. Az állampolgárok a központi költségvetésről csak néhány szedett-vedett ábrán kereszül tájékozódhatnak, grafikus megjelenítés nincs. Az önkormányzatok számára kötelező a költségvetésük és zárszámadásuk közzététele, ennek azonban gyakran nem, vagy géppel olvashatatlan, szkennelt papírokon tesznek eleget. Az állampolgároknak így gyakorlatilag lehetetlen tájékozódni arról, mire költik az adóforintjaikat, noha ezek az adatok egységes formában ott vannak a Kincstárnál: az önkormányzatok is elektronikusan beszámolnak a KGR-K11 rendszeren keresztül, ám ebben a nagy mennyiségű, jól használható adatban jelenleg a központi kormányzat kutakodhat, a polgároknak marad a rosszabb minőségű, települési honlapokon ezrein egyenként fellelhető közzététel.
MIÉRT LEGYEN NYILVÁNOS? Ezen adatok egy része közérdekű adat, ami mindannyiunkra tartozik. Ráadásul egy ilyen adatbázis kincsesbánya a kutatóknak, az országosan elérhető, összevethető adatokra csodás fejlesztéseket lehetne építeni. A K-Monitor által kifejlesztett önkormányzati átláhatósági portál az állami párjával ellentétben nem csak ígéret, készen van. Ha az önkormányzati költségvetési adatok elérhetőek volnának, ez a nyílt forráskódú eszköz ingyenes megoldást tudna adni potenciálisan minden magyar település költségvetési gazdálkodásának közérthetőbbé tételére, és később ezek összehasonlíthatóságát is meg lehetne teremteni. Az adatok állami "bespejzolása" az ehhez hasonló fejlesztéseknek tesz keresztbe.
A civil együttműködés ígéretével induló fejlesztésben eleinte a K-Monitort is közreműködő partnerként tüntették fel, ám kapcsolatfelvételre nem került sor. Az OGP kilépés után a projekt eltűnt a kincstári bürokrácia bugyraiban. Hiába kérünk néhány havonta tájékoztatást, érdemi válaszokat nem kaptunk, annak ellenére, hogy több, mint 10 éve foglalkozunk nyílt adatokkal és a közpénzek átláthatóságával, és civil szervezetként örömmel és önként szívesen részt vennénk a portál kialakításának tartalmi véleményezésében.
Az EU több, mint 6,715 milliárd forintjából finanszírozott, a kincstári adatvagyon használhatóságát javító nagyprojekt előrehaladásáról, melynek az átláthatósági portál is része, általában sem érhető el túl sok információ. A Kincstár oldalán szereplő leírásban az szerepel, a projekt 2020 végén zárul, és része, hogy "a központi adatbázis interfészek segítségével interaktív felületen, a Transzparencia Közpénzügyi Portálon az állampolgárok számára is elérhető lesz." Kérdés azonban, ez mikor készül el, mivel eddig nyilvánosan mindössze egy visszavont közbeszerzés található meg magáról a fejlesztésről. Az EMMI államtitkárának fia, Kuczora Gergely ügyvédi irodája által szakértett eljárásban ugyan kikerült egy rakás dokumentum, közte a projekt műszaki leírása - benne a közpénzügyi portállal -, de a tendert később visszavonták. Ez a 2017-es tender is már csúszást jelentett volna az eredetileg tervezett átadáshoz képest, de ilyen tartalmú közbeszerzést azóta sem írtak ki, így kérdéses, zajlik-e egyáltalán az átláthatóságot biztosító portál megvalósítása, vagy az a projekt végére majd valahogy kikerül az eredménytermékek közül. Utóbbi felé mutat, hogy a Kormány 1584/2019. számú, tavaly októberi határozata a szakmai elvárások között nem említi a portál megvalósítását.
Részlet a műszaki leírásból. A jobb felső sarokban a "közvetett felhasználók": ezek lennénk mi
Sem a projekt ütemezésére, sem a civilek (elvben a projekt számára előírt) bevonására nézve nem kaptunk semmiféle érdemi tájékoztatást a projektgazdától, a Kincstár azzal hárított, "folyamatban lévő projektről nem adhatnak bővebb tájékoztatást", "a munka folyamatban van". Mindezt úgy, hogy az EU-nak éppen azt ígérték, hogy a fejlesztési pénzből civil partnerségben születik meg egy, az átláthatóságot szolgáló fejlesztés. Bízva abban, hogy azért egy uniós projektről valahogy mégis lehet tájékoztatást szerezni Magyarországon, elküldtük konkrét kérdéseinket Hadházy Ákos független képviselőnek, aki írásbeli kérdésként terjesztette azt be a kormánynak.
"A KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15-2016-00001 projekt azonosítójú, "Átláthatóság a közpénzek felhasználásánál, államháztartási adattárház" projekt "Közpénzügyi Portál" projektelemével kapcsolatban fordulok Önhöz. Az érvényes felhívás szerint a fejlesztés szorosan kapcsolódik Magyarországnak a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) elnevezésű nemzetközi kezdeményezés keretében tett vállalásaihoz („Az online megismerhető központi költségvetési adatok közérthetőségét a grafikus megjelenítés színvonalasabbá tételével és az adatok naprakész elérhetőségét biztosító további intézkedésekkel kell javítani.”). A 6,715 milliárd maximális elszámolható összköltségű projektet azzal adták el az unió felé, hogy az a közpénzügyek átláthatóságának erősítését szolgálja a költségvetési adatok nyilvánosságának javítása által. Magyarország a projekt 2015-ös kiírása óta kilépett az OGP-ből, és egy 2017-es, visszavont közbeszerzési kiíráson kívül semmi sem látszik a projekt előrehaladásából. A projektért felelős Magyar Államkincstár honlapján az eredeti tervek szerint ma már szerkeszthető, számszerű és grafikus formában kellene közzétételre kerüljenek egy ún. (Transzparencia) Közpénzügyi Portálon a központi és önkormányzati költségvetési adatok, ám ennek, de még magának a fejlesztésnek sincs semmi nyoma. A kiírás szerint a Közpénzügyi Portál kialakítása civil szervezetek bevonásával kell megvalósuljon, a projektet pedig az eredmények megfelelő disszeminációja kellene, hogy kísérje.
A fentiek alapján kérdéseim a következők:
- Milyen szakaszában áll jelenleg az említett projekt? Milyen eredménytermékek készültek el és melyek elkészítése van folyamatban?
- Milyen rendszerek és adatszolgáltatások szolgáltatnak adatot az adattárház számára?
- Továbbra is a projekt része a Transzparencia Portál létrehozása, mikorra várható ennek elkészülése?
- Mi okozta a korábban már kiírt közbeszerzés visszavonását és az azóta a csúszást? Milyen feltételek hiányoztak ahhoz, hogy a Kincstár teljesíteni tudja a projektet az eredeti határidőben?
- Tervezik-e civilek, független szakértők bevonását a portál adattartalmának, kialakításának meghatározásába. Ha igen, ez kinek a feladata lesz?"
Az informatikai fejlesztéseket koordináló Miniszterelnökség helyett (vélhetően a Kincstártól kapott választ tolmácsolva) a Pénzügyminisztérium államtitkára, Banai Péter Benő válaszolt a feltett kérdésekre. Érdemi tájékoztatást azonban ő sem adott:
"Tájékoztatom, hogy a KÖFOP-2.2.5-VEKOP-15-2016-00001 projekt megvalósítási szakaszban van, a közbeszerzési eljárásoknak megfelelően, ütemszerűen halad. A részletes tervezési feladatok lezárultak, jelenleg az alkalmazás-fejlesztések és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítása van folyamatban."
Ezek után továbbra is nyitott kérdés, csak önmaga számára tette-e átláthatóbbá a Kormány az önkormányzatok és más állami szervek költségvetési gazdálkodását az uniótól kapott forrásokból, vagy az eredeti tervek szerint, valamilyen formában megvalósul majd a kincstári adattárházak közérdekű adatainak nyilvánossága. Nem világos, dolgoznak-e egyáltalán jelenleg ilyen portálon: ha nem, úgy az idei év végéig nagy valószínűséggel nem fognak tudni eredményt produkálni, a civilek bevonása pedig ezek után hiú ábránd. Végigjárva a hivatali utakat, jelenleg elképzelésünk sincs, honnan tudhatnánk meg erre a választ - ha valaki hallott az elveszett Transzparencia/Közpénzügyi Portál projektről, az kérjük, írja meg nekünk! Mit gondoltok, meglep minket a Kincstár az év végéig egy ilyen fejlesztéssel, vagy ne reménykedjünk: az adattárház ugyan valamilyen minőségben megvalósul, de kifelé nem látszik majd semmi belőle?
FRISSÍTÉS: A projekt záró határideje eredetileg 2018.12.31. volt, aztán 2020.06.30., majd 2022. 12.31. 2022. december 16-án véghatáridőt újra módosították 2023. június 30-ra.
A Közpénzügyi portál 2023. május végén került ki, adattartalma lényegében megegyezik a Kincstár oldalán eddig is elérhető adatokkal, ráadásul a publikáció üteme másfél éves késéssel lett beállítva: 2023-ban először a 2021-es lezárt év adatait tették közzé. Az aktualitás hiánya mellett az is fájó, hogy a közérthetőség követelményének nyomokban sem felel meg a felület.
Címkék: eu költségvetés átláthatóság kincstár adatigénylés
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.01.13. 15:16:18
kvadrillio 2020.01.14. 16:59:33
3200 ÖNKORMÁNYZAT VAN, HA CSAK A NEGYEDE """CSINÁL """ MAGÁNAK 100 MILLIÓT ÉVENTE ...MINT A LAKNER, AKKOR IS KURVANAGY BAJ VAN AZ ORSZÁGBAN VIKTORRRRKAHHH !!!
Megmutatjuk, hová ömlöttek Simonka milliárdjai
2019.09.20. 10:22
Az évek alatt több mint két és fél milliárd forintnyi támogatás jutott különféle beruházásokra a Békés megyei Pusztaottlakán. Ez az a zsákfalu, ahol a nemrég vád alá helyezett fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György volt a polgármester. A pénz feléből a falu egy része valóban megszépült, a maradék viszont hangzatos címek alatt, úgy tűnik, mind egy helyre vándorolt.
A Magyar Narancs információ szerint az ügyészség 8 és fél év börtönt kért Simonka Györgyre.
ELKÉPESZTŐ MI FOJJJJIKKK AZ ORSZÁGBAN VIKTORKA ! BAZDMEG ! TE NEM VAGY KÉPES EZT AZ ORSZÁGOT VEZETNI, CSAKIS A SZENNYBE ÉS MOCSOKBA !!!!! CSAÓK ÜLNEK A POLGIMESTERI FUNKCIÓKBA ÉS TE VELÜK EGYÜTT LOPSZ, CSALSZ MERT CINKOS AKI NÉME, PLÁNE, HA EGYÜTT SUNNYOG EZEKKEL A TETVEKKEL !
VÁLTOZÁS KURVAGYORSAN BAZDMEG !!!
kvadrillio 2020.01.14. 17:06:45
ÉS EZ CSAKIS ORBÁN HIBÁJA !!!!!
Megmutatjuk, hová ömlöttek Simonka milliárdjai,,,,,INDEX...VIDEÓ.....
A MAGYAR EMBEREKNEK TÉNYLEG FEL KELL ÉBREDNIE ÉS KIZAVARNI AZ ORSZÁGBÓL AZ ORBÁN-MAFFIÁT ! VÉGLEG !!!