A különböző médiumok tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tételéért indított kampányt az Access Info Europe. Az információhoz való szabad hozzáférésért küzdő szervezet kezdeményezését civilek, közintézmények és a média képviselői is támogathatják aláírásukkal.
Az Access Info több ország bevonásával felmérést készített arról, mennyire átláthatók a tulajdonviszonyok a médiában. Az eredmények elég lehangoló képet festenek: a nyomtatott sajtó esetében a vizsgált húsz országból (19 európai állam és Marokkó) tízben még maguk a médiaszabályozó hatóságok sem tudják, kik a médiumok valódi tulajdonosai, de az online sajtótermékek tekintetében még nagyobb a homály: a húszból mindössze hat országban tudható, kik állnak valójában a médiumok mögött.
A szervezet kutatása szerint a legtöbb országban a jogi szabályozás nem biztosítja a kellő átláthatóságot a médiatulajdonlásban. A rádiós és televíziós műsorszolgáltatók tulajdonosainak személye a húszból csak kilenc országban ismerhető meg a szabályozó szervek illetve a cégtárak adatbázisaiból. A legtöbb vizsgált országban jelenleg nincs szabályozás, ami előírná az egyes médiumok tényleges tulajdonosai, haszonélvezői nyilvántartását, továbbá a médiatulajdonosok (különös tekintettel a nyomtatott és az online sajtóra) adatainak megismerésére, nyilvánossá tételére sincs egységes módszer.
kép forrása: European Federation of Journalists
Kutatásuk eredményein felbuzdulva az Access Info munkatársai összeállítottak egy tízpontos javaslatcsomagot a médiában uralkodó tulajdonviszonyok átláthatóbbá tételére. A szervezet szerint szükség van arra, hogy a tulajdonosok adatai a médiahatóságok és a nyilvánosság számára is elérhetők legyenek, méghozzá könnyen, érthető formában, és nem utolsó sorban, ingyenesen. Az adatokat rendszeresen kellene frissíteni, és nyílt, újrafelhasználható formában kellene elérhetővé tenni őket. Az alapvető információkon (név, cím, stb.) kívül fontos, hogy az esetleges összeférhetetlenség is szűrhető legyen azáltal, hogy az egyes médiatulajdonosok egyéb cégekben vagy politikai szervezetekben betöltött szerepe is nyilvánosságra kerüljön.
Az Access Info a tulajdonosokra vonatkozó információk teljes nyilvánosságán túl kezdeményezi, hogy az is megismerhető legyen, kik lehetnek hatással az egyes médiumok működésére (igazgatók, igazgatósági tagok, stb.), illetve hogy ezek a szereplők milyen mértékben vesznek részt a döntéshozatalban. A javaslatok között szerepel, hogy minden állam gondoskodjon tiszta és átlátható jogi keretrendszerről, és állítson fel erős, szankcionálási jogkörrel felruházott médiahatóságot, amely független felügyelő szervként ellenőrizheti a médiumok működését. E céljának megfelelően az Access Info szorgalmazza, hogy európai együttműködés keretében kerüljenek kidolgozásra az adatgyűjtési és kezelési mechanizmusok.
A médiarendszer átláthatatlansága Magyarországon is probléma. Számos médiumról nem tudni, csak jó eséllyel sejteni, hogy kik a valódi tulajdonosok, vagy kiknek a pénzéből működnek, jöttek létre. Persze a tulajdonosi viszonyokon túl még sorolhatnánk a médiával kapcsolatos problémákat (pl. kiszámíthatatlan szabályozási környezet, szimpla korrupció, hirdetői, állami nyomásgyakorlás, sok esetben a szerkesztőségi autonómia hiánya, vagy a szabályozó hatóság működése), de a tulajdonosok transzparenssé tétele talán a legkönnyebben kikényszeríthető lépés ezen a területen.
Az Access Info jelenlegi kampányának célja a csatlakozó médiumok és civil szervezetek támogatásával az, hogy elérjék, hogy a kormányok jól működő törvényi szabályozást hozzanak létre a média tulajdonosi viszonyainak átláthatóbbá tételére. A kezdeményezést a K-Monitor is támogatja.
Címkék: média kampány átláthatóság tulajdonos
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2016.12.29. 02:14:55
Az értelmező szótár szerint a tabu:
1. Valamely hely(zet),tárgy, személy megnevezésére, valamely szó kimondására vonatkozó szigorú(babonás) vallási tilalom.
2. Valamely ez nem szabad hozzányúlni, szent és sérthetetlen dolog.
3. Amiről nem szabad beszélni, amit nem szabad említeni.
A magyar népszokásban úgy szól a tabu: „Halottról jót, vagy semmit”. Ha jobban végig gondoltuk volna, akkor hamarabb rájövünk (ami mára világossá vált), hogy amitől annyira féltünk, amiről szólni se mertünk, a baráti megszálló tankok küldője halott!
Nem úgy a tabu. Mert a „gazda” kimúlt, kivonult, de jött helyette a tulajdonos, hogy Ő légyen a tabugazda. Mi következik ebből? Megint hívjuk segítségül a szótárt!
Eszerint a tulajdon:
1. Az anyagi vagy szellemi érték, amellyel valaki sajátjaként, szabadon rendelkezik.
2. Az ilyen értékek jogilag védett birtoklása.
Tehát a tulajdonostól a sajtó esetében sem várhatjuk el, hogy rosszat mondjon magáról (akkor sem, sőt ellenkezőleg, ha ez a rossz igaz is). Ebből egyenesen következik: Ő lesz az, aki meghatározza, amiről nem szabad beszélni, amit nem szabad említeni! Magyarul: Ő határozza meg a tabut, ami láss csodát, ugyanaz, ami régen volt. Érdekből és hozzá nem értésből fakadó, számunkra csak hátrányos el-és megnyomorító tevékenység esik az el- és kimondhatatlan, megírhatatlan tabu alá!
Megjelent: 1996. 06. 20. Magyar Fórum