Lázár János innovatív. Lázár János bátor. Legutóbb épp egy jobbikos interpellációra adott válaszában tett tanúbizonyságot arról, hogy az elszámoltatási és átláthatósági láz nem enyhül kétharmadon innen és túl sem. Leszögezte, hogy a civil szervezetek vezetői esetében fontos, hogy akár a személyes vagyonukkal is elszámoltathatóak legyenek. Nos, Lázár János innovatív gondolatait tovább acélozandó (és véletlenül sem feltételezve, hogy ez az intézkedés-tervezet kizárólag a norvég feketelistás civilekkel szembeni, lassan testüreg motozás szintjére emelt vizsgálódási kedv újabb fejezetének nyitánya), kijelenthetjük, hogy az elképzelés igencsak helyes és támogatásra méltó.

Ahogy a miniszterelnök is megfogalmazta egy februári interjúban, minden állampolgárnak joga van tudni, hogy egy adott - szakpolitikák kialakítását formálni kívánó - szervezetet vagy pártot ki finanszíroz, amivel mélységesen egyetértünk. Arról viszont sokat sejtetően hallgatnak, hogy az elszámoltatásnak általánosnak és teljes körűnek kell lennie, vagyis a testreszabott jogalkotási és közbeszerzési gyakorlattal ellentétben, egy elszámoltatásra vonatkozó jogszabály címzettjeinek köre univerzális, így például a „legcivilebb civil” CÖF-szerű képződmények és a politikusok sem kerülhetnek ki a hatálya alól. A valódi átláthatóság megteremtése azonban ennél is többet feltételez, mégpedig azt, hogy hiteles információk állnak rendelkezésre a politikai döntéshozatal befolyásolási mechanizmusairól, legyen szó civilek által előterjesztett jogszabály-módosításról, dohánycégek által javasolt jogalkotási aktusokról, vagy választási kapmányok finanszírozási kérdéseiről. Ehhez meg kell teremteni a közpénzek elköltésének transzparens és nyomon követhető útját, valódi lobbiszabályozás bevezetését, a képmutató pártfinanszírozási szabályok átalakítását, vagy épp a parlamenti képviselők vagyonosodásának ellenőrizhetőségét.

Lázár ajándékba kapott, de vagyonnyilatkozatban nem szerepeltetett félmilliós drMáriás-festménye [forrás]

Ez utóbbi például lehetne egy, a vagyonnyilatkozat-tételi rendszer tényleges reformját célzó intézkedéscsomag (erre vonatkozó javaslatunkat lásd itt) eredménye, amely tartalmazná a hozzátartozók (igen, a sokmilliós ingatlanokat tulajdonló kisgyermekek, házastársak) vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságra hozatali kötelezettségét, a nem időben vagy hiányos (horribile dictu szándékoltan félrevezető vagy „magánkölcsönből szereztem” mantrával takart jövedelem-eltitkoló) vagyonnyilatkozatok-tételének pönalizálását, valamint az ellenőrzési jogkörök áttelepítését a kétséges legitimációval rendelkező parlamenti bizottságtól egy, legalább a nyilvánosság kényszerítő ereje által hadra fogható ellenőrző szervhez. 

Ez lenne valóban innovatív és bátor tett, amelyhez a külföldi ügynökként stigmatizált szervezetek is boldogan csatlakoznak, és hozzájárulnak, hogy az őket érintő hosszas vizsgálódások végül feltárják azokat a tényeket, amelyek már most is elérhetőek a közhasznúsági beszámolókban. Szóval kezdhetjük?