Két törvénnyel is megajándékozta a parlament az átláthatóság barátait az ünnepek előtti utolsó ülésnapokon. A két jogszabály módosítása újabb példa arra, hogy a kormány lépésről lépésre kiüresíti az információszabadságot garantáló rendelkezéseket.

1) Hétfőn a kormánypárti képviselők megszavazták a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló salátatörvényt. Már az erre vonatkozó törvényjavaslatról megállapítottuk, hogy jelentősen növeli a közpénzek elköltése terén a korrupció kockázatát. Egyrészt felszámolta volna azt a tilalmat, ami megakadályozta, hogy közpénzből fizetett támogatásban részesüljenek az olyan társadalmi szervezetek, amelyek politikai párttal együttműködnek, vagy politikai párttal közös jelöltet állítottak a választásokon. Másrészt a hazai költségvetésből nyújtott minden támogatást kivonni tervezett a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alól.

November végén ezért az Átlátszó.hu-val és a TI Magyarországgal közösen – nyílt levélben felszólítottuk a parlamenti képviselőket, hogy ezt a két rendelkezést ne szavazzák meg. Az első követelésünk látszólag ugyan teljesült, hiszen a tegnap elfogadott törvény nem szűnteti meg a politika közeli civil szervezetek közpénzből történő támogatásának a tilalmát. Cserébe viszont megszavazták, hogy a hazai közpénz megszerzésére irányuló pályázatok esetében ne érvényesüljenek az eddig széleskörű nyilvánosságot és szigorú összeférhetetlenséget előíró szabályok.

Vagyis a kormány anélkül támogathat magyar adófizetői pénzből hozzá közel álló civil szervezeteket, hogy törvényt sértene. Sőt, még csak a nyilvánosság előtt sem kell számot adnia az ilyen költségvetési kifizetésekről.

2) Ha ez nem lenne elég, а fellengzősen csak a közpénzek szabályozásával összefüggőnek mondott, tegnap benyújtott törvényjavaslat még durvábban korlátozná a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetőségét. Ahogy a TASZ is írja, a kormánypárti többség által már elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a szerencsejáték szervezők levonják a szerencsejáték után fizetendő adó összegéből a sportegyesületnek vagy sportszövetségnek nyújtott támogatást. Tehát nem a játékadó alapja, hanem a ténylegesen befizetendő játékadó mértéke csökken a sporttámogatásra fordított összeggel. Vagyis a szerencsejáték szervező maga döntheti el, hogy a költségvetésbe, vagy valamely sportszervezetnek fizet-e inkább.

Persze elképzelhető lenne, hogy okvetetlenkedő civilek, kíváncsi újságírók vagy az adójuk miatt aggódó polgárok rákérdeznek a sportcsapatok támogatásainak a forrására és így esetleg kiderülne, hogy egy-egy szerencsejáték szervező melyik sportcsapatnak fizetett adózás helyett. Ez semmiképpen nem lenne szerencsés, ezért a frissen elfogadott törvény – Törvényalkotási Bizottságot vezető Gulyás Gergely által jegyzett módosító javaslat hatására – megengedi, hogy a sportági szakszövetségek a magántámogatásokról „összesített adattartalom szolgáltatásával” adjanak tájékoztatást. Tehát ha a polgár az információszabadság törvényt használva arra kér egy sportszövetséget, ugyan mondaná meg az illető, honnan mennyi pénzt kapott, be kell majd érnie egy feltehetően mindössze egysoros válasszal. A megkérdezettnek elég annyit mondania: „céges és egyéb magánadományokból ennyi meg ennyi millió” érkezett, azt azonban elhallgathatja, hogy konkrétan kitől kapta a pénzt.

A két jogszabály módosítása újabb példa arra, hogy a kormány lépésről lépésre kiüresíti az információszabadságot garantáló rendelkezéseket. Ennyire rövid idő alatt ritkán sikerül két olyan törvényt is megszavazni, amelyek ilyen durván keresztbe tesznek a közpénzekre vonatkozó közérdekű adatok megismerésének.

(forrás: TI Magyarország, K-Monitor)