háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (2) adatigénylés (78) adatok (89) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (8) amsterdam (1) antikorrupció (56) anti korrupció (39) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (218) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (5) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (16) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) e-government (2) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (47) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (60) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (14) eu elnökség (1) évvégi (10) exszabi (1) ezaminimum (16) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (2) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (2) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (2) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (5) ígyszültem (6) infografika (76) információszabadság (59) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (41) jogállamiság (7) jordánia (1) k-monitor (34) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (8) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (15) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (51) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (5) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közpénz (36) külföld (60) kultúra (3) külügyminisztérium (3) k monitor (67) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (81) mahir (2) MÁK (6) máv (2) mbvk (1) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (7) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (5) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (56) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (4) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (7) per (14) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (40) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (7) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (16) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (10) vagyonnyilatkozat (37) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Selected recommendations for Hungary in the Article 7(1) TEU procedure

Jogi Munkacsoport // 2023.05.26.

Címkék: english

On 30 May, there will be yet another hearing in the Council in relation to Hungary in the framework of the procedure under Article 7(1) TEU that is aimed at determining whether there is a clear risk of a serious breach by Hungary of the values the EU is founded on. Since the initiation of the procedure by the European Parliament in 2018, only a couple of hearings have been conducted under this procedure, and even though the rule of law and democratic backsliding of Hungary has continued, no recommendations have been put forth by the Council.


Címkék: english

Szólj hozzá!

Ilyen a részvételi demokrácia a magyarországnyi lakosú Mexikóvárosban

mrnymkls // 2023.05.24.

Címkék: külföld részvétel

A K-Monitor önkormányzati szakértője május elején Mexikóvárosban járt a részvételi demokráciával foglalkozó nemzetközi ernyőszervezet, a People Powered éves összejövetelén, amelynek a K-Monitor is tagja. A következőkben egy szakmai élménybeszámolót olvashattok a tízmilliós megapolisz részvételi demokratikus eszközeiről és ennek párhuzamairól a magyar helyzettel.

Részvételi demokráciával kapcsolatos további anyagaink, elemzéseink itt olvashatók. Ha érdekes a téma, csatlakozzatok Részvételi költségvetés - Magyarország FB csoportunkhoz.

 

blog_cover.png

 

A részvételi demokrácia erősödése Latin Amerikából indult, a nyugati világban és itthon is egyre több helyen használt részvételi költségvetést Brazíliában, Porto Alegrében "találták fel". Mexikóba a 2000-es években érkezett meg a részvételi hullám, nem függetlenül az itthonról jól ismert zárt (predomináns) pártrendszer versengőbbé válásától.

A helyi Ollin nevű szervezet vezetett körbe minket a városban egy vasárnapi napon, amikor a részvételi költségvetés szavazása zajlott. Találkozhattunk többek között a Supercivicos nevű társadalmi célú influenszercsapat egyik tagjával, akik vicces és brutális nézettségű videókkal hívják fel a figyelmet a mindennapi városhasználattal, városi kormányzással kapcsolatos problémákra: a semmiben véget érő bringautakra, vagy az időseknek és mozgáskorlátozottaknak fenntartott ülőhelyek helyes használatára. Egy videóban a helyi Városligetbe tervezett, kulturális központban beállított pláza kapcsán elbábozott kamuegyeztetést figurázták ki a környékbeli három negyedet reprezentáló három figurával (kb. József, Teréz és Erzsébet Budapesten).

Ezután az éppen zajló részvételi költségvetés kulisszái mögé kukkanthattunk be. Az Ollin folyamatosan segíti a lakosok érdemibb részvételét: információkat oszt meg, számokéri a megszavazott projektek teljesülését és képzéseket tart a lebonyolítóknak Mexikóvárosban.

Itthon is beleszólhatsz az önkormányzatok pénzügyeibe - jelenleg ezeken a településeken:

A részvételi költségvetés május 7-én zajló szavazása hasonló volt a parlamenti választásokhoz: a helyi választási bizottság tisztviselői (IECM) bonyolították le, egy napig, élőben lehetett szavazni városszerte. A lakosok a 2023-as és 2024-es költségvetésről is döntöttek körzetenként, mivel jövőre parlamenti választások lesznek, amit a rendelet szerint nem lehet egyszerre tartani a részvételi költségvetési szavazással. 787 területi egységben (szomszédsági körzetben) versenyeztek egymással a lakosok által javasolt projektek, összesen 2438 szavazási ponton lehetett szavazni. A 16 "kerület" lakói 22 327 projektből választhattak, összesen 3500 millió pesóról döntve (70 milliárd Ft)! Ezzel a mexikóvárosi önkormányzaté a világ 4. legnagyobb ilyen részvételi folyamata, ami tehát városszerte egységes lebonyolítású, bár az egyes kerületekben eltérő arculattal, szlogennel zajlik. Itthon a Főváros több kerületében és magában a Fővárosban is zajlanak különböző részvételi költségvetések.

01-27.pngA projektek mellett arról is szavaztak az emberek, hogy ki kerüljön a szomszédsági körzetük közösségi részvételi bizottságába (Copacos). Ide erre pályázó lakosokat választanak 3 évre. Kilenc tagból áll, akik közül öt a másik négytől eltérő nemű. A bizottság választja ki a szavazólapra kerülő projekteket, de aktív szerepet játszanak a projektek összegyűjtésében-kidolgozásában és a megvalósítás monitorozásában, illetve más helyi részvételi folyamatok (pl. fejlesztési tervek) véleményezésében, nyomon követésében is. A bizottság legalább 2 havonta ülésezik.Az önkormányzati képviselők és a bizottság között az együttműködés az elmondások szerint nem konfliktusoktól mentes: van, ahol a kerület politikusai nem igazán teremtik meg a hátteret a működéshez, szabotálják az összehívását és nem biztosítanak információt. Máshol ezek a szomszédsági közösségek, kollektívák aktívabbak, funkcionálisan is tagoltak, a néhány megválasztott, aktívabb helyi lakos mellett más érdekképviseleti szervezetekkel is együttműködnek. Arra is van példa, hogy kifejezetten egy tiltakozó akcióhoz szervez magának erőforrást így a lakosság: egy beépíteni szándékozott közparkot védenek meg így az egyik körzetben, már a többedik éve forrást szerezve a jogi eljáráshoz. 

Az itthon a részvételi költségvetésekben aktívan megjelenő középosztály-beli civil szervezetek mellett Mexikóvárosban például igen aktívan nyomulnak a helybeli utcai árusok érdekszervezetei is: az utcákat beborító kajás és egyéb standokat több helyen az önkormányzat biztosítja egységes kinézettel számukra a részvételi költségvetésen keresztül. A közbiztonság és az elhanyagolt, szemetes területek rehabilitálása szintén népszerű témák, ezekre egyébként központi programok is vannak. A metrók első két kocsijában csak nők és gyermekek utazhatnak, a városban pedig szinte mindenhol van ingyenes wifi. A közösségi intézmények pl. iskolák aktívabb szerepet játszanak a folyamatban helyszínként, fejlesztendő célpontként, ezekben délután számtalan program érhető el a mindenféle korú lakosok számára: nyitott műhelyek, önképző események, táncoktatás. Ezek programja szinte mindenhol ki van függesztve a kapura, és a választófülkék is itt voltak berendezve. Ez különbség a magyar példákhoz képest, aminek az oka egyszerű: a közösségi élet központjaként működő iskolák fenntartását a központi kormányzat néhány éve elvette az önkormányzatoktól. Hasonlóan népszerű és városszerte megfigyelhető a szabad falfelületek művészeti-közösségi felhasználása, gyakran szemléletformáló célzattal.

Abban a magyar és a mexikóvárosi folyamat azonos, hogy a költségvetés összege nem a projektre javaslatot tevőkhöz kerül, hanem a helyi (kerületi) önkormányzat a megvalósító. Ugyanakkor a bizottságok révén a lakosok  (képviselői) szorosabb és folyamatosabb kontrollban vannak a fejlesztések kialakítása során, legalábbis ott, ahol ez az intézmény jól működik. 

Mexikóvárosnak az általam ismert európai példáknál egy jóval jóval részletesebb, több jogot biztosító közvetlen demokratikus eszközökről szóló részvételi rendelete van, amit azért a helyi szereplők szerint a gyakorlatban nem feltétlenül követnek. A lakosok 10%-a pl kezdeményezheti egy képviselő visszahívását is. A rendeletről egy gépi magyar nyelvű fordítást készítettünk, itt érhető el.

A rendeletben szerepel a részvételi költségvetés is: a kerületi költségvetések 4%-át osztja el, ami nem kis összeg egy ekkora városban. A sajtóban most egy kisebb vita is volt arról, hogy egy kerületi polgármester úgy próbálta befolyásolni a lakosokat, hogy a számára fontos, közszolgáltatásokat támogató projektekre szavazzanak más újítások helyett, hogy azt ígérte, a városi pesók mellé kerületi forrásból is mellétesz, ha a megfelelő ötleteket választják. Egy kerületi polgármester azonban a rendelet szerint nem kampányolhatna az egyes ötletek mellett. Sajnos van példa arra, hogy a kerület csak a saját szándékával egyező vagy közvetetten általa kezdeményezett projekteket valósítja meg, a valódi polgári kezdeményezéseket elszabotálja. Mexikóban külön szó van arra, amit itthon talán a "nemzeti konzultáció" szóösszetétel ír le: ez a kis részvétel mellett zajló, erősen irányított, pártos szavazás, amin a magszavazók erőt demonstrálnak - ez a voto duro, a részvételi költségvetés is könnyen ilyenné válhat, ha nincs önálló civil mobilizáció.

A megfigyelt egy napos, élőben történő, szavazófülkés szavazás egyébként jóval népszerűbb, mint az online: utóbbin kb 14 ezer ember voksolt, míg élőben jóval többen - közel 400 ezren. A részvételi arány így nagyjából 6% volt. A megfelelően tervezett offline szavazás népszerűsége más városokban, pl. Párizsban is megfigyelhető.

A leadott szavazatok száma így alakult az RK jelenlegi formájának a bevezetése óta*:

nevtelen_terv_3_1.png

* Korábban, 2012-től kezdődően egy sokkal strukturáltabb, kötöttebb módszerrel választhattak javaslatok közül a lakosok, a részvételi arány akkor is hasonló volt.

 

 

Források (spanyol nyelven):

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

 

Társadalmi egyeztetés az Orbán-kormánnyal: mennyit ér az Uniónak tett vállalás?

orsivin // 2023.05.23.

Címkék: adatok civilek társadalmi egyeztetés részvétel infografika

Már a 2010-es évek végétől visszatérő kritika volt a magyar országjelentésekben és a jogállamisági jelentésekben, hogy a kormány nem rendelkezik megfelelő, hatékony struktúrákkal a társadalmi párbeszédre, az érdekeltek bevonására. Ezt nem csak az bizonyítja, hogy stratégiailag fontos dokumentumokat nemhogy a nyilvánossággal, de még az érdekeltekkel sem osztottak meg (gondoljunk csak az egészségügy átalakítására, vagy a mi szempontunkból különösen fájó Középtávú Korrupcióellenes Startégiával), de néha a fontos állami szervekkel sem.  A törvényjavaslatok titokban születtek, a társadalmi egyeztetést megkerülendő, számos fontos törvényjavaslatot kormánypárti egyéni képviselői indítványként nyújtottak be a Parlamentbe.

Tavaly nyáron, a jogállamisági eljárás során a kormány gyakorlatilag elsőként azt jelentette be, hogy változtatni fog ezen a gyakorlaton, ezért kilátásba helyezték a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló Jet. módosítását, amelyről akkor itt írtuk le a véleményünket.

 

turning-a-blind-eye_-coping-avoidance.jpg

fotó: istockphoto

 

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) félévente értékeli, hogy a kormány szervei közül melyek tesznek eleget a jogalkotási törvény követelményeinek, mi viszont ebben a blogposztban kicsit mélyebbre szeretnénk ásni, és megvizsgálni, hogy valóban hozzájárult-e a társadalmi párbeszéd javulásához az, hogy immár a törvényjavaslatok, a miniszteri és kormányrendeletek többsége (de azért messze nem az összessége) valóban megjelenik a Kormány honlapján.

2022 októberétől 2023 május 8-ig, azaz az általunk vizsgált időszakban 463 dokumentumcsomagot tett közé a Kormány a "Dokumentumtár" "Jogszabálytervezetek" menüpontjában. Ez önmagában is figyelemre méltó szám, annál is inkább, mivel az azt megelőző másfél évben mindössze 8 (!) dokumentumcsomag került társadalmi egyezetetésre. Ezek a dokumentumcsomagok, "összefoglaló mappák" jó esetben tartalmazzák magát az új jogszabálytervet vagy módosítást, a módosítás rövid összefoglalóját és indoklását, illetve egy úgynevezett 'hatásvizsgálati lapot', amin a jogszabály kezdeményezőjének kell egy előre tipizált kérdéssor alapján nyilatkoznia arról, hogy az adott jogszabálynak vélehtően milyen költségvetési, társadalmi vagy adminisztratív hatása lesz. Ugyanitt rendre megjelölik, hogy meddig, és milyen e-mailcímre kell megküldeni a javaslatokat, észrevételeket. A társadalmi egyeztetés lezárultával, ugyanebben a mappában teszi közzé a Kormány általában egy tipizált összefoglaló segítségével a társadalmi egyeztetés 'eredményét', vagyis azt, hogy mit tartalmaztak a beérkezett vélemények, és milyen alapon utasította el azt (amennyiben elutasította).  Ezt az összefoglalót a Kormány az adott törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását, illetve a jogszabály kihirdetését követően teszi közzé - erre azonban a Jet. már nem szab meg határidőt.

 

Kevesen véleményeznek - ezek az okok

Az általunk vizsgált időszakban közzétett 463 dokumentumcsomag között 5 adatkezelési tájékoztató is szerepel, ilyet nem tett közzé minden minisztérium. Másik kérdés, hogy a tájékoztatót az ömlesztett anyagok között az egyszeri állampolgár sem feltétlenül találja meg - pedig ez fontos lehetne, hiszen a véleményezők neve és az általuk megfogalmazott vélemény tiltakozás hiányában megjelenik a Kormány honlapján. Közzétették ezen felül a jogszabálytervezetek között a Kormány 2023. I. félévi jogalkotási tervét, illetve az Építési és Közlekedési Minisztérium közzé tette az építészetről szóló törvény koncepcióját. Két nagyobb ívű stratégiai dokumentum is egyeztetésre került: a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, valamint a Nemzeti Kerékpáros Stratégia. Ezek kapcsán kiemelhető, hogy mindkettő esetében viszonylag hosszú időt (35, illetve 38 napot), hagyott a véleményeztető Miniszterelnökség a vélemények, észrevételek beküldésére: ez erős kontrasztban áll a többi dokumentum általános 8 napos véleményezési határidejével.

Május 9-ig a fennmaradó 455 tervezet közül a honlapon 292-nek tették közzé a tipizált összefoglalóját a társadalmi egyeztetés eredményéről -- ez részben magyarázható azzal, hogy a májusban, illetve áprilisban egyeztetésre bocsátott tervek közül számos esetben még nem zárult le az egyeztetés, vagy nem került benyújtásra, illetve elfogadásra a jogszabálytervezet.

 

 

A 292 közzétett összefoglalóból az derült ki, hogy csupán az esetek 29%-ában (84 esetben) érkezett egyáltalán érdemi észrevétel. Ez részben magával az egyeztetés tárgyával is magyarázható: december és január között például számos minisztérium egyeztetésre bocsátotta azokat a jogszabályokat, amelyek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcssolatban lényegében pusztán annyit tartalmaztak, hogy a jogszabályok egészén átvezették a 'megye' szót 'vármegyére'. 22 ilyen jogszabálytervezet közül egyetlen egy esetben érkezett érdemi észrevétel. Hasonlóan technikainak tűnik, és minden bizonnyal rekorder a maga nemében az 1/2022 (V. 26.) GFM rendelet módosítása: ez a rendelet tartalmazza azt, hogy a különböző állami tulajdonú gazdasági társaságokban melyik költségvetési szerv, illetve egyéb állami tulajdonú gazdasági társaság a kijelölt tulajdonosi joggyakorló. Ennek az egy rendeletnek a tervezett módosításait az elmúlt fél évben 12-szer (!) bocsátották társadalmi egyeztetésre - nem csodálkozhatunk, hogy csupán egy esetben érkezett érdemi észrevétel. Mérsékelten járul hozzá a hatékony társadalmi párbeszéd fokozásához az is, hogy 22 esetben különböző nemzetközi egyezmények vagy határon túli együttműködési megállapodások (például az Európai Unió és Malajzia között) is társadalmi egyeztetésre lettek bocsátva: ezek közül egyedül a svéd és a finn NATO-csatlakozás kérdésében érkezett vélemény. Mindeközben néhány olyan javaslat, amely elképzelhető, hogy számottevő érdeklődésre tartott volna számot (például az orvosi kamara jogköreinek megkurtításával, vagy a bejelentővédelmi rendszerrel kapcsolatos jogszabályok), nem került társadalmi egyeztetésre. 

Sok esetben maga a jogszabály-tervezetek közzétételének módja sem járulhatott hozzá ahhoz, hogy az állampolgárokat a részvételre, véleményezésre buzdítsák. 

 

 

Ebből a szempontból a legfeltűnőbb, hogy a kormany.hu oldalra felrakott "csomagok" elnevezéséből sokszor egyáltalán nem derül ki, hogy mi a társadalmi egyeztetés tárgya. Az esetek 36%-ában az érdeklődők csak a módosítani kívánt jogszabályok számával szembesülhettek, vagyis egészen addig, amíg le nem töltötték a honlapra feltöltött különböző .pdf-file-okat, nem feltétlenül derült ki számukra, hogy a társadalmi egyeztetés témája olyan-e, amihez hozzá kívánnának szólni, érdeklődésükre, kompetenciájukba tartozik. Ebben a kérdésben az egyes minisztériumok jellemzően eltérő gyakorlatokat folytatnak, a Belügyminisztérium által egyztetésre bocsátott tervezetek esetén például gyakran jellemző, hogy rövidítésekkel jelzik az egyeztetés témáját, de ez sem feltétlenül mondható felhasználóbarát megoldásnak.

 

kepernyokep_2023-05-20_150409.png

MZ/X jelentkezz... a Belügyminisztérium megoldása aligha bátorítja az állampolgárokat és az érdekelteket a társadalmi egyeztetésben való részvételre   

 

Még komolyabb elköteleződést vár el az állampolgártól az, amikor a tervezet közzétett címéből még csak utalásszerűen sem derül ki a témája (pl. 'Egyes kormányrendeletek módosításáról'), vagy annyira hozzávetőleges a leírás, hogy szinte nyomozómunkát követel az oldal felhasználójától, hogy rájöjjön, miről szól a társadalmi egyeztetés. Még ezeken belül is külön citromdíjat érdemel az a Külgazdasági és Külügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott tervezet, amelynek nemcsak a címe ('egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek korm.rendeletek módosításáról'), de még a pdf-ben letölthető összefoglalója és indoklása sem tartalmazott utalást arra, hogy itt egyébként a debreceni és iváncsai akkumulátorgyárak igencsak komoly társadalmi érdeklődést kiváltó ügyéről van szó.

 

Mi érdekli az embereket?

Igencsak változatos képet kapunk akkor, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen témák váltották ki a legintenzívebb érdeklődést. Annak ellenére, hogy ahogy azt fentebb bemutattuk, a debreceni és iváncsai akkumulátorgyárakkal kapcsolatos hatósági ügyek módosításának tervezetét a minisztérium láthatólag a radar alatt próbálta tartani, erre a tervezetre 2023 februárjában 279 magánszemély küldött véleményt vagy javaslatot (többek között helyi népszavazás tartását szorgalmazták).

Hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki szakmai körökben az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosítása címet viselő javaslat, ezt a Házi Gyermekorvosok Egyesületén, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarán, a Magyar Gyógyszerészi Kamarán, a Magyar Orvosi Kamarán (Fogorvosok Területi Szervezete), illetve a Pszichoterápiás Tanács Szövetségen kívül 244 magánszemély, döntő többségében orvosok, fogorvosok véleményezték. Hasonlóan széles körben érkeztek vélemények az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletekkel kapcsolatbanamelyet négy szakmai szervezet mellett 132 döntően szakmabeli magánszemély véleményezett, szinte ugyanannyi, mint 'A háziorvosok és fogorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről szóló miniszteri rendelet' tervezetét, amelyre csaknem 115-en reagáltak. A hasonló személyi körből arra következtethetünk, hogy a társadalmi egyeztetésen való részvételt a Kormányon kívül álló szakmai fórumokon is kapacitálták. A három jogszabálytervezetet egyszerre, 2022. december 16-án tették közzé, és december 24-ig adtak rá véleményezési határidőt.

Bár Gulyás Gergely is kijelentette, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásról nincs különösebb értelme társadalmi egyeztetést folytatni, egy ideig a Kormány épp a folyamatban lévő egyeztetésre hivatkozva halogatta  az egyezmény ratifikációjának parlamenti benyújtását. Ez volt a két első olyan törvénytervezet, amely októberben felkerült a Kormány honlapjára. Ezzel együtt elmondható, hogy jónéhány polgártársunk (a finn NATO-tagság esetében 69, a svéd esetén 60) fontosnak tartottta, hogy közvetlenül a Kormánynak is megküldje a kérdésben a véleményét.

Szerényebb, de azért még mindig jelentős érdeklődést váltott ki a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek jelölésről szóló rendelet: ezt 31-en véleményezték (itt elmondható, hogy egyáltalán nem tartottak egy irányba a vélemények: míg 13-an a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek árusításának teljes tilalma mellett érveltek, többen épp a kevésbé látványos, vagy feltűnő felirat alkalmazását szorgalmazták.) 

Nem maradt visszhang nélkül az sem, hogy a háborús vészhelyzetet az ukrajnai helyzetre hivatkozva meghosszabbítsa a Kormány: ezt a tervezetet 24-en véleményezték, és kivétel nélkül a vészhelyzet meghosszabbítása ellen érveltek.

Néhány ágazati szabályozást tartalmazó törvényjavaslat is élénkebb érdeklődést váltott ki: a szakképzés módosításával kapcsolatos jogszabályt számos érdekelt szerv és magánszemély véleményezte (összesen 21-en),  illetve egy másik egészségügyi, és egészségbiztosítási és gyógyszerészeti jogszabálycsomaggal kapcsolatosan is 16-an tettek javaslatokat.

Megemlíthető még itt a titokzatosan csengő igazságügyi törvények módosításáról szóló tervezet, amellyel kapcsolatban 14-en írták meg észrevételeiket. Ez a salátatörvény egyébként a választottbíróságoktól az ádozatsegítésen át a szerzői jogig számos témával foglalkozik, noha a tervezet rövid összefoglalójában ezekről egy szót sem írnak.  A környezetvédelmi termékdíjjal, az államháztartási belső kontrollokkal, illetve a helyreállítási alaphoz kapcsolódó igazságügyi törvénycsomaggal kapcsolatban is több mint 10 fél jelzett vissza. 

 

 

A lista másik vége is sokatmondó: a 84 olyan tervezetből, amelyre érdemi hozzászólás érkezett, csaknem az esetek felében (42 tervezet esetén) csupán egyetlenegy személy vagy szervezet fejtette ki véleményét. Ez  annál is inkább alacsonynak számít, mert ebből a 42 véleményből is 20 ugyanahhoz az egy magánszemélyhez (Kertész Hajnalkához) köthető.

 

Kik véleményeznek?

A lezárt társadalmi egyeztetésekben mintegy 893 különböző természetes vagy jogi személy vett részt. Döntő többségük (87%) magánszemély, közülük többen (összesen 37%-nyian) megjelölték szakmai, civil, illetve céges affiliációikat is. A véleményezők további 8%-a tekinthető szakmai/ágazati civil szervezetnek vagy érdekképviseletnek, 2% pedig profitorientált gazdasági társaságnak (ipéldául a MOL, a Huawei és a Gránit Bank). Érdekes módon az észrevételezők között állami szervek is feltűntek, például a Magyar Nemzeti Bank illetve a Közbeszerzési Hatóság - egyikük véleménye sem talált a Kormánynál értő fülekre. A magánszemélyek - köztük is különösen az orvosok - elsöprő többsége a véleményadók között legfőképp a fentebb már említett, kampányszerű észrevételezéseknek volt köszönhető, főként az akkumulátoripari és az egészségügyi törvények kapcsán.

A legaktívabb véleményező ugyanakkor a közzétett adatok szerint egy magánszemély, Kertész Hajnalka, aki a 84 lezárt társadalmi egyeztetés közül 35-ben fogalmazott meg összesen 88 különböző javaslatot, illetve véleményt -- egyetlen egy kivételével az összeset elutasították. Őt követi jócskán lemaradva 4-4 jogszabálytervezetre adott véleménnyel a Magyar Orvosi Kamara (Fogorvosi Területi Kamara), a Magyar Gyógyszerészi Kamara, illetve a Magyar Helsinki Bizottság. A véleményezők 80%-a csupán egy jogszabálycsomaggal kapcsolatban tett javaslatot.

 

Mit kezd a Kormány a társadalmi egyeztetés során beérkezett javaslatokkal?

Ha röviden akarunk válaszolni: elutasítja őket. 

A minisztériumok egyeztetésenként csoportosítják a "Leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint
szakmailag jelentősebb észrevételeket" és rövid válaszban megindokolják, hogy adott esetben, milyen szakmai vagy jogi indok alapján kerültek elutasításra. Ezek az indoklások egy előre legyártott sablon alapján készülnek, ezeknél bővebb információadásra a törvény sem kötelezi a Kormányt. 

A lezárt 82 egyeztetés során összesen 471 különböző javaslat, észrevétel érkezett, ezek közül mindössze 37 esetben (8%) nincs kitöltve az elutasítás jogi vagy szakmai indokára vonatkozó rész az összefoglaló táblázatban. Ebből a 37 észrevételből 9 eleve azt jelzi, hogy támogatja a tervezetet. Explicite mindössze 10 javaslat esetében (2%) jelezte az előterjesztő, hogy beépíti a jogalkotásba a beérkezett javaslatot, ami igencsak csekély szám (különösen, hogy ezzel összesen három jogszabály esetén éltek.)

Az elutasítások legjellemzőbb indoka a változatos sablonszövegek ellenére ténylegesen nagyjából úgy foglalható össze, hogy 'nem, mert a Kormány nem akarja' - ez hol a "nem illeszkedik a Kormány politikájába", hol a "módosítás nem szükséges", hol az "ellentétes a joglakotó céljával" címkét kapta. Ez az elutasítás érkezett például a K-Monitor felvetésére, amikor a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség létrehozásakor azt javasoltuk, írják elő a nagy sporteseményeket szervező állami ügynökségnek, hogy publikálják ezek hatástanulmányait, költségterveit. Egy másik próbálkozásunknál, a Lázár-féle állami beruházási törvény kapcsán, amire vélhetően sok javaslat érkezett és mi is 7 oldalas javaslatot küldtünk, a minisztérium nem adott ki lezáró összefoglalót, pedig a törvény már a Parlament előtt van. A javaslatainkat természetesen nem építették be a jogszabályba, az lényegében változatlan formában került benyújtásra.

 

 

 

 

 

Formailag ugyan lehet, hogy teljesítette a vállalásait a kormány, a gyakorlatban azonban egyelőre úgy tűnik, hogy ezt az intézményt se kiköpni, se lenyelni nem tudja. Miközben sokszorosára nőtt az egyeztetések száma, a valódi társadalmi partnerséget egyáltalán nem kapacitálják, és úgy tűnik, továbbra sem különösebben nem kíváncsiak az érintettek véleményére. Ezt támasztja alá az egyeztetések közzétételének módja is: a jogszabálytervezetek ömlesztve, átláthatatlan struktúrában jelennek meg a honlapon, gyakran még a témájuk is nehezen derül ki. 

Ebből következően az esetek döntő többségében az állampolgárok és az érdekeltek sem veszik  feltétlenül a fáradságot, hogy átküzdjék magukat a jogszabálytervezeteken: az esetek mintegy 85%-ában legfeljebb egy fél küld be észrevételt. Azon sem töri magát a Kormány, hogy érdemben foglalkozzon a beérkezett észrevételekkel: az amúgy is kevés vélemény, javaslat elsöprő többségét még csak megfontolásra sem tartják érdemesnek.

Ugyanakkor két aspektus is némi bizakodásra adhat okot: egyrészt önmagában örömteli, hogy a jogszabályok (különös tekintettel a kormány- és miniszteri rendeletekre) jelentős részét már nem kizárólag a Magyar Közlönyből ismerhetik meg az érintett felek. Ettől jócskán elszoktunk az előző évek során. Másrészt úgy tűnik, hogy szakmai és üzleti érdekeltek, érdekképviseletek, civil szervezetek követik a társadalmi egyeztetéseket, hangot is adnak véleményüknek, és adott esetben sajtózni is tudnak egy-egy egyeztetést. 

Ki kicsoda a Völner-Schadl ügyben? – Elkészítettük a Schadl-hálót

attilaj // 2023.05.22.

Címkék: infografika mbvk Völner Pál Schadl György

A májusban újabb tárgyalásához érkező Völner-Schadl ügynek egyre több részlete kerül nyilvánosságra. Schadl Györgynek az évek során sikerült egy olyan kiterjedt és szövevényes hálózatot kiépítenie, amiben a korrupció számos különböző árnyalatait figyelhetjük meg “apró szívességektől” a több száz milliós kenőpénzekig. A viszonyok könnyebb átláthatóságáért a sajtóhírek alapján adatvizualizációt készítettünk, amiben megmutatjuk, hogy ki milyen funkciót töltött be a Schadl-koordinátarendszerben.

 

schadl-halo2.png

 

Az évtized egyik legjelentősebb korrupciós botrányaként számon tartott ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt zajló eljárásban több vádlott már elismerte, hogy esetenként több százmilliós összegeket fizettek Schadl Györgynek azokért a kinevezésekért, melyeket Schadl - Völner Pál, azóta lemondott igazságügyi államtitkár segítségével - intézett. A vád szerint Schadl 2018 és 2021 között 83 millió forintnyi készpénzzel hálálta meg az államtitkár közbenjárását. A végrehajtók és az ügy egyéb mellékszereplőinek beismerő vallomása után a Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbírságot szabott ki. A terhelő vallomások ellenére mind Schadl, mind Völner ártatlannak vallotta magát a 2023 februári előkészítő és a májusi rendes tárgyaláson is.

 

Civil adatos hackathont tartottunk az ELTE Survey Statisztika mesterszakával és az ELTE Data for Good kutatócsoportjával

attilaj // 2023.05.20.

Címkék: hackathon

Társadalmi problémákhoz kapcsolódó adatokokból kellett az ELTE és a Közgáz hallgatóinak 12 óra alatt minél kreatívabb, eredetibb és összetettebb elemzést készíteniük a K-Monitor, az ELTE Survey Statisztika mesterszak és az ELTE Data for Good kutatócsoportjának múlt pénteki közös hackathonján.

Mi az a hackathon?

A hackathon (hacker marathon) egy verseny, amely fejlesztők, programozók, adatelemzők során rövid idő alatt (12-24-48 óra) általában csapatokban dolgoznak egy technológiai kérdésen, ügyön. A K-Monitor időről időre azért szervez ilyen eseményeket, mert jó eszköznek tartjuk a különböző szakértelemmel rendelkezők és társadalmi ügyek, témák találkoztatását. Emellett inspiráló és kreatív közeget teremt, ami újszerű ötletek felé irányít.

 

hackathon.png

 

Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy hallgatók 3-4 fős csapatokban, feldolgozzák a megadott civil témakörök adatait, elemzési technikákat próbáljanak ki, és újszerű, érdekes összefüggéseket mutassanak be az adatvizualizáció eszközeivel. A munkára dedikált rövid, de intenzív idő a kísérletezés mellett gyakorlatias megoldásra sarkallja a résztvevőket, akiket mentorok és az adott témák civil gazdái segítettek. A nap végén a csapatok prezentációkban mutatták be elért eredményeiket, ezt követően külsősökből álló szakmai zsűri értékelte a munkákat.

A választható témakörök alapjául civil kezdeményezések és szervezetek által felvetett közügyekkel kapcsolódó adatbázisokat válogattunk. Ezzel kettős célunk volt: Megmutatni, hogy milyen fontosak az adatok a hatékony civil érdekképviseleti munkához, illetve a szakmájuk elején álló hallgatókkal megismertetni, hogy tudásukkal milyen fontos társadalmi célokat segíthetnek.

 

Hasonló megfontolásból indítottuk el a Code for Hungary kezdeményezést is, aminek keretében önkéntes programozók, adatszakértők és más kreatív szakemberekből szervezünk közösséget. Ezen munka keretében olyan technológiai igényű társadalmilag előremutató civil ötleteket kutatunk fel, amelyek megvalósításában hatékony segítséget adhatunk. Így jött létre a politikaközeli turisztikai helyeket bemutató NER Hotel, a Parlamenti felszólalás-kereső, de segítettünk már több szervezetnek honlapépítésben és adatvizualizációban is.

Fejlesztő vagy? Csatlakozz!

Ötleted van? Írj nekünk!

 

A most megrendezett hackathonon az öt csapat öt téma-adatszett feldolgozásával foglalkozott.

 

 

Felzárkózó települések - Férgek csapat

A Belügyminisztérium felzárkózó települések programja az ország 300 legelmaradottabb települését kívánja segíteni. A Férgek csapata azt vizsgálta, hogy valóban a legelmaradottak települések kerültek-e a BM listájára, a program összeállításában mennyire érvényesültek a jogszabályban leírt szempontok. A csapat célja az volt, hogy rávilágítsanak, a Belügyminisztérium elvileg objektív szempontok szerint összeállított listájából mely pontokon hiányoznak települések programból. Ezáltal tisztább képet kapjunk róla, mely helyeken nem akar vagy nem tudja a felzárkózást elősegíteni az állam.

fete1.pngfete2.png

 

Járókelő.hu - A Négy Jani

Évente több mint tízezer bejelentés érkezik a Járókelő.hu közterületi hibabejelentő felületén több ezer felhasználótól. Az online felület statisztikáiban a Négy Jani csapat mélyedt el és készített ezeken alapuló ábrákat, ami egy lépés ahhoz, hogy jobban megértsük a részvételiségen alapuló platform működését, a felhasználók viselkedését és a közhatalmi szervek működését.

 

K-Monitor Sajtóadatbázis - data for 4, 4 for data

A K-Monitor sajtóadatbázisa önkéntesek segítségével bő 15 éve gyűjti a korrupcióval és közpénzek felhasználásával kapcsolatos híreket, aminek folyamán mára egy közel 50.000 cikket tartalmazó adatbázis épült fel. A csapat számos fel- és továbbdolgozási ötleten dolgozott, így többek között hasonló cikkek szövegalapú felismerésén, az önkéntesek munkáját segítő címkejavaslat ajánló algoritmuson. Az elvégzett munka nyomán alapul szolgálhat a havi 35.000 látogatót vonzó Sajtóadatbázis automatizálásához.

 

Periféria Központ: ingatlan végrehajtási adatok - Keltikék

A Keltikék csapat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ingatlan árveréseire vonatkozó adatbázisát dolgozta fel, ami a Periféria Központ hozott az eseményre. A gyorselemzéshez készült kódot a GitHubon lehet megtekinteni. Az MBVK honlapján publikált árverés alá került ingatlanok listájának vizsgálatával lehetőség nyílik a hazai társadalom adósságának új szempontú megértésére, a végső stádiumba került adósságok rendszerszintű áttekintésére. Sőt abba is betekintést nyerhettünk, hogy a korrupciós botrányba keveredett szervezet milyen áron adott túl az adósok ingatlanjain.

 

K-Monitor közbeszerzési adatai - Fizikus(ok)

Az Európai Unió nyomására készült közbeszerzési eredménytájékoztatókat tartalmazó adatbázis adatait a K-Monitor készítette elő, ezekben merült el a Fizikus(ok) csapata. Magyarországi közpénzköltésekhez kapcsolódó jelentős mértetű adatbázis mélyebb megértése azért is célunk, hogy megértsük a közbeszerzési rendszer mélyebb problémáit, és értékeljük, hogy mennyire használhatóak a kormány által publikált adatok.

 

A zsűri a megadott értékelési szempontok alapján győztesnek a Felzárkózó települések - Férgek csapatát hírdette. Gratulálunk!

Zsűritagok

Antal Dániel: A hollandiai Reprex társalapítója és adatszakértője, több R programnyelven írt statisztikai és elemző program szerzője.

Németh Szilvi: Újságíró, médiakutató, a Lakmusz.hu munkatársa.

Rakovics Márton: Szociológus, suvery-statisztikus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Statisztika tanszékének egyetemi tanársegédje. Kutatási témája a társadalmi hálózatok dinamikus modellezése.

Szémann Tamás: Adatvizualizációval és -feldolgozással foglalkozó szabadúszó szakember.

 

Egy hackathonon az idő rövidsége nyomán ritkán születik azonnal publikálható kész elemzés. Ahhoz, hogy az elkezdett munkákból a civil kezdeményezések számára is hasznos termékek szülessenek, a Code for Hungary közösségi kezdeményezésünkkel támogatjuk az együttműködést az adatgazdák és a civil ügyek képviselői között.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adód 1%-ával!

 

 Az esemény a Holland Nagykövetség támogatásával valósult meg.

New Whistleblower Protection Bill in Hungary: Failed

Jogi Munkacsoport // 2023.05.19.

Címkék: english

Although the European Commission has suspended billions of Euros of EU funding due to the seriousness of corruption, strengthening whistleblower protection in Hungary did not become a remedial measure under the conditionality mechanism or a milestone in the Hungarian RRP, as it happened in some other member states. Yet there has been a need for a reform, as the Hungarian Whistleblower Act adopted in 2013 does not provide sufficient protection for whistleblowers, nor is it in line with the relevant EU directive. The Hungarian Government submitted a new bill on the protection of whistleblowers to the Parliament in February that aims to comply with the EU's directive. Although the Parliament adopted the bill, the President of the Republic did not sign it, criticizing its provisions on the protection of the Hungarian way of life. This blogpost assesses the content of the regulation.

image_5292280bfa.jpg

Hungarian Government To Hollow Out Public Consultations Despite Commitments

Jogi Munkacsoport // 2023.04.28.

Címkék: english EU conditionality

Despite relevant measures within the conditionality mechanism and the RRP to carry out and even increase the number of public consultations (Milestone 235), this week the Hungarian government has again proven that there is no serious commitment behind its promises.

 

Step 1: Weakening the Transparency of Local Governance 

On 27 April 2023, citizens learned from the Hungarian Gazette that the Government has issued a decree which abolishes an important form of public participation at the local level.

The law on Local Governance provides that municipalities should hold a public hearing at least once in a calendar year (Art 54).  At the public hearing, the citizens and local CSOs may ask questions and make recommendations concerning local public affairs. The law also sets that response to such recommendations or questions should be given right at the public hearing or within fifteen days after the hearing at the latest. Due to a recent government decree, these statutory rules will not apply from 29 April.

Invoking emergency powers related to the war in Ukraine, the Hungarian government set in Government Decree No. 146/2023 that local governments are not obliged to ensure citizens’ in person participation at the hearing. Setting detailed rules for any citizens' participation are left to the municipalities themselves. Consequently, municipalities that wish to liberate themselves from public scrutiny and critical questions can therefore exclude citizens from the hearing by a local decree.

As the Government Decree includes no explanatory memorandum, no reason can be identified that could justify the law. Since the war in Ukraine has no, or no significant effect on the operation of Hungarian municipalities, it is obvious that the government misused its emergency powers again when issuing special legislation, avoiding any consultation and approval by the parliament.

The public hearing is a form of a council session, which should be open to the public. The Kúria, which is the highest court of Hungary, has emphasized the principle of publicity in several decisions: 

‘public power, including the exercise of local public power, is the basis of democratic functioning, one of the cornerstones of the rule of law (...) Therefore, the principle of publicity of the council meetings prevails as a general rule (...). Publicity means partly the participation in the council meetings and partly the possibility of getting access to the information made by council. These two together give rise to publicity and, as a consequence, the possibility of access to public interest data, which also creates the possibility of exercising control over the functioning.’ (Decision No. Köf.5.020/2016/3.)

dsc-4496.jpg

Public Consultation on the CATL Battery Plant Constructed in Debrecen (photo: dehir.hu)

Looking back at the events of last months, there can be no doubt that the Government’s intent was to silence citizens’ initiatives that were recently formed against large investments backed by the state. In a number of instances local residents have used municipal forums to protest against the construction of battery factories in Hungarian cities. Critical voices and persistence of the protests outside of the capital were clearly against the interests of the government. From now on, municipalities can easily get rid of their own citizens in hearings if they wish so.

Step 2: Hijacking the Law-making Procedure

On 3 March 2023, the Government submitted a bill to the Parliament on digitizing asset declarations to fulfill a milestone of the RRP. The submission of the bill had not been preceded by any public consultation or a consultation with the newly established Anti-Corruption Task Force.  

Bill T/3131 included provisions to  give a facelift to the asset declaration system by creating a digital platform for the declarations of MPs and high level decision makers. We assessed the bill as part of a joint report published together with partner CSOs on the fulfillment Hungary’s RRF milestones that were due end of March.

On 27 April, the Committee on Legislation dominated by the MPs of the government submitted changes to the bill, replacing the entire content of it by removing digital asset declarations and inserting the provisions of the judicial reform - instead of introducing a new bill*. This is a breach of the House Rules of the Parliament. The explanatory memorandum of the Committee does not even try to justify why this odd move in the law making procedure was necessary. Nor is there any information on the disappearance of the provisions on asset declarations either, which have already been discussed in the plenary and the judicial committee and which are RRF milestones (172) and were part of the remedial measures in the conditionality mechanism. With this move the government obviously aimed to avoid any further consultation of the judicial reform with Hungarian stakeholders.

Amendment 1 - the Title: Instead of the "Amendment of Asset Declaration Rules in the Interest of Reaching an Agreement with the EC", "Amendments of Laws on the Judiciary in Conncection with the RRP".

* Update: A detailed analyis of this issue was published by Amnesty International Hungary, EKINT and the Hungarian Helsinki Committee on 29 April. 

Mennyire automatizáltak a közszféra eljárásai? (algovritmusok 3.0)

orsivin // 2023.04.27.

Címkék: közigazgatás algoritmusok átláthatóság e-government

Az elmúlt időszakban robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül a számítógépes döntéshozatalt támogató informatikai eszközök. Míg pár éve a "mesterséges intelligencia" szóösszetételt a közbeszédben még gyakran egyfajta jövőbeli fantáziaképként emlegettük, ma már ez a jelen idejű technológia elválaszthatatlan részét képezi, amely egyre nagyobb teret nyer a szórakoztatóiparban, az oktatásban, kereskedelemben -- és az államigazgatásban is. Egy egyedülálló kutatássorozat keretében immár harmadik alkalommal vesznek részt a K-Monitor szakértői abban a munkában, ami a közép-kelet-európai régióban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Koszovóban vizsgálja a közigazgatásban, illetve a közhatalmi szférában használt algoritmusokat. A kutatás legújabb szakaszát az Open Data Kosovo koordinálta.

A kutatás 2021-es szakaszában azt állapítottuk meg, hogy a régióban -- vélhetően részben annak köszönhetően, hogy a COVID-pandémia miatt hatalmas igény formálódott az elektronikusan elérhető szolgáltatásokra -- egyre több automatikus döntéshozatali mechanizmust alkalmaznak a közhatalmi szervek, és ezzel párhuzamosan a terület jogi szabályozásában is óriási mozgolódás kezdődött: Lengyelországban és Magyarországon is ebben az időszakban fogadták el például a mesterséges intelligencia stratégiát. Az újabb, 2023-as pillanatfelvétel azonban vegyes képet mutat, kevés új eszközt tudtunk azonosítani, és azt tapasztaltuk, hogy a szabályozási keretrendszerben sem történtek hatalmas előrelépések. A kutatás uniós tagállamai esetén ez többek között azzal is magyarázható, hogy az elmúlt két év során és jelenleg is annak az EU-s jogi keretrendszernek a fejlesztése zajlik, amelynek során megszülethet az Unió Mesterséges Intelligencia-rendelete --  az egyes tagállamok saját szabályozásukat részben ehhez fogják majd igazítani. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a technológiai fejlődés nem áll meg pusztán attól, hogy az etikai és alapjogi alapelvek kidolgozása késlekedést szenved. 

screenshot-2023-04-05-153708.png

 

Az uniós jogállamisági feltételek több mint felét nem teljesítette a kormány

Jogi Munkacsoport // 2023.04.25.

Címkék: unió igazságszolgáltatás közbeszerzés jogállamiság információszabadság vagyonnyilatkozat jogalkotás RRF

Civil szervezetek értékelése szerint a kormány egyelőre nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét. A kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében: számos, a korrupcióellenes keretrendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogalkotási folyamattal, a menekültek és menedékkérők jogaival, az egyetemi autonómiával és az LMBTQI+ emberek jogaival kapcsolatos kérdés továbbra is megoldatlan. A civil szervezetek ismét felajánlják segítségüket, hogy a jogállamisági feltételek mihamarabb teljesüljenek. 

 

317316596_517693153736126_2083884314851730729_n.jpg

 

Részvétel, társadalmasítás, bevonás: közös demokratikus szókincs a lózungok helyett!

MerényiM // 2023.04.13.

Címkék: részvétel partimap

Részvételiség, közösségi kapcsolatok, társadalmasítás, bevonás: ezek manapság divatos fogalmak, amikor a hétköznapi emberek problémáira fittyet hányó politika megreformálásáról van szó. Ám azzal, hogy azonos értelemben használjuk őket, fennáll a veszélye, hogy lózungokká válnak. Elveszítik jelentésüket és nem nyújtanak támpontot a közügyek megújításáért folytatott küzdelemben, hanem csupán a politikai kommunikáció kötelező marketingszlogenjeiként élnek tovább.

A következőkben megpróbáljuk tisztázni a demokratikus részvétel megerősítének szótárát, hogy ezeket a szavakat a közjóért dolgozó civilként, állampolgárként a mindennapi gyakorlatainkban, elemzéseinkben és követeléseinkben a szlogenek szintén túl is hasznosítani tudjuk. Az idegen szavak és a technikai kifejezések használata a politikai részvétel nyelvében ugyanúgy elidegenítőek, mint a technokrata politika nyelvezete! A fogalmak tisztázása hozzájárulhat ahhoz, hogy a részvételiséget állampolgári erényként, a társadalmasítást a döntéshozatal normál demokratikus működéseként, a bevonást pedig a közügyek megvitatásának ésszerű kereteiként mozdíthassuk elő és követelhessük meg.

A szöveg a K-Monitor által fejlesztett térképes kérdőív, a PARTIMAP részvételi módszertanában jelent meg. A felület ingyenesen használható eszközt kínál állami szerveknek, önkormányzatoknak és civileknek helyi közügyek megvitatására.

 

nevtelen_terv_23_3.png

 

1_35.pngA szakirodalom leggyakrabban a döntéshozók és a döntésben érintettek hatalmi hierarchiájának szempontjából elemzi a részvételi folyamatokat. A képzeletbeli létra alsó fokai (propagandisztikus befolyásolás (manipuláció), egy strukturálatlan fórum következmények nélküli, gőzlevezető terápiája) nem tekinthetőek valódi részvételnek. Ezek célja csupán a társadalom támogatottságának megnyerése, vagy az ellenállás aláásása. Ezek az eljárások értelemszerűen kerülendőek egy valódi, demokratikus részvételi folyamat során. A létra középső fokai (tájékoztatás, konzultáció, békítő-semlegesítő kompenzáció) szintén nem változtatják meg a hatalmi viszonyokat, céljuk a döntések támogatottságának növelése.

Valódi, érdemi részvételről akkor beszélhetünk, ha a döntéshozó, például egy projekt tervezője vagy egy költségvetés megalkotója világos feltételek mellett megosztja a döntéshozatali kompetenciáit és felelősségét az érintettekkel.

Amikor demokratikus részvételi folyamatokkal találkozunk, joggal tesszük fel a kérdést: valódi, érdemi demokratikus részvételről, vagy álrészvételről van-e szó. Ugyanakkor ezt a normatív értékelést nem könnyű elvégeznünk, ha nem egyetlen elnyomott, hatalom nélküli helyzetben lévő kisebbségi csoport vagy mozgalom helyzetét, hanem egy adott település vagy ország sokféle érdekcsoportjának és atomizált állampolgárának a politikai részvételét vizsgáljuk. Ha azt a kérdést tesszük fel, "részvételibbé" vált-e példul egy önkormányzat működése, e folyamat számos összetevője bomlik ki előttünk: kommunikációs csatornák, bevonási eljárások, formális és informális viszonyok. Ahogy a részvétel létrájánál, úgy egy ilyen közösség viszonyainak elemzésénél sem vizsgálhatunk egyetlen pillanatot vagy bevonási aktust: ezek bizonyos téren lehetnek előremutatóak, de nem adnak teljes képet a közösség egészének hatalmi folyamatairól, lehetőségeiről, kihívásairól.

A következőkben ezért egy olyan fogalmi sémát rajzolunk fel, amelyben a politikai részvétel rétegeit leíró fogalmak nincsenek hierarchikus viszonyban a demokratikus hatalomátruházás mértéke szerint. Ehelyett együttesen írják le annak az intézményi-társadalmi ökoszisztémának az alkotórészeit, amiben a közügyekben való aktív részvétel megvalósulhat. Mindezt a politikai folyamaton belülről, annak összefüggései felől, vagyis nem bizonyos eredmények, kimeneti mutatók felől írjuk le. Mivel célunk a részvételi gyakorlatok módszertanának fejlesztése és tudatosítása, azt a kérdést tesszük fel: mi kell ahhoz, hogy a döntéshozatalba becsatornázzuk az érintettek véleményét, igényeit konkrét ügyek mentén? A módszertani orientáció miatt a döntéshozók által kezdeményezett, szándékolt párbeszéd szintjére fókuszálunk és a többi réteget is a bevonás gyakorlatias, tervezhető feladatai felől vizsgáljuk meg. Ez nem azt jelenti, hogy az eredményorientált vizsgálódásnak vagy a részvételi létra mozgalmi "öntesztjének" ne volna értelme, ne egészítené ki az itt leírtakat.

 

1_34.png

 

A bevonni kívánt közösség rövid távon adottságnak tekinthető kulturális-attitűdbeli jellemzői (részvételiség), a döntéshozó-érintett kapcsolatot a konkrét ügytől függetlenül intézményesítő közösségi kapcsolatok és egyes közpolitikai kérdések programszerű, döntéshozatali eljárásokhoz kapcsolódó társadalmasítása együttesen adják egy konkrét bevonás kontextusát. Azért indulunk ki ezekből az organikusan összetartozó rétegekből, hogy rámutassunk: egy bevonásra szolgáló eszköz használata nem önmagában vett végcél, amivel a részvétel megvalósul, az erre vonatkozó demokratikus követelmény „kipipálható”. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a bevonás számszerű eredménye és az ennek nyomán születő döntések elfogadottsága, minősége mellett legalább annyira fontos feladatunk a résztvevői kultúra hosszú távú erősítése, a közösségi kapcsolatok építése és mélyítése, illetve a kiszámítható, nyitott döntéshozói szemlélet fejlesztése. A bevonás eredményét nem elég az ügyünkre nézve értékelnünk, ezt saját folyamatainkra nézve is meg kell tennünk!

 

Résztvevői kultúra: előfeltétel és eredmény

A részvételiség javasolt fogalma nem azonosítható a demokratikus innovációval és egyes eszközök használatával, inkább ezek működésének társadalmi előfeltételeként és közvetett eredményeként értendő. A fogalom túlterheléséhez vezet, ha minden érintettekkel való kapcsolatfelvételt és bevonásra tett kísérletet a részvételiség megvalósulásaként - és demokratikus innovációként – tekintünk. Így a részvételiség nem a közösség, hanem a döntéshozatal jellemzője lesz, arra való tekintet nélkül, hogy az érintettek igénylik-e ezt vagy sem. Fontos, hogy az érintettek a véleményüket izgalmas, innovatív bevonási eszközökkel mondhassák el, de legyen akármilyen bevonó egy közösségi esemény vagy cool egy digitális bevonásra szolgáló kütyü, ez nem garancia arra, hogy a döntéshozatal során a közösség részvétele átfogóan érvényesült!

A részvételiségre inkább demokratikus politikai kultúraként érdemes tekinteni, amiben az állampolgárok tájékozott, tudatos, aktív részesei, alkotói a közügyeknek a döntéshozók által felkínált bevonás csatornáin keresztül és azon túl (tiltakozás, önkéntesség stb.)

Fontos, hogy az érintettek részvétele ne elszigetelt aktus legyen, ne csak szimbolikusan, de a gyakorlatban is erősítse ezt a résztvevői kultúrát, épüljön be a közügyekkel kapcsolatos elvárásokba és jelenjen meg tanulási folyamatként. A bevonásra tett erőfeszítések részvételiséggel kapcsolatos szemléletformáló hatása éppen ezen ismeretek, attitűdök változásában érhető tetten, és nem konkrét ügyek körüli aktivitásokban.

A részvételiség, mint értékválasztás át kell hassa a döntéshozatal egészét: valamilyen formában minden, az érintettek érdeklődését kiváltó ügyben meg kell jelenjen legalább tájékoztatás, konzultáció formájában azzal, hogy az érintetteket állampolgárként és nem alattvalóként szólítja meg. A részvételiség kultúráját építő folyamat figyelemmel kell legyen azokra az eleve adott attitűdökre, csatornákra, előzményekre, amelyeken keresztül az emberek a közügyekhez kapcsolódnak. A részvétel nem nulláról indul: ha a bevonás új intézményeit akarjuk alkalmazni a részvételiség nevében, könnyen előfordulhat, hogy az eszközt az érintettek a mozgásterük korlátozásának, és nem bővülésének fogják érzékelni. Ez nem feltétlenül probléma, ha informális, kijáráson alapuló kapcsolatokat formalizálunk, de a bevonás ettől még elbukhat így.

Ráadásul hiába tartjuk elvben alapvető demokratikus elvárásnak, a közösségi részvétel nincs ingyen. Nem vagyunk 24 órában aktív állampolgárok! Egy döntéshozónak más motivációja, érdeke fűződik ahhoz, hogy beleszóljon, hogyan alakul egy fejlesztés sorsa, mint egy állampolgárnak vagy civil véleményezőnek. Az érdekeltség megteremtésének számtalan eszköze van a játékos, érdekes, informatív formától a közvetlen, kézzel fogható pozitív eredményen és a közösség elismerésén át a jutalmazásig (pl. ajándékkupon a részvételért). Egy jól sikerült médiakampánnyal ugyan elérhetjük, hogy sokan reagáljanak a tematizált ügyben, de ha nem teremtünk hosszabb távú, belső ösztönzőket a résztvevők számára, legközelebb már nem biztos, hogy válaszra méltatnak, és az sem, hogy megnő az érdeklődésük, elkötelezettségük az adott ügy iránt. A részvételiség kultúrájához tartozik, hogy a döntéshozatali folyamatok intézményesült módon, a közösség életébe ágyazódva önmagukban is képesek fenntartani a bizalmat és az érdeklődést, mert a résztvevők úgy látják, hogy van értelme az erőfeszítéseiknek. A részvételi fáradtság valós veszély: ha túl sokszor és sokat kérünk, ezt nem célzottan a megfelelő értintettektől tesszük, vagy ha nem látható a bevonás eredménye, akkor hamar elveszíthetjük a bevonással bombázott érintettek figyelmét.

Ha egyes kitüntetett ügyekben intenzív párbeszéd zajlik, de más, fontosabbnak rangsorolt ügyekben manipuláció és elutasítás tapasztalható, az hitelteleníti a részvételi folyamatokat és bizalmatlanságot teremt. Az attitűdökben nem lehet néhány, a szakértők által mégoly jónak is tartott eszközzel sem gyors változást elérni. Tartalmában naprakész, problémaérzékeny és átfogó, formájában szabályozott és kiszámítható módon kell, hogy a részvételre lehetőség adódjon. Ezért fontosak a részvételiség kultúrája és a konkrét bevonási gyakorlatok közötti, közbenső pillérek: a közösségi kapcsolatok és a döntéshozatal társadalmasítása.

 

Közösségi kapcsolatok és a döntéshozatal társadalmasítása

A közösségi kapcsolatok mindazon kötelékek együttesét jelölik, amely a döntéshozók és az érintett társadalmi csoportok között szövődik. Ezen kapcsolatoknak csak egy része a formalizált helyi nyilvánosság, ugyanúgy részei az informális, de nem teljesen spontán kapcsolatok. Ha a társadalmi közeg részvételi kultúrája erős, ezek a kapcsolatok sűrűbbek, de az már a bevonást lebonyolítók felelőssége, hogy ezek látens vagy aktív formában léteznek, mint az elérés potenciális csatornái.

Itthon ugyanazt az eljárást hol részvételi, hol közösségi költségvetésnek nevezik - a lényege, hogy az önkormányzati költségvetés egy részének felhasználásáról a lakosok döntenek. A fogalomhasználat érthető: gyengébb résztvevői kultúra esetén a részvétel szó idegen és elriasztó lehet, miközben a közösség pozitívabb jelentéstartalmú. Ugyanakkor a folyamat a költségvetés részvételi megalkotása, a kiválasztott elképzeléseket az önkormányzat valósítja meg, benne a hivatali szempontok is megjelennek. Ez fogalmi zavart okoz, és csalódást kelthet a benne résztvevőkben. Ettől eltérő logikát tükrözne a közösség költségvetése, ahol a közösség tagjai saját maguk gazdálkodhatnak egy adott összeggel úgy, hogy ők maguk pályáznak és valósítják meg az ötleteket. 

A közösségfejlesztés önmagában vett cél is lehet, de a bevonás konkrét feladatai szempontjából leginkább statikus erőforrás szereppel bírnak a közösségi kapcsolatok, legyen szó a közvetlen megkeresésekről, egy célcsoport közvetett elérésének lehetőségéről, vagy arról, hogy számontartjuk-e az adott döntés érintettjeit, jogszerűen kezeljük-e az elérésükhöz szükséges adatokat, van-e tudásunk az ő bevonást befolyásoló beállítódásaikról és az érintettek tudnak-e egyáltalán azokról a csatornákról, amelyeken keresztül beleszólhatnak a közügyekbe. Egy bevonási folyamat megtervezésekor általában a már meglévő kapcsolatokra építve érhetjük el az érintetteket. Akár bizalmas partnerségi együttműködésektől, akár távolságtartó, kritikus szereplőkről van szó, a kapcsolatok intézményesültsége jelentőséggel bír, ha egy döntési helyzetben be akarjuk vonni az adott csoportot.

A részvételi kultúra azonban még aktív közösségi kapcsolatrendszerrel együtt sem elég ahhoz, hogy hatékonyan megágyazzon a döntésekbe való bevonásnak. Ha egy sokszínű közösség rögtönzött, eseti módon találkozik a számára idegen döntéshozatali logika diktálta helyzetekkel, úgy hiába a csatornák az érintettek felé, a bevonás nem lesz eredményes. Ahhoz, hogy az érintettek, érintetti csoportok véleményével összhangban lévő, valós igényein alapuló döntések szülessenek, össze kell kapcsolni ezeket a csoportokat magával a döntéshozatali folyamattal. Ehhez a mozgósításon túl arra is szükség van, hogy a formalizált bevonáson keresztül a közösségi szabályok meghozatala és az erőforrások felhasználása során a döntéshozók ne csak politikai kommunikációs kihívásként fogadják és kezeljék a megfogalmazódó igényeket.

A társadalmasítás a döntéshozatali folyamat részvételt támogató, nyitott működésmódja. Lényege, hogy egy döntéshozatali folyamat során strukturáltan, meghatározott átlátható és szabályok között kerüljön sor az érintettek bevonására. A társadalmasítás nemcsak azokat az eljárásokat jelenti, amelyek előírják a bevonás konkrét gyakorlatait a döntés egyes pontjain, de azokat az átfogóbb stratégiákat, programokat és célokat is, amelyek megfogalmazásán keresztül szintén lehetőség van az érintettek számára fontos témák, igények döntéshozatali napirendre vételére. A hatékony bevonás összhangban van a döntéshozatal egyéb szempontjaival. A társadalmasítás ezt a tervszerűséget, stratégiai és programorientáltságot, szabályozott folyamatszerűséget jelenti, ami nélkül a bevonás a terápia és a manipuláció szürke zónájába süllyed.

 

Mi a bevonás lebonyolítóinak a felelőssége?

A bevonás konkrét eljárásainak sikeréhez nélkülözhetetlen, hogy a lebonyolító világosan lássa, erőfeszítései milyen pontokon kapcsolódnak a döntéshozatali folyamathoz, milyen témák, kérdések mentén gyűjt ahhoz bemeneti adatokat. A bevonás potenciálisan minden ponton megtörténhet ugyan, de a valóságban az erőforrások szűkössége, az érdeklődés intenzitása és politikai, szakmai szempontok is korlátozzák ennek lehetőségét. A bevonás terének kijelölése mégsem önkényes, hiszen a döntéshozatalt egyfelől előírások és ígéretek szabályozzák, másfelől a hosszú, akár évtizedes döntési előzmények szabják meg, mik azok a forró témák, amelyekben érdemi részvétel alakul ki, és sor kerülhet bevonásra. A társadalmasítás tehát a hosszú időtávot és a kényszereket - beleértve a döntéshozatalra nehezedő társadalmi nyomást - jelenti a bevonás megtervezése során, amelyek között lehetőség van szakmailag megfelelően biztosítani az érintettek aktív közreműködését. A bevonás megtervezésekor a közösségi kapcsolatok erőforrást és felhajtóerőt, a társadalmasítás kereteket és elvárásokat jelent, ezeket egyensúlyba kell hozni az optimális eredmény érdekében.

Ha a bevonásnál az egyensúly túlzottan az elérés és a közösségi kapcsolatok intenzív, kampányszerű felhasználása felé billen el, de nincsenek figyelembe véve a társadalmasítás keretei, az önmagáért való, hatástalan álrészvételhez vezet. Ha pedig a döntéshozatal diktálta korlátok és a döntéshozók eleve meglévő elvárásai túl szűkre szabják a bevonást, úgy a folyamat csak újratermeli a meglévő szempontokat és hatalmi viszonyokat.

A bevonás lebonyolítója - legyen külső szereplő, részvételért felelős szakmai munkatárs vagy döntéshozó - nem tekinthet magára passzív végrehajtóként. Stratégiaalkotás vagy részvételi feladatok kiszervezésekor gyakran megfigyelhető, hogy a lebonyolítók ugyan szakmailag megalapozott módszereket használnak, nagyívű eredményeket mutatnak fel, de kudarcot vallanak az egyensúlyteremtés politikai feladatában, mivel nem ismerik kellően a lehetőségeket és korlátokat. A bevonás technikáit nem lehet leemelni az áruházi polcról: bár gyakran feladat a bevonási projekteket megtérülő tervként és politikai lehetőségként prezentálni, de használatuk a meglévő kulturális és hatalmi viszonyok kontextusában adódó érdekvédelmi feladat is, ami igényel egyfajta elköteleződést a megbízó (döntéshozó) igényein túl is. A nyilvánosan kommunikált, számon kérhető szakmai és jogi normák érvényesítésével, a döntéshozókkal közösen lefektetett keretek között maradva a bevonás lebonyolítójának törekednie kell a rendelkezésre álló közösségi kapcsolatok kreatív kiaknázására, és fel kell vállalnia az érintettek felmerülő igényeinek minél hatékonyabb megjelenítését a döntéshozók felé. Miközben a mozgásba jövő érdekviszonyok tekintetében semlegesnek kell maradnia, a bevonási folyamatot el kell vinnie addig a pontig, amit a döntéshozatal még be tud fogadni, fel tud dolgozni annak túlterhelése, leblokkolása nélkül.

 

Ha felkeltettük az érdeklődésed a bevonás eszközei iránt, és tudnál mit kezdeni egy ingyenes térképes kérdőívvel a helyi ügyek felkarolásához, ajánljuk a PARTIMAP-ot! Ha kellene egy kis segítség, hogyan használd a programot, vagy szívesen hallanál olyan trükkökről, amivel szebbé, hatékonyabbá teheted a felméréseidet, jelentkezz az alábbi űrlap kitöltésével április 25-i egy órás, online képzésünkre:



süti beállítások módosítása