Many Member States have already received the first tranche of billions of euros made available from the EU Recovery Instrument, but Hungary's Recovery and Resilience Plan (RRP) has not yet been approved by the EU. It has become clear over the past decade that the only means by which the EU can put pressure on the Hungarian government is essentially through controlling the disbursement of funds. The stakes are indeed high as to what commitments the EU will consider sufficient to give the green light to the Hungarian Recovery Plan. 

pic: Euronews

This is a rare opportunity for the EU to enforce meaningful anti-corruption measures that the government would not take on its own. While we do not believe that political corruption in Hungary could be stopped by the EU alone, appropriate measures can be taken to make it more difficult to divert EU funds from the purposes they were meant for. It is also important to bear in mind that the funds to be disbursed after the approval of the RRP could become a source of illegal campaign funding before the elections, for example through supporting the outsourced public interest trusts or investments fostering patronage.

Szeptember elsején a Válasz Online újságírója alapos oknyomozó anyagában választókerületről választókerületre lebontva mutatta be, hogy az 5000 főnél nagyobb települések civil szervezetei számára kiírt Városi Civil Alap támogatásai hogyan kerültek politika-közeli szereplőkhöz. Az újságíró egyszerűen "Választási Fidesz-alapnak" keresztelte át a 4,4 milliárdos hazai költségvetési forrásból futó programot, részletesen bemutatva, hogyan kapták meg a nagyobb összegű támogatásokat szinte kivétel nélkül politikusokhoz és azok rokonaihoz köthető, esetenként Fideszes e-mail címet használó, vagy a kormánypárt mellett kampányoló helyi szervezetek kommunikációs csatornáik fejlesztésére, ingatlanok, kisbuszok, technikai eszközök vásárlására. 

A szombathelyi Női Erőforrás Társaság Egyesület uniós finanszírozású irodáját adják át a város korábbi, fideszes polgármesterével. Ők is pénzhez jutottak a Városi Civil Alapból, pályázatuk rövid leírása lényegében szóról szóra megegyezik a GYÖNGYÖSHERMÁN-SZENTKIRÁLY SZABADIDŐ- ÉS SPORT EGYESÜLET pályázatával. (fotó: frisss.hu)

Hogyan vonhatóak be a fiatalok az őket érintő hétköznapi döntésekbe? Az ifjúsági részvételi költségvetés - az önkormányzati szinten terjedő változatához hasonlóan - valódi hatalmat, egy tényleges pénzösszegről szóló döntést kínál fel települési vagy iskolai szinten egy meghatározott célcsoport számára, (fiatalokra szabott) tanácskozási-döntéshozatali folyamat révén. Világszerte és a régiónkban is egyre terjed ez az eljárás állami-önkormányzati vagy éppen civil kezdeményezésre - itthon azonban talán az oktatási rendszer központosítása okán még nem volt példa ilyesfajta demokratikus pedagógiai kísérletre. Bejegyzésünkben bemutatjuk, mit kínál a "diákok költségvetése" a benne résztvevők és a politikai közösség egésze számára.

A fiatalok aktív részvétele helyi és regionális szinten a döntésekben és az intézkedésekben alapvetően fontos, ha demokratikusabb, befogadó és prosperáló társadalmakat kívánunk építeni."

Az Európa Tanács fiatalok részvételéről szóló chartája kezdődik ezzel az egyszerre nyilvánvalónak tűnő és itthonról nézve utópisztikusnak ható gondolattal. A fiatalok - ha tetszik, ha nem - a jövő állampolgárai, a politikai közösség felnövekvő tagjai. Mégis, az elvben nagyra értékelt demokratikus politikai szocializáció sok sebből vérzik. A rendszerváltozást követően a magyar fiatalokról készült ifjúsági vizsgálatok eredményei alapján alacsony érdeklődés, mérsékelt aktivitás és erős bizalmatlanság jellemzi a korosztály közélethez való viszonyát, ami nem teremt jó alapot a résztvevői politikai kultúra számára. Nem bíztatóak az adatok, az ezek mögötti hiányosságok pedig idővel a politikai rendszer legitimációs problémáit gyarapítják.

Az ősz egyik legizgalmasabb témája, hogy mikor érkezik újabb pénzeső az EU-tól. Számos tagállam már megkapta az EU-s Helyreállítási Eszközből rendelkezésre bocsátott ezermilliárdok első részletét, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET) még nem fogadta el az EU, így az első százmillárdokra is még várni kell. Mivel az elmúlt évtized során kiderült, hogy lényegében a források folyósítása az egyetlen eszköz, amivel az EU nyomást tud gyakorolni a magyar kormányra, igenis van tétje, hogy milyen vállalásokat tart az EU elegendőnek ahhoz, hogy rábólintson a magyar helyreállítási tervre. 

fotó: Euronews

Ritka lehetőség a mostani arra, hogy az EU kikényszerítsen olyan érdemi antikorrupciós lépéseket, amelyeket a kormány magától nem tenne meg. Noha nem gondoljuk, hogy Brüsszelből meg lehet állítani a jól bejáratott kormányzati közpénzszivattyút, megfelelő intézkedésekkel el lehet zárni néhány korrupciós csatornát, vagy meg lehet nehezíteni, hogy a pénzek a klientúrához vagy járadékvadászokhoz csorogjanak. A támogatások folyósítása kapcsán az sem mellékes, hogy a most érkező pénzek a választások előtt például a kiszervezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokon, vagy a klientúrát segítő beruházásokon keresztül az illegális kampányfinanszírozás forrásaivá is válhatnak. A K-Monitor a következő hetekben három blogposztban fogja körüljárni a helyreállítási terv és a korrupció viszonyát. Először megvizsgáljuk az a kormány által tett antikorrupciós vállalásokat, majd az EU-s pénzek lebonyolításáért felelős intézményrendszer integritását és végül azt, hogy a helyreállítási terv mely elemei lehetnek eleve a klientúra számára pántlikázott pénzek.

Fizetett gyakornoki programot indít a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda. Csatlakozz hozzánk és szerezz tapasztalatot első kézből arról, mivel foglalkozik egy magyar antikorrupciós szervezet. Vegyél részt nemzetközi projektekben és bővítsd az ismereteidet a magyar állami szervek működéséről, a közpénzek felhasználásáról és az érdekérvényesítő szervezetek világáról. Jelentkezz szeptember 10-ig!

A K-Monitor a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő civil szervezet. Célunk a korrupciót övező társadalmi közöny legyőzése, a témával kapcsolatos szemléletformálás és ismeretterjesztés. Az információs technológia fejlesztéseit kihasználva olyan adatbázisokat és online alkalmazásokat fejlesztünk, amelyek segítségével nyomon követhetőek a közpénzköltések és számon kérhetőek a politikai és gazdasági döntések – ezzel hozzájárulhatunk az állam nyíltabb, átláthatóbb és demokratikusabb működéséhez.