Az Alkotmánybíróság információszabadsággal kapcsolatos (21/2013.) határozatát követően ismét nyílt levélben fordult a K-Monitor, a TASZ és a TI Magyarország az alapvető jogok biztosához, a Kúria elnökéhez és a legfőbb ügyészhez, hogy kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését.
Ennek apropója, hogy az Alkotmánybíróság július 16-i határozatában igazat adott az atlatszo.hu-nak, amikor megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerint jogosan tagadta meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a Magyar Állami Operaház előző ciklusbeli gazdálkodásáról készített vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát.
Az AB határozatának nem csupán azért van jelentősége, mert ezek után remélhetőleg valóban közzé teszi a jogutód Emberi Erőforrások Minisztériuma az igényelt dokumentumokat (és nem akar végigjátszani egy újabb éveken át tartó pert), hanem leginkább azért, mert az ítélet kiterjesztette az információszabadság fogalmát, amikor megerősítette, hogy információszabadság perekben az eljáró bíróságnak érdemben és tartalmilag is vizsgálnia kell, hogy jogszerűen tagadta-e meg az adatkezelő az igényelt adatok kiadását. Nem elegendő, ha a korlátozást valamely „nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás” támasztja alá. Az ugyanis az „Alaptörvény alapján […] a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan [és] szükségtelen korlátozásának” minősül. Végül az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy „önmagukban alapjog-sértők” azok a szabályok, amelyek „diszkrecionális jogkört adnak az adatkezelő szervnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadására.”
Áttekintő ábra az információszabadságról szóló törvény módosításáról
(Nagyításhoz klikk a képre!)
Az AB határozata ezen túl azt is leszögezte, hogy az Alaptörvény alapján „csak a feltétlenül szükséges mértékben” kerülhet sor a „közérdekű adatszolgáltatás megtagadására.” Az AB arra is felhívta a figyelmet, hogy „közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget alapvető joggal szemben”, továbbá a „közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog nem korlátozható az adatkezelő szerv többletfeladatára való hivatkozással.”
Az Infotv. visszaélésszerű adatigénylésről szóló új bekezdése nem felel meg az Alkotmánybíróság idézett határozatában lefektetett követelményeknek. A közérdekű adatigénylés megtagadását lehetővé tévő új jogszabályi ok ugyanis éppen az adatkezelő diszkrecionális jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy mi minősül „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló” adatkérésnek.
Ha a köztársasági elnök gyenge vétójából nem értettek, akkor az Alkotmánybíróság határozatát követően immár tényleg nem lehet kétséges Szabó, Darák és Polt urak számára, hogy kérniük kell az Infotv. vitatott bekezdésének megsemmisítését az AB-tól, ha csak egy kicsit is komolyan veszik hivatalukat és a Magyar Alkotmányt.