Az Alkotmánybíróság információszabadsággal kapcsolatos (21/2013.) határozatát követően ismét nyílt levélben fordult a K-Monitor, a TASZ és a TI Magyarország az alapvető jogok biztosához, a Kúria elnökéhez és a legfőbb ügyészhez, hogy kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) módosítása alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését.

Ennek apropója, hogy az Alkotmánybíróság július 16-i határozatában igazat adott az atlatszo.hu-nak, amikor megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerint jogosan tagadta meg a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a Magyar Állami Operaház előző ciklusbeli gazdálkodásáról készített vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Az AB határozatának nem csupán azért van jelentősége, mert ezek után remélhetőleg valóban közzé teszi a jogutód Emberi Erőforrások Minisztériuma az igényelt dokumentumokat (és nem akar végigjátszani egy újabb éveken át tartó pert), hanem leginkább azért, mert az ítélet kiterjesztette az információszabadság fogalmát, amikor megerősítette, hogy információszabadság perekben az eljáró bíróságnak érdemben és tartalmilag is vizsgálnia kell, hogy jogszerűen tagadta-e meg az adatkezelő az igényelt adatok kiadását. Nem elegendő, ha a korlátozást valamely „nyilvánosság-korlátozási okra való formális hivatkozás” támasztja alá. Az ugyanis az „Alaptörvény alapján […] a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alaptalan [és] szükségtelen korlátozásának” minősül. Végül az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy „önmagukban alapjog-sértők” azok a szabályok, amelyek „diszkrecionális jogkört adnak az adatkezelő szervnek a közérdekű adatokhoz való hozzáférés megtagadására.”

Áttekintő ábra az információszabadságról szóló törvény módosításáról 
(Nagyításhoz klikk a képre!)

Az AB határozata ezen túl azt is leszögezte, hogy az Alaptörvény alapján „csak a feltétlenül szükséges mértékben” kerülhet sor a „közérdekű adatszolgáltatás megtagadására.” Az AB arra is felhívta a figyelmet, hogy „közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget alapvető joggal szemben”, továbbá a „közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog nem korlátozható az adatkezelő szerv többletfeladatára való hivatkozással.”

Az Infotv. visszaélésszerű adatigénylésről szóló új bekezdése nem felel meg az Alkotmánybíróság idézett határozatában lefektetett követelményeknek. A közérdekű adatigénylés megtagadását lehetővé tévő új jogszabályi ok ugyanis éppen az adatkezelő diszkrecionális jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy mi minősül „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló” adatkérésnek.

Ha a köztársasági elnök gyenge vétójából nem értettek, akkor az Alkotmánybíróság határozatát követően immár tényleg nem lehet kétséges Szabó, Darák és Polt urak számára, hogy kérniük kell az Infotv. vitatott bekezdésének megsemmisítését az AB-tól, ha csak egy kicsit is komolyan veszik hivatalukat és a Magyar Alkotmányt.

Ahogy azt már múlt héten sejteni véltük, Áder János aláírta, és június 20-án ki is hirdették a módosított információszabadság-módosítót, holott a helyzet az új szöveg alapján se tűnik bíztatónak. Az adatkezelők  akár a folyamatban lévő ügyekben is önkényesen megtagadhatják a közérdekű adatok közlését "visszaélésszerű" adatigénylésre hivatkozva, ha úgy ítélik meg, hogy az adatigénylés a közfeledatot ellátó szerv gazdálkodásának  "tételes", "számlaszintű" vagy "átfogó" ellenőrzésére irányul  Könnyen belátható, hogy -- a közfeladatot ellátó szervek jóindulatától függően -- az adatigénylések igen nagy része beleeshet ezekbe a kategóriákba.

A K-Monitor, a TASZ és TI Magyarország szerint a törvény alaptörvényellenesen korlátozza az állampolgárok jogait, ezért Szabó Mátéhoz, az alapvető jogok biztosához,  Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez, valamint Polt Péter legfőbb ügyészhez fordultunk, hogy kezdeményezzék a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

Közzétette a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. a trafikpályázatok emlékeztetőit, de csalódni fog, aki emiatt kattint a cég honlapjára, hiszen nem hogy a pályázatok és az üzleti tervek részletés értékelése, de még a pontszámok sem szerepelnek a dokumentumokban.

Az értékelők egész egyszerűen bemásolták az értékelési szempontokat tartalmazó, eddig is ismert táblázatot az emlékeztetőbe, majd érvelés gyanánt hozzátették, hogy "a Kiíró a fent ismertetett szempontokat figyelembe véve az alábbi pályázatokat találta a legkedvezőbb ajánlatnak".

Az egyedüli új információ az, hogy az emlékeztető a vesztes pályázók nevét is tartalmazza. (Más azonosító adatuk ugyanakkor nem kerületek nyilvánosságra, holott ebben az esetben nem lehetne személyes adatokra hivatkozva megtagadni az adatközlést).

Mindez édeskevés ahhoz, hogy bárki valódi képet kapjon a pályázatok odaítéléséről, így az NDN Zrt. adatközlése, ahelyett hogy tiszta vizet öntene a pohárba, még tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a dohánykereskedelmi koncessziók jelentős része nem valódi versenyben, hanem különféle kormány-közeli érdekkörök közti mutyi során került elosztásra. A K-Monitor álláspontja szerint az NDN Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visszaélésszerű adatrejtegetést folytat, ugyanis még azokat az információkat sem teszi közzé, amelyek a törvény szerint is a nyilvánosságra tartoznak. Ezért más civil szerevezetekkel közösen pert indítottunk a trafikpályázatok adatainak nyilvánosságra hozataláért.

A köztársasági elnök megvétózta az információszabadság törvény április végi botrányos módosítását. A módosítás végleges változatát az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott záró indítvány alakította ki, amelyet kedden délelőtt elfogadott a Parlament fideszes többsége. A kormánypárti képviselők közül egyedül Bencsik János tartózkodott, Ángyán József pedig "Nem"-mel szavazott. Lássuk, hogy változott a javaslat sorsa az elnöki vétó után.

A közérdekű adatok megismerését biztosító törvény módosításával kapcsolatban a TASZ, az átlátszó.hu, a K-monitor és a TI Magyarország közösen fogalmazta meg aggályait. A parlament által április 30-án megszavazott törvénynek szinte nem volt olyan paragrafusa, mellyel egyet tudtunk volna érteni.

A legveszélyesebb, az alapjogokat is korlátozó rendelkezés arról szólt, hogy az adatkezelő akár önkényesen is visszaélésszerűnek minősítheti az adatigénylést. Nem kell ehhez mást tennie, mint azt állítani, hogy ha teljesítené a kérést, az olyan terjedelmű és mélységű hozzáférést eredményezne, ami felérne az állami szervek ellenőrző jogkörével. De talán az is megtörténhetett  volna, hogy azért utasítja el a közérdekű adatok kiadására irányuló kérelmet, mert annak teljesítése túl nagy munkaterhet okozna. Elegánsnak éppen az sem nevezhető, hogy az eredetileg megszavazott törvény lehetővé tette volna azt, hogy a jogalkotó külön törvények tetszés szerinti megszavazásával bármikor tovább szűkítse az információszabadság törvény hatókörét.

Az elnöki vétó nyomán Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke (NAIH) is lépett. Az Alkotmányügyi bizottságnak írt levelében elismerte, hogy az ún. „külön törvényi hozzáférési szabályok megalkotásával tetszés szerint szorítható vissza az információszabadság törvény alkalmazhatósága.” Sajnos azonban egyetértett azzal, hogy a “közérdekű adatok megismeréséhez való” jogot veszélyeztethetik a „nagy mennyiségű közérdekű adatra vonatkozó, visszaélésszerű adatigénylések”. Ezt a fiaskót menti valamennyire, hogy Péterfalvi Attila elismeri, a megvétózott törvény túlságosan tág mozgásteret hagyott volna a jogalkalmazónak. Az állami adatkezelők ugyanis szabadon mérlegelve dönthetik el, hogy mi minősül "túlzottan nagy terjedelmű" adatigénylésnek. Így akár önkényesen is megtagadhatnak közérdekű adatok iránti kérelmeket.

Úgy néz ki, az Alkotmányügyi bizottság végül inkább Péterfalvi Attila szavaira hallgatott, ahelyett, hogy Áder János tanácsait követte volna. A zárószavazás előtti módosító szövege ugyanis továbbra sem akadályozza meg a közérdekű adatok megismerésének önkényes korlátozását. Az újabb verzió szerint az lenne tilos, hogy a polgárok a „közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának” "átfogó, számlaszintű", netán "tételes" ellenőrzését megvalósító adatkérésekkel álljanak elő. Az ördög persze most is a részletekben lakozik: azt ugyanis a közérdekű adatot kezelő szervek döntik el, mi minősül átfogó, számlaszintű, vagy éppen tételes ellenőrzésnek.

Áttekintő ábra az információszabadságról szóló törvény módosításáról 
(Nagyításhoz klikk a képre!)

Az sem ad okot örömre, hogy a közérdekű adatok iránti kérelem megtagadását az adatkérő a NAIH-nál sérelmezheti. Azt ugyanis nem tudni, hogy vajon bíróságon is lehet-e perelni a kérelmet elutasító állami adatkezelőket. Az is elképzelhető, hogy bíróhoz csak akkor lehet majd fordulni, ha a polgár kimerítette a hatósági jogorvoslati utat. Ilyenkor a hatóság, a végtelenségig történő időhúzással, gyakorlatilag megakadályozhatja a bírói út igénybevételét.

Az, hogy a jogalkotó bedobta a köztudatba a visszaélésszerű adatigénylés fogalmát, az információszabadság lényegének teljes félreértéséről árulkodik. A polgárok az Alaptörvényben biztosított jogaikat gyakorolják, amikor adatok igénylésével ellenőrzik a közhatalom gyakorlását, a közpénzek költését.   Visszaélésre ezért nem a közérdekű adatot igénylő polgárok oldaláról kell számítani. A közérdekű adatok kezelői követnek majd el visszaélést, amikor kényük-kedvük szerint döntenek arról, hogy melyik adatot adják ki, és melyiket nem. Elnöki vétó ide, elnöki vétó oda, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog korlátozása még mindig reális veszély. Ez csak úgy orvosolható, ha módosítás helyett az előterjesztők visszavonják a törvényt. Ezt már csak azért is könnyen megtehetik, mert erre a jogszabályra végképp semmi szükség nincsen. Ha a zárószavazás előtti módosító javaslat változatlan formában megy át, mindenféleképpen kezdeményezni kell az Alkotmánybíróság eljárását, mivel az új szövegezés is gyengíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

A köztársasági elnök, mivel első körben a parlamentnek küldte vissza a törvényt, már csak azoknak az új rendelkezéseknek az alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti, amelyeket a parlament az elnöki vétó után illesztett a törvénybe. Az egész törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát azonban csak Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kérheti.

A vétó utáni zárószavazás előtti módosító javaslat egyetlen üdvözlendő eleme, hogy elhagyták az információszabadság törvény hatályát szűkítő rendelkezést. Így ha egy másik törvény például irat-betekintési, másolatkészítési jogot ad, annak megtagadása esetén még lehetne perelni a bíróság előtt az információszabadság törvény alapján.

(K-Monitor, TASZ, TI összeállítás)

Rétvári Bence államtitkár a 444-en keresztül tippet adott a közadatok iránt érdeklődő civileknek. Azt üzente, hogy a helyünkben "elsőnek ezentúl a szerződések listáját kérné ki, és onnan válogatna, hogy utána mi érdekli". Köszönjük az ötletet, de szerintünk ez senkinek nem könnyíti meg a dolgát, se a szerződésekről listát készítgető és küldözgető hivatali dolgozóknak, se az adatokra kíváncsi állampolgároknak, akik talán nem azzal szeretnék a szabadidejüket tölteni, hogy különféle állami intézményekkel leveleznek, határidőkre emlékeztetik őket, pontosításokat kérnek - ahogy az lenni szokott.

Inkább ismét elmondjuk, hogy mi Rétvári államtitkár helyében (az adatokhoz való hozzáférés korlátozása helyett) arról hoznánk törvényt, hogy az állami intézmények, önkormányzatok által kötött szerződések (keresőszavakkal ellátva - pl. szerződő felek neve, szerződés tárgya, időpontja, összege) kötelezően kerüljenek fel az adott intézmények honlapjára, vagy még inkább egy központi adatbázisba (ez lenne az értelme a kozadat.hu oldalnak), ahol akár egyenként, akár ezrével, mindenki letölthetné és nézegethetné a számára kedves, érdekes dokumentumokat. Ehhez nincs szükség sokmilliárdos informatikai fejlesztésre (persze, adná magát az alkalom...), és az adminisztrálás se jelentene nagyobb erőfeszítést az iratok amúgy is kötelező iktatásánál. Nagy előnye viszont, hogy ezt a munkát elég egyszer elvégezni, és nem kell majd kétszer lefénymásolni vagy beszkennelni vastag iratokat, ha ugyanarra kíváncsi például az atlatszo.hu és a 444 is.

Hogy érthető legyen: olyan dolog ez, mint egy elektronikus könyvtár, nem kell írogatnom a könyvtárosnak, hogy küldje már el, milyen könyveik vannak. Vannak országok, ahol a közadatoknak is csinálnak elektronikus könyvtárakat. Amerikában például tegnap rendeletet hoztak a kormányzati adatok nyilvánosságáról és elektronikus feldolgozhatóságáról. Ott ezentúl minden szövetségi intézménynek a honlapján nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy milyen adatokat kezel és milyen szerződéseket kötött (magukat a dokumentumokat már egy jó ideje kötelező közzé tenni), pont azért, hogy az állampolgároknak ne kelljen erről az állammal levelezést folytatniuk és tucatnyi szerződést átnézniük, hogy megtalálják az őket érdeklő információt. A rendelethez kapcsolódó memorandum ezt részletesen taglalja, rendelkezik a közzététel módjáról, az adatok formátumáról, feldolgozhatóságáról is - érdemes elolvasni. Aztán ezt még lehet cifrázni...

Persze, tudjuk, Amerika messze van, sokkal fejlettebb és gazdagabb ország, megengedhet magának ilyen úri hóbortokat. Ezért ösztönzésnek szeretnénk megosztani államtitkár úrral egy linket. Ez egy a szlovák állam által működtetett honlap és adatbázis, amelyben minden állami szerv által kötött szerződést nyilvántartanak, sőt ezek a szerződések csak akkor válnak hatályossá, ha nyilvánosságra hozzák őket.

Mi első körben valami ilyesmivel próbálkoznánk az Önök helyében.

Ahogy azt sejtettük, az NFM visszadobta a TASZ-szal, a TI Magyarországgal, az átlátszóval, az indexszel, az origóval és a hvg-vel közösen beadott közérdekű adatigénylésünket, mivel szerintük amiről a koncessziós törvény nem mondja ki explicite, hogy közérdekű adatok, az nyilvánvalóan üzleti titok vagy más titkolnivaló. A pályázati emlékeztetőről (ami a pályázatok részeletes elbírálásáról készül) ugyan még a koncessziós törvény is kimondja, hogy közérdekű adatok, de ezt szerintük ráér a szerződések megkötése után 30 nappal elkészíteni, hiszen ki ne emlékezne 2 hónap távlatából arra, hogy miért úgy bírált el 15 ezer pályázatot, ahogy.

Természetesen nem fogadjuk el a választ, és perelni fogunk az adatokért, amelyek szerintünk közérdekből nyilvánosak.

Az Infotv. módosítása miatt tiltakozó civil szervezetek (atlatszo.hu, Eötvös Károly Intézet, Helsinki Biztottság, K-Monitor, TI Magyarország, TASZ) levelet küldtek az OGP kormányzó tanácsának, amelyben aggodalmukat fejezik ki az OGP alapelveivel nehezen összeegyeztethető törvénymódosítás miatt, illetve kérik a testületet, hogy követeljen magyarázatot a magyar kormánytól a történtekkel kapcsolatban.

A szervezetek által írt levelet itt, a kapcsolódó háttéranyagot pedig itt olvashatja el.

Hatalmas segítség számunkra a támogatásod! Köszönjük mindazoknak, akik tavaly adójuk 1%-át a K-Monitornak adták, és nagyon várjuk az idei felajánlásaitokat is! Hogy mire fordítanánk?

Magyarországon az információszabadság törékeny, sokan nem érdekeltek abban, hogy átláthasd, megérthesd, hogy kik és mire költik el az adóforintjaidat. Elég csak az elmúlt hetek történéseire gondolnunk…

A K-Monitor ezért egy olyan projekten dolgozik, amelynek segítségével könnyedén követheted a közpénzek felhasználásának útját és megjelenítheted a cégek, intézmények, politikusok és üzletemberek kapcsolati hálóját. Ez lesz a Háló.

aHáló from K-Monitor on Vimeo.

A Háló-n több tízezer intézmény, szervezet és cég adatait gyűjtjük össze, részben automatizáltan, részben aprólékos munkával. Ahhoz, hogy az oldalon pontos és friss információval szolgáljunk, hatalmas adattáblákat kell ellenőriznünk és javítanunk.

Állj mellénk, hogy indulhassunk! Támogasd a K-Monitort adód 1%-val.

Adószámunk: 18193288-1-42

(K-Monitor Közhasznú Egyesület)

Ha az 1%-od másnak szántad, de tetszik a projekt, várjuk támogatásodat az alábbi bankszámlaszámra:

K-Monitor Közhasznú Egyesület
CIB Bank 10700732-48899901-51100005

Ha ismersz valakit, akit érdekelhet ez a projekt, kérünk, továbbítsd ezt a felhívást!

Nagyon köszönjük!

Múlt héten beadvánnyal fordultunk Péterfalvi Attilához azzal kapcsolatban, hogy közérdekből nyilvánosak-e a trafikpályázatok adatai.

A NAIH elnökének válasza szerint nem csak a nyertes, hanem a vesztes pályázatokra vonatkozó adatok egy része  is nyilvános, tehát a következőekre vonatkozóan az NDN Zrt. nem utasíthatja vissza az adatigénylést:

• a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalása

• a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokai

• a nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztető (annak minden eleme, az ily módon közérdekből nyilvános személyes adattá minősített személyes adatok is)

Ezeket az adatokat az NDN Zrt-nek a honlapján is közzé kell tennie.

A NAIH elnöke válaszában kiemelte, hogy nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az adatokat a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló adatigénylés esetén a koncessziós szerződéssel kapcsolatban, valamint, hogy az Infotv. újonnan bevezetett rendelkezései nem érintik a kérdés megítélését.

Péterfalvi Attila állásfoglalásában a következő kérdéseinkre azonban nem adott egyértemű választ:

1. Jogosan tagadja meg a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a pályázati anyagokba (ideértve a bíráló bizottság részletes indoklásába) való betekintést?

2. Megismerhető adat a vesztes pályázók pályázatainak részletes értékelése?

3. Közzé kell-e tennie ezeket az adatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-nek?

Hétfőn az TASZ-szal, a TI-jal, az Átlátszóval, az indexszel, a hvg-vel és az origóval adatigényléssel fordultunk az NDN Zrt.-hez és az NFM-hez, a fentiek fényében különösen várjuk a válaszukat! Az adatigénylés elutasítása esetén perelni fogunk a kért információkért.

Az információszabadságról szóló törvény rohamtempóban, bármiféle egyeztetés nélkül történt módosításával a kormánypártok újabb határt léptek át. Innentől kezdve ugyanis a közérdekű adatokkal rendelkező szervezetek gyakorlatilag teljesen önkényesen dönthetik el, hogy kiadják-e az igényelt adatokat. Azon túl, hogy ezzel az állampolgárok alapjogait korlátozzák (természetesen alkotmányellenesen), borzasztóan megnehezítik a korrupció ellen fellépő szervezetek és az oknyomozó újságírók munkáját is.

Az, hogy alig egy hét telt el azóta, hogy a Kormány a Nyílt Kormányzás Együttműködés keretében ünnepélyesen ígéreteket tett arra vonatkozóan, hogy átláthatóvá teszi a működését, csak még védhetetlenebbé teszi a módosítót. Az atlatszo.hu-val, a TASZ-szal, a TI Magyarországgal és a Budapest Intézettel úgy gondoljuk, hogy a Kormány korrupcióellenes programja véglegesen hiteltelenné vált, és úgy döntöttünk, hogy a jövőben nem veszünk részt a program végrehajtásával kapcsolatos egyeztetéseken, ugyanis nem szeretnénk legitimálni a Kormány korrupcióellenes látszattevékenységét. A munkacsoportból való kilépésünkről levelet is küldtünk Navracsics Tibornak. 

Egyébként azt is nagyon várjuk, hogy Péterfalvi Attila megszólaljon az ügyben.