Közel 50 önkéntes segítségével 6 óra alatt adatbázisba rendeztük 199 képviselő vagyonnyilatkozatát. Ennyibe telt elvégezni az átláthatóság minimumát, amit megteremteni a kormányzat kutya kötelessége lenne. Az ehhez szükséges politikai akarat, jogszabály és informatikai infrastruktúra híján magunk vágtunk bele a gyakran papírra firkált, az olvashatatlanság határán billegő dokumentumok kereshető, összevethető adatbázissá gyúrásába.

Számítógép által (és néha számunkra is) olvashatatlan dokumentumok, átláthatatlan, nehezen kezelhető adatok - sokan belefuthattunk már ezekbe újságíróként, civilként, akár a közügyekért érdeklődő állampolgárként. Azért töltöttünk egy hetet a horvátországi Isztriában egy falu végén, hogy készítsünk egy platformot, ami megkönnyíti az egyébként nehézkesen értelmezhető és összehasonlítható vagyonnyilatkozati dokumentumok felszabadítását. Mutatjuk, mire jutottunk!

Online kampányt indított az Access Info Europe, hogy kiderüljön mennyi pénzünkbe kerül az Európai Bizottság tagjainak utazgatása. Küldj te is levelet a Bizottságnak és tegyél átláthatóbbá egy uniós biztost!

A kampányra azt követően kerül sor, hogy kiderült, Jean-Claude Juncker, az EU Bizottság elnöke 63 ezer Euróért repült a 2015-ös törökországi G20 csúcsra. Partnerünk, az Access Info két évig küzdött a Bizottsággal, mire az hozzájárult, hogy 2 havi adatokat kérésre közzétegyen a bizottsági tagok utazási költségeiről. Most te is segíthetsz nekik, hogy eljusson a EU-hoz az a 168 adatigénylés, amelyből kiderülnek a legfőbb EU-s vezetők tavalyi utazási költségei.

Az alábbi linken választhatsz egy EU biztost, és pár lépésben eljuttathatod az adatigénylésedet az Ask the EU oldalon (ez az EU-s KiMitTud) keresztül a Bizottsághoz. Miért fontos ez? Mert nem csak a magyar állam, de az EU is a te pénzedből működik!

Ha kíváncsi vagy a magyar kormány repülési szokásaira, olvasd el korábbi blogposztjainkat a témában a kormánytagok és a miniszterelnök utazásairól.

Gyanúsított lett Horváth Andrásból, a NAV-botrányt kirobbantó egykori adóhatósági szakértőből, derül ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) idézéséből. Horváth András volt az, aki vette a bátorságot, és a nyilvánossághoz fordult, miután a NAV, egykori dolgozója többszöri jelzése ellenére sem volt hajlandó fellépni a milliárdos áfa-csalások ellen.

Bátorsága okozta a vesztét: a Nemzeti Nyomozó Iroda azért fogja meggyanúsítani, mert megszerezte és, úgymond kicsempészte az általa tett jelzéshez nélkülözhetetlen adatokat és információkat az adóhatóság informatikai rendszeréből.

Az atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezetek szerint a cinizmus magasiskolája, hogy a rendőrség a korrupció ellen fellépő állampolgárt, korábbi állami alkalmazottat üldözi, ahelyett, hogy hitelt érdemlően kivizsgálná az adóhatósági visszaéléseket.

Az NNI eljárása nemcsak felháborító, de törvénysértő is lehet, hiszen a bejelentő védelmi törvény értelmében a közérdekű bejelentő ellen akkor lehet hátrányos intézkedést alkalmazni, ha nyilvánvaló, hogy „rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt”. A rendőrség eljárása mindezen felül azért is felháborító, mert rossz példát mutat: megfélemlíti és ezáltal elhallgattathatja a korrupció ellen akár egyéni kockázatokat vállalva is fellépni hajlandó polgárokat.

Horváth András büntetőjogi üldözése világos üzenetet hordoz: senki meg se próbáljon szembeszállni az állami korrupcióval. Felszólítjuk a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a közérdekű bejelentőkre vonatkozó szabályokat, és nyújtson valódi védelmet azoknak, akik fellépnek a korrupció ellen.

A kormány múlt héten belengette, hogy vagyonnyilatkozat tételére kényszerítené a civil szervezetek vezetőit, hétfőn azonban érdemi indokok nélkül elutasította a politikusi vagyonnyilatkozati rendszer reformjára tett ellenzéki javaslatokat. Ne a gumicsontot harapdáljuk, beszéljünk a vagyonnyilatkozatokról.

Nem igaz, hogy a magyar vagyonnyilatkozati rendszer Európában a legszigorúbbak közé tartozik. A nyilvánosság szintje itthon valamivel talán magasabb, mint egyes nyugat-európai oszágokban, cserébe ellenőrzés és szankcionálás tulajdonképpen nem létezik. A kormánypárti képviselők pontosan tudják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában nem képes betölteni a feladatát, és nyilván nem csak azért mert ezt évek óta hangsúlyozzuk. 2014 tavaszán Gulyás Gergely beszélt arról, hogy szigorításra van szükség, 2014 decemberében pedig Papcsák Ferenc nyilatkozta, hogy büntethetővé tenné a hamis vagyonnyilatkozatokat. Aztán 2015 tavaszán a kormány szakemberei a Nemzeti Korrupcióellenes Program tervezetében pontosan leírták, hogy mi a gond a hatályos szabályozással. Ha ez kevés volna, szólt a problémáról az EU Antikorrupciós jelentése, és előkerült a téma a GRECO 2015-ös jelentésében is.

Arról már beszámoltunk, hogy 2016 a korrupció éve volt, itt az ideje megmutatni, mit tett a K-Monitor a korrupció ellen és azért, hogy átláthatóbbak legyenek a közpénzek. Projektjeink jól mutatják, hogy nem csak van mit tenni, de érdemes is tenni egy jobb országért.

A fejlett világban szemléletváltás történt a városfejlesztés terén. Szinte az összes kormányzat napirendre vette a Smart City projektek elindítását, városaik átalakítását úgy, hogy azok képesek legyenek hatékonyan integrálni és alkalmazni a legújabb technológiákat, miközben megfelelnek a kor elvárásainak is: polgáraikat bevonják a döntéshozatali folyamatba, a szolgáltatásokat összekötik egymással, a mindebből keletkező adatvagyont újrafelhasználhatóvá teszik és így tovább. A világ számos táján, de még a térségben is több példát láthattunk arra, hogy egy város következetesen kidolgozott Smart City koncepcióval rendelkezik, Magyarországon ezidáig egyet sem. Most ezen változtatna a kormány: több ezer milliárd forintnyi forrás állhat rendelkezésre, a városokat ösztönzik a piaci és uniós lehetőségek kihasználására.

2016-ra Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette, hogy az elmúlt években megszilárdult centrális politikai erőtér stabilitásán túl nincsenek olyan értékek vagy belátások, amelyek a kül- és belpolitikáját vagy káderpolitikáját vezetnék. A minden szinten eluralkodó haszon- és befolyásszerzés, klientúraépítés, kiskirálykodás és mindaz, amit mi korrupciónak nevezünk polgárjogot nyert, mint a rendszer lényege, a “Fidesz legfőbb politikája”. Nem túlzás azt mondani, hogy maguk az előjogok, a politikai szekértábor nyers érdekközössége és a feszélyezetlen politikai felelőtlenség az, ami most összetartja az amúgy tarka hatalmi csoportosulást. Így láttuk mi az elmúlt évet.

2016-ra felszámolódtak az intézményi és politikai igazodási pontok, legyen szó a jogállamról vagy 2010 távoli, alaktalan, de eddig mégis ott motoszkáló választói mandátumáról. Nincsenek értékviták a polgári Magyarországról, inkább elfelejtenénk a 2010 előtti éveket. Eltűntek a munkaalapú társadalom, a keleti nyitás vagy a keményen dolgozó kisember társadalmi-gazdasági meséi. A korrupciós sajtóhírek ugyan egymást érik, de a kormányoldal töretlenül ignorál minden, a rendszer hétköznapi működésébe beszüremlő, baljós ellentmondást, legyen szó arról, amikor a Simicska-féle Közgép milliárdokkal kínál a baráti versenytársak alá, vagy amikor a korábbi cinkostárs, Spéder Zoltán egyik napról a másikra opportunista bűnözővé maszkírozódik a kormánypárti médiában. 2016 megmutatta, hogyan működik a rendszer élesben, mire jó a haverok kitömése. Az Orbán-rezsim határtalan magabiztossággal állította politikáját a gyakran már csak szimulált támadások leküzdésének, a "pillanat uralásának" szolgálatába. Elszabadult a házibuli, "nem szól ránk a házmester".

A közbeszerzési törvény módosítása kapcsán elfogadott karácsonyi végrehajtási rendelet gyakorlatilag kiüresíti az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó új szabályt.

A Parlament december 6-án fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását. A módosítással kapcsolatban számos kifogásunk volt, például, hogy emelkednek az értékhatárok, továbbra is megmarad a korrupt, három meghívásos eljárás, sőt az építőiparban még ki is terjesztik azt (néhány szigorítással). A módosítás egyik apró pozitívuma volt, hogy az egymillió forintot meghaladó, ám értékhatár alatti beszerzéseknél kötelezővé tette három ajánlat bekérését (4.§ (3)). Bár nyilván nem nehéz kijátszani egy ilyen szabályt, de ezzel együtt a jó irányba tett lépés. A december 23-án elfogadott végrehajtási rendelet ezt a szabályt vizezi fel, üresíti ki, amikor felsorol tulajdonképpen végtelen lehetséges kivételt. A legpuhábbakat vastaggal szedtük. Az ajánlatkérő ugyanis nem köteles három ajánlatot bekérni, ha

A héten kezdődik Párizsban a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű nemzetközi korrupcióellenes kezdeményezés éves csúcstalálkozója. A magyar kormány vállalásai teljesítése helyett inkább kilép az együttműködésből. A párizsi találkozón a K-Monitor is részt vesz.

A mai Magyar Közlönyben megjelent 1719/2016-os kormányhatározatban Orbán Viktor felhívja Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködést irányító Bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es határozatot.