Bár ez volt a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb döntése, sokak figyelmét elkerülhette, hogy a járvány leple alatt ezer milliárd forint értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Ezek vezetőit a jelenlegi kormány nevezte ki, de a kurátorokat egy későbbi kormány már nem tudja leváltani. A puccsszerű vagyonkiszervezés valódi célja nem a kulturális-oktatási javak hatékonyabb kezelése, az intézmények függetlensége és stabilitása volt, hanem a jelenlegi politikai elit bebetonozása egy esetleges választási vereség esetére. Interaktív térképen mutatjuk be az alapítványi tulajdonba került ingatlanvagyont.

Nem kérték, nem indokolták, csak eltették

2022-ben a 2010 óta kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP váratlan választási kihívással szembesült: az ellenzéki pártok összefogtak, hogy közösen induljanak ellene a választási rendszer sajátosságai miatt, így hosszú évek után először lett valós esélye annak, hogy Magyarország miniszterelnökét ne Orbán Viktornak hívják. 

A rezsim a fenyegetés hatására érdekes átalakuláson, egy perverz privatizációs hullámon ment keresztül. Miközben a 2010 utáni Orbán-kormányok visszaállamosításokkal, erőteljes központosításokkal az “erős állam” és a kormányzati hatalom maximalizálása mellett törtek pálcát, mint ami képes megoldani a társadalmi problémákat. 2020-ban azonban fordult a kocka és a laikus szemlélő számára úgy tűnhetett: az állam és a kormány talán mégsem mindenható, nem biztos, hogy jó gazdája a közös vagyonunknak. Az átalakítás mellett a növekvő állami támogatással korteskedtek az egyetemeknél, de vajon mi gátolta az államot abban, hogy a köztulajdonban lévő egyetemeket támogassa kiemelten?

Az állami vagyon kiszervezésének központi eleme volt a 2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. A sorra létrehozott alapítványok (“KEKVÁ-k”) magánjogi szereplőként névleg a mindenkori kormánytól függetlenül látnak el kulturális-oktatási közfeladatokat, ehhez pedig pénzbeli vagyonjuttatást, részvénycsomagot és összesen sok ezer milliárd forint értékű ingatlanvagyont is kaptak ingyenesen a magyar államtól. A törvény ráadásul azt is előírta, hogy a mindenkori költségvetés tervezésekor előresorolt tényező kell legyen az alapítványok finanszírozása.

Egyetemek, kastélyok, kulturális intézmények

Újonnan létrehozott alapítványokba szervezték ki a teljes magyar vidéki felsőoktatást és számos kulturális, szociális, műemlékvédelmi illetve mezőgazdasági közfeladatot ellátó állami intézményt. Ezen felül KEKVA-státuszt nyert két olyan nagyobb múltra visszatekintő alapítvány is, amely már korábban is kifejezetten a Fidesz szellemi holdudvarát és utánpótlását volt hivatott finanszírozni (Batthyány Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium).

Az átszervezés indokaként megnevezett függetlenség és hosszú távú stabilitás a valóságban politikai bebetonozást takar, felfedve a hirtelen jött kormányzati szemléletváltás valódi célját. Az alapítványok kuratóriumába tucatszám ültetett be az alapító magyar állami kormánytagokat és képviselőket, akik innentől a mindenkori kormányok számára leválthatatlanul irányítják a rájuk bízott intézményeket és gazdálkodnak jelentős szabadsággal a kapott vagyonnal. Ez nemcsak biztonságos, jól fizető pozíciókat jelent egy esetleges ellenzéki időszakra ezen kádereknek, de politikai ellensúlyszerepet is, hiszen a megkerülhetetlen egyetemfenntartó kuratóriumokkal (és a politikailag őket összekapcsoló Fidesszel) egy más színű kormánynak is együtt kell működnie.

Figyelemre méltó az is, hogy a KEKVÁ-k tisztségviselői esetében gyakorlatilag semmilyen összeférhetetlenségi szabály nem érvényesül, ezzel pedig sérül hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elve. Amióta a gyakorlatban is működnek az alapítványok, a bennük vezető pozíciót betöltő képviselők dokumentáltan megszavazták az állami támogatást a saját alapítványaiknak. Ráadásul hiába működnek már egy éve ezek az alapítványok, egy részük továbbra sem érhető el, nincs honlapjuk vagy e-mail címük. Az ellenzék az egyetemi autonómia súlyos megsértésének látja az intézkedést, amit egy esetleges győzelem esetén visszacsinálna - ehhez azonban kétharmados többséget kellene szereznie.

Már nem a miénk

Az Eltették.hu oldalon térképen mutatjuk meg a vagyonkezelő alapítványoknak kijátszott ingatlanvagyont. Mivel az ingatlanok átadásáról a Parlament akkor döntött, amikor mindenki a járvánnyal volt elfoglalva, a magyar lakosság nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy az, ami korábban a közös vagyonunk volt, ma már egy magánjogi szereplő által tulajdonolt épület, föld, kastély, múzeum. Azaz már nem a miénk. Az ingatlanokat a vagyonjuttatásról rendelkező jogszabályokból gyűjtöttük össze, helyrajzi szám alapján. Emiatt a térképen csak a vagyonjuttatás egy része látható: mivel nem ingatlan, nem tüntettük fel az átadott részvénycsomagokat és készpénzt, illetve nem látszanak azok a főként határon túli ingatlanok, amelyeket cégeken (pl. MANEVI Zrt.) keresztül adtak oda alapítványoknak. Szintén hiányoznak a térképről azok az ingatlanok, amelyeket a KEKVA tv. előtt juttattak bizonyos alapítványoknak (pl. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány).

Néhány helyszín, ami köztulajdonból alapítványi tulajdonba került. Felismered őket? További részletek az eltették.hu-n.

Az ingatlanok és a hozzájuk tartozó adatok elsődleges forrása a KEKVÁ-kat létrehozó törvények, amelyek mellékletei tartalmazzák az átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok felsorolását. A legtöbb esetben helyrajziszámot tartalmazó felsorolást a MePAR segítségével alakítottuk földrajzi koordinátákká. Az adatbázist kiegészítettük továbbá az alapítványok kuratóriumi tagságával. Az ingatlanok beazonosíthatósága érdekében - ahol arra lehetőség volt - hétköznapi elnevezéssel, képpel illetve kapcsolódó sajtócikkekkel láttuk el a helyszínt.

A térképen megjelenített teljes adatbázis 23 közérdekű vagyonkezelő alapítvány közel 1400 ingatlanát tartalmazza. A felsőoktatási épületeken túl ezek között akad számos beépítetlen terület, gazdasági épület, de sok esetben nemzetgazdaságilag és társadalmilag értékes kutatóközpont, műemlék, lakóház, üdülő is. A mezőhegyesi ménesbirtokot működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány 776, többségében mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanját mennyiségi korlátok miatt egy elemként szerepeltetjük a térképen. Ezek mindegyike Mezőhegyes (Békés megye) területén fekszik.

Mezőhegyes nélkül 1356 ingatlan került ingyenes vagyonjuttatásra, ebből 167 budapesti, 425 debreceni, 170 gödöllői, 121 szegedi és 101 pécsi. Jellegüket tekintve legalább 300 mezőgazdasági terület, 160 egyéb gazdasági épület, 154 lakás, 138 felsőoktatási épület, 79 beépítetlen belterület, 79 út, 62 kollégium, 54 üdülő, 42 udvar/kert, 38 egyéb oktatási épület és 26 sportpálya került az alapítványok tulajdonába.

Hibát találtál? Jelezd felénk!

Büszkék vagyunk rá, hogy önkéntesek segítségével építettük az alkalmazást és nyitottak vagyunk minden észrevételre. Az adatok tetemes mennyisége és a kézzel végzett adattisztítás miatt a legalaposabb törekvésünk ellenére előfordulhat, hogy az oldalon hibát találsz. Írd meg nekünk az info@k-monitor.hu-ra! 

Külön köszönet az oldal fejlesztésében részt vevő Code for Hungary önkénteseknek és Ferencz Miklósnak (grafika). Hosted on Vercel.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Támogasd a K-Monitort adományoddal vagy adód 1%-ával!

Márciusban 3 milliárd forintos összköltséggel 12.171 darab plakáttal tarolta le a kormányoldal a közterületi plakáthelyeket, míg az egységes ellenzéki tömb 1.564 darabos plakátkampánya 390 milliós összegbe került. Listaáron számolva az ellenzékhez képest nyolcszoros túlerővel és a törvényi előírásokat közel háromszorosan túlköltve zajlott a Fidesz érdekében a plakátkampány márciusban. Ebben a Fidesz segítségére volt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a kormányzati propaganda is. A Fidesz kampányában a CÖF és a kormánypropaganda közreműködése „csak” tisztességtelennek tekinthető, ellenben a kormánypárt túlköltése törvényileg védhetetlen. A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország közös gyorselemzése a politikai pártok 2022. márciusi közterületi kampányköltéseiről.

(fotó:  HVG.hu )

Egy hét van már csak a választásokig, de a nyilvánosságban kevés szó esik arról, milyen közpolitikai alternatívákat kínálnak a választáson induló pártok. A döntést akár vasárnap, a szavazófülkében is meg lehet hozni, de még jobb, ha választópolgátként tájékozódunk a lehetőségeinkről. A Voksmonitor nevű alkalmazás célja, hogy a választók a politikával ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak – hanem megismerjék a különböző pártok konkrét programját és álláspontját a legfontosabb szakmai-politikai kérdésekben. Erre a Voksmonitor segítségével akkor is lehetőségünk van, ha nincs időnk végigolvasni a pártok programjait. 

Az alkalmazás úgy működik, hogy a válaszadóhoz rendeli azt a pártot, amely a válaszok alapján legközelebb áll értékrendjéhez. A kérdéseket az alkalmazás elkészítése előtt eljuttattuk a legesélyesebb pártok képviselőihez. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk tisztelt meg minket a válaszok kitöltésével, míg a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért nem reagáltak megkeresésünkre. Közvetlen válaszok hiányában a K-Monitor a pártok programját és kommunikációját – illetve a kormánypártok esetében írott választási program híján a meghozott intézkedéseket – vette alapul a válaszok kialakításánál. Ez természetesen felveti annak lehetőségét, hogy a pártok hivatalos álláspontjától eltérhetnek a válaszok, ugyanakkor a K-Monitor minden, az alkalmazásban szereplő politikai erőnek megadja a lehetőséget ezek korrigálására.

A Voksmonitor 45 fontos közpolitikai kérdésben kéri az álláspontodat. Az állításokra igennel, nemmel és nem tudommal lehet válaszolni, a domináns álláspontokat (pro és kontra) rövid magyarázatban is összefoglaltuk. A kitöltés 20-30 percet vesz igénybe, melynek végén súlyozni is lehet a kérdéseket: ha van olyan, amely számodra kiemelten fontos a választásodhoz, akkor azok súlyát megnövelheted a végeredményben.

A Voksmonitor az ezen a linken a teljes böngészőablakban is kitölthető. A projekt a cseh KohoVolit.eu-val és Česko.Digital-lal együttműködésben készült.

A környéken működő szervezetként kezdettől nyomon követjük a Városligetben zajló építkezéseket. Sajtóadatbázisunkban külön aktában gyűjtjük a ligetes cikkeket, most pedig arra vállalkoztunk, hogy a közbeszerzések alapján összegezzük, mennyi pénzt költöttek már biztosan el a Liget projektre. A Néprajzi Múzeum átadásával egy szakasz lezárul majd a közpark múzeumi negyeddé alakításának történetében: a folyamatban lévő fejlesztések elkészülnek, a lezárások nagy része megszűnik. Van azonban még három nagyobb terve a projektgazdának (Városligeti Színház, Galéria, Innováció Háza), ami Orbán Viktornak a Magyar Zene Háza átadóján elmondott beszéde alapján egy újabb választási győzelem után meg akarnak építeni - persze ha lesz rá pénz a költségvetésben. 

A gazdasági összefonódások átláthatóvá tétele érdekében újságírók és átláthatóságért küzdő szervezetek közösen követelik a cégjegyzékek és a tényleges tulajdonosi adatbázisok valódi nyilvánosságát. A nyilvánosság különösen fontos lenne az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók végrehajtásához is.

A K-Monitor is csatlakozott az Access Info Europe átláthatóságért küzdő szervezet kezdeményezéséhez, amelyben világszerte már 127 szakmai szervezet követeli, hogy az államok által vezetett hivatalos nyilvántartás tartalmát tegyék mindenki számára hozzáférhetővé. 

A few days after the campaign period for the general elections in April officially began, Viktor Orban's Fidesz party kicked down the doors of public schools and started handing out laptops to be funded by the EU.

Despite the fact that it has been known since the outbreak of the pandemic that the Hungarian public education system could not be completely switched to online teaching due to a lack of tech resources, the government has only now started to invest massively into providing schools with laptops. The timing is no coincidence as the election campaign officially started on 12 February 2022 and the government is in a legal battle with teachers, who have been fighting for months to go on a strike lawfully for a rise in salaries. The RRF funds dedicated to compensate for the damage caused by the epidemic may come in handy to the government in this situation.

Zoltán Maruzsa, State Secretary for Public Education. Source: Komka Péter / MTI/MTVA

The laptops were handed out within the project ‘RRF-1.2.1-2021 Ensuring equal access to digital education for pupils and teachers’. The project is forseen to be funded by the RRF, althouth Hungary's receovery plan has still not been approved by the EU. The government aims purchase altogether 560.000 laptops for students and 55.000 laptops for teachers in the next four years for HUF 200 bn (EUR 550m). In the first phase of the project around 120.000 laptops will be distributed among students, teachers and institutions by the end of March 2022. One of the suppliers of Laptops is Delta Systems Ltd, that provides 30.000 laptops to schools in eight counties for HUF 6bn (EUR 18m). Applications for digital equipment could be submitted for three weeks through a consortium assigned by the government. The consortium is led by the Klebelsberg Center, a body subordinated to the Ministry of Human Resources. Initially, Klebelsberg Center was set up to centralize public education, now, it is responsible for running public schools. 

The opposition media were not allowed to report on ceremonies where the laptops were handed over, opposition newspaper Népszava's application for press registration was rejected by the Klebelsberg Center. However, the government took care of the documentation of the ceremonies. In Miskolc, Fidesz candidate, Katalin Csöbör, in Szentendre, state secretary and Fidesz candidate Eszter Vitályos, and in Salgótarján, MP Zsolt Becsó took part in the ceremony. A duty that the politicians were proud to undertake. Népszava reports that 3,570 schools may be beneficiaries of the fund.

State Secretary and Fidesz candidate Eszter Vitályos gives laptops to high school students Source: Eszter Vitályos official site on Facebook

According to the website of the electoral commission, there were complaints in at least nine cases where laptops where handed over by government politicians during the campaing period, most of those were turned down. In some of the cases the commission found that Hungarian electoral rules had been violated as the MPs are not supposed to show up on these government programs. However, the commission did not impose any sanctions. Even these decisions were later overturned by the Kúria. The highest court of Hungary found no violation of campaign law: state secretaries running for a seat in the Parliament can hand over laptops to school children in case they do not use direct campaign elements such as a party logo during the ceremony. Apart from weak rules applying to the campaign period that, there is no legislation in Hungary under which, and no institution to which, a complaint can be made if public officials use their office for political advertising.

The case well illustrates the state of rule of law in Hungary and government's attitude towards the use of EU funds.

Miközben a koronavírus-járvány határozta meg az állampolgárok mindennapjait, a Kormány bebiztosította, hogy az elvileg független, ellenőrző szervek élén még hosszú évekig a jelenlegi kormányzatot kiszolgáló szereplők foglalhassanak helyet – nem függetlenül a közelgő országgyűlési választásoktól. Leplezetlenül támogatták a fideszes érdekekhez köthető beruházásokat és a gazdasági klientúrát – a közhatalom egyre inkább a kormányzathoz közeli szereplők magánérdekeltségeit szolgálta, miközben a minőségi közszolgáltatások leépítése volt megfigyelhető. Az elszabaduló infláció mellett a költségvetés óriási hiánnyal zárt, a központi költségvetési törvény azonban továbbra is a tavaly nyári, jócskán elavult számokat mutatja. Az áttekintett időszakra esik az elmúlt évek kétségkívül legjelentősebb korrupciós botránya is, a Schadl-Völner-ügy, amely messze túlmutat a végrehajtói pályázatok törvényellenes elbírálásán: a szövevényes esetben az Országos Bírói Hivatal, a Fővárosi Törvényszék, valamint számos neves egyetem is érintetté vált, és ez az alapjaiban rendítheti meg a közintézményekbe vetett bizalmat.

A Személyügyi közlemények megszűntetésével 2019 óta a kormányzati szerveknek már nem kell közzétenni, hogy kiket neveztek ki vagy éppen kiknek adományoztak elismerésként címeket. Az átláthatóság csökkenése miatt tavaly decemberben NAIH-hoz fordultunk.

Az írás a “Átláthatóság a közigazgatásban” című sorozatunk első része.

Dr. Sándor Csaba lett az EMMI jogi és személyügyi ügyekért felelős helyettes államtitkára (2013). Fotó: Botár Gergely

Tavaly év végén a Miniszterelnökség előtt forgató Telex számolt be arról, hogy kormányzati funkciót nem viselő embereknek van hivatalos bejárása a Kormány, azaz a - politikailag legfontosabb - központi államigazgatási szerv épületébe. A különböző párttagok, kommunikációs háttéremberek, Szántó Miklós KESMA-vezető és Fásy Ádám zenész feltűnése (kezében egy ajándékos szatyorral) számos kérdést felvet.

Kinek a meghívására érkeztek? Milyen feladatokat, funkciókat látnak el? MIlyen információkhoz van hozzáférésük? Jár-e nekik javadalmazás? Egyáltalán milyen jogszabály, felelősségi szabály hatálya alá esnek, amikor nyilvánvaló módon hivatalos bejárásuk van a Kormányba?

A kérdések megválaszolása egyre nehezebb lesz, miután már nem kell közzétenni a kormányzati igazgatásban szerepet vállaló személyekkel kapcsolatos legfontosabb közleményeket. Ráadásul ahogy a Telex videójából kiderül, ma már az sem magától értetődő, hogy újságírók kiszúrhatják és kérdezhetik a minisztériumba ki-bejáró személyeket.

Mi volt 2019 előtt?

A Hivatalos Értesítő a Magyar Közlönyhöz hasonló állami kiadvány, amelynek az a célja, hogy a központi közigazgatás szervezete és működése átlátható legyen a polgárok számára. Hogy mit kell a Hivatalos Értesítőben megjelentetni, egy jogszabály, a mindenkori igazságügyi miniszter rendelete határozza meg.

Így - egy a 2019 márciusáig hatályban lévő - rendelet szerint a Magyar Közlöny mellékleteként kiadott Hivatalos Értesítőben közzé kellett tenni egy külön rovatot, az ún. Személyügyi közleményeket, híreket.  Azt már nem írta elő az IM rendelet, hogy pontosan mit kell közzétenni a rovatban. Ugyanakkor az évtizedes gyakorlat szerint a rovatban jelent meg, hogy kiket, melyik szervnél, milyen beosztásban neveztek ki a központi közigazgatásban, kik kaptak címeket, jutalmat vagy éppen kiknek a vezetői megbízatása szűnt meg.

A nyilvánosság biztosításának korábbi jó gyakorlata volt a központi kormányzati honlap, a kozigazgatas.magyarorszag.hu naprakészen tartása adta. A honlapot még a Gyurcsány-kormány hozta létre és 2019-ig a jelenlegi kormány is használta. A Portrétár megnevezésű menüpontban nyilvánosan közzétették az adott vezető kormányzati tisztségviselő beosztását, arcképét és életútjának főbb adatait (végzettség, korábbi munkahelyek, életrajz).

Bozóki András, egykori oktatási miniszter adatlapja a Portrétárban

Biró Marcell egykori államtitkár adatlapja a Portrétárban. Biró jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke

Csökkenő átláthatóság

2019 márciusában a jelenlegi miniszter, Varga Judit elődje, Trócsányi László új rendeletet adott ki. Az új szabályok szerint már nem kell ezeket az adatokat önként közzé tenniük a minisztériumoknak. A Nemzeti Jogszabálytár Indokolások Tára az IM rendelet vonatkozásában indokolást nem tartalmaz, így a jogszabály-módosítás, pontosabban a dereguláció indokai nem ismerhetőek meg a nyilvánosság számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendelet kiadását - ahogy általában a korrupcióellenes keretrendszerrel kapcsolatos döntéseket - társadalmi egyeztetés sem előzte meg.

2019 óta tehát tehát csak akkor kell a minisztériumoknak maguktól közzétenni a személyi változásokat, ha azok egyébként az információszabadság törvény szerint egyébként is közzéteendők lennének. Ilyen közzéteendő adat a szerv vezetőinek, szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége, és a szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető elérhetőségei. Minden más adat legfeljebb hosszas közérdekű adatigénylés útján kérhető ki. Nyilvánvaló, hogy 2019 márciusa óta kevesebb adat vonatkozásában terheli a közfeladatot ellátó szerveket proaktív (automatikus, kérés nélkül lezajló) közzétételi kötelezettség.

A K-Monitor szerint a változás a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjog védelmi szintjének olyan csökkenését hozta magával, amely alkotmányosan nem igazolható. Fontos közérdeket jelent ugyanis, hogy világosan lássuk, kik vesznek részt a kormányzati tevékenységekben. A személyi állomány nyilvánossága ezen túl fontos korrupciós kockázatok szempontjából is. A személyi változások nyilvánossága révén könnyebben azonosíthatóvá válhatnak az összeférhetetlenségek és forgóajtó-szerű karrierutak. 

Miután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) elnökének lehetősége van javaslatot tenni jogszabályok megalkotására, a NAIH-hoz fordultunk. Beadványunkban arra kértük a NAIH-ot, hogy kérje a minisztert a korábbi - a magyar közigazgatási hagyományoknak megfelelő - szabályok visszaállítására. A NAIH válaszáról be fogunk számolni blogunkon.

Ha fontosnak tartod a közélet tisztaságát, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!

After 12 years of authoritarian rule, Orbán’s System of National Cooperation has reached its final shape. In 2021 government party Fidesz did its best to cement its positions in oversight institutions and markets it hijacked. Without being really aware of it, Hungarians donated national assets worth billions of Euros to the power elite of the regime. The institutions concerned have largely accepted this logic of power, just as the majority of the society.

Az illiberális magyar kormány módszeresen építette le az elmúlt években a hatalomgyakorlását korlátozó ellensúlyokat. Két választás között a helyi önkormányzatok és az általuk képviselt érdekek a korlátlan központi hatalom utolsó, demokratikus természetű (azaz nem külső állami vagy jogi) ellensúlyai, bár a központosítás ezen a téren is sokat haladt előre 2010 után.

A járvány kezdete óta újabb szögeket vertek a helyi autonómia koporsójába. Sokak szerint a 2022-es választás után, ha a helyén marad, a populista kormányzat a számára már most rendelkezésre álló eszközökkel (önkényes támogatások és "gazdaságvédelmi" elvonások, kiemelt beruházások, különleges övezetek, kormányhivatalok, helyi szinten ellensúlyozhatatlan nagypolitikai botránykeltés stb.) teljesen ki fogja üresíteni az önkormányzatiságot, lojális, formális tevékenységet ellátó testületként tartva meg a települések választott képviselőit. A következőkben azt tekintjük át, milyen feszültséggócok vannak a kormány-önkormányzatok viszonyrendszerben itthon, hol húzódnak a helyi önigazgatásért folyó harc frontvonalai.

fotó: kaposvarmost.hu

A koronavírus miatti közegészségügyi krízis közepette a kormányzat számára a veszélyhelyzet kiemelt közjogi és politikai mozgásteret biztosított. A veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek egyrészt ideiglenes jelleggel alkalmasak az azonnali válságkezelésre, másrészt alig titkoltan az általános törvényi, rendeleti jogalkotás kísérleti laboratóriumaként, „politikai előszobájaként” is működnek. Erre példa az önkormányzatok esetében a gépjárműadó „államosítása” vagy a különleges gazdasági övezet általános jogrendbe való beillesztése. Ez a hazai folyamat egyértelműen illeszkedik „a járvány elleni védekezés” mentén a központi országos döntési szintet felerősítő nemzetközi politikai trendbe, amit a témával foglalkozó szakirodalom a koronacionalizmus politikatudományi terminus technikussal definiál.

A legtöbb esetben még bizonytalan, hogy a kormánydöntések a helyi önkormányzatok mozgásterét csupán átmenetileg korlátozzák-e vagy egy újabb centralizációs trend részei. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy érdemben nem változott a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre a 2012-14-ben kialakult helyzethez képest (a megyei önkormányzatok kivételével, akik megkapták a különleges gazdasági övezeteket). Ezért a centralizáció-decentralizáció ingamozgásánál egy komplexebb folyamatot kell értelmezni: a feladatok potenciálisan helyben maradnak, de a források elégtelensége, vagy éppen a centralizációtól és a lakossági ellenállástól való félelem miatt biztosan változni fognak a ténylegesen ellátott feladatok.

A 2019-es politikai átrendeződés nyomán a felszínen partneri együttműködés a központi és a helyi állam között (amit a Modern Városok Program “megállapodásaival” szemléltethetünk) megbomlott. A Kormány nem ismerte el nyíltan az önkormányzatok járványügyi teljesítményét (vö. a cseh Babiš-kabinet 12,8 milliárd koronás –  minden lakos után hozzávetőleg 18.500 Ft-nak megfelelő –  támogatása az ottani önkormányzatoknak), nem valósított meg aktív szubszidiaritást. Sőt, néhány esetben populista retorikával az önkormányzatokat az általa képviselt, járvány- és gazdaságvédelmi “közakarattal” szembenálló, a “közös teherviselésből” kimaradni akaró, működésükkel a lakosságot indokolatlanul terhelő szereplőként bélyegezte meg. Kérdés, hogy a jövőben a rendszerkonform viselkedéssel és a társadalmi mozgósító erőt nélkülöző eddigi tiltakozásokkal szemben megképezhető-e egy újfajta politikai retorika és gyakorlat, amely képes a helyi közösségek önrendelkezési igényét hatékonyan artikulálni. Ez leginkább a Főváros-Kormány viszonyban várható.

Kormány – Főváros politikai csörte a járvány árnyékában

Rendkívül elmérgesedett a viszony a Kormány és az ellenzéki vezetésű Főváros és fővárosi kerületek között, aminek különös súlyt adott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester sokáig, mint az ellenzék egyik potenciális kormányfő-jelöltjeként is számon volt tartva. Ez egyrészt megemelte a költségvetési szinten elenyészőnek számító fővárosi ügyek jelentőségét, másrészt viszont nehezítette az önkormányzati szektor horizontális érdekképviseletét (úgy a pártos törésvonalakon átívelve, mint az ellenzéki oldalon, hiszen Karácsony több ellenzéki polgármester pártjának riválisaként vett részt az előválasztáson).

A folyamatosan éleződő konfliktus része volt –  a teljesség igénye nélkül –  a szolidaritási hozzájárulás radikális megemelése; a fővárosi cégek év végi iparűzési adó feltöltési kötelezettségének a megszüntetése; a budapesti közlekedéshez kapcsolódó állami normatíva adminisztratív késleltetése és az ún. Diákváros projekt kormányzati „elkaszálása” a kínai Fudan Egyetem budapesti megvalósítása érdekében. Utóbbi ügyet az ellenzék egyik fő kampánytémájává építették, amelyben népszavazási kezdeményezés is indult. Szemben a vidéki nagyvárosokkal, ahol az ellenzéki önkormányzatokat közvetlenül büntető intézkedések helyett inkább tendenciák látszanak, Budapest esetében több esetben egyértelmű politikai szelekcióra kerül sor. Csúsznak az Egészséges Budapest Program keretében a fővárosi kerületi szakrendelőknek szánt központi támogatási források, illetve a fővárosi tömegközlekedés működtetéséhez járó költségvetési támogatás kifizetésére sem került sor november végéig, ami a városvezetés szerint veszélyeztette a szolgáltató cégek likviditását. 

Sajátos intézményközi konfliktusok Budapesten a korábbi józsefvárosi fideszes polgármester vezette, az állam oldaláról az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős Fővárosi Kormányhivatal, valamint a Fővárosi Önkormányzat és az  ellenzéki vezetésű kerületek közötti, politikával láthatóan átitatódott vitás ügyek. Ide tartozik a korábban említett, a Pesti úti idősek otthonában történt halálesetekhez kapcsolódó kormányhivatali vizsgálat, 2021-ben a józsefvárosi kerületi parkolási módosítás miatti jogvita vagy a kerületi járványadatok kérdése. A Fővárosi Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 2022-ben a kormányzó pártszövetség a Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési képviselőjelöltje lesz Budapesten. Politikai elfogultságot vélelmez az ellenzék továbbá abban is, hogy kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint a korábbi időszakban. Szintén politikai szelekció miatt bírálják a kormányzatot az ellenzéki önkormányzatok a hitelfelvétellel kapcsolatos kormányzati engedélyezések miatt. Ez a döntés hiába nem igényel plusz kormányzati forrást, az ellenzéki kerületek nem kaptak hozzájárulást.

A Kormány-Budapest konfliktusban a Főváros sem maradt adós. Az önkormányzat politikai nyomásgyakorlás érdekében tájékoztató kampányt indított az elvonásokról a számára hozzáférhető felületeken és hónapokig lebegtette a 2023-ra tervezett budapesti atlétikai világbajnokság támogatását, ami alapfeltétel a rendezéshez. Miközben a koronavírus járvány hazai negyedik hullámának kezeléséről és a védekező intézkedések szükségességéről szólnak a hírek, egyre közeledik a 2022-es tavaszi országgyűlési választások időpontja. Az önkormányzatok helyzete a választási kampány egyik kiemelt szakpolitikai szegmense lesz, de Budapest helyett inkább a vidék kínálkozik a kormánypártok fő szavazatszerzési terepének. A választásokig a Kormány-Főváros viszony minden bizonnyal tovább eszkalálódik majd. 

Finanszírozási feszültségek, fejlesztéspolitikai ellentétek

Egyre szaporodik azoknak a területeknek és közpolitikai ügyeknek a száma, ahol konkrét kormányzati segítség igényét fogalmazták meg elsősorban maguk az önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, valamint egyéb szakmai szervezetek. Az elvonások kompenzációja és a krízistámogatások igénye mellett ezeket gazdasági folyamatok (pl. infláció, bérfeszültségek) is fűtik. Legrégebben a szociális szférában dolgozók rendkívüli bértámogatása van az asztalon, hiszen az ágazat bérszínvonala régóta alacsony, az önkormányzatok pedig sok szociális intézményt tartanak fenn. Szintén már jóval a járvány előtt megjelent követelésként az önkormányzati köztisztviselőknek az államigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőkhöz képesti jelentős bérhátrányának a mérséklése.

2021 végére újabb feszültségek kerültek felszínre. Az önkormányzati tulajdonú víziközművagyon jövője (állami átvétele), vagy a fundamentális piaci tényezők miatt „elszabadult” gázárak miatt a korábbiakhoz képest többszörösére növekedett villamosenergia-áram beszerzése már jelenleg is gondot okoz az önkormányzatoknak. Egyes nagyvárosoknak az energiaáraknak az elvégzett feladatok költségvetési feladat-finanszírozásában nem követhető növekedése (és az, hogy a drágulást nem háríthatják tovább díjemelés formájában) a kormányzati elvonásokkal azonos nagyságrendű romlást jelent a pénzügyi pozíciójukban. Győrben a tavalyi év végén a szolgáltató felmondta a távhőcég energiaszerződését, de bedőlt a fővárosi közvilágítás áramkereskedője is. A kormány ennek hatására úgy döntött, lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy egyetemes szolgáltatás keretében, “rezsicsökkentett” áron vásároljanak, így a többletkiadás végső soron a központi költségvetésnél csapódik le. Az áremelkedések más feladatokra is továbbgyűrűznek, ahol a gazdálkodás veszélyhelyzeti kényszerzubbonya szintén problémákat okoz: az élelmiszerárak emelkedése a közétkeztetésben, a benzinárak emelkedése a tömegközlekedésben okoz problémákat: ha a szolgáltatók nem tudják kigazdálkodni a drágulást, az rövidesen a szerződések felmondásával vagy módosításával az önkormányzatoknál jelenik meg.

A Kormány által a 2022-es parlamenti választási kampány időszakára beharangozott béremelések szintén okozhatnak kihívásokat az önkormányzatoknak. A minimálbér 200 ezer forintra történő emelése állami fedezet nélkül sok kistelepülési önkormányzat számára önerőből megvalósíthatatlannak tűnik. Ez tovább súlyosbíthatják az eddig is meglévő bérfeszültségeket, régóta halogatott bérrendezési ígéretek. Olyan intézkedésekre, mint a szociális dolgozók megtartását szolgáló önkormányzati hűségjutalom, csak a tehetősebb önkormányzatoknak van lehetősége. Egy 2021. decemberben elfogadott törvénymódosítás a polgármesterek illetményének átlagosan mintegy 30%-os emeléséről döntött 2022. január 1-vel. Ez az intézkedés főként a kistelepülések számára volt előnyös. A többletkiadás mellé az önkormányzati szövetségek (TÖOSZ, MÖSZ) követelése nyomán 2022 januárjában végül költségvetési támogatás is került, de csak az 5000 fő alatti települések esetében. Ugyanakkor az illetmények kérdése továbbra is napirenden lévő probléma: a saját bevételek nélkül működő településeken a költségcsökkentés jegyében gyakran nem, vagy alig fizetnek tiszteletdíjat a képviselőknek, ami hosszú távon rombolja az önkormányzati munka minőségét. Szintén feszültségeket okozott, hogy úgy módosították a polgármesterek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, hogy arról az érintetteket nem tájékoztatták.

Végezetül, főként fejlesztéspolitikai területen ütközik ki egyre inkább a partnerség hiánya a Kormány és az önkormányzatok körül. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatok helyzetét jól mutatja, hogy a kampányban Baját megyei jogú várossá nyilvánítaná egy kormányzati törvényjavaslat, de erről a város ellenzéki polgármesterével még csak nem is konzultáltak. Ott, ahol a térségi változások fő hajtóerejét a kormányzati intézkedések jelentik (pl. az agglomerációs településen a kormány kiköltözést ösztönző támogatáspolitikája) és a folyamatokat az önkormányzatok nem tudják mederbe terelni, közös fellépésekre is sor került. Ezek lehetnek azok a területek, ahol a pártlogikát átmetsző szövetségek is létrejöhetnek.

Más a helyzet az uniós források felhasználásával, ahol a támogatáspolitika a megyék részvételével képes egymás mellett –  adott esetben a politikai ellenfelek rovására –  kiszolgálni a települések igényeit. Ugyancsak a partnerség hiányaként értékelhető, hogy az Európai Unió Újjáépítési és Reziliencia Alapjáról (RRF) szóló vitában a Kormány –  más tagországokkal szemben –  nem kérte ki közvetlenül az önkormányzatok véleményét. Ezért több ellenzéki polgármester nyílt levélben fordult – az Európai Bizottság és Európai Parlament alelnökeihez. A kérés megfogalmazása során további szempont volt, hogy az önkormányzatok a kormányzati megszorítások miatt szeretnének közvetlen EU-s forrást szerezni. A kormány 2021. májusban benyújtotta az Európai Unió számára a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét, amely 672,5 milliárd euró értékben tervez programokat. Ugyanakkor a terv brüsszeli elfogadása a kézirat lezártáig nem történt meg, az az Európai Bizottság által 2019-2020-ban megfogalmazott ún. országspecifikus ajánlások sorsának –  és politikai alkuknak –  a függvénye.

Az érdekegyeztetés visszaépítése és egy párbeszéden alapuló reformfolyamat révén a stabil finanszírozás megteremtése, valamint a túlzott centralizáció újragondolása (pl. fenntartói szerepek visszaadása, társulások ösztönzése) mellett a következő területeken volna érdemes a helyi önkormányzatiság felfrissítésének:

• A kettős képviselet visszaállítása (a polgármesterség és a képviselőség összeférhetetlenségének feloldása),
• Helyi demokratikus gyakorlatok (részvételiség), közösségszervező szerep elismerése a finanszírozásban, érdemi módszertani segítése pl. szakosított háttérintézménnyel,
• A szektor adatainak (pl. ASP-rendszer) széles körű nyilvánossága és felhasználása a szektorral kapcsolatos döntéshozatalban, a lakosság tájékoztatásában és általában a területi különbségek megértésében,
• Az önkormányzatok kiemelt szerepe a szociális ellátórendszer reformjában és megerősítésében (megfelelő ösztönzők megteremtése, koordináció, helyi szintű kísérletek, innovációk felkarolása),
• A helyi stratégiákon alapuló, programszerű, mérhető és számonkérhető fejlesztési programok a korábbi, politikai lojalitást díjazó és definiált fejlesztési célok helyett látványberuházásokat kitermelő kezdeményezésekkel szemben,
• Helyi gazdaságfejlesztési projektek hosszú távú, átgondolt támogatása az EU-s pénzek lehívását szolgáló, rövid távú látszatprojektek helyett; vagyonfelélés helyett az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás támogatása.

A teljes elemzés itt olvasható:

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres adományoddal!