Tesztalkalmazásunk, a Voksmonitor

A Voksmonitor (választási kalkulátor) egy olyan online alkalmazás, amely összehasonlítja a kitöltő politikai véleményét az adott választáson induló politikai pártok vagy konkrét jelöltek álláspontjával. Célja, hogy a választók ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak a politikai elképzelésekkel, hanem megismerjék azok konkrét programját és szakmai-politikai ügyekben foglalt álláspontját, és így megtudják, hogy melyik párt álláspontja áll a legközelebb és legtávolabb a saját elképzeléseiktől. A Voksmonitor honlapján 2014 óta találkozhattok különböző választások:  országgyűlési, európai parlamenti illetve önkormányzati (ill. főpolgármesteri) választás kalkulátorával magyar és angol nyelvű verzióban.

Miért építsünk saját teszt alkalmazást? 

A választói tesztalkalmazások, mint például a Voksmonitor, hasznos eszköz lehet a demokratikus folyamatok erősítésében és a választók tájékozódásának támogatásában. Az ilyen tesztalkalmazások nemcsak tájékoztatnak, hanem aktívan ösztönözhetik a politikai részvételt is. Az interaktív formátum különösen vonzó lehet a fiatalabb generációk számára, akik gyakran kevésbé érdeklődnek a politizálás hagyományos formái iránt. Emellett a bizonytalan szavazók számára is irányt mutathatnak, hiszen átláthatóvá teszik a politikai kínálatot, és megkönnyítik a döntéshozatalt.

A választói tesztek emellett hozzájárulhatnak a demokratikus átláthatóság növeléséhez, azáltal, hogy egyértelműen bemutatják a pártok álláspontjait különböző kérdésekben, lehetőséget adnak a választóknak arra, hogy összevessék az ígéreteket a tényekkel. Ez nemcsak a választók számára hasznos, hanem a politikai pártokat is ösztönözheti arra, hogy kidolgozottabb, érthetőbb és felelősségteljesebb programokat mutassanak be.

Ezen túlmenően egy jól megtervezett alkalmazás értékes adatokat is szolgáltathat a választói preferenciákról, amelyek hasznosak lehetnek kutatásokhoz, kampánytervezéshez, valamint a közvélemény alakulásának megértéséhez.

Hogyan lássunk neki? 10 + 1 lépés a sikeres választási tesztalkalmazásért!

A K-Monitor Voksmonitor alkalmazása csak egy az erre a célra használható sok eszköz közül. Számos országban működnek a Voksmonitorhoz hasonló választói tesztalkalmazások, amelyek célja, hogy segítsék a szavazókat a politikai pártok és jelöltek közötti eligazodásban. Svájcban a smartvote nevű alkalmazás kínál részletes kérdéssorokat, és a válaszok alapján vizuálisan ábrázolja a választók és a jelöltek közötti hasonlóságot. Hollandiában a StemWijzer nyújt hasonló szolgáltatást, amely szintén ingyenesen elérhető, és az ország egyik leggyakrabban használt online választási eszköze. Az egyik legismertebb ilyen eszköz az Európai Unió több országának választási tesztalkalmazását összegyűjtő VoteMatch, amely ingyenesen használható, és különböző szakpolitikai kérdések alapján segít a választóknak összevetni nézeteiket a pártok programjaival. A VoteMatch hazai partnere a Vokskabin alkalmazás, amit az Andrássy Egyetem fejlesztett.

Az ilyen alkalmazásoknál van egy általános menetrend, amit követni javaslunk, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a saját tesztalkalmazásotok.

-1. Hogyan építsük fel magát az alkalmazást?

• A Voksmonitor a K-Monitor és a KohoVolit.eu nonprofit szervezetek közös projektje, de nyílt forráskódú és szabadon felhasználható. Ezen a linken megtalálhatod az eredeti nemzetközi verziót és a legutóbbi miskolci, általunk módosított verziót.
  

0. Erőforrások felmérése

• Fontos átgondolnotok, hogy van-e üzemeltetési kapacitásotok, programozó a csapatban, vagy elég elkötelezett önkéntes, hogy végig tudjátok vinni a folyamatot.
  

1. Voksmonitor projektidővonal összeállítása, általános releváns kérdések tisztázása

• Még a legelején érdemes átgondolni, hogy mikorra kellene elkészülnie az egész Voksmonitor alkalmazásnak. A tapasztalat alapján ahhoz, hogy minden egyeztetést le tudjatok zárni és technikai feltételek is elkészüljenek, 4 hónapos projekttel érdemes kalkulálni.
• Gondoljátok át már a folyamat legelején, hogy hány kitöltő a cél, kiket akartok megszólítani, hol és hogyan fogjátok terjeszteni az alkalmazást.

2. Voksmonitor témák kidolgozása

• A Voksmonitor egy tesztalkalmazás, ami különböző állításokra várja a kitöltő reakcióját. Ezeket az állításokat és a témákat nektek kell kidolgozni a helyi viszonyok alapján. A témák mindig a helyi igényekhez igazodjanak, a helyi lakosság számára fontos témákat fedjék le. Ehhez érdemes pártok vagy jelöltek programját átolvasni, vagy külső szakértőkkel/szervezetekkel egyeztetni. Nézzétek meg egy korábbi Voksmonitorunkat inspirációnak.

3. Pártok/jelöltek feltérképezése

• Ha politikai témájú Voksmonitort készítetek, gyűjtsétek össze a legközelebbi választás jelöltjeit és elérhetőségeiket.
  

4. Kérdések elküldése a pártoknak/jelölteknek

• A Voksmonitor azon az elven működik, hogy mi, a készítők csak legvégső esetben töltjük ki az adott párt/jelölt helyett a Voksmonitort, az elsődleges megközelítésünk az, hogy a pártok és a jelöltek megkapják a később kitöltők által véleményezendő kérdéseket, hogy ők maguk is kifejtsék véleményüket róla, indoklással.
• Érdemes az adott párthoz, jelölthöz több kontaktot is keresni, ha nem érkezik válasz, többször keresni őket.

5. Voksmonitor magyarázat/háttérinfó kidolgozása

• Minden Voksmonitor kérdéshez tartozik magyarázat. Ezek olyan háttérinfók, amik segítik megérteni a kérdés kontextusát a kitöltőnek. Érdemes ezeket a szövegeket külső szakértőknek is megmutatni, hogy biztosan helytállóak és a lehető legkevésbé részrehajlóak legyenek. Ha helyi Voksmonitort készítetek, szakpolitikai kérdéseket közgyűlési napirendekből is kinyerhettek.

6. Sajtó- és kommunikációs terv kidolgozása

• Minél többen töltik ki a Voksmonitorunkat, annál jobb. Ehhez átfogó kommunikációs tervet kell alkotnunk, ahol gondolunk a kérdéssor terjesztésére. A helyi sajtó nagy segítségünkre lehet, ahogy az országos sajtó is. Készíthetünk sajtólistát, még a folyamat előtt és akkor nem a folyamat végén kell sajtókapcsolatok után kutatni. Ugyanígy, érdemes a Facebook/Instagram posztokat is előre legyártani, hirdetések szövegét és kreatívjait elkészíteni, hogy minél gördülékenyebben haladjon a terjesztés.

7. Voksmonitor felhasználói adatok

• A Voksmonitor jelenleg arra alkalmas, hogy megmondja összesen hány látogatója volt, de egy kis programozással több információt is megtudhatunk a kitöltőinkről (nem, életkor, lakhely stb.)

8. Pártok válaszainak begyűjtése és rendszerezése

• Ha a pártok kitöltötték a Voksmonitort, azt érdemes átfutni, ellenőrizni, majd a programozónak továbbítani. Ha egy párt nem írta meg a válaszait a kérdésekre, akkor nekünk kell megírnunk helyette. Ehhez használhatunk újságcikkeket, közösségi média bejegyzéseket, videókat és párt- vagy jelölti programot is.

9. Utolsó lépések

• Ellenőrizzük a helyesírási és egyéb hibákat a szövegekben!
• Nézzük meg, hogy fest alkalmazásunk teszt üzemmódban, hogy kiszúrjuk az esetleges hibákat!
• Határozzuk meg a kérdések sorrendjét! Egyes kérdések előhangolhatják a rákövetkezőre a választ.
  
  

10. Voksmonitor START!

• Ha minden kész, indulhat a Voksmonitor élesítése. Ezzel egyetemben sajtóközlemény kiküldése, helyi és országos média megkeresése, posztok és hirdetés élesítése.

10 + 1 Projektzárás/értékelés

• Nézzük meg a kitöltők adatait, vizsgáljuk meg hányan használták az oldalt, és tegyünk közzé visszajelző kérdőívet!
• Kérjünk visszajelzést szakértőktől is, hogy jövőbeni kérdéssorunk még jobb lehessen!

 Elkészítettünk neked egy kis folyamatábrát, amit bármikor előkaphatsz! :)

Hogyan válasszunk témákat és hogyan írjunk kérdéseket hozzájuk?

Nem mindegy milyen témák kerülnek a válaszadó elé. Ha túl bonyolult, nem helyi ügyhöz kapcsolódó,  a kitöltő elveszti érdeklődését, ha pedig részrehajló, nem éri el a kérdőív az eredeti célját. A korábbi Voksmonitoraink tapasztalatai és a releváns szakirodalom alapján a témák kiválasztásánál és a kérdések megfogalmazásánál az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni:

1. Politikai relevancia:

• A kiválasztott témáknak relevánsnak kell lenniük az adott választási időszakban és a választópolgárok számára fontos kérdéseket kell lefedniük.
• A témák közé tartozhatnak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és külpolitikai, valamint egyéb szakpolitikai kérdések, amelyek aktuálisan megvitatásra kerülnek a közbeszédben.

2. Szakmai és tudományos alap:

• A témáknak olyan kérdéseket kell tartalmazniuk, amelyek szakmailag megalapozottak és amelyekkel kapcsolatban tudományos konszenzus vagy jelentős kutatás áll rendelkezésre.
• A kérdések megfogalmazása legyen világos és egyértelmű, hogy a választók pontosan megértsék a kérdést és annak lehetséges következményeit.

3. Politikai spektrum lefedése:

• Fontos, hogy a kiválasztott témák reprezentálják a politikai spektrum széles skáláját, hogy a választók számára nyilvánvaló legyen, hogyan viszonyulnak a különböző politikai pártok vagy jelöltek az egyes kérdésekhez.
• Ennek érdekében érdemes bevonni szakértőket a témák kiválasztásába. 

4. Diverzitás:

• A témák kiválasztásakor figyelembe kell venni a társadalom különböző csoportjainak érdekeit és nézőpontjait, beleértve a nemzetiségi, nemi, gazdasági és egyéb szempontokat is. Ez biztosítja, hogy az alkalmazás szélesebb közönséget érjen el és reprezentatív legyen.

5. Technikai szempontok:

• Ne fogalmazzunk meg tagadó állításokat, mert nehezen értelmezhetőek! (Pl. Magyarország ne lépjen ki az Európai Unióból.)
• Ne fogalmazzunk meg fordított kérdéseket! (Pl. Helyes, hogy Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez.)
• Ne fogalmazzunk meg olyan kérdéseket, amik dupla állítást tartalmaznak! (Pl. Az Európai Bizottság elnökét közvetlenül válasszák meg, és Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.)
• A kérdések ne legyenek túl hosszúak, egyszerű, könnyen érthető nyelven legyenek megfogalmazva. Ez vonatkozik az indoklásra is, de itt jobban bele lehet menni szakmai dolgokba is.

6. Általános érthetőség:

• Kerülni kell a szakzsargont, idegen nyelvű szavakat és a bonyolult megfogalmazásokat. Erre az indoklásnál/magyarázatnál is fokozottan figyelni kell.
• Kiegyensúlyozottság és objektivitás:
• A témáknak és a kérdéseknek objektívnek kell lenniük, nem szabad kedvezniük egyetlen politikai oldalnak sem, egyenlően kerüljenek bele témák minden politikai oldalról. 
• Fontos a kiegyensúlyozottság fenntartása, hogy az alkalmazás ne váljon egy adott politikai irányvonal propagandájává.

7. Fontosság és érdeklődés:

• A témák kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a közvélemény-kutatásokat és a választópolgárok érdeklődését az egyes társadalmi, helyi kérdések iránt.
• Az olyan kérdések, amelyek nagy érdeklődést váltanak ki a választók körében, nagyobb valószínűséggel növelik az alkalmazás elérését.

8. Frissesség és aktualitás:

• A kérdések legyenek naprakészek és aktuálisak, hogy tükrözzék az adott  politikai és társadalmi helyzetet.
• Az alkalmazásnak (ha több választás alkalmával is használnátok) rendszeresen frissíteni kell a kérdéseit, hogy az aktuális eseményekre és vitákra reagáljon.

KÖZÖSEN MONITOROZUNK

A Közösen Monitorozunk! projekt keretében a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületével több projeken is együtt dolgoztunk. Készítettünk együtt helyi térképes felmérést PartiMappal és tesztalkalmazást a Voksmonitor elvére alapozva. A PartiMapos projektjeink részleteit a itt és itt olvashatjátok.

A debreceni Voksmonitor a 2024-es polgármester-választáshoz kívánt segítséget nyújtani a választóknak. Az AKE egy választásra buzdító kampány részeként alkalmazta ezt az eszközt Debrecenben a Győzzön a Szavazó projektjük részeként, amely abban a szellemiségben készült, hogyha magát a médiaviszonyokat és erőforrások mértékét nem is tudjuk megváltoztatni, lehetőséget kell adni a szavazóknak arra, hogy megismerjék az összes jelölt álláspontját szakpolitikai kérdésekben.

Debrecen 2024-ben négy polgármester-jelölt közül választhatott. Négyből három jelölt közvetlen válaszaira, illetve háttérbeszélgetésre alapozva, egy jelölt (a hivatalban lévő Papp László (Fidesz-KDNP)) esetében pedig a korábbi döntésekre és kommunikációra alapozva készítettük el az alkalmazást. A kitöltők összesen 23 kérdésben ismerték meg a politikusok álláspontját. Már maga a Voksmonitor elkészítése is egyfajta civil nyomásgyakorló eszköznek bizonyult, hiszen a projekt során a jelöltekkel folyamatos egyeztetés mellett kellett az eszközt elkészíteni. 

Kitöltés után az eredmények kérdésszintű böngészésére is lehetőséget adtunk. Ezáltal láthatóvá vált, hogy a Voksmonitorban megjelenített válasz a jelölt saját válaszain alapul-e vagy másodlagos forrásokból származik. Arra törekedtünk, hogy minden fontos szakpolitikai kérdés helyet kapjon a tesztben, ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes témák kimaradtak. Ennek több oka is lehetett:

• A kérdésben adott válaszok alapján konszenzus mutatkozik, ezért nem megosztó.
• Az adott téma ígéretei nem tűntek elég hitelesnek.
• A kérdés nem releváns a város egésze számára.
• A legtöbb jelöltnek nincs egyértelmű álláspontja a témában.
  

Tovább nehezítette a munkánkat, hogy sok jelölt nem tett közzé részletes programot, ami szűkítette a rendelkezésre álló információk körét. 

Mindennek ellenére így is jelentős eredménynek tartjuk, hogy a Voksmonitor használata emelte a helyi közéleti viták jelentőségét, és tartalmasabb társadalmi diskurzust eredményezett. Nemcsak tájékoztató eszközként működött, hanem civil nyomásgyakorlásként is: azáltal, hogy a jelölteket állásfoglalásra késztette, a választási kampány is színvonalasabb lett. A Voksmonitor tehát fontos szerepet játszik a részvételiség ösztönzésében, különösen olyan városokban, ahol a politikai verseny kiegyenlítetlen keretek között zajlik.

Ha kipróbálnátok a debreceni Voksmonitort, az alábbi linken megtehetitek!

Az eredeti cikk a Közösen Monitorozunk! Adatból sztori, sztoriból közügy című tanulmányunkban jelent meg

Közreműködő: Víg Dorottya

Ha kérdésed lenne vagy vissza szeretnél jelezni nekünk a blogposztunkkal kapcsolatban, írd meg nekünk az info@k-monitor.hu címre!

Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

A kép forrása

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

Az év elején jelentkeztünk először összefoglalóval a K-Monitor adatbázisába felkerült cikkek kapcsán. Akkor a 2024-ben megjelent közpénzekkel és korrupcióval foglalkozó írások képével foglalkoztunk, most hasonló elemzésben hagyományteremtő módon bemutatjuk az idei év első negyedévének termését.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében több kisebb projektet is végrehajtottunk, és ugyan a puszta végrehajtás is fontos és hasznos lehet, de a megfelelő eredménykommunikációval multiplikálható a hatása. A civil szervezetek eredményeik kommunikációjával tudják élővé és elérhetővé tenni magukat. Egy jó kommunikációs stratégia és a megfelelő eszközök ismerete segíthet abban, hogy egy szervezet új önkénteseket, támogatókat gyűjtsön, sikeresen érdekérvényesítsen. Ezzel összefüggésben egy sikeres projekt kulcsa nem csupán a jól kidolgozott tartalom, hanem az is, hogy elérje a célközönségét. Ehhez hatékony kommunikációs és népszerűsítési stratégia szükséges.

Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciánkon a projektben résztvevő civil szervezetk lehetőséget kaptak saját projektjeik bemutatására.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Fővárosi Önkormányzat az új átláthatósági rendeletének tervezetét, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Felüdülés, amikor nem korrupciós ügyekkel, titkolózó minisztériumok elleni perekkel kell foglalkoznunk, hanem azon lehet gondolkodni, hogy miként működhet jobban egy intézmény vagy közösség.

A Fővárosi Önkormányzat még 2019-ben határozatot hozott arról, hogy megvalósítja az "Ez a Minimum" átláthatósági programot, ehhez pedig átláthatósági rendeletet alkot és felülvizsgálja a létező szabályzatait és gyakorlatait. Átláthatósági rendelet viszont a 2019-2024-es ciklus végére sem készült és az "Ez a Minimum" szempontjai sem maradéktalanul valósultak meg a 2024-es év elején készült felmérésünk alapján. 

A téma napirenden maradt, sőt, a választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén rögtön újra úgy határozott, hogy átláthatósági rendelet meghozására van szükség. A témához a decemberi közgyűlésen újabb javaslatok érkeztek, az átláthatósági rendelet tervezete pedig most áprilisra elkészült és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. 

A K-Monitor eddig is minden platformon elmondta javaslatait a főváros átláthatóságának javításával kapcsolatban: az "Ez a Minimum" felméréseken kívül a választások előtt dr. Számadó Tamás főjegyzővel beszélgettünk a tapasztalatokról, 2024 novemberében pedig konferenciára hívtuk a főpolgármestert és a fővárosi képviselőket, hogy vitassák meg elképzeléseiket és tegyenek vállalásokat, hogy ők miben fogják javítani a fővárosi átláthatóságot. Az elmúlt évek tapasztalatait sűrítve véleményeztük a főváros átláthatósági rendeletének tervezetét, amit az alábbiakban olvashatnak.  

A fővárosi frakciók képviseletében balról jobbra a K-Monitor igazgatója mellett: Porcher Áron Sommerville, Barna Judit Annamária (TISZA), Keszthelyi Dorottya (DK), Nagy Dávid (MKKP), Gál József (Podmaniczky Mozgalom). 

A korrupció és a közpénzek átláthatósága minden demokratikus országban kulcsfontosságú téma, a polgárok joggal várják el a politikai vezetőktől az átláthatóságot és a felelősségre vonhatóságot. Magyarországon a K-Monitor már évek óta küzd a korrupció ellen, és ennek egyik fontos eszköze a digitális eszközeinkben rejlik. Úgy gondoljuk, hogy technológia és a tudás segít megfékezni a korrupciót és kontrollálni az államot.

A K-Monitor sajtóadatbázisa Magyarország egyetlen és egyben legnagyobb olyan online felülete, amely ingyenesen, bárki számára hozzáférhetően, a magyarországi korrupcióval, közpénzfelhasználással kapcsolatos cikkeket gyűjti és rendszerezi. Más szavakkal mondva, módszertanunk így fogalmaz: Adatbázisunk könyvtárszerűen gyűjti össze a magyar online-sajtó korrupcióról, közbeszerzésekről, közpénzfelhasználásról, illetve általában a közélet tisztaságáról, átláthatóságáról szóló, és a konkrét ügyeket, eseteket leíró cikkekre vonatkozó adatokat, melyeket állandó, szigorú módszertan szerint válogatunk és címkézünk.

Adatok szkennelt képként való letöltése? Órákig tartó kattintgatás? Kidob a rendszer? A Miniszterelnöki Kabinetiroda által fenntartott Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál (KIKAP) visszásságai miatt a NAIH ajánlást bocsátott ki, a K-Monitor pedig kifejlesztette a KIKAP elleni ellenszert, a LEKAP-ot, aminek segítségével könnyebben lehet adatokat letölteni a KIKAP-ról. 

In 2024 K-Monitor was working following its renewed strategy to make it harder to divert public funds in Hungary, to ensure citizens could stay informed about the decisions of those in power, participate in these decisions, and to promote the ideals of democratic governance, especially at the municipal level.

Pic: Fortepan.hu

Bár tartalmilag semmi különleges nincs a Fidesz új törvényjavaslatában, amellyel kiterjesztenék az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat az EP képviselőkre is, nyilvánvaló, hogy a húzás mögött aktuálpolitikai szándék áll (az ellenzék vezető politikusai vagyoni helyzetének tematizálása). Az új szabályok ugyanis semmit nem változtatnak azon, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be funkcióját, hiszen senki nem ellenőrzi érdemben a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát, és nem jár érte semmilyen szankció, ha valakit azon kapnak, hogy valótlan, pontatlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatot ad le, ha aztán javítja. Van aki szerint az is kérdéses, hogy a javaslat nem ütközik-e az uniós joggal.

Beszéljünk ezért a lényegről. A magyar vagyonnyilatkozati rendszert az országgyűlési képviselők egy jelentős része annyira nem veszi komolyan, hogy még a köztudott információkat se írják bele megfelelően. A K-Monitor idén már 12 képviselő vagyonnyilatkozatát javíttatta azért, mert képtelenek voltak pontosan és helyesen számot adni az állami pozíciójukról. Még Orbán Viktor sem volt képes erre, de vélhetően annyira kínos lenne elismerni, hogy ő sem tudja helyesen kitölteni a vagyonnyilatkozatát, hogy a mentelmi bizottság már második alkalommal falaz neki mellébeszéléssel és hantázással.

Segítünk: az I-es pontnál 2019-2021-nek kéne szerepelnie, illetve a párt nevének. A II-es pontnál is fel kell tüntetni, hogy miniszterelnök.

Ahogy már írtuk, a történet teljesen banális: Orbán Viktor tucatnyi másik képviselőhöz hasonlóan, nem volt képes arra, hogy azon adatokat helyesen adja meg, amelyeket nem kell titkolni, rejtegetni, családtagok nevére írni, csupán a megfelelő rubrikában feltüntetni. A jövedelmi nyilatkozat első pontjába azt kellett volna írnia, hogy a jelenlegi mandátumát megelőző 3 évben milyen tisztségekkel bírt különféle szervezetekben (tehát miniszterelnök volt, országgyűlési képviselő volt és pártelnöke a Fidesznek). Itt kéne annak is szerepelnie, ha például tagja valamelyik fociklubnak. A miniszterelnök vagyonnyilatkozatából látszik, hogy - bár mindenki tudja - nem sikerült helyesen megjelölnie az éveket hiszen 2022-től kellett volna három évet visszaszámolnia. A következő pontban pedig a mostani képviselőség melletti keresőtevékenységeit feltüntetni, tehát, hogy miniszterelnök. Itt konkrétan semmi sem szerepel. 

A mentelmi bizottság elnökének első körben erre hívtuk fel a figyelmét, azaz hogy Orbánnak és 13 kollégájának nem sikerült az utóbbi pontot megfelelően kitöltenie. Tizenkét képviselő esetében Hargitai János megalapozottnak tartotta a felvetésünket és jelezte a hiányosságot a képviselőknek, akik javították a nyilatkozatukat. Orbán Viktorra és Vitályos Eszterre vonatkozóan Hargitai János februári válaszában azt írta, "a megjelölt adattartalom megállapítható a képviselő vagyonnyilatkozatában, amely egyértelmű és hiteles tájékoztatást nyújt. Ebből kifolyólag a kezdeményező által kifogásolt hiányosság nem áll fenn.” Tehát elfogadhatónak tartja, hogy a vagyonnyilatkozat rosszul van kitöltve, ha más helyen azonban szerepel a szükséges információ. De ha a jövedelmi nyilatkozat első pontjában szerepel Orbánnál (és Vitályosnál), amit a második pontnál kell feltüntetni, akkor hol van az az információ, aminek eredetileg az első pontban lenne a helye, azaz, hogy mit csinált a mandátumát megelőző három évben? A mentelmi bizottságnak az évek helytelen feltüntetése sem elég érv, hogy tényleg csak a rend kedvéért kijavíttassa a miniszterelnökkel a rosszul kitöltött vagyonnyilatkozatát. Hargitai János második levelünkre, amiben már erre hívtuk fel a figyelmet, azt írta, hogy “A képviselő korábbi vagyonnyilatkozatait megvizsgálva megállapítható, hogy a 2020. és a 2019. évre vonatkozó adatok a 2022. augusztus 1-jén és a 2023. január 23-án kelt vagyonnyilatkozatában is megtalálhatók. Álláspontom szerint ugyanezen adatok ismételt feltüntetése a további vagyonnyilatkozatokban nem eredményezne többletinformációt a képviselő vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyai vonatkozásában.” Tehát ha valamelyik vagyonnyilatkozatában már benne volt, akkor nem baj, ha később kimarad. A válasz abszurditását vélhetően senkinek nem kell megmagyarázni. Szegény Semjén Zsolt pedig feleslegesen tornázott emiatt.

Semjén magától javított

Ez az apróságnak tűnő történet kiválóan mutatja, hogy mennyit ér a mentelmi bizottság szerepe a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében és számonkérésében, amikor a miniszterelnök képviselőtársa minden következmény nélkül falazhat a miniszterelnöknek. Nehéz nem arra gondolni, hogy egy ilyen testület, ha épp arra van szükség, a miniszterelnök ellenfeleivel is kivételezni fog, csak éppen a kárukra. És ez a veszély fennáll a mentelmi bizottságnál egyébként vegyesebb összetételű Nemzeti Választási Bizottság esetén is, amely az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait ellenőrizné a Fidesz új törvényjavaslata szerint. Elég ha arra gondoltunk, hogy az NVB eddig is remekelt abban, hogy számonkérje azokat a kormánypárti politikusokat, akik a hivatalukat arra használták, hogy megtámogassák állami erőforrásokkal saját politikusi kampányukat, arról nem is beszélve, hogy ők sem rendelkeznek semmilyen szakmai kompetenciával, módszertannal arra, hogy szakszerű vizsgálatot tudjanak folytatni, ráadásul nincs is hozzáférésük olyan adatokhoz (pl. bankszámlák), amelyek segítségével felderíthető egy képviselő vagyoni helyzete.

Vitályos Eszter laptopokat osztogat a 2022-es választások előtt

Az új javaslat egyébként annyiban több garanciát tartalmaz a vizsgált képviselő számára, hogy a mentelmi bizottság határozatával szemben az NVB döntését az érintett képviselő a Kúriánál megtámadhatja. Ettől függetlenül semmilyen érdemi változást nem hoz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a politikusok vagyonosodását, miközben a kormány a feltételességi mechanizmus és az aktuális korrupcióellenes stratégia akciótervében is vállalást tett arra, hogy megreformálja a vagyonnyilatkozati rendszert. Azt a kormány az önértékelésében is elismerte, hogy nem történtek az alábbi két területen:

1.3. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy – a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter bevonásával – teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikusan, digitális formában történő kitöltésének és kezelésének lehetőségét a teljes közszférában (határidő: 2024. május 31.)

1.5. A Kormány felhívja az igazságügyi minisztert, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű, a vagyonnyilatkozati rendszer  alapján fennálló kötelezettségek súlyos megsértésére vonatkozó közigazgatási és büntetőjogi szankció rendszer bevezetésére vonatkozóan tegyen javaslatot (határidő: 2024. április 30).

Azt már meg sem merjük említeni, hogy a jogszabálytervezetet természetesen nem bocsátották társadalmi egyeztetésre, de a Korrupcióellenes Munkacsoportban se tárgyalták, pedig mostanában egész sűrűn ülésezik.

Itt írtunk egyébként részletesen az aktuális vagyonnyilatkozati rendszer legnagyobb problémáiról, és az Integritás Hatóság reformjavaslatairól.

A kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó Waberer’s Csoport és a Magyar Posta közös logisztikai beruházásának ügye ezúttal megakadt a nyomozó hatóság torkán. A gyaníthatóan súlyos közpénzmilliárdokat felemésztő beruházás ügyében tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Iroda első körben elutasította, azonban a K-Monitor felülbírálati indítványának hatására mégis elindulhat a nyomozás.

A Magyar Posta teherautója, Kép forrása: Wikimedia