Néhány nap van már csak hátra az önkormányzati és európai parlamenti választásokig, de sokan még nem tudják, hogy kire szavazzanak. A K-Monitor idén három Voksmonitor kérdőívvel is készült a választásokra, amik segítenek összehasonlítani a saját álláspontunkat a pártok véleményével különböző szakpolitikai kérdésekben. Ebben a posztban összefoglaltuk, milyen szakpolitikai pozíciók rajzolódnak ki az EP-listát állító pártok nekünk adott válaszaiból és hol helyezkedik el a 10 párt a politikai térképen. 

Az idei Voksmonitor számos fontos társadalmi és politikai kérdést vizsgál, melyek között szerepel az eutanázia lehetőségének megteremtése, az uniós oktatási minimum bevezetése, a megfizethető lakhatás és bérlakások ügye, a gyermekgondozás, a menstruációs szegénység felszámolása, az uniós közös hadsereg létrehozása, az Európai Ügyészség, a jogállamisági eljárás, valamint Ukrajna EU-tagsága. Az alábbiakban ezekről a témákról olvasható egy rövid elemzés, amely bemutatja a magyarországi pártok álláspontját és véleményét.

A kérdéssor összeállítása során a minden valós támogatottsággal rendelkező és listát állító párt(szövetség)nek elküldtük kérdéseinket (a Gattyán-párt maradt ki), akiknek a válaszadás mellett lehetőségük volt arra is, hogy indokolják is válaszaikat. Ezt egyes pártok kifejezetten komolyan vették és alapos indoklásokat küldtek (ilyen volt például a Momentum vagy a DK-MSZP-P), míg más pártok nem éltek a lehetőséggel. A Tisza Párt nem küldött indoklást a kérdéseinkre adott válaszaihoz, a 2RK, a Jobbik, az LMP, az MMNP és az MKKP pedig nagyjából a kérdések felénél indokolta meg vagy fejtette ki bővebben álláspontját. A Fidesz-KDNP többszöri megkeresés ellenére sem válaszolt, így az ő esetükben a kérdések megválaszolását és az indoklások megírását a K-Monitor végezte el a párt kommunikációjára és korábbi döntéseire alapozva.

Hol vannak a pártok a politikai térképen? 

Az eutanázia témakörében a listát állító pártok álláspontjai változatosak. Míg az MKKP egyetért azzal, hogy az EU ösztönözze az (aktív) eutanázia megteremtésének lehetőségét, addig a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMNP) úgy gondolja, hogy minden tagállamnak önállóan kell döntenie az (aktív) eutanázia engedélyezésről. Ezzel az LMP és a 2RK is egyetért. Az MMNP javaslata szerint viszont Magyarországon egy népszavazás keretein belül kell megadni a választópolgároknak a lehetőséget, hogy maguk dönthessenek ebben a kérdésben. Ezzel egyetért a DK-MSZP-P és a Jobbik-Konzervatívok is, akik egy alapos társadalmi vitát követően szintén népszavazás útján döntenének az eutanázia kérdésében. Hasonló álláspontot képvisel a Momentum is, ők támogatják, hogy a gyógyíthatatlan, elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó betegséggel élő emberek saját döntésükből, méltósággal fejezhessék be az életüket. Ehhez azonban szerintük is (európai szintű) társadalmi vitára van szükség. A Mi Hazánk erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ, de indoklásuk alapján nem támogatja az (aktív) eutanázia ösztönzését, viszont a passzív eutanázia lehetőségét felvetik hosszú távú szenvedés esetén.

Az uniós oktatási minimum (minden tagállamra érvényes közös alapelvek) bevezetésében is eltérő álláspontot képviselnek az EP-listát állító pártok. A DK-MSZP-P egyetért az EU oktatási minimumának bevezetésével, és szerintük az európai szociális unió részeként az oktatás minőségének EU-normákkal történő biztosítása szükséges a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A Momentum is támogatja az oktatási minimumot, és indoklásában hangsúlyozza, hogy a magyar oktatási válság túlnőtt a szakpolitikai területen, ezért szükség van az EU beavatkozására és kompetenciájának növelésére az oktatás területén. A témát először felkaroló MKKP szintén ösztönzi az uniós oktatási együttműködést és közös célkitűzések mentén történő formálását, a párt a gyermekjogok érvényesülését és a diszkriminációmentes oktatást helyezné fókuszba. Ezzel szemben a Tisza Párt, a Jobbik és az MMNP nem értenek egyet az EU oktatási minimumának bevezetésével, és utóbbi két párt úgy véli, hogy az oktatásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia. A Mi Hazánk szintén nem támogatja az uniós szintű oktatási minimum elfogadását, szerintük az oktatás teljes mértékben nemzetállami szintű ügy, és az EU csak ajánlásokkal és kohéziós alapokkal támogathatja a tagállami oktatáspolitikákat. Az LMP álláspontja szerint kizárólag ajánlás formájában lehetséges az oktatási minimum, és felhívják a figyelmet arra, hogy egy nemzeti szintű minimum elfogadása is kihívást jelent az ország számára.

 Abban, hogy az uniós források egy részét megfizethető lakhatási lehetőségekre és bérlakásokra kell fordítani a Fidesz-KDNP kivételével a megkérdezett pártok egyetértenek. Az LMP álláspontja szerint azonban elsősorban nem ez lenne a prioritás, hanem a magyarországi lakásállomány energiatakarékossá, fenntarthatóvá tétele. A Momentum közvetlen forrásokat javasol az önkormányzatoknak szociális bérlakások építésére, hangsúlyozva, hogy az önkormányzati lakásállomány csökkenése mélyíti a szociális és lakhatási válságot. Emellett támogatnák a szolgálati lakások létesítését is, amelyeket pedagógusok, védőnők, szociális munkások és alacsony keresetű önkormányzati dolgozók vehetnének igénybe, javítva ezzel az életkörülményeiket és csökkentve a munkaerőhiányt ezekben a szektorokban. Az MMNP felhívja a figyelmet arra, hogy az EU-n belül lakhatási válság alakult ki az elszabadult ingatlanárak miatt, és ezért a következő generációknak sokkal kisebb az esélyük saját ingatlan megszerzésére. A 2RK, a Tisza Párt, a Jobbik és az MKKP is egyetért azzal, hogy az uniós forrásokat megfizethető lakhatási lehetőségekre és bérlakásokra kell fordítani. A Mi Hazánk javaslata szerint, akik szintén egyetértenek a többi párttal ebben a kérdésben a bérlakások a fiatal pályakezdőket, a kollégiumok a szegényebb diákokat támogatnák, az anyaotthonok és a bérlakások pedig akár a korábbi gyermekvállalást is ösztönözhetik. 

A Voksmonitor idei kérdései között szerepelt az is, hogy támogassa-e az EU célzott intézkedésekkel, hogy az apák és anyák egyenlő mértékben vegyenek részt a gyermekgondozásban. Ebben a kérdésben a DK-MSZP-P pártszövetség azt vallja, hogy a családokat támogatni kell abban, hogy a terheket a gyakorlatban is megoszthassák anélkül, hogy jövedelmi áldozatot kellene hozniuk vagy az egyik szülő állását kockáztatná. Az MKKP, a Jobbik, az LMP, a 2RK és a Momentum pártok szintén egyetértenek azzal, hogy az EU ilyen támogató intézkedést vezessen be. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP és a TISZA párt álláspontja nem egyértelmű a kérdésben, míg az MMNP és a Mi Hazánk pártok nem tartják helyesnek, hogy az EU támogassa az apák és anyák egyenlő mértékű részvételét a gyermekgondozásban.

Az EU menstruációs szegénység visszaszorítását célzó támogatási intézkedéseinek megítélése a magyarországi pártok körében kevésbé konfliktusos, a legtöbb listát állító párt egyetért a javaslattal. A DK-MSZP-P pártszövetség úgy gondolja, hogy ez egy fontos és valós szociális probléma, amelyet a magyar kormánynak az EU fellépése nélkül is kötelessége lenne kezelni. A Mi Hazánk párt szintén támogatja az intézkedést, hangsúlyozva a női méltóság támogatásának fontosságát, és az intézkedés megvalósítását a magyar védőnői hálózaton keresztül javasolja.  A Momentum az előző két párthoz hasonlóan támogatja a menstruációs szegénység visszaszorítását és uniós áfaplafont javasol a higiéniai termékekre, kritizálva a magyarországi magas áfakulcsot, és kiemelve, hogy az intimhigiéniás termékek nem számíthatnak luxuscikknek. A 2RK, az LMP, az MKKP, az MMNP és a Tisza Párt szintén támogatják az EU szerepvállalását a menstruációs szegénység visszaszorításában. A válaszoló pártok közül egyedül a Jobbiknak nincs határozott véleménye a kérdésben. A Fidesz válaszának kódolásánál azt vettük figyelembe, hogy 13 évnyi kormányzás alatt nem került sor ilyen irányú intézkedésre.

Az európai integráció mélysége megosztó kérdés a magyar politikai szereplők között. Míg az MKKP, a DK-MSZP-P és a Momentum az Európai Egyesült Államok koncepcióját vagy a föderációt népszerűsítik, addig más szereplők kritikával illetik a föderációs törekvéseket a nemzeti szuverenitás elvére hivatkozva.

A közös hadsereg, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az euró bevezetésének kérdése ehhez a vitához, az integráció mélyítéséhez kapcsolódik. A közös EU hadsereg kérdésében azt láthatjuk, hogy a föderáció pártiság vagy a mélyebb integráció iránti kritikus hozzáállás (Az EU-nak a tagállamok föderációjává kell válnia.) nem jelenti a közös hadsereg ötletének elvetését. A pártok szintjén azt látjuk, hogy a pártok többsége 2RK, DK-MSZP-P, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, MMNP, MKKP és Momentum) egyetért a közös hadsereg kezdeményezésével, míg a Mi Hazánk és a Tisza Párt inkább ellenzi a közös hadsereg létrehozását. A Tisza Párt nem kommentálta, azonban a Mi Hazánk úgy vélte, a nemzeti haderő fejlesztése jobb irány.

 Az euró bevezetése régi ügy a magyar politika napirendjén. Jelenleg az euró magyarországi bevezetésére nincs hivatalos céldátum. Egyik kormány sem erőltette igazán az euró bevezetését, így lehetséges, hogy még akár évtizedekig nem lesz euró Magyarországon. Az LMP és a Mi Hazánk úgy érvel, hogy a túl nagy gazdasági és szociális különbségek, valamint az eurózóna eltérő gazdasági ciklusai miatt az euró nem segíti elő a periféria integrációját, és gazdasági stabilitást sem jelent automatikusan, másrészt a nemzeti szuverenitás fontos kifejezőeszköze a saját valuta. Az euró bevezetésének támogatói (DK-MSZP-P, 2RK, Jobbik, LMP, MMNP, MKKP, Momentum, Tisza Párt) szintén megfogalmaztak kritikát az eurózóna jelenlegi működésével kapcsolatban, azonban a tényleges integráció és gazdasági felzárkózás sarokkövét látják benne.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elutasításának kérdésben a pártok többsége egyetért abban, hogy csatlakozni kell a kezdeményezéshez (2RK, DK-MSZP-P, Jobbik, LMP, MMNP, MKKP, Momentum és Tisza Párt ért vele egyet). Az intézménnyel egyetértő pártok közül a Jobbik álságosnak nevezik a kimaradást, aminek valódi oka nem a nemzeti érdekvédelem, hanem a korrupció fenntartása. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk egyetért abban, hogy ne csatlakozzon Magyarország az Európai Ügyészséghez. A Mi Hazánk szerint a nemzet legfontosabb döntéshozó és szabályozó funkcióit nem szabad kiadni a saját kézből. Az Európai Ügyészség helyett funkciójában is teljesen alkalmas és szuverenitást is biztosító szervezet lehetne a Magyar Korrupcióellenes Ügyészség, melybe minden érdemi támogatottságú párt és társadalmi szervezetek paritásos alapon delegálhatnának ügyészeket.

A jogállamisági eljárás következtében befagyasztott források kérdésben nagyobb konfliktus volt a pártok között. A pártok fele szerint (MMNP, Jobbik,, MKKP, Momentum, DK-MSZP-P) nem volt igazságtalan, hogy az EU jogállamisági aggályokra hivatkozva a befagyasztotta a Magyarországnak járó EU támogatások egy részét. Egyes pártok érvei között szerepelt, hogy az uniós pénzek a Fidesz oligarcháit gazdagítják, a korrupciós és a jogállamisági aggályok jogosak, továbbá hogy olyan rendszert kellene kialakítani, ami közvetlenül civil szervekhez vagy állampolgárokhoz juttatja az összegeket. A pártok másik fele (Mi Hazánk, LMP, Fidesz-KDNP, Tisza Párt, 2RK) igazságtalannak tartják az EU eljárását és úgy gondolják, hogy a büntetés jobban sújtja a magyar embereket, mint a kormányt.

Orosz agresszió, Ukrajna támogatása közös európai fellépéssel

Az Oroszország elleni szankciók, az Ukrajnának nyújtott támogatás és Ukrajna EU csatlakozása megosztó kérdésnek számít a pártok között. Ukrajna uniós csatlakozása a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk számára nem opció, míg a 2RK, az LMP és a Tisza Párt nem tudtak egyértelmű választ adni a kérdésre, a többi párt pedig (DK-MSZP-P, Jobbik, MKKP, Momentum) támogatja a csatlakozást. A csatlakozás kritikusai Ukrajna elmaradottságát, kárpátaljai magyarokkal szemben tanúsított bánásmódját kritizálják, míg támogatói fontos gesztusnak tartják a csatlakozás lehetőségét, azonban ők is csak a csatlakozási feltételek maradéktalan betartása mellett engednék a csatlakozást.

A legtöbb európai ország által pártolt fegyverszállítással a 2RK, a DK-MSZP-P, a Jobbik és a MMNP ért egyet. Ők amellett érvelnek, hogy Ukrajna szuverenitása még inkább veszélybe kerülne, ha nem nyújtanánk neki segítséget, illetve ha segítséget nyújtunk, van esély arra, hogy a háború nem eszkalálódik más európai területen. Az orosz szankciók kérdésének esetében a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk a két nagy kritikus, akik azzal érvelnek, hogy Európa számára nem előnyös a gazdasági szankció valójában, míg támogatói azt vallják, hogy ez az egyetlen eszköz a háborús offenzívával szemben fellépésre. Az ukrajnai vámok felfüggesztésével kapcsolatban az MKKP és a Momentum nyilvánított helyeslő véleményt. A Momentum szerint az a magyar és európai érdek, hogy segítsük Ukrajnát az európai úton, és vállaljunk szolidaritást, de igazságtalan, ha ennek költségei aránytalanul a magyar gazdákra hárulnak. A többi párt ellenzi a a vámok felfüggesztését, mert azok versenyhátrányba hozzák a magyar gazdákat (MMNP) és nem megfelelő minőségű termékek kerülhetnek így forgalmazásba (DK-MSZP-P).

A migrációs válság kezelése szintén egy olyan téma amely megosztja a magyar lakosságot és a pártokat. Az MMNP és MKKP ellenzi azt az ötletet, hogy a menedékkérőknek az EU külső határainál kell menedékjogot kérniük, és ott kell megvárniuk az eljárás eredményét. A Momentum támogatja az ötletet arra hivatkozva, hogy az embercsempész-hálózatok elleni hatékony fellépés és a határaink védelmének megerősítése prioritást élvez, miközben nem hagynák figyelmen kívül az alapvető emberi jogokat és a rugalmas szolidaritás elvét.

Az atomenergiát elsősorban a Jobbik, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk és a Tisza Párt támogatja. A Mi Hazánk szerint olcsó energia biztosítója, ami működése során a CO2-kibocsátása a legkisebb, és a technológiai fejlesztések az atomhulladék egyre jobb kezelését vetítik elő. Az LMP szerint az atomenergia drága, szennyező és veszélyes. A Momentum szerint elemi érdekünk felszámolni az orosz energiafüggőséget, de nem úgy, hogy szintén orosz vállalkozókkal atomerőművet építünk.

A fenti két átláthatóságot és elszámoltathatóságot érintő kérdés esetében a pártok álláspontja egybehangzó a Fidesz-KDNP kivételével. A cégek tulajdonosi körének átláthatóságának kérdésében a DK-MSZP-P és a Momentum Mozgalom a korrupció elleni harc eszközét látja a bejegyzett cégek tényleges tulajdonosainak nyilvánosságra hozatalában, a Mi Hazánk pedig a gazdasági fejlődés gátját látja az átláthatatlan gazdasági szerkezetekben. Az uniós támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó részletes adatok nyilvánossá tétele szintén minden párt számára prioritás a Fidesz-KDNP-n kívül. A Momentum úgy érvel, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele legyen az, hogy a tagállam használja az EU ARACHNE adatbázisát, ezzel is növelve az átláthatóságát az adott projektnek. 

A pártok válaszait megvizsgálva az alábbi főbb megállapításokat tehetjük:

• Nem minden kérdésben világlik ki az ellenzék-kormánypárt szembenállás a pártok között.
  
• Azonban vannak olyan szakpolitikai kérdések, melyekben a világnézeti eltérések nyilvánvalóvá válnak, ilyen volt az Európai integráció mélységét érintő kérdés is (Az EU-nak a tagállamok föderációjává kell válnia.)
• Igenis vannak olyan kérdések, amikben a pártok sem alakítottak ki feltétlen markáns álláspontokat, előfordultak nem tudom/nem válaszol válaszok, vagy indoklás nélkül beküldött űrlapok a pártok között.
• Leginkább az EU-rutinos versenyzők tudtak/kívántak részletes indoklásokat írni.

A Voksmonitor kérdéseit alapul véve megpróbáltunk egy politikai koordinátarendszert alkotni. Az egyik kínálkozó "tengelyen" az unió hatáskörbővítésére / szűkítésére vonatkozó összesen 11 kérdés alapján az európapárti - szuverenitáspárti skálán helyezhetőek el a pártok. Egy ilyen összehasonlítás jelent meg a HVG eheti számában is. Ez tűnik a legdominánsabb törésvonalnak: egy Reddit-felhasználó statisztikai eszközökkel nagyjából hasonló koordinátarendszert rajzolt ki, amikor a válaszok alapján megpróbálta ábrázolni a pártok egymástól való távolságát.

A Momentum és talán meglepetésre az MKKP küldött nekünk leginkább koherens uniópárti programot, de a DK-vezette szövetség is hasonlóan integráció-párti. A jobboldali ellenzéki pártok témakörönként eltérően vélekednek az integráció kérdéséről, a TISZA és a FIDESZ - bár más-más témákban, de összességében nagyjából hasonló mértékben - inkább a nemzeti szuverenitási oldalon található, amelynek végpontja, a leginkább EU-szkeptikus Mi Hazánk.

Ha azt a 11 kérdést vizsgáljuk, ahol állami beavatkozásra vonatkozó intézkedésekről kell véleményt nyilvánítani, azt láthatjuk, hogy a legtöbb párt beavatkozna a piaci folyamatokba vagy a globális nagyvállalatok működésébe, kizárólag az intézkedéseik alapján kódolt, eleve EU-szkeptikus Fidesz-KDNP-nél látni azt, hogy elutasítják a beavatkozást és a multicégekre vonatkozó szigorításokat.

Végezetül 6 kérdés esetén a környezet védelme és a rövidtávú gazdasági érdekek álltak egymással szemben. Ezeknél szintén a "piacpárti" Fidesz-KDNP áll egyedül az egyik oldalon, de a Jobbik, a Mi Hazánk, a TISZA és a 2RK is engedékenyebb a zöld szempontokkal, míg a többi párt válaszaiból koherens klímabarát megközelítés látszik.