háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Korrupciós évértékelő: kik mentek előre, és kik hátra?

MerényiM // 2022.12.31.

Címkék: évvégi

Ez a korrupciófigyelő K-Monitor 2022-re visszatekintő bejegyzése az elmúlt év legfontosabb közpénzekkel és korrupcióval kapcsolatos történéseiről. Ha arról olvasnál, mit csinált a K-Monitor kollektívája a tisztább közéletért, olvasd el éves beszámolónkat is!

Izgalmas éve lehetett annak, akit furdal a kíváncsiság, hogyan lehet jogállamot és parlamentáris demokráciát színlelve működtetni az EU-n belül egy olyan rezsimet, ahol zárt, informális és kiszámíthatatlan a hatalomgyakorlás, rendeleti a kormányzás, irányított a nyilvánosság és konszenzusfelrúgó a külpolitika. 

Érdekes lehetett kívülről figyelni, ahogy az egyre halmozódó válsághelyzetekben a politikai kommunikációs gépezet töri magát előre, figyelmen kívül hagyva olyan társadalmi mozgásokat, mint a KATA-tüntetések vagy az oktatási megmozdulások. Valós társadalmi ügyek helyett olyan képtelen, de érzelmeket felkorbácsoló pszeudoügyeket gyártott le, mint az óvodások nemváltása, a "fajkeveredés", a háború idején a magyarokra dobált bombaként ábrázolt, Oroszországra kivetett szankciók, vagy az alapvető élelmiszerek (magas adóterhek melletti) "ársapkája", ami miatt összességében végül mégis elszálltak az élelmiszerárak.

Egy liberális demokráciából nézve mélyen elgondolkodtató lehetett, mit ér az a "nyugati" jó kormányzási gyógyszer (antikorrupció, elszámoltathatóság, társadalmi egyeztetés), amit az Unió hosszas nyüstölés után most már konkrét kényszerítőeszközök révén próbált lenyomni a magyar kormány torkán. Az emberek feje felett zajló, meglehetősen antidemokratikus és ízléstelen "jogállami" alkudozás közben ráadásul a magyar fél a belediktált gyógyszert időről időre kiköpi, eldugja.

Nekünk azonban, akiknek ez a hazánk, és ennek az országnak a tisztességesebb közállapotaiért dolgozunk, nincs már semmi izgalmas azokban a politikai machinációkban, amelyek ezt a játszmát mozgásban tartják. Nyomon követtük, ahogy kiépül egy rendszer, ami (nem csak képletesen) sajátjaként kezeli a közhatalmat és a közjavakat. Értjük, hogy történt mindez, de tudjuk, hogy azok a demokráciával kapcsolatos követelések, amiket a társadalom megmaradt civil erői és részben az unió technokratái is követelnek a magyar döntéshozóktól, és amiket az ügyesen lesöpör az asztalról, összességében jót tennének ennek az országnak.

Haragudhatunk arra, ahogyan és amilyen erélytelenül ezek megjelennek a politika porondján, de jobb döntéseket, jobban élő, kevésbé kiszolgáltatott polgárokat, hasznosabban elköltött közpénzeket jelentene, ha megszűnne kontrollok nélküli kormányzás. Erre pedig most a korábbinál is nagyobb szükségünk lenne, hiszen a bő esztendők után szűk évek jönnek. Idén azonban a háborús félelmek, a közpénzből működő propagandagépezet és az országnak valódi alternatívát kínálni nem tudó, megosztott, piszkos kampányfinanszírozást használó ellenzék összehozta az újbóli kétharmadot, évekre bebetonozva a magát mindenhatónak képzelő, de valójában csak kommunikációban robusztus politikát.

 

nevtelen_terv_20_1.png

 

2022-ben a megélhetési válsággal fenyegető energiaválság és a szomszédban zajló háború gazdasági hatásai ellenére az adófizetők jóvoltából tovább épült a kormány holdudvara, milliárdos ingatlanok landoltak a Matolcsy klánnál, újabb cégeket kebelezett be Tiborcz István és 35 éves sztrádakoncessziót nyert Mészáros Lőrinc.

Kiürült az államkassza, pedig tanárok, szakdolgozók százezrei várták, hogy az állami vezetők mellett a rekord infláció évében az ő fizetéseiket is végre megemeljék. Az EU az újabb támogatások folyósítását az eddigieknél  szigorúbb feltételekhez kötötte, és új intézményeket és jogszabályokat követelt a kormánytól a közpénzek védelme érdekében. A kormány kelletlenül teljesítette az elvárásokat, de hogy ez mit ér a magyar viszonyok között a gyakorlatban, az jövőre derül csak ki.

 

Választás és kampány illiberális módra

Az idei országgyűlési választás jó ideje a legszorosabbnak ígérkezett, és bár végül nagyobbra nyílt az olló a vártnál, a kormánypárt a kampányidőszakban nem bízta a véletlenre a végeredményt: bátran és mélyen nyúltak a választópolgárok pénztárcájába. A miniszterelnök például 700 millió forintos levélben tájékoztatott mindenkit a 13. havi nyugdíjról és az SZJA-visszatérítésről, de ha valaki felbontatlanul a kukába dobta volna a borítékot, az sem maradt tájékozatlanul: az oltási regisztrációnál megadott email-címekre szintén érkezett a kormányzati narratívával egybevágó ,,tájékoztatás”. A digitális tér amúgy is fontos harcterepe volt az idei kampánynak: a Fidesz és holdudvara több, mint 1,8 milliárd forintot szánt üzenetei célba juttatására csak a Facebookon, ebbe persze nem csak a pártok költései, hanem a propagandamédia, így a kampányban főszerepet játszó Megafon influenszerei és az országos és vidéki lapok hirdetései és az ellenzéki jelöltek lejáratására létrehozott, személyre szabott oldalak is szerepelnek.

Az online jelenlét mellett kampányrendezvények formájában is kisegítették a győztes koalíciót az egykori Norvég Alap helyére létrehozott Városi Civil Alapból finanszírozott, Fidesz-barát civil szervezetek. A választókerületi jelöltek sem válogattak, ha kampányeszközökről volt szó, átadtak mindent, ami átadható, az által sem zavartatva magukat, ha éppen semmi közük nem volt hozzá. Átadásra került így többek között falubusz, könyvtárszoba, számos út, templom és iskola, illetve EU-s pénzből vásárolt rengeteg laptop. A jelöltek kampányába, ha kellett, a baráti polgármesterek is besegítettek, például hivatalos levelek formájában, vagy épp a közmunkások bevonásával a plakátolásba. A határon túl is akadtak gondok a választás tisztaságával kapcsolatban: a Vajdaságban a Fideszhez köthető, a Vajdasági Magyar Szövetséggel egy címen osztozó CMH-iroda gyűjtötte be a szavazatokat, míg Marosvásárhely mellett kidobott és elégetett levélszavazatokat találtak, azonban ez utóbbit a Nemzeti Választási Bizottság hatáskör hiányában figyelmen kívül hagyta, mi pedig azóta se tudjuk, hogy ki és miért égette el azokat. Akár provokáció volt, akár csalás, ez a tény önmagában kétséget ébreszt a levélszavazás tisztaságát illetően.

Az ellenzék kampányával kapcsolatban szintén merültek fel kételyek. A formálisan nem induló Mindenki Magyarországa Mozgalom által az Egyesült Államokból kapott többmilliárdos támogatást a kormánypárti média azóta is igyekszik napirenden tartani, de a szürkezónás online kampányban is megpróbálta felvenni a kesztyűt az ellenzék a Fidesszel, olyan oldalakon keresztül, mint az Ez a lényeg. Az ellenzék Facebook költései a kampányban ugyan elmaradtak a kormányoldalétól, de így is meghaladták az 1 milliárd forintot.

Egy nagy előrelépés azonban mindenképp történt a választás átláthatóságával kapcsolatban: 2018-hoz képest lényegesen visszaszorultak a kamupártok, a szavazólapig már csak a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, illetve a Gödény György által fémjelzett, a korlátozásellenességet sikertelenül meglovagolni próbáló Normális Élet Pártja jutott el, igaz, az aláírások törvényes összegyűjtésével nekik is meggyűlt a bajuk. Sok munkánk volt abban, hogy a kamupárt-jelenségre felhívjuk a figyelmet, a sikertelenség oka ugyanakkor inkább az ellenzék egy listára terelését szolgáló magasabb listaállítási küszöbben keresendő.

A parlamenti választással csomagban érkezett a kormány által gyermekvédelminek titulált, négy kérdéses népszavazás is. A szomszédban kitörő háború ugyan részben felülírta a kormányzat terveit az országgyűlési és a népszavazási kampány összemosásáról, de a kormány a biztonság kedvéért azért elköltött nagyjából 10 milliárdot, bár így sem tudta elérni, hogy a népszavazás érvényes legyen, köszönhetően a civil szervezetek sikeres (és lényegesen olcsóbb) ellenkampányának

 

Az Unió megvillantotta a körmeit

Alig hogy elült a füst a választások után, már be is jelentette az Európai Bizottság, hogy megindítja a feltételességi mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. Az uniós források lehívásáért így azóta is tartó huzavona kezdődött a kormány és az Európai Bizottság között, melynek keretein belül a kormányzat számos vállalást tett, hogy megfeleljen az EB elvárásainak. Ezek között szerepelt annak vagyonnyilatkozati törvénynek a szigorítása, amelyet mindössze néhány hónappal korábban alakítottak át úgy, hogy a vagyonnyilatkozatokból jóval kevesebb derüljön ki, mint korábban. Igaz, az egyszerűsített vagyonnyilatkozat még így is túl bonyolultnak bizonyult egyes képviselők számára.

317316596_517693153736126_2083884314851730729_n.jpgA 17 pontos intézkedéscsomagban szerepelt emellett az Integritási Hatóság és az azt ellenőrző Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, amely azóta meg is kezdte működését. Módosult a büntetőeljárásról szóló törvény is, elvi lehetőséget adva arra, hogy állampolgárok és jogi személyek panaszt tegyenek, ha nem nyomoz korrupciós ügyekben az ügyészség, vagy akár vádat emeljenek ilyen esetekben. Az EU-s eljárás következtében három hónapról egy hónapra rövidül az adatigénylések teljesítésére fordítható maximális idő, és felgyorsulhatnak az információszabadság perek is. A proaktív adatközlést egy új portál lesz hivatott elősegíteni, amely a költségvetési szervek szerződéseinek adatait tartalmazza majd. Számos vállalás vonatkozik az egyajánlatos közbeszerzések csökkentésére, de történt halovány kísérlet a vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásának átláthatóbbá tételére is. Az atombombát az EU végül nem dobta le, a tagállamok nem kényszerítették ki, hogy Magyarországnak csatlakoznia kelljen az Európai Ügyészséghez.

A hirtelen jött lelkesedés eredményeképp néha túl is lőttek a célon a törvényhozók: október végén véletlenül összeférhetetlenné tették a közérdekű alapítványokban betöltött kuratóriumi tagságot a különböző állami tisztségekkel, így például a miniszteri vagy államtitkár pozíciókkal, miután a Bizottság kérésére elfogadott jogszabállyal véletlenül hatályon kívül helyezték a kormányzati igazgatásról szóló törvény erre lehetőséget adó részét. A kormányzatnak egy hét kellett, hogy észbe kapjon, és újra törvénybe iktatta a kuratóriumi tagságra lehetőséget adó bekezdést. Így a kormánytagok végül megtarthatták ezeket a tisztségeket és felvehették az azzal járó díjazást, az azonban már nem derült ki, hogy pontosan mit is dolgoztak ezért a pénzért.

Nem csak aktív tisztségviselők lehetnek persze kuratóriumi tagok, Áder János leköszönő köztársasági elnök Kék Bolygó Alapítványát például búcsúajándékként közérdekű státuszt és százmilliós nagyságrendű állami vagyont kapott, de a miniszteri posztról leváltott Palkovics László is kuratóriumi elnök lett nem sokkal lemondása után, és ő sem érkezett üres kézzel a győri egyetemet fenntartó alapítványhoz: vitte magával a "magánalapítványba" a kedvenc közlekedési projektjeit is.

 

Az uniós pénzeket védik, de mi lesz a hazai forrásokkal?

Amíg a kormány a szavak szintjén mindent megtett az uniós pénzek megszerzéséért, addig sem engedte el hazai pártfogoltjainak kezét. Hosszútávú örömöt okozott többek között Hernádi Zsoltnak és körének azzal, hogy 35 évre a MOL kezébe adta a hulladékfeldolgozást egy koncesszió keretein belül, a kritikus vélemények szerint egy személyre szabott  feltételrendszer segítségéve. A MOL-vezetés mindenesetre nem érezte úgy, hogy szerénykednie kellene kormányzati kapcsolatai miatt, inkább használatba vették a frissen átadott, 143 méter magas MOL-campust, Hernádi pedig az arcát adta a benzinársapka eltörlésének kommunikálásához.

orban_meszaros_foldek_mti_fit_1200x10000.jpgSzintén 35 évre tervezhet előre Mészáros Lőrinc, hiszen a hozzá köthető Themis Magántőkealap kapta meg az autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetését 2057-ig. Nem ez az egyetlen ágazat, ahol Mészáros nagy lépésekkel terjeszkedett 2022-ben: építhet vasutat, kotorhat iszapot, szállíthat pulykát, de építhet alapítványosodott egyetemet is, külföldön pedig állami segítséggel építi tovább szállodaportfólióját. A Forbes a tőzsdei cég gyatrán szereplő papírjai miatt Mészárost hátrébb sorolta a szokásos gazdaglistán, de biztosak lehetünk benne, hogy bár a részvényeseknek az Opus nem szeret osztalékot fizetni, Mészáros ettől még tovább gazdagodott 2022-ben.

Az év egyik NER-es sikersztorija egyértelműen a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető. A 2021-es év utolsó napjaiban került a BDPST Grouphoz a Gránit Bank, amely 2022-ben példa nélküli szárnyalásba kezdett: a bankhoz került a kamarai hozzájárulásokat gyüjtő számla, a Szegedi Tudományegyetem fenntartó alapítvány számlája, de Tiborcz üzlettársa, Jellinek Dániel is a Gránit Bankra bízta milliárdos cégeinek a számlavezetését.  A banktulajdonos Tiborcz vásárolt brókercéget is, illetve hozzá került az egyik legnagyobb hazai alapkezelő, a Diófa is, de az elsősorban szállítmányozásban utazó Waberer’sben is nagytulajdonos lett. Megvásárolt egy szépségipari céget is, de a turizmus iránti lelkesedése sem csökkent a BDPST Group tulajdonosának, év végén vendéglátóipari érdekeltségeinek köre a Gellért Szállóval bővült, illetve a vendéglátás hozta újra össze régi Eliosos b̶ű̶n̶t̶á̶r̶s̶á̶v̶a̶l̶ üzlettársával, Hamar Endrével is. Hogy mindenképp jól zárja az évet, nyélbe ütött egy közös üzletet a MOL-lal is, amelynek keretein belül felvásárolták az Alteo energiaipari céget.

A legmeredekebb ívben azonban a Matolcsy-kör csillaga emelkedett az elmúlt évben. A lenyűgöző sebességgel gazdagodó társaság központi alakja a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. A Matolcsyhoz köthető üzletek jellemzően kötődnek az apja által vezetett MNB-hez, és bár saját nevén mindössze a százmilliós nagyságrendű adózott eredménnyel Magyar Stratégiai Zrt. van, strómanbarátain és a magántőkealapon keresztül százmilliárdos nagyságrendű vagyon felett rendelkezik befolyással. Matolcsy Ádám és közeli üzlettársa, Somlai Bálint meggazdagodásában kulcsszerepet játszottak a Nemzeti Bank ingatlanaival kapcsolatos ügyletek, és az MNB-től kapott szerződések is, például az MNB-székház vagy Postapalota felújításaMatolcsy azonban az év végén összeveszett a kormánnyal a gazdaságpolitikán, így nem lenne meglepő, ha a gyors felemelkedés után 2023 bukást hozna a Matolcsy-banda számára.

Jó évet zárt Jászai Gellért és az általa vezetett 4iG is, rögtön januárban felvásárolta a Digit, majd nyár végén nagy sajtófigyelem mellett a magyar állammal közösen a Vodafone-ra is lecsapott. De a cég nemcsak itthon, hanem Kelet-Közép-Európában és a Balkánon is terjeszkedett, miközben itthon belekeveredtek a zuglói parkolási botrányba. Pedro Vargas David, a 4iG igazgatósági tagja eközben az Euronews megszerzésén ügyködött, miközben apja, Mario David Orbán Viktor gyakori utastársa volt a miniszterelnök repülőgépes utazásain.

 

A kiemelt NER-beruházások és leálló többi

A költekezés és a kivételezés nem csak a közérdekű vagyonkezelőkön, de a kiemelt beruházásokon keresztül is folytatódott 2022-ben: a Fertő-tavi komplexum rögtön januárban 15 milliárdos drágulással kezdte az évet, a kiírt közbeszerzés megtámadásáért a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig 25 millió forintot kért volna a Greenpeacetől. Ha a civilek ellenállása nem is, a pénzhiány végül a projekt felfüggesztésére késztette a kormányt, bár a munkálatok teljesen nem álltak le.

A helyiek tiltakozása ellenére szintén bővült és drágult a gödi Samsung-gyár is, amelynek fejlesztései már csaknem 100 milliárd forintnyi adófizetői pénzt emésztettek fel. Nem a gödi az egyetlen állami hátszéllel megtámogatott akkumulátorgyár, hasonló volumenű kiemelt beruházásnak ígérkezik a kínai CATL debreceni üzeme isKomoly tiltakozást váltott ki a helyiekből a győrszentiváni ipari park tervezett bővítése is: a 12 ezres lakosságú városrészből ezres nagyságrendű hozzászólás érkezett az érintett övezet átminősítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés keretein belül, de petícióval, tüntetéssel, és lakossági fórumokon keresztül is tiltakoztak és tiltakoznak továbbra is Győrszentiván polgárai.

Folytatódott a konfliktus az aligai kiemelt beruházás kapcsán is: a miniszterelnök vejéhez kapcsolódó projekt bár névleg tulajdonost váltott, született alkotmánybírósági döntés a partmenti sáv szabadon hagyásáról, illetve környezetvédelmi engedélyét is visszavonták, miután a kivitelező nem kívánt élni vele, de a balatonvilágosiakat az új tervek sem nyugtatták megA NER beruházások úthengere tehát robog tovább, bár az államkassza kiürülése, és Lázár János belengetett új építési törvénye miatt valószínűleg olyan léptékű, helyi kontroll alól kivett építkezési hullám már nem lesz, mint 2022 előtt.

 

Korrupciós ügyek kampány alatt és radar alatt

Az említett zuglói parkolási botrányban a 4iG-nak csak mellékszerep jutott, a prímet a BKV informatikai rendszereit is üzemeltető Sys IT vitte. Az informatikai cég a gyanú szerint befolyásos zuglói MSZP-seknek adott át kenőpénzt a helyi parkolási rendszer üzemeltetéséért cserébe. Az ügy kirobbanása óta Horváth Csaba zuglói polgármestert és Tóth Csaba volt országgyűlési képviselőt is meggyanúsították korrupciós bűncselekménnyel. Az ügyben azóta nagy a csend a kampányban nagyon beszédes ügyészségtől, talán majd a következő választások előtt újra szó lesz a szoci politikusokról. Ha már hasznos ellenzékiek, érdemes egy mondatban megemlékeznünk Volner János karrierjéről is, akit jobbikosként még kritizált a kormánymédia kamudiplomája miatt, most azonban már ezzel a diplomával lesz a Külügyminisztérium szingapúri attaséja.

7hztbhndcxondm7ks.jpgTovábbgyűrűzött a tavalyi év végén kirobbant Völner-Schadl ügy is. Év elején fény derült arra, hogy Schadl  ellenében segített jogi vizsgákat elintézni ismerőseinek, többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is. Kiderült az is, hogy Schadl megpróbált ellehetetleníteni egy bírót, aki szerinte megakadályozta egy végrehajtó-kollégája kiszorításában, miközben kétes ingatlanügyekbe is bonyolódott. Schadl, aki még mindig a Végrehajtói Kar elnöke, már rács mögött ülve saját feleségét és apját is belekeverte a botrányba. Októberben az ügyészség Schadlre 10, Völner Pálra 8 év börtönt kért.

Az V. kerület sokat kritizált ingatlaneladásai is folytatódtak a jól bevált módszerrel, de nem csak eladott, hanem kapott is ingatlanokat a kerületi önkormányzat, méghozzá a kormánytól, miután az államosította azokat a Fővárosi Önkormányzattól. Így kapta meg többek között a belváros a karácsonyi vásár helyszínéül szolgáló Vörösmarty teret 99 évre. A belvárosi rendezvényeseknek ennél nagyobb sztori is kinéz: a volt belvárosi polgármester, Rogán Antal gyűrte maga alá a rendezvényszervezést a kormányban.

Nem volt botrányoktól mentes az Országos Roma Önkormányzat éve sem: előbb Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztosról került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen a Fidesszel szövetséges Lungo Drom képviselőinek ígért szerződéseket. Az ORÖ elnöke, a belső konfliktusban a Lungo Drommal szemben helyezkedő Agócs János pedig azzal került a hírekbe, hogy 30 millió forintért árulta saját pozícióját. Jó éve volt Farkas Flóriánnak is, az ügyészség az új büntetőeljárási szabályok aktiválása előtt csendben megszűntette a Híd a munka világába program miatt zajló nyomozást.

 

És a nagypályások...

A jogállamisági mechanizmus mellett az Orbán-kormány a nemzetközi sajtóban leginkább, mint az Európai Unió leginkább oroszbarát kormánya jelent meg. Az orosz befolyás nem 2022-ben kezdődött Magyarországon, de mint arra tavasszal fény derült, az orosz titkosszolgálatok úgy fértek hozzá a Külügyminisztérium gépeihez, mintha azok sajátjaik lettek volna. Ősszel az is kiderült, hogy az orosz hírszerzés fejének fia Magyarországon, Rogán Antal üzlettársának ingatlanában rendelkezik bejelentett lakcímmel.

Bár a nemzetközi fronton hevesen tagadta oroszpártiságát a magyar kormány, ebben nem segített, hogy az év első felében több, mint 8 milliárd forintos keretszerződést kötött a Mr. Oroszországgként is ismert Klaus Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val, azt azonban nem árulta el, hogy pontosan mire. De nem csak a külföldi lobbistáknak jutot sajtófigyelem idén: nyáron, a KATA eltörlése elleni tüntetés közben ment oda a Momentum elnöke a közelben vacsorázó, akkor még miniszter Palkovics Lászlóhoz, aki, mint később kiderült, épp Mészáros Lőrinc vasútépítő cégének egyik vezetőjével vacsorázott. A MOL lobbistái pedig Lengyelországban vették igénybe a lengyel kormánypárt szóvívőjének segítségét a piacszerzésben. Miközben a kormánymédia a brüsszeli Katar-gate részletein csámcsog, itthon továbbra sincs semmilyen lobbiszabály, ami korlátok közé terelné a kormány politikájára befolyást gyakorló magánérdekeket.

 

Miközben a csúcson lévők egyre felfoghatatlanabb vagyonokon ülnek, jövedelmeket, megtakarításokat emésztett fel a rekord magas infláció és az elszabaduló energiaárak. A fentiekben felvázolt rendszerszerű korrupció, az informális alkuk és függőségi viszonyok legfőbb, legkitartóbban képviselt politikája idén sem adott választ az ország valódi, több évtizedes problémára: hogy miként lehet alternatívát nyújtani a jövedelmileg, értékrendileg szétszakadó társadalomnak, vagy hogyan lehet megújítani az elavult, korszerűtelen és szakemberhiányos oktatási rendszert és egészszégügyet.


Címkék: évvégi

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7218014648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2022.12.31. 17:07:38

Birkáknak tetszik ez a fél feudális - fél kommunista rendszer.

törppicur 2023.01.01. 10:08:28

Az a kanalas néni a képen mit szed korrupció ellen? Covid gyógyszert, arab olajat vagy amerikai palagáz szív?

György Csaba Nagy 2023.01.01. 12:50:20

Récsölke jól látta, nem szabad a tele pelenkát hazahozni, annak tartalmából van itthon bőséggel. Apa termeli, mi fogyasztjuk, és jutalmazzuk 2/3-dal.
A nyitott kérdés: mit is keresünk mi, no nem az Unióban, hanem Európában?

gigabursch 2023.01.01. 23:45:35

Kiderült, hogy Brüsszelhez és a hoholokhoz képest a teljes magyarországi korrupciós halmaz gyenge kezdő.

Urszula fonder Fájcer kisasszonyról, vagy a többiekrők mikor lesz szó?

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2023.01.05. 22:29:18

@gigabursch: na, a gazdádék meg a gazdádék gazdái sem gyenge kezdők ezen a téren.


süti beállítások módosítása