háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (62) adatok (75) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (46) anti korrupció (33) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (199) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (2) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (15) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (28) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) EU (1) eu (44) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (14) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (6) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (64) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (31) jogállamiság (2) jordánia (1) k-monitor (28) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (22) kampányfinanszírozás (37) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (6) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (31) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (32) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (59) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (78) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (7) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (51) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (9) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (6) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (34) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (30) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Rázva, keverve: ők lesznek a közpénzosztók az új kormányban

MerényiM // 2022.05.30.

A felálló ötödik Orbán-kormány teljesen újrarajzolta a minisztériumi struktúrát. Korrupcióellenes civil szervezetként ilyenkor nekünk is újra kell tanulnunk, melyik szakpolitikai vagy jogalkotási terület kihez tartozik. Átrágtuk magunkat a jogszabályokon, mutatjuk, szervezetileg kik osztják és kik ellenőrzik a közpénzeket a következő négy évben. 

 

nevtelen_terv_54.png

 

Változások az Orbán személye körüli tárcáknál és az uniós pénzeknél

tn231c0.jpgMég mielőtt belevágnánk, melyik területet kinél keressük, néhány kormányzattal kapcsolatos fogalmat kell megtanulnunk, illetve el kell felejtenünk. Az új minisztériumok megszületésével párhuzamosan számos ponton módosították magukra a minisztériumokra és azok vezetőire vonatkozó szabályokat. Új elem például, hogy megszűnik a Miniszterelnöki Kormányiroda önállósága (beolvad a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodába). Kodifikálták Orbán Balázs (balra) “politikai igazgatói” pozicióját azzal, hogy a vonatkozó törvényben a miniszterek, államtitkárok mellett új politikai felsővezetői tisztséget hoztak létre számára. Ezzel a régi-új tisztséggel számos új összeférhetetlenségi szabályt állapítottak meg, gondosan ügyelve azért arra, hogy ezek ne érintsék az Orbán Balázs által vezetett közérdekű vagyonkezelő alapítvány (az MCC) közpénzes támogatásait.

Hivatalosan megszűnik a “tárca nélküli miniszter" fogalma, de a gyakorlatban két olyan új miniszter is lesz, aki nem kapott minisztériumot: Navracsics Tibor és Nagy Márton. Navracsics lesz az EU-s fejlesztési források elköltéséért és a közbeszerzések felügyeletéért felelős miniszter, az ő munkáját a Miniszterelnökség szervezete fogja segíteni. Mivel Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség területekért korábban is felelős államtitkára már megkapta új kinevezését, könnyen lehet, hogy Navracsics Tibor tényleg csak az arcát adja ehhez a területhez.

Ugyanakkor komoly változást jelenthet az EU-s pénzosztásban, hogy az Irányító Hatósági feladatok jelentős része is (2014–2020 és a 2021–2027-es költségvetési ciklus operatív programjainak tekintetében) a Miniszterelnökséghez, Navracsics irányítása alá fog tartozni. A jelentősebb programok közül csak a az agráriummal és a halgazdálkodással kapcsolatos programok, illetve a  Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program és a Digitális Megújulás Operatív programok jelentenek kivételt, ezek maradnak az Agrárminisztériumnál és a digitális pénzek uránál, a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. A Belügyminisztériumnál maradnak az irányító hatósági feladatok a kevésbé jelentős 2021-27-es fejlesztési ciklus Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Plusz, a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Plusz, valamint a Belső Biztonsági Alap Plusz programok végrehajtásával kapcsolatban. Ez összességében azt jelenti, hogyl az ITM és az EMMI jogutódai, illetve a Pénzügyminisztérium várhatóan nem vesz részt a jövőben a pénzosztásban. Ezáltal  egységesebbé válhat a programok végrehajtása (ami mindenképp üdvözlendő) – persze, kérdéses, hogy a gyakorlatban ez hogyan valósul meg, hogyan, milyen gárdával fognak felállni az IH-k a Miniszterelnökségen belül, és kiknek milyen utasítási, irányítási, ellenőrzési jogosultságai lesznek. Erről leghamarabb a Miniszterelnökség új SZMSZ-ének elfogadásakor tudhatunk meg részleteket.

 

Keringő a gazdasági területeken és a felügyelő szerveknél

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként örökli meg Mager Andrea portfóliójának nagy részét, ehhez – a volt tárca nélküli miniszterhez hasonlóan – nem kap saját minisztériumot, míg azonban a nemzeti vagyonért felelős minisztert munkájában a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetve az MNV Zrt. segítette, addig Nagy Márton munkaszervezete az óriásira hizlalt, egyébként Rogán Antal irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda lesz. Ide kerülnek el a külügytől az Eximbank tulajdonosi jogosítványai is.

Ide kivánkozik, hogy a napokban lényegében lecserélték az egyes regionális gazdaságfejlesztési zónák komplex fejlesztéséért felelős miniszteri biztosokat is. Ezek a poziciók eddig is a legszűkebben vett holdudvar játszóterének számítottak, olyan személyek töltötték be ezeket a poziciókat, mint Palkovics László, Navracsics Tibor, a volt fideszes pécsi alpolgármester, Mikes Éva, illetve a Botka László kihívója, Nemesi Pál. A szakmaiság valószínűleg ismét nem játszott komoly szerepet a kiválasztásban, az új kormánybiztosok kivétel nélkül a Fidesz helyi országgyűlési képviselői (a kormányból kirakott Szabó Tünde, Czunyiné Bertalan Judit, Bányai Gábor, Móring József Attila, illetve az új, Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi zóna vonatkozásában a Láng Zsolt, volt kerületi polgármester, a Fidesz volt fővárosi frakcióvezetője, a Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnöke).

Több újság cikkezett már arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda átveszi a polgári titkosszolgálatok felügyeletét a külügytől, és arról is, hogy Rogán irányítása alá kerül az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint létrejön egy új “szupertitkosszolgálat”, a Nemzeti Információs Központ, ahol lényegében egy kézben futhat össze az összes szolgálat információja. 

 

1347093.jpg

Rogán és Pintér a Parlamentben. Fotó: Népszava

 

A korrupciómegelőzés és a korrupcióellenes kormányzati tevékenység általánosságban marad a Belügyminisztériumnál, ahogy eddig is, a rendészeti tevékenység körében. Ugyanakkor jelentős hatása lehet két változtatásnak: az egyik, amelyet már korábban említettünk, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe a korrupcióval kapcsolatos bűnfelderítésben csökkenni fog, ugyanis a jövőben ez a szerv nem a kormányzat egészére, hanem csak a Belügyminiszter által felügyelt területekre vonatkozóan végezhet majd megbízhatósági vizsgálatokat és végezhet bűnfelderítési, bűnmegelőzési munkát. Ez azt jelenti, hogy a rendőri, egészségügyi korrupció felderítésében továbbra is az NVSZ-nek lesz meghatározó szerepe, más kormányzati szereplőkkel (például a NAV munkatársaival) kapcsolatban ez a feladat a a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal felelőssége lesz. A nemzetbiztonsági szolgálatok állományának megbízhatósági vizsgálata pedig megszűnik – ezt minden szolgálat a saját állományára vonatkozóan fogja elvégezni.

A gyakorlatban ez azt is jelentheti, hogy csökken a valószínűsége annak, hogy egy újabb Schadl-ügy pattanjon ki – ezek a területek most már Rogán Antal irányítása alá fognak tartozni. 

Más szempontból befolyásolhatja a Belügyminisztérium korrupciómegelőzési tevékenységének irányát az a módosítás, amely – ismételten csak – a Miniszterelnöki Kabinetirodához telepít felelősségeket az e-közigazgatás terén. Eddig ez a terület a BM-hez tartozott, talán nem véletlen, hogy az elmúlt időszak korrupcióellenes intézkedései döntően a különböző közigazgatási eljárások automatizálásához, digitalizációjához fűződtek. Kérdéses, hogy milyen  változásra ezen a területen úgy, hogy a közigazgatási informatikai infrastruktúra egésze “házon kívül”-re került, és valószínűleg ez a sor vár a a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-re és leányvállataira is. (Ugyanakkor tény, hogy a kormányzati informatikában nem teljesen új Rogán szerepe: eddig is a Kabinetiroda alá tartozott például a Digitális Kormányzati Ügynökség, illetve 2020 óta irányító hatósági feladatokat is láttak el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programnál – amely számos e-közigazgatási fejlesztés megvalósításához szolgáltatott forrást.)  

Az e-közigazgatás területén tehát a Belügyminisztériumtól, általában az informatika és az infokommunikáció területén pedig a volt ITM-től vesz át további feladatokat a Kabinetiroda, ráadásul – ahogy feljebb szóba került – azon kevés minisztérium közé tartozik, akik megőrzik pénzosztó szerepüket a következő uniós költségvetési ciklusban is. A Rogánék által felügyelt DIMOP-ban a legutóbbi nyilvánosan elérhető tervek szerint a következő hét évben mintegy 1,6 milliárd euró (nagyjából 630 milliárd forint) uniós hozzájárulást és 422 millió euró (166 milliárd forint) költségvetési forrást tervez a Kormány elkölteni. A szolgálatokon, az informatikán, a koncessziókon kívül a Kabinetiroda fogja a KSH felügyeletét is ellátni.

 

Gulyás és Palkovics az átrendeződés vesztese

A Miniszterelnökség feladatai általánosságban csökkennek, bár az új EU-s irányító hatósági jogkörök nyilván plusz terhet rónak a szervezetre. A Gulyáséktól elvett legnagyobb szeletet a Lázár János részére átadott építési portfolió adja. Az új építési minisztérium jelentős szerepet kap majd az állami beruházások, így köztük a budapesti fejlesztések megvalósításában és összehangolásában is, illetve az építéshatósági ügyek felügyeletében – kérdés, hogy itt fogják-e előkészíteni az egyes kiemelt beruházásokkal kapcsolatos döntéseket is, ugyanis az ezzel kapcsolatos központi jogosítványok a Miniszterelnökségnél maradtak. 

Az ITM-ből átnevezéssel jön létre jelentősen leszűkített feladatkörrel az Ipari és Technológiai Minisztérium, amely új feladatként lényegében csak a környezetvédelmet (az Agrárminisztériumtól), illetve a nemzeti közműcégek felügyeletét (a nemzeti vagyonért felelős minisztériumtól) kapja. Ezen felül a korábbinál kalsszikusabb “ipari" minisztérium lesz. Korábbi feladatköreiből feljebb már említetteken túl a kereskedelem (ideértve a plázastoppal kapcsolatos felügyeleti jogkört) az Agrárminisztériumhoz, a fogyasztóvédelem pedig az Igazságügyminisztériumhoz kerül, illetve jelentős felelősséget vállal át az Emberi Erőforrások Minisztériumának utódszerve is.

Bár elméletileg az EMMI-ből átnevezéssel jön létre a Kulturárális és Innovációs Minisztérium, annak feladatköréből – ahogy arról már többen tudósítottak – a legnagyobb rész (közoktatás, szociális szféra, egészségügy) a Belügyminisztériumhoz kerül, és csupán a kultúrát örökli a korábban már lényegében kibelezett EMMI-től. Csák János minisztériuma visszakapja a klasszikus családpolitikai, gyermek, és ifjúságpolitikai feladatokat a Miniszterelnökségtől, a felsőoktatással, felnöttképzéssel és tudománypolitikával kapcsolatos feladatokat pedig az ITM-től.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr1717840181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása