háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (62) adatok (75) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (46) anti korrupció (33) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (199) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (2) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (15) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (28) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (44) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (14) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (6) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (64) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (31) jogállamiság (2) jordánia (1) k-monitor (28) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (22) kampányfinanszírozás (37) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (6) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (31) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közigazgatás (1) közpénz (32) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (59) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (78) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (7) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (51) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (9) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (6) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (34) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (30) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Átlátható önkormányzatok: 40 dolog, aminek kint kellene lennie a honlapon

MerényiM // 2021.11.30.

Címkék: magyarország önkormányzat adatok javaslat átláthatóság anti korrupció ezaminimum

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze az átláthatóság alapkövetelményeit. A választások előtt a program mellett elköteleződő jelöltek azt ígérték: megválasztásuk esetén a ciklus végéig megvalósítják a programot saját településükön. Legutóbb egy éve írtunk arról, milyen előrehaladást tapasztalunk a vállalást tevők körében. Akkor tájékoztatást kértünk tőlük az előrehaladásról, idén azonban már egy konkrét audit-szempontrendszert is összeállítottunk, amiben már nem számít, hogy ki mit mond, csakis az, amit csinál: kint vannak-e a honlapon a minimumban vállalt adatkörök? Az értékelést 17 település már megkapta.

 

1_3.png

 

Eredeti terveink szerint egy évvel a választások után adtunk volna átfogó értékelést a program előrehaladásáról, ám a koronavírus-járvány önkormányzati "rendkívüli állapota" miatt végül idén ősszel kezdtük el módszeresen vizsgálni a vállalást tevő önkormányzatok honlapjait. Az Ez a Minimum! program részét képező vállalásokból egy 40-nél is több szempontot tartalmazó audit-kérdőívet alakítottunk ki, amivel végül 17 önkormányzat honlapját néztük át. Az eredményeket egyelőre csak az érintett kerületek csatlakozó képviselőinek, polgármestereinek küldtük el abban bízva, hogy jövő februárig, amikor már nyilvánosan is közzétesszük az eredményeket, javítanak a közzétételi gyakorlatukon.

 

A szempontrendszer itt érhető el.

 

A pontozás - mint minden ilyen audit - valamelyest szubjektív, hiszen nehéz rangsorolni egyes adatkörök fontosságát. Összességében azonban a két főszempont (adattartalom és közzététel módja) és a hat témakör (nyilvános működés, közérdekű adatigénylések, átlátható költségvetési gazdálkodás, nyilvános szerződések és közbeszerzések, önkormányzati cégek átláthatósága és elszámoltatható döntéshozók) összességében teljes képet adnak arról, hogy átlátható-e egy önkormányzat. A szempontrendszer publikálásával az a célunk, hogy egy, a közép- és nagyvárosok, kerületek szintjén jelenleg jól használható viszonyítási pontot teremtsünk amihez képest a tények talaján lehet arról beszélni, hogy egy önkormányzat milyen közzétételi gyakorlatot folytat. Ahol ezzel kapcsolatban kétségek merülnek fel, javasoljuk a kérdőív mentén folytatott vizsgálatot, ami tapasztalatunk szerint bő egy órát vesz igénybe egy települési honlap esetében.

Legyen világos: a jó közzétételi gyakorlat jelentette nyilvánosság bizalmat teremt, elszámoltathatóbbá teszi az önkormányzatot, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy a visszaélések kockázata megszűnik. Kell a független helyi nyilvánosság, ami követi az eseményeket. Kell a civil szféra, ami szól, ha gond van. Kellenek belső szabályzatok, felelősségi körök, az iktatást és a közzétételt segítő informatikai rendszerek, vezetői integritás és még számos dolog, amivel a korrupció kockázata csökkenthető és a nyilvánosság olajozottan biztosítható. Ezeknek ugyanakkor a közérdekű adatok közzététele sokszor maga is előfeltétele, ráadásul egy olyan objektív kérdés ( elérhető / nem érhető el ), ami mérceként tud szolgálni. Ha az adatokat már eleve úgy hozzák létre, veszik fel, digitalizálják és iktatják, hogy ez a közzétételt segítse, nincs szükség az adatigénylések feletti vitára és a képviselők adatbekéréseire, hiszen az adat elérhető nyilvánosan mindenki számára. 

 

 

Néhány jó gyakorlat a vizsgált fővárosi önkormányzatoknál

Az Ez a Minimum! kampány arról szól, hogyan lehet a XXI. században a digitális eszközökre építve az önkormányzati átláthatóság minimumát teljesíteni. A fenti szempontrendszer szükséges ahhoz, hogy a helyi lakosok az önkormányzat gazdálkodásának és működésének lényeges mozzanatairól érdemben és naprakészen tájékozódhassanak. Az átláthatóság azonban nem egy állapot, hanem egy viszony képviselők és képviseltek, ha úgy tetszik megbízottak és megbízók között, ami az intézményesített bizalmatlanságon alapulva egy olyan környezetet teremt, ahol az állampolgár megbizonyosodhat arról, hogy a politikus azt teszi, amit ígért, amit mond, az úgy van, és azon dolgozik, amit vállalt.

Ennél fogva a minimumszempontok egy erős alapot jelentenek ugyan a helyi önkormányzáshoz, de a helybeni igények, ügyek mentén számos ezen túlmutató átláthatósági vállalás és közzétételi jó gyakorlat elképzelhető. Ha úgy tetszik, a minimumprogram mellett érdemes - jól átgondolva, a hivatali működésbe kellően beágyazva - a helyi politikának bizonyos területeken nem a minimumra, hanem a maximumra lőni. Ez - főleg a jelenlegi politikai megosztottság és a botránypolitizálás mellett - komoly vállalás, de néhány nem is olyan nehezen betartható eljárási szabállyal bizonyos területeket éppenséggel botránymentesíteni és szakszerűbbé, vitáktól mentesebbé tenni lehetséges. Ezekre hozunk néhány, az audit során talált példát fővárosi önkormányzatok gyakorlatából.

 

Fővárosi Önkormányzat

nevtelen_terv_14.pngA Főváros Önkormányzat több, átláthatóságot segítő újítást is bevezetett az elmúlt években. Idén februárban az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosításával létrehozta az ún. budapesti polgári kezdeményezést. A lehetőségről itt írtunk korábban. Ugyan ezek a kezdeményezések nem szerepeltek az Ez a Minimum pontjai között, hozzájárulhatnak a projekt által kitűzött, nyilvánossággal kapcsolatos célok eléréséhez. A petíciós lehetőség célja a polgárok döntéshozatalba való bevonása, a döntéshozatal átláthatóságának növelése. A “polgári kezdeményezés” szabályai szerint a Közgyűlés köteles megtárgyalni azt a fővárosi kérdést, aminek a megtárgyalását legalább 10 ezer, fővárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, 14 évnél idősebb budapesti kezdeményezte. Szintén a bevonást szolgálja a főváros civil rendelete, amely jó gyakorlatként közzéteszi a civil-önkormányzati párbeszéd terepéül szolgáló munkacsoportok jegyzőkönyveit, civil adatbázist hozott létre a csatlakozó civil szervezetekről és a társadalmi egyeztetés során it átláthatóságot teremt a beérkezett javaslatok és az azokra adott reakciók publikálásával.

A Városháza idén szeptemberben szintén rendeletbe foglalta, hogy a Városháza választott tisztségviselőinek a budapest.hu honlapon közzétett vagyonnyilatkozatai a honlapról csak akkor távolíthatók el, ha az érintetteknek 5 éven át nem volt Fővárosi Önkormányzatánál betöltött tisztsége alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége. A szabály a főpolgármestert, a  helyetteseket, a képviselőket és a bizottság nem képviselő tagjait érinti. Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezés segíti a projekt elszámoltatható döntéshozókkal kapcsolatos céljainak elérését.

Az elmúlt időszakban az ingatlaneladások miatt a kormánymédia célkeresztjébe került Főváros esetében egyébként - részben még a Tarlós-időszakból származó - jó gyakorlat az ingatlaneladások folyamatának viszonylag széleskörű nyilvánossága. A Főváros tulajdonában (résztulajdonában) álló ingatlanvagyon elidegenítésével kapcsolatos szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, az ingatlan természetbeni elhelyezkedését, helyrajzi számát, az ingatlan értékbecslését a szerződés létrejöttétől számított 14 napon belül a Főpolgármesteri Hivatal internetes portálján közzé kell tenni, és hasonló közzététel vonatkozik a cégek ingatlanvagyonára is. Faramuci módon a vitatott / meg nem történt városházi ingatlaneladások annak ellenére állnak a viták kereszttüzében, hogy ez csupán maroknyi önkormányzatnál van még így a fővárosin kívül. A lehallgatott beszélgetések alapján ugyanakkor inkább a lobbisták fogadásával kapcsolatos szabályozás általános hiánya jelenthet problémát, és nem az átláthatóság hiánya.

 

I. kerület

Ez a Minimumos sikernek is tekinthető - hiszen a V. Naszályi Márta és a testület több tagja is vállalást tett 2019-ben - , hogy a budavári önkormányzat idén júniusban külön rendeletet fogadott el az önkormányzat működésének és gazdálkodásának átláthatóságáról. Az audit során ennek már voltak látható eredményei is, hiszen a kerület közzétételi gyakorlata sokat javult, és bizonyos pontok csak 2022-ben lépnek majd hatályba. A rendelet alapvetésként rögzíti, hogy az önkormányzat nyilvános közzététel csak olyan fájlformátumban történhet, amely lehetővé teszi képként tárolt szöveges tartalom esetén is a szöveges tartalomban való keresést. A kereshető formátumban való közzététel nagyban megkönnyíti a hivatalos dokumentumok megismerhetőségét, így pedig az önkormányzat átlátható működését.

Szintén előremutató, hogy az önkormányzat (szintén ebben a) rendeletben döntött arról, hogy a közérdekű adatigénylőkre nézve kedvezőbb szabályokat alkalmaznak, mint a Kormány által alkotott szabályok. Az önkormányzat saját szabályai alapján csak abban az esetben állapíthat meg az adatigénylésért költségtérítést, ha az adatigénylés teljesítéséhez szükséges munkaerő-ráfordítás több mint a 40 munkaórát venne igénybe. Ez a Kormány szabályainak tízszerese, hiszem a vonatkozó kormányrendelet szerint 4 munkaóra felett már szabad költségtérítést kérni az adatigénylés teljesítéséért. Az átláthatósági rendeletben foglaltak teljesüléséről egy az önkormányzat által kinevezett átláthatósági biztos évi egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet. Az átláthatósági biztosnak joga van rendkívüli meghallgatást vagy a polgármester intézkedését kezdeményezni is.

 

IX. kerület

A ferencvárosi önkormányzat áprilisban szintén átláthatósági rendeletet fogadott el. A Várnegyedhez hasonlóan a ferencvárosiak is elköteleződtek a kereshető közzétételek mellett. A rendelet ezen túl rögzíti, hogy az ülések nyílt szavazásainak esetében a képviselők, bizottsági tagok szavatatát név szerint kell megjelölni és az önkormányzat honlapján elérhetővé tenni. Az önkormányzati szerződések közzétételére vonatkozó országos szabályokhoz képest jóval több szerződést vállalt nyilvánosan közzétenni a IX. kerület. Az 5 milliós értékhatár helyett ugyanis a ferencvárosi önkormányzat a 3 millió forintos értékhatárt meghaladó szerződéseket is nyilvánosságra kívánja hozni. A vállalás ugyan nem felel meg a projekt szerinti 1 milliós értékhatárnak, de így is előrelépésnek tekinthető.

Szeptemberben újabb előterjesztesések kerültek benyújtására, amik segíthetik az önkormányzat átlátható működését. Mátyás Ferenc képviselő két előterjesztést dolgozott ki a képviselő-testületi döntéshozatal közérthetőbbé tétele és a helyi jogalkotásban való társadalmi részvétel növelése érdekében. Annak ellenére, hogy az előterjesztő - a képviselők és a hivatal közötti - jogszabály-szerkesztési viták miatt a rendelet-tervezeteket az ülésen visszavonta, a két téma nyilvános tematizálását és az előterjesztések szövegszerű kidolgozását üdvözlendőnek tartjuk.

FRISSÍTÉS: a testület decemberben SZMSZ-módosításként elfogadta mind a közérthetőségi szabályozást, mind pedig a társadalmi egyeztetés szabályait. Eszerint a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló, továbbá a kizárólag technikai jellegű rendelkezéseket tartalmazó önkormányzati rendelet kivételével a megalkotott önkormányzati rendelethez a megalkotást követő 10 munkanapon belül közérthető magyarázatot kell készíteni. Garanciális szabályként a véleményezésre legalább 10 nap áll majd rendelkezésre, a véleményekről készült összefoglalókat el kell juttatni a bizottságokhoz. A rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételekeket is fogani fogja az önkormányzat.

 

További jó gyakorlatok az Ez a Minimum! honlapon olvashatóak.



Évente 100 + hasonló adatigényléssel, beadvánnyal, szükség esetén pereskedéssel azért dolgozunk, hogy a közpénzek felhasználása átlátható legyen. Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort rendszeres vagy eseti adományoddal!

 


Címkék: magyarország önkormányzat adatok javaslat átláthatóság anti korrupció ezaminimum

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr3316768676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2021.11.30. 13:25:29

felteszem ez valami vicc. a VÁROSHÁZA működésének átláthatóságáról.


süti beállítások módosítása