háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (56) adatok (68) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (4) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (6) amsterdam (1) antikorrupció (41) anti korrupció (28) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (186) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (10) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (12) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (12) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (20) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (42) EU (3) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (6) exszabi (1) ezaminimum (12) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (4) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (10) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (2) ígyszültem (1) infografika (58) információszabadság (46) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (1) ITM (1) izland (3) játék (3) jobbik (2) jogalkotás (24) jogállamiság (1) jordánia (1) k-monitor (22) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (18) kampányfinanszírozás (30) kamupártok (7) kdnp (1) KEHI (2) kekva (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (10) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (30) korrupciófigyelő (5) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (4) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (31) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (54) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (71) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (6) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (3) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (3) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (44) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (7) pártfinanszírozás (13) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (31) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (3) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (18) tasz (13) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (13) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Számvevőszék vs. valóság - reakciónk az ÁSZ elnökére

tangentopoli // 2021.03.23.

Címkék: pártfinanszírozás kampányfinanszírozás ÁSZ kamupártok

Magyar civilek - köztük a K-Monitor - az EU jogállamisági jelentésének elkészítését megelőző konzultáció során közös, nyilvános szakmai anyagot készítettek a magyar jogállamiság helyzetét érintő problémákról. Más témák mellett foglalkoztunk a párt- és kampányfinanszírozás kérdésével is, amely harminc éve a magyarországi korrupció egyik elsőszámú forrása, és amellyel egyetlen kormány sem tudott vagy akart megbirkózni. Ennek kapcsán írtunk az Állam Számvevőszék (ÁSZ) szerepéről is, amely a pártok gazdálkodásának legfőbb ellenőre. Beadványunkra az ÁSZ elnöke kioktató közleményben reagált, az alábbiakban az általa írtakat fogjuk megcáfolni. 

 

1146508_712602355427304_2051071826_n.jpg

 

Röviden azoknak, akiket a téma csak érintőlegesen érdekel:

- Az ÁSZ hivatalosan ugyan nem hatóság, a gyakorlatban mégis úgy működik, mivel az ÁSZ megállapításai nyomán a pártoknál olyan befizetési kötelezettségek keletkeznek, amelyek a gyakorlatban kvázi-bírságként működnek.  Az ÁSZ megállapításait nem lehet közvetlenül bíróságon megtámadni és ez éppen a kvázi-bírság jelleg miatt súlyos probléma.

- Az ÁSZ szerepfelfogása nem következetes, bizonyos esetekben túlmegy a formális megfelelőség vizsgálatán, számos fontos területen viszont nem vizsgálódik, noha megtehetné.

- Ezzel együtt szűkebb az ÁSZ törvényi felhatalmazása, mint ami szükséges volna a pártok gazdálkodásának hatékony ellenőrzéséhez. 

- Az ÁSZ elnöke nem tett semmit annak érdekében, hogy szélesebb ellenőrzési jogkörrel ruháztassa fel a szervezetét, ahogy nem tett átfogó javaslatokat sem a pártfinanszírozás problémáinak, köztük a kamupárt-jelenség orvoslására sem.

 

163949386_454983869263531_5550770082748285201_n.jpgBemutatjuk magyarul azt a két bekezdést amelyet az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének  konzultációja során készített angol nyelvű összefoglalónkban az ÁSZ működésével és pártok finanszírozással kapcsolatban tettünk: 

" Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feladata, hogy felügyelje a közpénzek felhasználását. A költségvetési szerveken túl az ÁSZ a pártokat is ellenőrzi. Az ÁSZ-t a végrehajtó hatalomtól független intézményként hozták létre és az Alaptörvény szerint csak az Országgyűlésnek köteles beszámolni működéséről. Ugyanakkor az ÁSZ évtizedek óta a lehetőségeinél szűkebben használja a jogköreit és képtelennek bizonyult arra, hogy felderítse a politikai pártok megkérdőjelezhető költéseit. Az ÁSZ folyamatosan  visszautasítja a pártok által készített, a ténylegesnél alacsonyabb kiadásokat feltüntető beszámolóknak összevetését azok valós költéseivel, és szankciók nélkül hagyja a túlköltéseket. Miközben az ÁSZ megállapításaival szemben nem létezik jogorvoslati lehetőség, az ÁSZ visszatérően magas bírságokkal sújtja az ellenzéki pártokat, amit sokak hatalommal visszaélésként értelmeznek.

 Az ÁSZ csak azokat a pártokat ellenőrzi, amely elérték a listás szavazatok legalább egy százalékát, miközben a legtöbb visszaélés pont ezen értékhatár alatt történik, különösen a kamupártok esetében. Ezentúl nem szabályozott és nem ellenőrzött a kormányközeli civil szervezetek harmadik félként történő kampányolása és az állami szervek által végezett propaganda sem. Ezentúl nincsenek szabályozva az önkormányzati és az európai parlamenti kampányok sem, ami tág lehetőséget nyit a korrupcióra és visszaélésekre."

 

Alább ismertetjük Domokos László ÁSZ-elnök legfőbb állításait (az ő szavaival, de általunk összefoglalva) és az arra adott válaszainkat: 

 

ÁSZ: Az Állami Számvevőszék nem közigazgatási szerv és nem hatóság, ebből következően hatósági jogkörökkel sem rendelkezik. Az ÁSZ ellenőrzési megállapításainak és bármely más törvényes helyzetet érintő ténynek a figyelembe vételével eljáró hatóságok természetesen dönthetnek szankciókról, megállapíthatnak büntetéseket. A hatósági döntések ellen a jogorvoslat biztosított, ezt alkotmánybírósági határozat is rögzíti.

Anyagunkban nem állítottuk, hogy az ÁSZ hatóság volna. Az ÁSZ megállapításaiból azonban közvetlenül, mérlegelés nélkül hatósági intézkedések születnek. Így az ÁSZ azon megállapításait, amelyek következtében a szankcionált szervezet számára automatikusan az Államkincstár felé történő befizetési kötelezettség keletkezik, nem túlzás bírságnak nevezni. Különösen, mivel más állami intézmény nem rendelkezik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörrel. Megállapításainak hatásai lényegében azonosak egy hatóság döntéseivel. Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a Jobbik vonatkozó panaszát, egyes alkotmánybírák különvéleményükben rámutattak a szabályozás fennálló problémáira, sőt maga a 32/2019-es AB határozat hívja fel a figyelmet a Párttörvény 4. §-nak ellentmondásaira. Mindenezkre tekintettel továbbra is úgy véljünk, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy az ÁSZ megállapításait közvetlenül felül lehessen bírálni, a bírságok behajtására kijelölt Államkincstár pedig nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, így az ÁSZ által elrendelt fizetési kötelezettség miatt az Államkincstár elleni pernek sincsen értelme.

 

ÁSZ: Az ÁSZ feladata a törvény által előírt dokumentumok teljességének és hitelességének a szakmai ellenőrzése. Egészen pontosan az alábbi feladatokat idézi az ÁSZ elnök:

"a pártok által közzétett pénzügyi kimutatások a törvényi előírásoknak megfeleltek-e;

a könyvvezetés és gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat;

a pártok a működésükhöz szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használtak-e fel." 

Értetlenségét fejez ki azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint a jogkörükön messze túllépő, nyomozási jellegű igényeket is megfogalmaztunk velük szemben. 

A civil szervezetek az ÁSZ ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan kettős kritikát fogalmaztak meg.

1) Úgy gondolják, hogy az ÁSZ ellenőrzései során alapvetően nem használja ki a törvény adta lehetőségeket, például, amikor a pártok által jelentett kiadásokat vagy bevételeket nem veti össze a pártok valós költségeivel vagy bevételeivel, pontosabban csak nagyon korlátozottan teszi azt. Azt is látjuk azonban, hogy ha van rá szándéka, eseti alapon mégis képes tágabban értelmezni a jogköreit. Az ÁSZ 2014 óta ellenőrzi a pártoknál a tiltott támogatások elfogadását, ehhez értelemszerűen megvizsgálja, hogy a pártok által egy szolgáltatásért vagy eszközért fizetett ár megfelel-e a piaci, vagy szélesebb körben elérhető áraknak, vagy tartalmaz kizárólag a párt számára nyújtott kedvezményt, azaz tiltott támogatást. Ennek a módszertanát, ahogy általában az ellenőrzései módszertanát, az ÁSZ saját maga határozza meg. Ilyen jellegű összevetéseket más esetekben, szélesebb körben is végezhetne (ezzel egyidejűleg pedig nyilvánosságra hozhatná az általa készített becslések számítási módszertanát is). Ugyancsak az eseti tágabb szerepfelfogás bizonyítékai a 2015-ben tett feljelentések egyes kamupártok esetében. Ha az ÁSZ élne a lehetőségeivel, akkor 2018-ban, vagy az időközi országgyűlési választások során ellenőrizte volna, hogy a pártok pénzügyi kimutatásaiban szereplő reklámköltések hogyan viszonyulnak a közösségi médiaplatformok által közzétett átláthatósági riportok tartalmához. És hosszan lehetne sorolni a hasonló lehetőségeket.

2) Az ÁSZ törvényes lehetőségei ezzel együtt szűkebbek annál, mint ami a pártok gazdálkodásának szigorú ellenőrzéséhez valóban szükséges lenne. A megállapításaink egy része ezért a pártfinanszírozás általános szabályaira vonatkozik, ezek a kritikák a szigorúbb ellenőrzéseket lehetővé tevő jogszabályok hiányát, az ÁSZ korlátozott lehetőségeit is kifogásolják. Ilyen volna pártok érdekében végzett állami propaganda tiltása és szankcionálása, például, amikor az állami vagy önkormányzati büdzséből a hatalmon lévő párt kommunikációjával azonos üzeneteket közvetítenek, és ezzel egyértelműen az adott pártot támogatják. 

Bár kétségtelen, hogy a törvények szigorúbb ellenőrzési kötelezettséget is előírhatnának a számára, semmi nem tiltja meg azt, hogy az ÁSZ elnöke az éves tervben az eddigiekben megszokottnál ambiciózusabb ellenőrzéseket irányozzon elő.

 

ÁSZ: Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek a célja egyébként sem a büntetősdi, hanem a javítás. Ezért széleskörű oktatási tevékenységgel, valamint a törvényes működés eszköztárát hiánytalanul megismertető öntesztekkel előzetesen is segíti az ellenőrzötteket, így a pártokat is.

Egyes ellenzéki pártok működését szinte ellehetetlenítő nagyságú bírságokhoz vezető megállapítások álláspontunk szerint éppen hogy a “büntetősdi” kategóriába esnek. A bírságok nagyságánál nem kevésbé aggasztó, hogy ezek egyelőre kizárólag ellenzéki pártokat sújtottak, ahogy az ÁSZ ellenőrzései is kizárólag az ellenzéki pártok esetében állapítottak meg hiányosságokat, noha a nyilvánosság számára is elérhető adatok (például a kormánypártok kampányköltéseiről) a kormánypártok esetében is felvetik a szabálytalanságok gyanúját.

Sajnos a javítás területén sem látjuk, hogy az ÁSZ élne a lehetőségeivel, és kezdeményezően fellépne a pártfinanszírozás reformja érdekében, noha javaslatain keresztül erre is lenne lehetősége. Javasolhatná, hogy kerüljön sor végre az önkormányzati és az EU parlamenti választásokhoz kötődő költések szabályozására, kérhetné, hogy törvény írja elő a jelölő szervezetek számára kötelező kampányszámlák használatát, jelezhetné, hogy a 21. századi informatikai lehetőségek sokkal szélesebb nyilvánosságot tesznek lehetővé a pártok bevételeire és kiadásaira vonatkozóan, mint amit a jelenlegi szabályok megkövetelnek.

 

ÁSZ: A 2018-as országgyűlési választások ideje alatt hatályban lévő kampányfinanszírozási törvény előírta, hogy minden olyan pártlistát állított párt köteles visszafizetni a költségvetési támogatást, amelyeknél az adott pártlista nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1%-át. Ezen esetekben tehát egyszerűen nem volt mit ellenőriznie az ÁSZ-nak, hiszen adott volt a közpénz visszafizetési kötelezettsége. 

Ahogy korábban is írtuk, javaslataink egyszerre foglalkoztak az ÁSZ tevékenységeivel és a pártok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokkal. Korábbi anyagainkban is világossá tettük, hogy nem az ÁSZ, hanem a jogalkotó mulasztása, hogy csak nagyon szűk keretek között tette lehetővé a kamupártok ellenőrzését. A jogalkotó mulasztása mellett azonban megjegyzendő, hogy az ÁSZ-nak lenne lehetősége hatást gyakorolni a szabályok alakulására. A törvény szerint az ÁSZ elnöke véleményezi az államháztartással kapcsolatos jogszabály-tervezeteket, az ÁSZ azonban nem lépett fel kezdeményezően annak érdekében, hogy önállóan is lehetősége legyen a számára is ismert módon kiemelten kockázatos, 1% alatti pártok vizsgálatára. Nem az ÁSZ-t, hanem a jogalkotót hibáztatjuk azért, hogy a kamupárt jelenség létrejöhetett és a kamupártok eddig legalább 7 milliárd forint adófizetői pénzt tüntettek el. Az ÁSZ-t hibáztatjuk azonban azért, hogy a kamupártok ügyében nem emeli fel a szavát. Domokos László ÁSZ elnök közleménye a kamupártokat illetően elfelejti megemlíteni azt a tényt, miszerint a 2018-as parlamenti választásokon a szavazatok 1 %-át el nem érő pártok nem teljesítették az állami kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettségüket. Vagyis az ÁSZ azzal próbálja nyugtatni magát, hogy a kamupártoknak tilos volt lopni, ezért nem az ÁSZ dolga ellenőrizni, hogy tényleg loptak-e?

 

Szeretnénk megköszönni az ÁSZ elnökének, hogy elmondta az álláspontját a civil szervezetek közös anyagáról, és reméljük, hogy kapcsolatban maradunk az elkövetkezendő évben. Az országgyűlési választások közeledtével ugyanis ismét égető kérdés a kampányfinanszírozás ellenőrzése és szabályozása.

 

A K-Monitor online eszközei állampolgárokat vonnak be a közpénzek nyomon követésébe. Idén támogasd a korrupció és az azt övező társadalmi közöny elleni küzdelmünket adód 1%-ával! Adószámunk: 18193288-1-42

fokkin.gif


Címkék: pártfinanszírozás kampányfinanszírozás ÁSZ kamupártok

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr2616475106

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamedve 2021.03.24. 08:09:24

Az az igazság, hogy épeszű ember láthatja, hogy hogyan működik ez az egész kupleráj.
Itt is a Madam a főnök.


süti beállítások módosítása